Ja, vannak ilyen szar orszagok, de vannak meg szarabbak, ahol ha rosszak a latasi viszonyok es csuszos az ut, akkor 38-45-tel se megyek, hanem annyival, hogy meg tudjak allni, ha valaki atkel a zebran. De az ilyen helyeken tenyleg csak hulye veglenyek elnek, pfuj, belegondolni is rossz. Ha volt a zebra elott a gyalogatkelohelyet jelzo tabla - ami szokott lenni -, en meg sulyosbitonak is felvennem...
Amúgy nem mentem gyorsan. A "szakértő" förmedvényében 38-45 km/h sebességet becsült, az ügyész 32-35 km/h sebességet írt a "bírói gyakorlatra" - ez a pár kmph már ok a bírságra és a jogsibevonásra?
Sajnos szar a KRESZ. A 21 par nem írja, hogy a gyalogos a zebrán haladva részese a közlekedésnek, ezért haladása során figyelemmel kell lennie a forgalomra. Fiatalkoromban, amikor még volt az iskolában KRESZ oktatás, meg MHSZ, stb., akkor a Kutyus és a Cicus szépen bemutatta, milyen fontos a LÁTHATÓSÁG.
Mindemellett az ügyészség bizonyítéknak tart egy olyan szakvéleményt, ami nem is az adott átkelőt modellezi (egyenes van a szvéleményben, a valós pedig íves), és az abban leírtak a "valószínűség kategóriájában" mozognak.
Szerintem sehol nincs előírva, hogy a gyalogosnak futólépésben kell áthaladnia a zebrán. Az viszont igen, hogy járművekkel fokozott figyelemmel kell azt megközelíteni. Ha nem lehet jól látni, akkor különösen nem megyünk gyorsan ilyen helyen.
Köszi a gyors választ. Tehát a gyalogos, aki esernyőt húzva a fejére, fülhallgatóval zenét hallgatva battyogott kényelmesen a zebrán, és már kapott 2,5 MFt kártérítést a biztosítótól, az eset hőse? Ha a csíkoktól 20 cm-re lett volna, akkor ő a hibás?
Már lassan 2 éve (2010. december) elütöttem egy gyalogost a zebrán (esett az eső, a gyalogoson fekete ruha és fehér cipő volt), mert hirtelen lekapcsolták a közvilágítást, esett az eső, az átkelő ráadásul 30 fokos ívben helyezkedik el.
Vádolnak a KRESZ 43 par (1)-(2) megsértésével, de mikor kértem (2011.január) a rendőröktől az eset rekonstruálását, hogy abban a helyzetben a gyalogos NEM VOLT LÁTHATÓ, erre ők vmi szakértőt felkértek, aki március közepén, számítógépen csinált egy modellt EGYENES kereszteződésben, de már az elején leszögezte a szakvéleményben, hogy a nyomszegény körülmények, stb... miatt határozott műszaki vélemény nem adható.. illetve az abban leírtak csak a valószínűség kategóriájában mozognak.
Ehhez képest a B.ügyészség vádol, és az előbbi szakvéleményt bizonyítékként kezelik. Most viccelnek velem? Bár többször kifogásoltam az eljárásukat, mindig visszadobták vmi paragrafusos álindokkal.
Kb. 2 hét múlva lesz az elsőfokú tárgyalás. Elképzelhető, hogy egy "normális" bíró felment az ügyben, mert nincs ellenem szóló bizonyíték?
Talán az adott (németországi) egyetem felvételi szabályait kellett volna alaposabban áttanulmányozni... ha már ennyi energiát, időt, pénzt, belefeccöltetek... :/
De ezzel itthon nem nagyon lehet mit tenni, mivel az ottani szabályok alapján történt az elutasítás. Esetleg egy német ügyvédet fogadni? ;)
Szeretnék információhoz jutni egészségügyi érintettségű témában van-e jogász, akihez fordulhatnék. Aki ki tudna okosítani, milyen irányban induljak el. Milyen lehetőségeim vannak.
Azt szeretném kérdezni, kötelezhető e olyan ember a beteg pszichés anyja eltartására aki nincstelen- nincs jövedelme, munkája, és segélyben sem részesül? Egy ismerősöm van ebben a helyzetben. Eddig valami rokon fizette az otthont + ellátást, ahol az anya él, de ő már nem vállalja állitólag, holott tehetős. Rá akarja háritani az ismimre de neki semmi jövedelme ,csupán az apró ház amiben lakik.
23. § (1) Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. (2) A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
1. Szerintem nagyon nehezen tudná bizonyítani a szóbeli szerződés tartalmát, azaz hogy nem úgy szólt a megbízás, hogy akkor fizettek egy fillért is, ha az "eredményt" (= ellenjegyzett szerződés) is előállította.
2. Nem teljesítette a vállalt részét, mert abba nem csak a szerződés megfogalmazása, hanem az aláírások "hitelesítése", a szerződés ellenjegyzése is beletartozik, ezt pedig elméletileg sem végezhette el, ha a felek nem jelentek meg nála.
3. Ha valóban az adott napon kikérte a tulajdoni lapot, akkor én annak a számlával igazolható költségét kifizetném neki (ez valamivel kevesebb, mint 10 rugó, persze ha más városba kellett ezért utaznia, akkor a reális utazási költségét is figyelembe venném).
Egy ingatlan adás-vételi közepette vagyunk. Olyan problémám lenne, hogy az egyik távoli ügyvéd ismerősönket megkérdeztünk, hogy vállalja-e illetve mennyiért az adásvételi szerződés elkészítését.
Augusztus 13.-án este elküldtük az adatokat email-en, de augusztus 14.-én lemondtunk,mert az egyik eladó a saját ügyvédjéhez ragaszkodik.
Az ismerős ügyvéd azt írta, hogy ő elkészítette augusztus 13.-án az adásvételit illetve kikérte a tullajdoni lapot, úgyhogy fájdalomdíjat fizessük meg neki (10.000 Ft.-ot) vagy különben beadja a fizetési meghagyást a Közjegyzői Kamaránál az egész munkadíjra, mert hogy szóbeli megállapodás volt és hogy ő a szerződés rá eső részét teljesítette.
A kérdésem, hogy fizessük ki neki a 10.000.-ft-ot vagy ne?
Ajándékozási szerződés, kötelező az ügyvédi ellenjegyzés. az illeték 18 millió forintig 5 % amiből le kell vonni a volt haszonélvezeti jogot, és az alapított haszonlvezeti jogot is arányosan. Pontosan majd a NAV kiszámolja.
Egyik önkormányzat "vagyonkezelőjétől" béreltem parkolót. Aug. 6-án (nem használom naponta az autót) a parkolóban egy idegen férfi odajött hozzám és megkérdezte "mikor fizetem ki a parkolási díjat?" Hirtelen azt sem tudtam hol vagyok, minden hónap közepéig utalással fizettem a "vagyonkezelőnek", nem volt soha elmaradásom, augusztusi bérletidíjam is át volt már utalva. Kiderült, ott volt éppen az "új bérbeadó" is, hogy az önkormányzat 2012. augusztus 1-től bérbeadta egy kft-nek a parkolót, minket bérlőket nem értesítettek. Az ügy pikantériája még, hogy július végén beszéltem a vagyonkezelővel telefonon, nem közölték velem, hogy szerződést bontottak. Még aznap Aug. 6-án bementem a vagyonkezelőhöz, hogy világosítson fel valaki mi történt! Illetékes közölte, hogy "2 nap alatt döntöttek a bérbeadásról, nem volt még idejük értesíteni senkit!" Rákérdeztem, hogy az augusztusi bérleti díjam amit már júliusban utalva lett, az hol van?- és egyáltalán hogy jönnek hozzá, hogy egy vadidegen kft-nek kiadják a személyes adataimat, nevemben szerződést kötnek a tudtom és beleegyezésem nélkül, nem értesítettek sem levélben sem telefonon keresztül az egyoldalú szerződésbontásról, ráadásul a feltételek sem azonosak, mert a kft 30%-ot emelt! Illetékes valamit hablatyolt, majd ott hagyott, 2 órát vártam, hogy nagy nehezen visszafizessék az augusztusi bérletidíjat. Mivel nekem is dolgom volt nem volt időm beszélni egy vezetővel.
2012. Aug. 9-én érkezett egy pár soros levél, amiben közölték hogy azonos feltételekkel mint amivel a vagyonkezelővel szerződtem bérbeadták xy kft-nek a parkolót, 2012. augusztus elsejével! Valóban azonos feltételekkel kötötték meg a kft-vel a szerződést akkor nem emelhettek volna bérleti díjat., de a fő problémám ezen kívül, hogy a személyes adataimat harmadik személynek kiadták tudtom és belegyezésem nélkül. (nem egy szimpatikus társaság amúgy sem az új bérbeadó) és egyáltalán ez milyen eljárás volt!?:(
A helyzet: 2011. februárjában vettem egy használt motorkerékpárt egy márkakereskedésben, melyet a bank visszavett a lízingből. A márkakereskedés állította, hogy a bank a tulajdonosa a járműnek, így a törzskönyv is náluk van, tehát ők (a márkakereskedés) csak vevőszerzést végzik. Így is történt: a vételárat kifizettem, ekkor a márkakereskedés megvette a járművet a banktól (első adás-vételi szerződés), az meg azonnal eladta nekem (második adás-vételi szerződés, melyen rajta szerepelt, hogy a jármű TEHER- és ADÓSSÁGMENTES). A törzskönyvet is megkaptam, azon a bank szerepelt tulajdonosként.
A járműnek minden hivatalos papírját elintéztem a helyi hivataloknál (tehát egyik hivatal sem állította meg az ügymenetet, hogy a járművel probléma van).
DE most jön a fordulat. Pár nappal ezelőtt (tehát a vétel után kb másfél évvel) jött két rendőr és le akarta foglalni, mondván bűncselekményből származik. Rákövetkező napon telefonálgatás a márkakereskedésbe és a rendőr-főkapitányságra és kiderült, hogy már 2009-ben az APEH/NAV lefoglalta a motorkerékpár lízingelőjének nemcsak a motorkerékpárját, hanem még a személygépkocsiját is. Ezen a ponton az APEH/NAV nem jelentette a banknak ((vagy "elfelejtette jelenteni" - korrupció gyanúja véleményem szerint felmerül)), hogy a járművet lefoglalta, így szabad utat engedett azok értékesítésének és a későbbi, teljesen vétlen vásárlók kifosztásának, meghurcolásának.
Kérdésem:
Mit tudok tenni, hogy megvédjem jogszerűen vásárolt és birtokolt járművemet?
Még egy kérdés az előző mellé: ha kiderül a rendőrségen, hogy még sem lopott (mert ugye ezt csak én állítom, meg egy weboldal, ahol lecsekkoltattam, ezt a feljelentésbe is leírom), akkor vissza kapom a telefont, vagy azt már lefoglalják örökre?
Még egy kérdés. Miután kiderült, hogy lopott (mármint én feltételezem), győzködtem egy picit a gyereket, hogy vegye vissza a telefont, csináljunk vissza mindent. (és a feljelentésbe ezt is leírom). Ez nekem probléma?
Még valami.Melyik paragrafusra hivatkozva kellene benyujtanom a keresetlevelet,lehet a közigazgatási jgkörben koztt kárkozás, és perbe vonnám az anyát a pertársaságra vonatkozó törvény alapján, biznyítva azt az eljárás során tanukkal , hogy kezdettől fogva tudta, nem csak azt, hogy nem én vagyok a bilógiai apa, hanem azt is pontosan tudta , hogy ki az.És tanuk előtt ezt többször meg is beszélték, /spiccesen/.
Valamint két év előtti elköltözésem utaán, folyamatos kérésem ellenére megtagadta, hogy dns vizsgálatot végeztessünk a gyereken, bizonyítván ki a tényleges apa.
/akkor még úgy tudtam, hgy kell az anya engedélye is/
Valmint amikor egy éve a dns vizsgálat eredménye után, amikor az apaság vélelmének megdöntése tárgyban az ügyészségen pert kívántam indítani, direkt kérték , hgy a per során ne kérjek hatósági dns vizsgálatot, mivek ők nem vonják kétségbe az általam készíttetett eredményét/valamint, amikr elkültem neki az anyának az eredményt ,aznnal felhívta az igazi apát és két perc alatt megbeszélték ,hogy eddig tartott a becsapásom ,rájöttem! tehát nem mást, egyböl a biológiai apát/.Ez a tény, szerepel külön kérésemre az ügyészségi jegyzökönyvben.
Mi ez ha nem közvetet bizonyíték?Persze ott vannak a tanuk.Tehát a csalás törvényi definíciója 100%-ban megáll!
Ez esetben nem csúszik át az ügy büntetőjogi hatáskörbe a polgárjogiból?
A válaszkat nagyn köszönöm, eddig 6 ügyvédet kérdeztem, mindenki mást mnd eléggé.abban nagyjából megeggyeznek, hgy van felelösége mind az ökormányzatnak, mind az anyának,Lehet ,hogy pertársaságban kellene perelnem őket?
Ideális esetben ki vagy mi hivatott egy ilyen esetet feltérképezni és "megszakérteni", amit később hivatalos szervek is elfogadnak? Saját biztosító kárbecslőjét vagy önkormányzati szakit kell hívni?
Pl. valóban van-e ott gödör, és ha igen, mitől van ott - vagy mi egyéb oka lehet a dőlésnek, mekkora kár keletkezett az ingatlanban, ilyesmi.. Nem akarok csalni, de nyilván elbukni se szeretnék vmit, ami esetleg járna nekünk.
Más kérdés, hogy mi van akkor, ha az üreg áthúzódik a kerítéshatáron és kívül-belül is van?
Akkor a kerítéshatáron belüli rész már saját felelősség.
Továbbá az is kérdés, hogy az üreg miért alakult ki. Ha ez bizonyíthatóan azért történt, mert pl. valaki nem szabályosan vezette el a telkéről/közterületről az esővizet, akkor bizony felmerülhet az illető kártérítési felelőssége (mind az üreg kialakulása, mind a kidőlő kerítés/házfal vonatkozásában).
Nem a járda a hibás, illetve szerintem csak közvetett módon - valószínűleg az alatta lévő üreg (lehet, hogy víz mosta ki például) miatt süllyed-dől az egész. Viszont ez a közterületnek számító járda alatt van.
Más kérdés, hogy mi van akkor, ha az üreg áthúzódik a kerítéshatáron és kívül-belül is van?
Az önkormányzat az illetékes, valószínűleg az közterület (kivételes esetben elképzelhető, hogy magánterület, de az nagyon ritka). Mivel balesetveszélyes a helyzet haladéktalanul be kell jelenteni, és az önkorményzat megcsináltatja, az okozott kár már bonyolultabb, ha a járda hibája okozta akkor azt is meg kell csináltatniuk, de ez attól függ mi okozta a süllyedést, bonyolult a helyzet.
"Én a gyermeket természetesen ,sajátomként neveltem 4 évig/mivel volt feleségem azt állította, hogy csak velem volt szexuális kapcsolata abban az időben/de valami rossz érzésem mindíg is volt,valami azt sugta , hogy hazudik."
Tény, hogy az anyakönyvi hivatal is hibázott, de nem ez a döntő.
Segítséget keresek illetékesség kapcsán (legalábbis így gondolom).
Az utcafrontunk (járda mellett) kb 30 m hosszú, ebből 8 m a ház rövid oldala, a többi kapu és masszív téglakerítés. A kaputartó oszlop és a kapu előtti járdalapok tavaly láthatóan megsüllyedtek, ez húzza a súlyos oszlopot is, ami viszont az egybeépített kertés miatt a házat is. A kapu és a kerítés kifelé kezdett dőlni, és elég komoly repedések keletkeztek a házon, amióta besüppedt a járda.
Ki illetékes ilyen közterületen, valószínűleg járda alatti üreg(ek) feltöltése ügyében? Mi vagy az önkormányzat? Ha az önkormányzat, akkor a kerítésben és a házban keletkezett károk javítását is állniuk kell?
