Annak pont annyi realitása van egy példát tekintve, mint annak, hogy fémszövet burkolatú a vezetékrendszer a csőben, ami le van földelve, és bárhogy fúrják, csak föld felé megy a hibaáram. Oszt akkor a föld felé megy.
Ha a vezetékezésre gyanakszol, akkor kikötöd a végeket és kOhm- MOhm állásokban mérsz a fázis- z/s, majd a 0, és z/s között. Szerelvényeket sem árt átnézni, nincs-e megégett, dugalj, lámpatest, stb.
Nem sok esély rá, hogy ezzel sikerül a hibát ki,de egy próbát megér.
Szigetelés vizsgáló lenne ide az igazi, nem tudsz valahonnan kölcsön kérni?
( A fogyasztókat hasonlóan szokták szigetelési ellenállásra kimérni, de ott a gyenge áramú, részeket a mérésskor le kell választani. )
> És valóban, egy normális példát nem tudott senki felhozni arra
- Egymás mellett futó kábelek / vezetékek elfúrása, amikor az áramkör egy másik áramkör nulláján záródik. Teljesen valós eset, semmi köze a földeléshez. Ugyanez mondjuk időszakosan vizes falban, amikor már félig-meddig elfúrták a kábeleket.
- Elek példája is igazából arról szól, amikor a FI védett fázisa a FI előtti nullával tud záródni. Most ne menjünk bele a helikopteres esetbe, de ez is megtörténhet. (pl: egységsugarú user az elosztótáblában matat)
- Komplex, földfüggetlen eletronikáknál, ahol a FI beépített védelem, simán lehet, hogy a védett és védetlen oldal csak pár centire van egymástól, simán lehet zárlat, átütés, elfúrás, akármi.
Melyik nem reális ?
A tény, hogy a FI működésének semmilyen szinten nem feltétele bármilyen földelés megléte (ahogy te is pontosan leírtad, a vita már csak arról szól, hogy mennyire esélyes egy ilyen baleset, aminek ismét semmi köze ahhoz, hogy hogyan működik a FI)
Ha megjegyezhetem ez alapján a 230V-os villásdugó sem lehetne szabványos. Sok aljzatnál a lemez oldal érintkező letörik,elhajlik besüllyed,koszolódik,a dugasznál oxidálódik ha lekopik a bevonat.
Régebbi aljzatoknál a lemezre egy vastagabb réz csúszó volt felerősítve.
"A bekotése meg mindig is problémás volt"
Igen,talán ha a N is egy csapon keresztül csatlakozott volna, hiszen az üzemi áramvezető.
Akkoriban még a "POSTA szabvány " érvényesült ---azaz a földfüggetlen táplálás miatt , mind a két ágban volt külön biztositó.! S csak védőföld volt -mint az egyenpotenciálra hozó hálózat..
Csak 1980 után kezdték átalakitani az összes postás hálózatot.
A kérdés az volt,hogy van-e lehetőség egyszerű multiméteres méréssel megtalálni,hogy hol lehet a hiba,amitől leold néha a fí relé.Egy olyan házban,ahol normálisan/ésszerűen van kialakítva a hálózat(egy csőben,csak egy kör).
Hát az védhetetlen. Alapvető követelmény, ha fázis körül babrálunk még a falhoz sem támaszkodunk, mert az is rázhat. No meg akkor még nem volt Fi relé.
Megfogod a fázist meg a radiátort, amikor még Fí sehol. Esetleg gázcső, Salgó polc, egyéb bizbasz. Vagy rögtön a ződsárgát, ha biztosra szeretne menni. Szoktuk itt emlegetni javítás közben is, hogy áramtalanítva nehéz hibát keresni és ha még karperec is van, akkor adott a szitu.
1977-ben volt. Posta műszerüzem, Lumunba utcában. A mai Róna utca.
Egy kapcsoló táblánál dolgozott. Valami viszgálatot végzett. A fémház le volt földelve, amire rátámaszkodott az egyik kezével. A másikkal meg valahogyan megérintette a fázist. (Azt nem tudom, hogyan került oda a fázis.)
Ha nincs leföldelve, a gumatalpú cipő megvédte volna a rázástól. De ott volt a föld.
Én azért megfordítanám a meghatározásodat, mert mindenféle földelés nélküli faszságot sikerült csak felhozni.
Valóban, a FI-relé működéséhez csak egyensúlyhiány kell.
És valóban, egy normális példát nem tudott senki felhozni arra, hogy a hibaáram nem a föld felé megy. Ez a másik áramkör, meg helikopterről lógasztott aggregátoron lógó szerelő, ezek a Műszaki Ludas Matyi következő számába valók.
