Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Igazában azt próbáltam érzékeltetni, hogy minden madár élőlény, saját egyéniséggel és tulajdonsággal rendelkezik. Általánosságban lehetetlen pontosan megjósolni, mi fog történni vele vagy közösségükkel egy váratlan helyzetben. Ráadásul a parlagiak lényegüket tekintve vadmadarak. A szabályaik mások, mint a tenyésztett galamboknak. Ebben a szituációban minden lehetséges, pozitív és negatív értelemben egyaránt.
A várható élettartam számos tényezőtől függ. A mozgás lehetősége, tágabban véve az elhelyezés milyensége csupán az egyik tényező a sok közül, amely befolyásolja, hogy a madár mennyit fog élni. Bár itt nyilván nem csak a mennyit a kérdés, hanem a hogyan, a miként, az élet minősége esik sokkal nagyobb súllyal latba.
Alapelv, hogy a kalitban tudjon a madárkinyújtózni, a szárnya kifeszítve ne ütközzön az oldalfalakba, a fejét ne súrolja a "mennyezet", a rúdon ülő madár farka ne akadjon be a rácsba. S a kalitban legalább 2 ülőrúd legyen, egymáshoz képest horizontálisan elcsúsztatva.
Nyilván más az elvárás, ha a kalit a madár egyedi elhelyezésére szolgál és időnként lehetőséget kínálunk a szobában való repülésre, netán költőalkalmatosságról van szó vagy pl. füttykalitról, karanténládáról illetve szállítóeszközről. Vagy éppenséggel egy madáregyüttesnek adunk közös elhelyezésben otthont.
A lexikonban mindezekről sok szó esik különféle címszavak alatt.
Az élettartam szintén külön szócikk, melyből kiderül, hogy fogságban hosszabb kor megélésére van lehetőség, és hozzáértő gondoskodás mellett a fiókák sokkal nagyobb százaléka érheti meg az ivarképes kort, mint a szabadon élők.
Hálásan köszönöm a kiegészítést, és sajnálom, hogy te a tapasztalataid alapján kisebb esélyt adsz a fiókák megmenekülésére. Az, hogy itt kemény begókról van szó, azért talán még hagy egy pindurka sanszot.
Éreztem, hogy kihagytam néhány dolgot. A galamb hajlamos a dúcban más fiatalokat is etetni, ha olyan fészekállapota van és ha azok útjába kerülve kunyerálnak tőle. (De ez sem szabály, csak tendencia. Volt egy hímem, amelyik állandóan körbejárta a többi fészket, és minden fiatalt megetetett.)
A dúc itt a virágcserép és szűk környéke. Ha ez megszűnik, az egyik ösztönző inger kiesik, a "lakókörnyezet". De az etetési ösztön már 23 napos korban nagyon mérsékelt, ezért például a tetőn-etetés már innen is alulmotivált. Általában. ----------- A költőhelyet drasztikusan nem lehet áthelyezni. Ha egy butuska egyéves a bejárati ajtóba tojik, aláteszek egy fészektányért, és napi öt centi elmozdítással teszem el az útból. Ha nagyot mozdítom, egyszerűen otthagyja a költést.
23 napos fiatal még nem igazán repül, vagy ha le is zavarják a fészekről, beleszáll a nagyvilágba. Annyira önállótlan, hogy valószínűen elpusztul, megfogja a ragadozó, elüti az autó, és így tovább. Nincs elég ereje és levegőbeemelkedési gyakorlata. Márpedig az éhség földre fogja kényszeríteni. A szülők gondoskodására nem számíthat, mert azok is elvesztik a költőhelyüket, és ez a stressz leköti a figyelmüket. Persze, létezik szerencse is. A galambok 35 napos koruk tájékán kezdenek magabiztosan repülni.
Sajnos elveszett az összes E-mail címem, így itt próbálom felvenni veled a kapcsolatot.
Nagy szükség volna a szakértelmedre.
E-mailban kaptam egy kétségbeesett segítségkérést
"5. emeleti panellakásunk virágtartójába költözött egy galamb pár és két tojást raktak. Már kikeltek a kicsik, szombaton lesznek 3 hetesek.
Az a kérdésem, hogy mennyi idős korukra tanulnak meg repülni, és mikor hagyják el végleg a fészküket?
Március 27-én felállványozzák a lépcsőházunkat, és 2 hetes felújítás kezdődik. Addigra le kell szerelni a virágtartót. Ha átköltöztetjük fészkestől őket (pl a ház lapos tetejére), a szülők megtalálják a kicsiket? Milyen megoldást tudna javasolni?"
A tét 2 városi galamb (begó) fióka élete. Én nem bolyganám őket, és gondolom, éppen mázlijuk van, mert határidőre kirepülnek. 23 nap! Néhány még kellene, és persze még szükségük lesz néhány napig a szülői gondoskodásra, de aztán a felújítás elejére már saját lábukon megállhatnak.
Nagyon boldog lennék, ha nálunk minden harmadik ember etetné a vadon élő madarakat.:)
Abban igazad van, hogy ott mások a jövedelmi viszonyok, így az árak is, tehát a végösszeg nyilván ezért is horror.
Kertes környéken lakom, de madáretőt csak elvétve látni, madárbarát kertet meg még rikábban. Ugye itatóval, fürdővel, etetővel, megfelelő növényekkel. Az sem véletlen, hogy az angolszász országokban erre már iparág és bevett fogalomrendszer épült- backyard birding-, nálunk meg a madárbarátkert mozgalom még gyerekcipőkben jár.
De ha már itt tartunk, akkor a magam eszközeivel élve,- azonkívül, hogy a kertemben igyekszem megfelelő feltételeket biztosítani a vadmadaraknak-, készítek hamarosan egy madarbaratkert.lap.hu- t!:)
Mert vannak ugye Angliában, csecsemőket is beleértve 31 millióan. Ha mindenki költ 6,5 fontot, ami nem is olyan sok, akkor már túl is léptünk a 200 milkón.
Persze, nem mindenki költ madarakra, ilyenformán mondjuk minden 3. ember etet vadmadarakat, akkor egy madárbarát költ kb. 19,5 fontot egy egész évben, ami durván 7 000 Ft. Erre ugyan épülhet egy iparág, s épül is, de azért a szívünkhöz ne kapjunk, mert az a 6,5 font/fő az ottani jövedelmi és árviszonyokat tekintve arányosan nem lehet sokkal több, mint amennyit mi magyarok költünk a mi szerényebb jövedelmünkből hazánkban értelemszerűen olcsóbb etetőanyagokra ilyen célból.
Most olvastam egy cikket, hogy Angliában évente 200 000 000 !!! fontot költenek a magánemberek vadmadarak etetésére. Ebben hozzávetőleg 16 000 tonna amerikai mogyoró, 10 000 tonna napraforgó, 20 000 tonna feketenapraforgó, 2000 tonna zsír és faggyú tartalmú madáreleség van benne.
Lehet, hogy nekünk a nemzeti össztermékünk nincs ennyi?:))
ülőrúd: a madarak kapaszkodására, pihenésére szolgáló ágacska a kalitban v. vitrinben, illetve röpdében, amellyel szemben alapvetően két elvárásunk van:
legyen durva háncsú, hogy a madár karmának természetes kopását biztosítsa;
biztos fogást nyújtson.
Utóbbi szempontnak az az ülőrúd felel meg, amelynek átmérője a hátulról és az előről fogó ujjak záródását úgy teszi lehetővé, hogy a karmok hegye éppen csak összeér. Ilyenformán
kisebb egzotáknak a 8-10,
hullámos papagájnak a 10-12,
nagyobb papagájoknak a 15-30 mm átmérőjű ülőrúd felel meg.
A fém ülőrudak nagy hátránya, hogy különösen kerti volierekben a nyári napon felforrósodnak, télen pedig a nagy hőelvezetés miatt hozzájárulhatnak az ujjak lefagyásához.
A papagájok gyakran elrágják az ülőrudakat, ennek örüljünk, semmint próbálnánk megakadályozni, hiszen a rágás a rendellenes csőrnövések megelőzését is lehetővé teszi.
A pintyfélék nem csak pihenésre használják a rudakat, hanem "tornaszernek" is: egyikről a másikra ugrálnak.
Vegyük a legegyszerűbb esetet, amikor a kalitban, annak a mérete miatt csak két rúdnak van értelme! Mert ugyebár követelmény, hogy a két rúd egymástól legyen legalább 15 cm-re, a rácstól pedig annyira, hogy a madárnak forgolódás közben ne akadjon be a farka. Tehát 2 rúd esetében úgy helyezzük azokat el, hogy a kettő között legyen némi
- szintkülönbség, és
- az egyikről az etetőt,
- a másikról az itatót érje el a madár, ugyanakkor
- egyik edénybe se tudjon a rúdról belepiszkítani!
Ezek egyébként általános szabályok, mint ahogyan az is hogy
- a rudak nem gátolhatják a madarak mozgását.
Három rúd elhelyezése akkor szerencsés, ha abból kettő megfelel a kettős rúdelhelyezés szabályának, a harmadik pedig a kettő fölé, középre kerül, úgy, hogy
- a rúdon ülő madár feje a kalit tetejét nem éri el.
Ez a távolság
rigó nagyságú madaraknál 20,
fülemüle nagyságúaknál 15,
kisebb egzotáknál pedig 12 cm.
Nagyobb kalitba v. vitrinbe tehetünk négy v. öt ülőrudat is. Ha a felső kettőt tesszük egymástól távolabbra, akkor nagyobb mozgásra serkentjük a kalit lakóit, mert ösztönösen a magasabb rudakat veszik igénybe az ugrálásra. Az ötödik ülőrúd kerülhet felülre, mint a háromrudas kalitba, v. alulra, középen. Volierben a klb. szintkülönbségekre elhelyezett ágrendszereket, ülőrudakat úgy építsük be, hogy
- a felül pihenő madarak a székletükkel ne szennyezzék az alattuk levőket, és egyik sem az itatót v. az etetőket!
Ha a növényekkel betelepített volierben ragadozót tartunk, gondoljunk arra, hogy száraz ágon ülnek a legszívesebben, az ülőrúdjukat okvetlenül fedett hely alá erősítsük fel!
Házityúk számára egymástól 25-30 cm-re kell elhelyezni az ülőrudakat. Egy tyúkra 20 cm ülőrúd hosszúságot kell számítani, miből következik, hogy pl. 200 tyúk min. 40 méter hosszúságú ülőrudat igényel.
Ha öt sorban helyezzük el a rudakat, akkor 8 méter hosszú és 1,5 m széles trágyaaknát célszerű építenünk.
Fotó: Horst Bielfeld
Nemzeti ünnepünkön mi mással kedveskedhetnék a kedves látogatóknak, mint egy magyar papagájjalMadarász-papagáj (Psittacella madaraszi - Madarász’s kleiner Bindensittich - Madarász’s Parrot - Lorito-tigre de Madarasz – madaragashirainko - Pappagallo di Maderasz): a valódi papagájok alcsaládjának nagyon ritka, mintegy 14 cm nagyságú faja. R. Low már nem is tárgyalja, mert szerinte valószínűleg kipusztult.
Ez annál is fájdalmasabb volna számunkra, mert az egyetlen papagáj, amelyet magyar emberről, a kiváló ornitológusról, dr. Madarász Gyuláról neveztek el.
Nem hallgathatjuk el, hogy más vélemények szerint itt az olajszínű papagájnak az Új-Guinea hegyvidékein és a környező szigeteken előforduló alfajáról van szó.
Ezt a véleményt Forshaw sem osztja, mert a P. madaraszi esetében szembeötlően vaskosabb a csőr, mint a P. modularisnál, továbbá itt a szárnyon jellegzetes aranyos díszítés mutatkozik. Sőt van egy harmadik elképzelés, eszerint a Madarász-papagáj a P. modesta alfaja.
A névadó, felfedező a német Meyer volt.
A csőr itt szaruszínű, a láb szürke, a szem barnás. A homlok gesztenyebarna, ugyanilyen a csőr körül másutt is, továbbá az áll és a szemöldökcsík.
A homlok barnája finom átmenetel válik sárgásbarnássá, de a tollak szegélye őrzi a barnát, így egy sajátos rajzolat alakul ki, amely a hátat, a szárnyfedőket és a fartájékot is jellemzi.
A hát, a farcsík és a felső farkfedők alapszíne sárga. A szárny sárgászöld, az evezők sárga végével és a szárnyhajlat kék foltjával. A mell zöldes árnyalatú barnás, a has és a testoldal szintén sárgás. A farkfedők élénkpirosak. A rövid, lekerekített farok barnás szegéllyel zöldes.
Az alfajai:
· m. huonensi: huon-szigeti Madarász-papagáj,
· m. hallstromi: sötét Madarász-papagáj,
· m. major: nagy Madarász-papagáj.
A Huon-félszigeten előforduló P. m. huonensis barna részei aranylóbbak, mint a törzsalaknál.
A hallstromi alfajon az aranysárgát citromsárga helyettesíti, de a tollazat összességében sötétebb.
A P. m. major nagyon hasonlít az olajszínű papagájhoz, de a méreteit tekintve számottevően nagyobb.
Másutt az alfajok az olajszínű v. szerény papagáj alfajaiként jelennek meg.
Az illusztrációnak, amely J. Gould munkája külön története van. Hosszas levelezés eredményeként sikerült engedélyt kapni egy japán alapítványi múzeumtól az ingyenes felhasználásra, amit ez úton is tisztelettel köszönök.
Ha már a linzi galamb fotója lemaradt, akkor kárpótlásként tessék elfogadni egy kis részletet a páva címszóból (és a fenti fotót)!
A pávahímnek érdekes módon nem a farktollai, hanem a FARKFEDŐI HOSSZABBODTAK MEG! Ezek zöld, kék és bronz színekben ragyognak. A foszlott zászló végén kápráztatóan szép az ún. pávaszem rajzolat.
A valódi farktollak csak a díszes farkfedők támasztására szolgálnak. A hímek a 1400-1600 mm hosszú uszállyal együtt 1800-2300 m nagyságúak.
Téved, aki azt hiszi, hogy e hosszú farkdísznek csak a tetszelgésben van szerepe. Ti. a ragadozók, egyebek között a tigris rendszerint hoppon marad, ha pávára veti magát.
A hosszú farktollak (farkfedők!) megtévesztik, s azokra vetődve be kell érnie néhány - igaz, nem mindennapi, de mégiscsak - tollal.
tyúktarka v. linzi galamb: a franciáknál, az angoloknál és az USA-ban tévesen magyar galambként szerepel a szakirodalomban.
A florentini, a nörnbergi bagdetta és a török galamb szolgált alapul a kitenyésztéséhez.
Jó húsformák, erős testalkat (500-680 g) és csak az ezen a tyúkgalambfajtán előforduló sajátos rajzolat jellemzi.
Utóbb a következőképpen néz ki:
a fejoldal, a szakállka a mellcsontig, a szárnypajzs és a farok színes;
a homloktól a fejtetőn át a nyak hátsó élének fehérjéig 3-5 mm-es fehér csík nyúlik;
ugyancsak fehér csík, 10 mm szélességben, található a szakállka és a szárnybúbok között;
a 6-11. evező, a has, a kloákatájék, a hát és a comb apró tollacskái is fehérek.
A hosszúkás fej a hosszú, kissé lefelé hajló csőr felső vonalával együtt, oldalnézetben kissé nyújtott körívet alkot.
Ebbe a törésmentes vonalba beilleszkedik be a jól fejlett, inkább széles, mint hosszú orrdudor. (Idősebb madaraknál a felső része ráncos.)
A nagy szem írisze rákvörös v. annál kissé sápadtabb.
A sima szövetű, többsoros szemgyűrű is élénk színű: kárminvörös. A csőr és a karmok színe kizárólag viaszosan elfogadható.
A hosszú, függőleges állású nyak a karcsúságával elegáns külsőt sugároz. A mell széles és telt, a hát rövid és hátrafelé kissé emelkedik.
A has telt. A szárny lazán illeszkedik a testhez.
A vállbúb elálló. A hosszú, élénkvörös láb közepesen tág állású.
A farok mérsékelten emelt.
A színváltozatai:
fekete,
sárga,
vörös,
kék fekete szalaggal,
világoskék fehér szalaggal,
kovácsolt kék,
barna,
barnafakó és
barnafakó kovácsolt.
Aki elolvassa a lexikon következő szócikkét, az bizonyára egyetért, hogy helye van a munkában:
Linné, Carl von (1707-1778): svéd botanikus, a modern botanika és a zoológia rendszerének megalapozója.
Systema Naturae (1735) c. könyvében az állatok és a növények elnevezésére két tagból álló latin neveket alkotott. Ez az általa bevezetett nomenklatúra (kettős nevezéktan) azóta is eredményesnek, használhatónak bizonyul: az első tag a rokonságra utal (pl.: Equus), a második jelöli a rokonsági körből az önálló fajt: így az E. caballus a ló neve, az E. zebra pedig a vele rokonságban levő zebráé.
A főbb jellemzőket számításba véve az állatok egymáshoz való hasonlatossága alapján alkotott
osztályokat,
rendeket,
családokat.
Az elgondolása helyesnek bizonyult, s a ma elfogadott rendszerekben is nagyjából az övéhez hasonlóak a rokon fajok csoportjai.
Ő alkalmazta először az emberre a Homo sapiens elnevezést, lévén az ember rokon fajok nélkül "egyedül értelmes".
Valószínűleg felébredt benne a gyanú, hogy a madarak iszapban való áttelelésének Arisztotelészi feltevése, de Hereford püspöknek a madarak Holdutazásáról szóló elképzelése sem helytálló.
Ő javasolta először a legszélesebb közvéleménynek, hogy Európaszerte módszeresen figyeljék a madarak őszi, tavaszi mozgását.
Az Indonéz-szigetvilágban tett kutatóútja során ő írta le a vörös lórit (1758), és többek között tőle ered az Árgusz-páva elnevezése is.
T. Sanyi barátom kifogásolta, hogy kevés a díszbaromfi. Komolyan véve a kritikát íme:
lábtollas törpebaromfi: a házityúk Európában kitenyésztett őstörpe fajtája. Svájcban, ahol nagy kultusza van, 1900 óta ismeretes, s a leghíresebb tenyésztője, Arthur Wulf már 1921-ben 8 színváltozatát mutatta be.
A fajta a rövid hátával, a meredek nyakával nagyon hasonlít a japán chabóhoz, de itt a farok (bár közelíti azt) nem függőleges, a nincs is olyan magas.
S tekintve, hogy itt a láb tollas, nem igazán lehet azzal összetéveszteni.
A szintén fűrészes taraj kisebb, a testtömeg pedig valamelyest nagyobb. A kakas 0,8 kg (csüdátmérő 17 mm); a tyúk 0,7 kg (csüd: 15 mm).
Az éves tojáshozam 100-120 db.
A tojás-átlagsúly 30 g, a héj színe fehértől sárgáig bármely árnyalatban lehetséges.
A színváltozatai:
fekete, fehér, sárga, vörös, kék, porcelánszínű, porcelánszínű szakállal, citrom porcelánszínű, ezüst porcelán, kék porcelán, kék fehér pettyekkel, kendermagos, aranynyakú kék, ezüst aranynyakú, fekete-fehét kolumbia, sárga fekete kolumbia, fekete fehérspriccel, sárga fehér farokvéggel, gyöngyszürke, gyöngyszínű, nyírfás (Birkenfarbig), világos és sárga fehér pettyekkel.
A legtöbb szín ismeretes szakállas változatban is.
A színváltozatok gyönyörű kavalkádját találják a fajta svájci tenyésztőinek honlapján http://www.skfzw.ch/
És tényleg érdemes felkeresni a honlapot! Meg fognak lepődni. Én, amikor először néztem végig a színváltazatokat, nem győztem csodálni.
Bizony, a jóból is megárt a sok. Az állati fehérje túladagolásának következménye egyrészt például hiperszexualitás, másrészt károsan hat a begy izomzatára és máj roncsolódását is előidézi.
Az olajos magvak hízlaló hatását emberre nézve is ismerjük.
gyümölcsöt viszont lehet adni ad libutum (tetszés szerint).
Milyen szép kanári ők a másik kedvenceim. egyik barátunknak vannak bobitás kaniáriai ha jól irtam, mindegy az a lényeg a fejetetejükön olyan pánkos frizura van, olyan aranyosak és olyan szépen fütyülnek neki reggelente, egyszer ott aludtam,és csak néztem,hogy panellban madárfütyöt hallok ,akkor mutatta meg őket. Nagyon szeretti őket, és egy egész madárszoba van nekik ugyanis a félszobáját erre rendezte be.
el sem tudjátok képzelni,hogy örülök neki, ma megprobáltam neki egy kis sajttal kedveskedni és nagyon csipte rögtön a lába közé kapta és elkezdte enni.
Meglepödtem én is rajta,hogy ilyen gyorsan átválltott lehet,hogy én közelitettem felé rosszul,meg valaki itt irta ,hogy lehet,hogy a körömtől fél, és tényleg behajtott ujjamat nem támadta,ha nem finoman mint jelzésképpen csipte csak.
Na megyek mert jön az Ő ideje. majd jövök az uj fejleményekkel.
Őszapó angliai etetőhelyen - Annette Cutts felvétele
Fotó: Horst Bielfeld
Pávaszemek
családokat.
Az elgondolása helyesnek bizonyult, s a ma elfogadott rendszerekben is nagyjából az övéhez hasonlóak a rokon fajok csoportjai.
Ő alkalmazta először az emberre a Homo sapiens elnevezést, lévén az ember rokon fajok nélkül "egyedül értelmes".
Valószínűleg felébredt benne a gyanú, hogy a madarak iszapban való áttelelésének Arisztotelészi feltevése, de Hereford püspöknek a madarak Holdutazásáról szóló elképzelése sem helytálló.
Ő javasolta először a legszélesebb közvéleménynek, hogy Európaszerte módszeresen figyeljék a madarak őszi, tavaszi mozgását.
Az Indonéz-szigetvilágban tett kutatóútja során ő írta le a vörös lórit (1758), és többek között tőle ered az Árgusz-páva elnevezése is.
