Bár nem pörög túlzottan ez a fórum, de föltennék pár kérdést, hátha épp most jár erre megfelelő fórumozó :)
1/2 NB méretű rakodókaptárakkal kezdtem méhészkedni (pontosabban, csatlakoztam olyan méhészekhez, akik ilyenben tartják az állományt, és ebbe a rendszerbe társultam be), az elején tartok a dolgoknak, viszont a szakirodalom meg egyes, neten is található cikkek alapján rokonszenvesebbnek tűnik számomra az "Egységes keretméretű fészek + 1/2 NB méretű méztér" felépítésű rakodórendszer. Van ezzel valakinek tapasztalata, hallott-e már valaki olyanról, aki látott ilyet, stb. ? :) Minden véleményt megköszönök.
A másik kérdésem: esetlegesen van-e valakinek innen a fórumról eladó, felesleges kézi pörgetője? Mivel kezdő vagyok, és a távolabbi terveim között sem szerepel egy jó pár évig, hogy ebből éljek meg, így a jelenlegi munkahelyem melletti 20-30 család kezeléséhez elegendőnek tartanék egy kézi pörgetőt, viszont amit újonnan vehetnék, azt az árat kicsit sokallom, ami meg használtan kapható... az meg a kevesebb.
Tisztelt Méhésztársak! Szabó Tibor,a gödöllői Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Agrármérnök szakos hallgatója vagyok. Szakdolgozatomban a műanyagok jelenőségét vizsgálom a méhészetekben és ehhez nyújtanának nagy segítséget, olyan tapasztalt méhésztársak akik műanyag kaptárakkal dolgoznak és kitöltenék és/vagy továbbítanák ismerőseiknek az alábbi űrlapot. Az itt rögzített adatok teljesen névtelenek, csak a szakdolgozathoz kerülnek felhasználásra. Segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szabó Tibor https://docs.google.com/forms/d/1vE7ZECI7JgaYF9G5aVoyKzNsBVDYjXXBkNC2jY65V_0/viewform?c=0&w=1&usp=mail_form_link
Szia!Keret a keretbe Vagyis belefogatod az NB keretbe a közép boci keretét.Ez után már úgy működik. A fészket Ez után csak NB kerettel bővíted.
Csak egy kérdés ,miért akarsz az időben vissza lépni?A fekvő igazából sok sebből vérző konstrukció. A rakodóknak nincs párja.A világ uralkodó rendszere. Ne véletlenül
Nyers propoliszt szerenék vásárolni, tudna ebben valaki segíteni merre induljak, mennyibe kerül, meddig és milyen körülmények között tárolható? Köszönöm előre is a válaszokat!
Van 1-2 nagyon gyenge rajom, amelyek napraforgóra max 2-3 NB fias keretre jönnek fel. Egy célom van velük, h sikeresen kiteleljenek és persze napraforgó után is serkentem őket amíg lehet kb szeptember elejéig. Most jön a kérdés: érdemes kivinnem napraforgóra, h jobban jöjjenek fel, vagy még az a kis méhem is elkopik a virágon és több kárt okozok magamnak ezzel?
Nem kekeckedésnek szántam, az "Előrehaladott állapotban = már voltak kinyílt virágok az akácon." állapot értelmezése nállam más, én
semmiképpen nem a kezdetre, hanem a virágzás teljes, sőt azon is túli állapotára gondoltam. Mint, az emberi életciklusban sem a fiatalságra utal ez a szó.
Igen láttam, mivel elejétől a végéig, ott voltam. A Nyírség nagyságára, azért utaltam, mert azért ott sem egy időben indul a virágzás.
Szinte egy par dolgon kivul,mint"mez,kaptar,porgeto,kiralyno,herek,melosok,1000-2000ft/kg mez piaci ar"nem sokt tudok,illetve meg annyit: a mehecske szur.
Esetleg valaki a T.forumozok kozil tudna- e segiteni privatba?..rengeteg kerdesem lenne.
Sok alap kerdessel sem vagyok tisztaba,pl honnan veszi. Mehesz a meheket,ugyanugy adjak- veszik mint egy autot?..mi van,ha a meh nem akarja/tudja az uj Tulajdonjogot!visszarepul?
Mi van,ha valaki viszi a meheimet?Hogy azonositom,hogy az enyem?..ugye itt nincs alvazszam,mint egy auton.Mi van,ha valaki feldobja egy teherautora a ladakat,es masnap
300km arebb gyujtik,mar masnak a mezet.
Mennyibe kerul egy alap kezdo "set",amvel lehet elkezdeni a munkat?..beleertve mindent,kalap,kesztyu,fustolo,porgeto,stb
Honnan tudja a mehesz,hogy mit gyujt a meh?..az egyik egy akacosrol gyujt,a masik a mellette levo repcefoldrol,de egy helyre gyujtik ugye,keveredik.
Ez nem igazán volt úgy "Nyírségben voltam ma, és már nagyon előrehaladott állapotban van az akác virágzása."
Bár a Nyírség nagy, és az "előrehaladott állapot" is tág fogalom.
Kb 8.-9.-e volt a hordás kezdete, az utolsó kilós meg 17.én Előrehaladott virágzás, illetve a dandárja mikor lett volna, azt a hideg és az eső miatt csak tippelhető. De semmiképp nem 4,-én. A jószágok toppon voltak, a virágzás is fúlos volt, csak a kedvező időjárás hiányzott. Közel 2 PB-é palck gázt fűtöttem el, a majd 3 hét alat a Trumaticban. Legalább mi nem fáztunk a lakókocsiban. Bár született némi "eredmény" de jónak csak relatíve is alig nevezhető. Persze, mindenki maga tudja hogy mivel elégedett. Én a 2011-es 30 kilón felüli, átlagom nevezem jónak. Haza pakolás napján (tegnap) volt 30-nál több de Celsius-ban. Bosszantásnak is beillett.
"nem az a bajuk, hogy a mezögazdasagi kultúrába terjedne be, hanem az "ôsgyepekbe", "állandó gyepekbe" illetve öshonos erdôtársulasokba"
Ez sem jelenthet nagy problémát, ugyan is természetvédelmi területeken, én sem gondolnám hogy az akácnak feltétlenül ott a helye. Az őshonos erdőtársulásokkal hasonló a helyzet. Viszont, ha ezeket gazdasági céllal telepítették, és tarvágásra kerül akkor teljesen mindegy.
Természetvédelmi területeken kívűl, szerintem nincs értelme feszegetni a témát, pusztán gazdasági kérdés szabadna hogy legyen.
Most ennyi, holnap indulunk az akácra, így sok a munka.
Azt tudjátok, hogy az akácnak számos nemesitett változata van amelyeket a telepítés elôtt érdemes ellenôrizni, mert pl van olyan árbócakác fajta ami nem jó mézelô!
amúgy az invazív kérdéssel kapcsolatban csak annyit, hogy nem az a bajuk, hogy a mezögazdasagi kultúrába terjedne be, hanem az "ôsgyepekbe", "állandó gyepekbe" illetve öshonos erdôtársulasokba. ( lehet elgondolkozni azon, hogy mit jelent az ôshonosság amikor klímaváltozásról beszélünk...)
Az invazív fajokkal kapcsolatos rendeletben nem Magyarország ellen akarnak harcolni, hanem az invazív fajok ellen, legyenek azok bárhol is.
Most praktikusan a kérdés az, hogy az akac -legyen bárhol is az EUban - felkerül-e arra a listara ami azokat a fajokat tartalmazza majd amelyeket nem lehet szaporitani, kereskedni stb. Arról is volt szó, hogy azok a fajok amelyek jelentös gazdasági szereppel bírnak, nem kell, hogy felkerüljenek az Invaziv fajokról szóló rendelet mellékletébe ami ezután kerül majd kialakításra a tagországok bevonásával ( ezt Potocnik környezetvédelmi biztos 3 szor elmondta a Parlamentben).
Ebböl az is következik, hogy ez nem csak Magyar kérdés, nem is csak akác kérdés, ez inkább a józan ész érvényesithetôségének a kérdése, azaz a természetvédök el tudjak-e azt viselni, hogy amit Kempingez irt a legelején, hogy szükségünk van haszonnövényekre...
alighanem ezt a csatat elöszor az országon belül kell megnyerni és a közeli-távoli szomszédokkal is osszefogni, ahol szintén vannak akácosok (pl. olasz, francia).
Tekinthetünk az akácra mint haszon növényre, pontosan úgy mint a többi jövevény növényünkre, például mint a kukoricára, burgonyára, paradicsomra, stb. Ott sem, a biodiverzitás számít. Egyszerűen kell, szükséges, ezért termesztjük!
Az akác sem más, főleg ahol a helyén homoksivatag volt, volna. Kérdezem én ott, mennyi búvóhelye volna a vaddisznónak?
Persze az sem igaz hogy nincs aljnövényzet az akácosban. Amire szokás hivatkozni. Jellemző bodza, fagyalmegy, persze csak ha nem legeltetik a birkákkal az erdőt.
A pár éves sarjú akácosok is megfelelő búvóhelyet biztosítanak a vadnak.
A másik ellenérv, hogy erőteljesen inváz növény. Én még nem láttam, hogy egy akácos spontán terjedni tudott volna, a mellette lévő művelt szántóföldi kultúrára.
Ha ez mégis előfordulna, az a gazda meg is érdemelné. Mivel ehhez évek, elhanyagoltsága szükségeltetne, Ma az egyre növekvő szántőföld iránti kereslet és növekvő födlárak mellet ez életszerűtlen. Elhanyagolható feltételezés.
Ez a "vágjuk ki az akácokat", jobbik esetben csak tájékozatlan jóhiszemű, butaságból ered.
Bár inkább hajlok, az idegen gazdasági és politikai lobby érdekek, felülkerekedésére, a józanész fölött.Mint támadásra a regnáló kormány, és a magyar gazdaság ellen.
A méhészkedésre is hatalmas csapás volna, már akkor is ha csak részint is, de csökkenteni kellene az akácosok területét.
Ugyan is egyretöbb a méh és a méhész, még egyenlőre mindíg csábító, ez az ezersebtől vérző ágazat. Egyesek már így is, a méhészeti lufi kipukkanását vizionálják, szakmai berkeken belül. Egy új kezdet, ködös reményében.
Az akác mára teljesen beépült a magyar köztudatba mint a legismertebb és leghasznosabb "magyar fa".
Persze vannak "magyar" ellenzői is sajnos az akácnak. Tudományosan bizonygatják hogy mennyire veszélyes az akác. Na meg persze tájidegen. Mihez képest? Miért pont a mesterségesen létrehozott, erdeinkben kellene tájazonosságra törekednünk?
Miért volna hasznosabb számunkra a félsivatag, illetve a homokon vegetáló őshonos fák. Mennyire kellene, vissza tekerni az időkerekét, ezen tudósok szerint?
Az ember mióta letelepedett és áttért, a gyűjtögetésről a növények termesztésére, onnantól jelentősen alakítja magakörül, a környezetet.
Talán az akác betelepítése az egyetlen, amely pozitívan befolyásolta azt.
Csökött agyú eurokratáknak semmi sem drága, ha a másé tönkretételéről van szó.
Abba már belegondolni sem érdemes, hogy hazai állampolgárok is serényen segítik őket ebben, talán pont ők javasolták. Nem írom hogy magyarok, mert a hazaárulók nem érdemlik, ezen megnevezést.
Kikellene mondani, hogy mára az akác magyarrá vált! A miénk, és megvédjük mint bármi más tulajdonunk, a vandálokkal szemben.
Az időssebb akácosok a jól és stabilan mézelők, 20 de inkább 25-30 évtől felfelé, sajnos, pont a vágásérett korra a legjobbak. A fiatal akácosok is mézelnek, de fagyra érzékenyebbek kissebb magasságuk miat, továbbá fejletlenebb gyökérzetük miatt szárazságra érzékenyebbek. Rövidebb ideig biztosítanak nektárt, produktív eredményes hordást.
Egy kolléga, rápakolt pár éve, egy akkor, 13 éves telepítésre. Látogatóban járva a vándortanyáján említettem is neki, hogy pontosan emlékszem hogy mikori az erdő. Mivel túlbecsülte a korát. Továbbá, a környékről leírtották az öreg akácosokat, az ezt megelőző években.
Szépen indult minden párnapig, majd egy 4-5 napos hidegfront után már alig emelkedett a mérlegnyelve. Míg nállam az öregebb erdőn, még 3-4 nap hordás biztosította az eredményt. Ha nem is rekordot. Míg ő, pergetés nélkül volt kénytelen tovább vándorolni.
Egy gondolat a "megfázott akác" hiedelméről. Mondhatnám ez egy nagy blődség ugyanis vagy elfagy és akkor nincs semmi, vagy nem fagy el. De köztes eset nem létezik. A nagyon korán a rügypattanásban elfagyott, újrahajtott akác hoz némi virágot amely nem, vagy nagyon gyengén mézel. Például a 2012-es év. Talán ez adhat okot a "meghűlt" virág elméletére.
A részleges, későbbi fagyások esetén a fagykár szembeötlő, mivel a hajtások lebarnulnak száradnak, nincs ilyenkor azokon még új levél sem, többnyire május közepén hajt újra. Szemben a megmaradt felső korona szinttel amely tökéletesen virágzik nektározik.( Kalapos virágzás) Addig szinte téli képet fest, az elfagyott erdő. Az alsó cserjeszint elfagyásának nincs nagy gyakorlati jelentősége az eredményt illetőleg. Természetesen szivesebben megy az ember, egy teljesen talpig virágzó erdőre.
