Ezt nagyon korrektül szemléltetted a példákkal, csak a laikusok viszont nem látják és értik meg, a Józsi bácsi mért kapott x ÖEK százalékot, míg a Bori néni "ugyanerre" az ÖEK-re y százalékot.
Amikor még engem leszázalékoltak, abban a határozatban még százalékok sem voltak feltüntetve, csak annyi, hány százalékot állapítottak meg egészségkárosodásom címén.
BNO-kódból is 4-et tüntettek fel, a tizenakárhány helyett, ráadásul azokat, amikkel még csak el sem kezdhettem volna a leszázalékoltatásomat.
Sem annak idején, sem most ezek nem is érdelnek, mert azóta már véglegesítettek, és kapom a teljes rokkantnyugdíjamat, ami a besorolásomnak megfelel.
Amióta ezt a topicot olvasgatom, merült fel bennem csak, érdekelne engem is, vajon hogyan is számolták ki az egészségkárosodásom mértékét. (Akkor még nem ÖEK-nek hívták.)
Én most csak a saját betegségemmel példálózom (hangsúlyozva,hogy nem vagyok leszázalékolva), azt hiszem könnyen belátható, hogy mondjuk miért kap az a diabeteses rokkantságot elérő százalékot,aki 4x szúrja magát insulinnal, esetleg meg is vakult már és heti 3x4 óra dialysisre jár,mert a veséje is felmondta a szolgálatot a cukorbetegség következményeként, és miért kap a másik cukros csak 10 %-ot részkárként, ha nincs szemfenéki tünete,jók a vesefunctioi és napi 1-2 tabletta gyógyszer szedésére szorul.
Pedig a betegsége ugyanaz - cukorbeteg.
Ugyanez az analógia ráhúzható a magasvérnyomásra is: szemfenéki tünet híján jól beállított hypertonia lehet 9-10 %, míg a magasvérnyomás miatt tönkrement veseerek okán a vesefunctiokárosodás / lásd az előző példámban a dialysist..../ vagy kardialis szövődmény (infarctus, stb.) érhet akár rokkantságot is
Ez a része az ÖEK kiszámításának még elfogadható is lenne, ha tisztességesen fel is tüntetnék a határozatukban, pontról pontra, miből is jött ki nekik az ÖEK végső százaléka, amit még a laikusok is megértenének, és nem kellene filózgatniuk azon, vajh, hogyan is jött ki a végső százalék, mert az említett példában is látható, az bizony nagyon is félreértelmezhető, hangsúlyozom, egy laikus számára.
Ez szerintem alanyi jogunk lenne, tudjuk mi is, ne csak ők.
Bocs,hogy egy hozzászólás erejéig visszatérek a topikba.
Ez úgy van,hogy ezek a százalékok nem összeadódnak matematikailag, hanem egy kombinált értéktáblázat alapján kerülnek kiszámításra.Ha visszaolvasol,volt már szó a topikban erről.
Üdvözöllek!S ez,hogy van szerinted? diab részkár:20% hypertoniás részkár:16% anyagcsere részkár:10% mozgásszervi részkár 10% ez egyenlö:46% ezen kivül még számos betegségem van..................amikor jó kedvem volt majdnem megkérdeztem a háziorvosomtól,hogy ezt hogy számolták ki? esetleg levonták az adót? még a százalékból is? mert manapság mindenböl adót vonnak. :):)
Hogy is van ez ? Megkaptam a Másodfokú ORSZI vizsgálat határozatát .
A benyújtott orvosi leleteimen szerepelt a látótér kiesés . A határozaton 1 % nem sok annyi egészségkárosodást sem ért mindez , amin nem is csodállkozom . Viszont az ORSZI bizottság e lelet alapján kezdeményezte jogosítványom bevonását , mivel látótér kiesésem van .Az én olvasatomban ez annyit tesz , hogy egy orvosi szakvéleményt egyrészt nem vesznek figyelembe az össz egészségkárosodás megállapításánál , másrészt ugyanazon szakvélemény alapján bevonják a jogsimat . Akkor most , hogy is van ez ? Sokan figyelmeztettek , mielőtt belevágtam a leszázalékolási procedúrába , ne tegyem , semmi értelme . Igazuk volt .
Alaki hibás határozatok tízezrei, az amerikai orvosi útmutatóra kísértetiesen hasonlító táblázatok a magyar hatósági kézikönyvben, 18 millió forint "búcsúpénz" a később visszavett főigazgatónak - néhány epizód a korábbi esztendők rokkantosítási ügyeiből. A Széll Kálmán-terv százezer rokkant visszaminősítésével számol, ám ehhez előbb át kellene lépni az elmúlt évek árnyain.
Először is: ez a Juhász Ferenc nem az a Juhász Ferenc. A rokkantosítás főszakértőjének tartott férfinak semmi köze a volt MSZP-s honvédelmi miniszterhez. Ha azonban az igazságügyi orvosszakértő Juhászhoz más nem kötődne, csak izgalmas munkaügyi kartonja, már ezzel is érdemes volna a figyelemre.
Egyszer kint, egyszer bent
A jelenleg Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak hívott (az elmúlt öt évben kétszer is nevet váltó) orvosszakértői intézet egykori főigazgatóját, Juhász Ferencet 2005 augusztusában menesztették először. A férfi akkor még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, ezért közel két évig az intézet állta havi járandóságának költségeit, összesen 3,27 millió forintot. Emellett emberünk (noha közös megegyezéssel távozott, így végkielégítést nem kellett kapnia) 12,5 millió forintot, 20 havi illetményt is felmarkolt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól - "megállapodás alapján". (Ennek 98 százalékát az új adószabályok miatt most majd vissza kell fizetnie.) Újabb 2,7 millió forintot 89 napnyi ki nem vett szabadságának megváltásaként utaltak ki neki. Az államnak 18,7 millió forintba kerülő búcsú után alig két évvel azonban, 2007-től újra ő lett az intézet főigazgatója, havi 900 ezer forintért (2008 januárjától bére 945 ezerre nőtt).
Az intézet munkaügyi kartonjaiból az is kitűnik, hogy addig sem volt munka nélkül, a szociális tárca állományából, politikai főtanácsadói státuszból került vissza a rokkantágazat élére. Az új kormány idején aztán ismét menesztették, akkor bruttó 4,3 millió forintot vehetett fel szabadságmegváltás és felmentési összeg címén.
Miután így végigtekintettük egy államigazgatási karrier végpontjait, érdemes korábbra is visszamenni az időben. A szocialisták körében rendkívüli koponyának tartott, beosztottaival hírhedetten érdes modorú Juhász igyekezett modernizálni a rokkantosítás rendszerét. Az utóbbi húsz évben minden megszorítás a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával kezdődött, Juhász pedig úgy gondolta: a szubjektív elemektől hemzsegő kelet-európai módszerről át kellene térni egy nyugatias, objektív vizsgálati modellre. A kettő között - némi túlzással - az a különbség, hogy az egyik szerint az orvosok rárivallnak a magát derékfájósnak mondó alanyra: "vegye le a nadrágját és a cipőjét, és tegye le a székre". Közben kilesik, mennyire hajlik dereka, térde. Az objektív módszer: speciális szögmérővel vagy számítógépes programmal megmérik a hajlásszögeket, majd egy táblázatból kinézik, hogy ha valaki a nyakát csak húsz fokot tudja balra fordítani, akkor az négyszázaléknyi egészségkárosodásnak felel meg. Juhész Ferenc átveszi 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét
Juhász a változásokat egy közel 1500 oldalas, általa szerkesztett kötetben foglalta össze. A könyv nagy részét az ország legkiválóbb szakembereivel íratta, a fejezetek végén viszont legtöbbször maga jegyezte azt a részt, melynek segítségével az orvosszakértők meg tudják állapítani, hogy az adott nyavalya hány százalékos egészségkárosodást tesz ki.
A kötetből egy széles látókörű, bravúros koponya képe rajzolódik ki. Zsenialitása abban rejlik, hogy sokféle és rendkívül bonyolult betegséget képes táblázatok formájában leszázalékolási kódszámokká egyszerűsíteni. Mindennek egyetlen szépséghibája van: a táblázatok jó része merő fordítása az American Medical Association rokkantosítási kézikönyvének. A Heti Válasz 18 olyan ábrát talált, amely mindkét útmutatóban megtalálható, ám a magyar változatban sehol sem tüntették fel az amerikai forrást.
Lovagkereszt Gyurcsányéktól
Juhász egyszerűen hozzájuthatott a forrásmunkához. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtóirodájának tájékoztatása szerint az amerikai kiadvány 2001 óta fellelhető az intézmény zárt könyvtárában, pontosabban csak fellelhető volt, mert tavaly tartós használatba adták az orvosszakértői intézetnek. (Ahol más forrásból származó információink szerint már korábban is évekig leledzett.) Amerikai tudósítónk segítségével felvettük a kapcsolatot a kötet kiadójával, hogy megtudjuk, fizetett-e Magyarországról bárki jogdíjat a táblázatok használatáért. Válaszként az intézetben copyrightvizsgálatot rendeltek el, ami annyit jelent, hogy beszerzik a magyar kiadványt, és egybevetik táblázataikat saját kézikönyvükkel. Az esetről megkérdeztük Juhász Ferencet is, aki azzal hárította el megkeresésünket, hogy nyugdíjasként nem szeretne újságban szerepelni.
Mindez azért kínos, mert a magyar egészségügyi hatóság köztisztviselői számára rendszeresített kézikönyvről van szó. Az egyik óriási tábla például azt mutatja meg, mekkora az egészségkárosodottság összesített mértéke, ha a vizsgált személy többféle betegségben szenved. A három oldalon keresztül tartó táblázat minden számjegyében megegyezik az amerikaiéval.
Mint jeleztük, Juhász karrierjének volt egy második aranykorszaka is 2007-től. A szakértőt visszahelyezték hivatalába, s ő készítette elő a Gyurcsány-Bajnai-kormányok rokkantügyi reformját. Mégpedig a politikusok legnagyobb megelégedésére, hiszen 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesítették.
A korábbinál szigorúbb értékelési séma alapján tömegesen kellett felülvizsgálni a rokkantakat (ahogy egyébként most is tervezik). Csakhogy az államnak ehhez nem volt elég orvosspecialistája (most sincs). Ekkor jött a mentő ötlet, hogy hirdessenek közbeszerzést a vizsgálatokra. A hat hónapnyi időtartamra meghirdetett pályázat nyertesével végül 36 hónapra kötöttek szerződést, a százmillió helyett pedig 741,5 millió került a dokumentumra.
Köztisztviselő vállalkozó
Orvosszakértők nem teremnek minden bokorban, így nem lepődhetünk meg, amikor kiderül: a nyertes cég, az Euromental Zrt. fő tulajdonosa és vezetője is Juhász hivatalából érkezett. Somlay Géza 2008 júniusában még köztisztviselőként erősítette az orvosszakértői intézet módszertani oktatási-minőségbiztosítási igazgatóságát. Szeptember elején közös megegyezéssel elbúcsúzott hivatalától, ám így is kapott bruttó 3,5 millió forintot, és még közel ötszázezret szabadságmegváltás címén. Harmincnégy nappal később megjelent a pályázat, amit az Euromental gyorsított eljárásban megnyert. Copyrighteljárás. Az amerikai kiadó vizsgálatot kezdett a gyanús átfedések miatt
A cég 24 orvosszakértővel rendelkezett, köztük öt olyannal, akik a pályázat kiírása előtt négy hónappal még köztisztviselőként végezték ugyanezt a feladatot. A vállalkozónál dolgozó szakértők többsége azonban nem orvos, hanem szociális szakértő; míg az állami intézetnek 29 ilyen szakembere volt, addig a magáncég 51-gyel rendelkezett. A Juhászféle reform egyik lényeges eleme ugyanis, hogy négytagú bizottságokat állított fel, melybe az orvosokon kívül egy szociális szakértő is bekerült. Ám kezdetben ezekből még kevesebb volt, mint a doktorokból, hiszen őket frissen kellett kiképezni. A magáncég elcsábította a szakértői intézet potenciális munkavállalóit, így a közbeszerzésen elnyert több százmillió forint nagyobb részét végül nem a hiányszakmának számító orvosszakértőkre, hanem a szociális szakemberekre fordították.
Az Euromental a minden vállalkozó álmaiban megjelenő üzletet csípte meg. A cég emberei ingyen használták az állami intézet helyiségeit és eszközeit. Sőt a szociális minisztérium ellenőrzési jelentése már az előző kormány idején, tavaly januárban kimutatta, hogy törvénytelenül írták ki a pályázatot, amelyre az Euromental érvénytelen anyagot nyújtott be. A revizorok szerint a szerződés maga is jogsértő volt, mert köszönő viszonyban sincs a pályázati kiírással.
A legmeghökkentőbb, hogy figyelmen kívül hagyták az evidenciát: a rokkantosítás hatósági feladat, amit nem végezhetnek vállalkozók. Ahogy gyilkossági helyszíneléssel sem lehet kft.-ket megbízni, úgy egy beteg ember sorsát meghatározó vizsgálatot sem lehet "külsősöktől" megvásárolni. A szakértői bizottságokban a közalkalmazotti törvény szerint csak köztisztviselők dolgozhatnak. Vagyis az összes olyan vizsgálat, melyben nem ilyen szakértők vettek részt, ellentétes a törvénnyel.
Az orvosszakértők által kiállított szakvélemény közokirat, ami "formai hibásnak minősül", ha abban "egy külsős, vállalkozási szerződés alapján eljáró szakértő is részt vett, és ezen szakértő is aláírta a fenti szakvéleményt" - állapította meg a szociális tárca jogi főosztálya. Az elmúlt években tízezerszám születtek tehát formai hibás szakvélemények - ráadásul úgy, hogy az intézetben erről tudomással bírtak. A rokkantosításukat kérők mégsem tudják megtámadni ezeket, mivel fogalmuk sincs, vajon az aláíró szakértők milyen minőségben vettek részt a bizottság munkájában. A menthetetlent végül úgy próbálták menteni, hogy a főigazgató utasítást adott, a bizottság elnöke csak köztisztviselő lehet.
Az intézet új vezetése felmondta a szerződést az Euromental Zrt.-vel, a 2011-re járó összeget pedig nem fizették ki a cégnek. (2010 második felében azért 82 millió forintot még kiutaltak.) Azóta Somlay Gézát, a társaság vezetőjét ismét alkalmazza az intézet. Ám ezzel még nem értünk a történet végére. Az Orbán-kormány is szeretné visszaszorítani a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok számát, és ehhez felülvizsgálni az eddigi határozatokat. Csakhogy az 59-60 éves átlagéletkorral rendelkező orvosszakértői kar aligha lesz képes százezrek felülvizsgálatára. A kormány ezért gyorstalpalón képez majd át foglalkozás-egészségügyi orvosokat igazságügyi szakértővé, és emellett az új főigazgató szerint olyan gépeket, munkaszimulátorokat kellene beszerezni, amelyek maguk is képesek megvizsgálni egy személy munkaalkalmasságát. Az intézetnek egyetlen ilyen berendezése van, az újak beszerzését évek óta halogatták, elsősorban azért, mert egy személy kivizsgálása öt és fél órába telik, vagyis a csodagép sem gyorsítaná meg az eljárásokat.
A jövő évtől a tervek szerint már minden megyeközpontban beszereznek egyet, és annyi előnyük kétségkívül lesz, hogy korrupciómentesen dolgoznak majd. Az elmúlt években ugyanis nemcsak az igazgatói szoba környékén történtek furcsa dolgok. Házi őrizetben van a gyanú szerint alkalmanként százezer forintért rokkantosító egri kirendeltség orvosainak fele (két ember); tavaly Miskolcon 53 vádlottat találtak bűnösnek egy leszázalékolási ügyben, Szegeden pedig a hetekben jelentette be az ügyészség, hogy egy negyven embert érintő bűncselekmény-sorozatot lepleztek le. A főigazgató, akit kétszer mentettek fel Első alkalommal 18,7 millió forintba került az államnak Juhász Ferenc menesztése, másodszor 4,3 millióba.
Nem jól kezelték a közpénzeket a védett szervezetek 2011.03.31. 23:23 A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató, állami tulajdonú és más, védett szervezetek "nem a jó gazda gondosságával kezelték a közpénzeket" a 2003 és 2010 közötti időszakban - mondta Herman István Ervin (Fidesz), az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottságának elnöke az MTI-nek.
Herman István Ervin csütörtökön Budapesten az albizottság ülésének szünetében kifejtette, hogy a testület a 21 védett szervezet közül elsősorban az állami tulajdonban lévő nonprofit cégek tevékenységét vizsgálja, így például górcső alá veszi a Főkefe, a Kézmű és az ERFO Nonprofit Kft.-t. Hozzáfűzte, hogy az albizottsági vizsgálat eredményeinek összegzését eljuttatják a főbizottságnak, amely ezután eldönti, hogy szükségesek-e további vizsgálatok az ügyben.
Az albizottság elnöke hangsúlyozta: a 21 védett szervezet körülbelül 2,5-3-szor nagyobb állami támogatást kapott a többi akkreditált céggel összehasonlítva, ennek ellenére veszteséget termeltek, elsősorban a rossz gazdálkodás miatt. Példaként említette a Főkefét, amely 2009-ben 5,5 milliárd forintos támogatás mellett több mint 300 millió forintos deficittel zárta az évet. Hozzáfűzte: a munkavállalókat minimálbéren foglalkoztatják, miközben a vezetők ennek nyilvánvalóan a többszörösét, kilencszázezer-egymillió forintos fizetéseket kapnak.
Herman István Ervin beszélt arról is, hogy a vizsgált időszakban mintegy 80 milliárd forint állami forrás állt rendelkezésre a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatására, ennek az összegnek a 81 százalékát a 21 védett cég kapta meg, ezen belül is a legtöbbet az állami tulajdonú cégek. A képviselő szerint közel kétszer annyi, körülbelül 72.000 munkavállalót tudtak volna foglalkoztatni ezek a cégek, ha nemcsak ilyen kevés szervezet között oszlik el a támogatás.
Az albizottság a csütörtöki ülésén meghallgatta Kovács Gábort, az ERFO jelenlegi ügyvezetőjét, és Szabó Györgyöt, a Főkefe igazgatóját. Mindkét cég fuzionált egy-egy másik vállalattal a vizsgált időszakban, így az albizottság többek között azt is vizsgálja, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók kaphattak-e nagyobb normatív támogatást az egyesülések, a védett szervezetbe való bekerülés után - mondta Herman István Ervin. Az albizottság mindkét cégtől 2003 és 2010 között kötött szerződéseket, megállapodásokat, és egyéb dokumentumokat kért be. (MTI)
A 395-ös sz. hozzászólásban van a jogi fórum linkje, ott kérdezzél rá erre.
Úgy tudom - ami nem biztos -, csak az össz egészségkárosodás mértékét nem lehet saját jogon kérni, állapítsák meg, ha még főállásban dolgozik a férjed. Természetesen ott majd leírják neked pontosan, mi a teendő ilyen esetben. (Hosszabb táppénz, munkaviszony megszakítása, stb.)
Kezdők vagyunk ebben a világban, de a betegség már a miénk.
Férjemnek izomsorvadása van, eddig lassankán romlott, de most felgyorsult a folyamat (nem tudjuk, miért). Mostanra nyiroködéma is bejelentkezett az izomsorvadás mellé. Még dolgozik, de ki tudja, meddig bír egyáltalán felállni pl.? Hallottunk valami olyanról, hogy saját jogon munkaegészségügyi vizsgálat vagy mi, ami nem indít el leszázalékolási folyamatot, csak úgymond felméri az eü. állapotot. Azért érdekel, mert ha egy reggel nem tud felkelni, felállni stb., akkor legalább lerövidüljön a rokkantosítás folyamata a már meglévő vizsgálati eredmény alapján. (Épp elég rémségeket írnak itt a kedves fórumozók erről a procedúráról.) Lehet, hogy ostobaságot kérdezek, de minden információ előbbre visz bennünket, megköszönöm, ha valaki válaszol.
Azt nem tudom,hogy elvehetik-e,de velem egyszer megtörtént.50-28%-ra vették vissza a %-ot.+2 sérv,és egy agyi infarktus miatt adtam be.Végig jártam mindent ,egészen a bíróságig.Végleges 40%-ig jutottam.Felülvizsgálat csak állapotromlás esetén szükséges.Nem túl rég mégis behívtak.Nem adtam be semmit.Anno még tarott a per amikor behívtak egy újabb "soros" felülvizsgálatra.Ott 43%-ot kaptam.Teljesen érthetetlen az egész.Közel 2 év herce-hurca,eredmény nélkül.Rosszkor voltam rossz helyen:(
Valamiért a gerinccel kapcsolatos problémákat(addig míg le nem bénul a beteg)nem igazán veszik figyelembe,pedig pokoli fájdalmakkal jár.Ezt sajnos tapasztalatból tudom.Mielőbbi gyógyulást kívánok!Üdv.
Arról mindenféleképpen szerezzél írásos dokumentációt a kezelőorvosodtól, az állapotod jelenleg csak rosszabbodott, pedig javulnia kellett volna, mielőtt beadod az állapotrosszabbodás miatt a felülvizsgálati kérelmedet.
Köszönöm a segítő szándékod,és azt hogy írtál.Úgy gondolom,ha a bíróság azt írja,hogy fellebbezésnek helye nincs,akkor gyorsan jogerőssé válik.Én elmentem a felülvizsgálatra.Nagyon korrektül bántak velem.(Nem csak velem)Aki akkor ott volt,mindenki pozitív tapasztalattal jött ki.
Semmi megalázás,semmi "extra".A határozatot még várom.Gyanítom,hogy engem valami "más kuszaság"miatt hívtak be.(Én nem korrumpáltam senkit.Mint eddig is írtam,én nem "betegséget" szeretnék venni,mert az eddig is jött magától.:)) Inkább egészséget vennék,de azt még nem árulnak.:)
Édeklödök, hogy tud-e valaki felvilágosítást adni. Ha beadom az állapot rosszabbodási kérelmet, és ök nem így gondolják elvehetik a meglévő 43%-at? Vajon érdemes megpróbálni, vagy jobblenne annyiban hagyni? Tavaly voltam felülvizsgálaton, akkor 2 gerincműtéten voltam túl. Persze a háztartást nemtudtam egyedűl ellátni, nemtudtam sokáig állni, ülni. Munkaügyibe megkérdezték mit is keresek ott, mivel az életben nemtudnak nekem munkát adni. "Jó kérdés!" Most volt kicsit több mint egy hónapja gerinc stabilizáló műtétem, 6 csavart kaptam + 2 lemezkét 2 csigolyám közé. Egyenlőre felerösödött csípőtől lefelé az egész lábamban a fájdalom, aminek állítólag már enyhülnie kellett volna. Most még az öltözködésben, tisztálkodásban magyarán mindenben segítségre szorulok. Nem tudom milyen kilátásaim vannak, de ha ezt a kis 27000 t-ot is elveszítem nemtudom mi lesz. 36 éves 3 gyerekes családanya vagyok.Gondolhatnák, hogy nem jószántamból meresztem itthon a hátsom. Persze egyszerübb azt feltételezniük, hogy csaló lusta dög vagyok aki nemakar dolgozni!
Szerintem ,NEM! Ugyan is én is igy jártam és mikor a M.Ü. Birósághoz fordultam,már a Nyufi felszólitott hogy kettő hónap nyugdijat jogtalanul vettem fel,mert nekik határozatuk van hogy már nem vagyok "rokkant"! Felhivtam a hölgyet és közöltem vele hogy a "mérkőzés még nem lefutott,most járunk a "hosszabbitásban" és legyen csak nyugodt!
Egyébként a"jogtalanul" kifizetett nyg.-jat EGY összegben kivánták visszakérni,küldtek is róla sárga csekket,de érdeklődésemre "elárulta": lehetne rá részletfizetési kedveznényt kérni! Azt hiszem ez mondent elárul hogy egyáltalán nem kivánják a delikvenst emberszámba venni,náluk csak "egy szám"és ha kifutott hát lelke rajta! A birósági határozat jogerőre emelkedése után visszamenőleg kaptam meg elmaradt 4 havi járandóságomat!Én igy jártam!
"Nos, én 13 évig 67%-os rokkant nyugdíjas voltam. Összervezeti egészségkárosodásom van, nagyon sokféle betegséggel. Az évek során állapotom folyamatosan rosszabbodott, ennek ellenére az I. és II. foku orvosi bizottság 4o%-ot adott 2009.novemberben történő felülvizsgálaton. Nem nyugodtam bele az ítéletükbe, és fellebbeztem a Munkaügyi Bíróságra. 2010.január 7-től 2011. február 18-ig tartott a per, amelyben még két orvosszakértőt bevont a bíróság is, és a végeredmény 56% lett. Visszakaptam tehát a rokkant nyugdíjamat, amit máig sem hiszek el, mert határozat még nem jött, csak a bíróságon mondta ki a bíró az itéletet. Iszonyatos sok megaláztatáson mentem keresztül, lelkileg, idegileg kikészültem, depressziós lettem, mindkét vesémben vesefunkció szükületem lett, tehát borzasztó árat fizettem a sikerért. Amikor most 18-án kimondták az ítéletet lerogytam a székra, és úgy vezettek ki a teremből annyira rosszul voltam. Örülnöm kellene, de nem tudok, mert most a veséim miatt kórházban vagyok, állandóan romlik az állapotom. Azt mondta a bíró, hogy fél év múlva adhatok be állapot rosszabbodásit, most pihenjek, nyugodjak meg, hisz megnyertem a pert. Olyan hihetetlen az egész, nem tudom elhinni, hogy sikerült 16 hónap keserves kínlódása után. Nagyon belefáradtam, de azt tanácsolom szívből minden beteg társamnak ennek ellenére, hogy ne nyugodjanak bele az orszi alul értékelésébe, és fellebbezzék meg. Az igaz, hogy hosszú, nagyon hosszú menet lesz mint ahogy fent már irtam nekem 16 hónap volt, de van esély rá, hogy vissza kapjátok amit elvettek tőletek. A bíróságtól kirendelt első szakértő nekem 53%-ot adott, a második szakértő 56%-ot. Ekkor mondta a biró hogy ezen már nincs mit tárgyalni, és a tárgyalóban lévő 5 ember akik a nyufi, és az orszi emberei voltak is beleeggyeztek a bíróság döntésébe. Ha segíteni tudok bárkinek is, kérem írjon és megírom az apróbb részleteket hogy miként zajlik a tárgyalás, mire készüljön fel ha el akarja kezdeni a pert."
Tudtok-e konkrétumot arról, a már véglegesített rokkantnyugdíjasokat is behívják-e újabb felülvizsgálatra?
Eddigi szűkszavú sorokból csak annyit sikerült kihámoznom, ha valakinek 5 éve van a nyugdíjig (nekem annyi van), azokat már nem hívják be - amennyiben látják a rendszerükben, folyamatosan orvosi ellenőrzés alatt áll (egészségkárosodásával kapcsolatos gyógyszereket vált ki), volt pl. kórházban a véglegesítése után, stb. tehát nem "kamu rokkantnyugdíjas" -, mert tisztában vannak vele, őket már nem tudják a munkerőpiacra visszaterelni. Már ha ők is ezt valóban így gondolják, mert én már szinte senkinek semmit nem hiszek el, ha olyan kijelentéseket olvasok, pl. a rokkantnyugdíjat is ugyanúgy meg kell adóztatni, mint a munkabéreket????????? (38 ledolgozott évem alatt éppen eleget adóztam, így ez számomra az újdonság erejével hatott, de meg kell mondjam, már szinte semmin nem tudok meglepődni.)
Minden kérdésedre nem tudom a választ, mindenesetre, a 2011. jan. 1-től megváltozott rendekleteket a rehab, járadék melletti munkavégzésről itt olvashatod el.
Mivel Csongrád Megyei vagyok, így én is Szegeden voltam sokszor bizottság előtt. Az én tapasztalatom az, hogy aki igazán beteg attól megpróbálják elvenni a %- ot. Még várakoztam volt olyan, hogy szobájából kijött Dr. K Mária és odahajolva az egyik várakozóhoz és úgy mondta a nevét. Gondolom nem tudta ránézésre a többieknek a nevét. De hozzá majdnem mindenki úgy ment be. Ugyan ez a K Mária, a 86 éves súlyos demenciás, nagyon rosszul látó anyósomnak nem adta meg a súlyos fogyatékos minősítést, mivel csak a szemorvos leletét vette figyelembe. Ellentmondásos határozatot hozott, amit még az Államkincstár se fogadott el. Másodfokon benyújtástól egy évre adták meg visszamenőleg még jó hogy megérte. Neki így sikerül a statisztikát helyreigazítani, aki beteg az nem beteg, aki fizet az beteg. Nekem tavaly I.- II. fokon is a volt 67-% helyet 42%-ot adtak. I. fokon kihagytak 5 diagnózist, II. fokon, amit az I.- nél kihagytak azt figyelembe vették, de kihagytak helyette másik 5-öt. Harmadfokon az igazságügyi orvos szakértő, mind két határozatot helyben hagyta, Tárgyaláson megkérdeztem mivel a szakvéleménybe semmi indoklás nem volt, hogy melyiket fogadta el a két különböző határozatból, azt mondta, hogy mind a kettőt. A bíró azt mondta onnan még tolókocsis betegek se mentek ki nyertesen. Sajnos a Bíróságok se tudnak igazságos döntést hozni mivel a bíró nem orvos a szakértő pedig felveszi az igen magas díjat a semmiért. Legjobb tudomásom szerint, Dr. K. Máriának a lánya, is Dr. K. Katalin Szegeden igazságügyi orvos szakértő a legszemeltebbek közül."
