Szeretik a tapétát, meg a konyhában a meszelt falat. Picur az aranynyakláncomat (de abban még sosem tett kárt).
Tegnap megfürdettem őket. Nagyon élvezték. Búbika sajnos már jó ideje kimarad a dologból, de ő is nagyon jól van. Éljük a papagájok mindennapos életét. Mostanában a nyitott konyhaszekrényben tesznek felfedezőutat. A minap véletlenül rájuk csuktam, én lepődtem meg a legjobban, amikor tányér helyett egy papagájfejet volt szerencsém megpillantani:)
Szerintem 1-2 hónap alatt megszelidülhet. Az én Matyikám elszökött 2 éves madár volt /a lábgyürüje alapján tudtam a korát/ és hamar megszelidült, bár a kezünket utálta, de a vállunkon nagyon szeretett ülni.
A nimfák, okos, kedves, nem tul hangos és keveset rágó madarak. Bubi, neked az egész pereputty nem rág annyit mint egy sanyi, nem? maradandó károkra gondolok.
Ha fiatal a pipi, és nem érte túl sok atrocitás, szerintem 2 hét alatt meg lehet szelidíteni. Ha lehet, inkább tenyésztőnél vedd (ha nem fogdosták túl sokat, szívesebben ismerkedik egy barátságos kézzel). Én már az első hét után kiengedtem a szobába repkedni, csak a berakás okozott némi gondot. A lényeg, hogy ne erőszakkal közeledj felé, hanem türelemmel - várd meg, amíg ő akarja. Kínálgasd magokkal, hamar a tenyeredből fog enni. Keltsd fel a kíváncsiságát: játsz előtte színes ceruzákkal, vagy olyan dolgokkal, amire felfigyel. Jobb, ha egyedül van, mert akkor te leszel a papagájpajtása! Egyelőre ennyi.
Szeretnék egy nimfapapagájt. Mennyi idő alatt szokik be úgy, hogy a lakásban szabadon lehet engedni, és röptetni, és ne féljen tőlünk, és rászálljon az ujjamra? Mennyi idő ez? Lécci segítsetek.
Üdv.: DebilGeza
A Debreceni Agrártudományi Egyetemen ezen a hét végén diszmadár kiállitás van. Elsősorban diszgalambok és diszbaromfik, de vannak papagájok és kis énekes madarak, fácán, páva stb. is!
A közel lakóknak kötelező ám eljönni (én már voltam)! Belépés - azt hiszem - dijtalan.
emberi mulasztás. de nem nyilt volna ki, ha nem lökdösik. nehezen jár a tolózár és kétszer is ellenőriznikell, rendesen becsuszott e a rud a helyére.No és ugye sietünk...Ők meg tudnak kicsit repülni a szobai kalitban és teljes súllyel rárepülni a falra, amitől kiugrik a rud a zartokból és kinyilik az ajtó...
Mindenki azt hinné, attól kell félni, hogy a madárpókok szöknek ki. Ezzel szemben az igazi rettenet a zöldek garázdálkodása.
Végigfényképeztük az állatkertet, mindenki remekül viselkedett a zöldek viszont meglátták a fényképezőgépet, 10 cm hosszura nyult a nyakuk a rémülettől és amint kiengedtük őket rikácsolva átrepültek a másik szobába :-(((
Köszönöm érdeklődésed, Búbi-baba remekül van. Fél lábbal is olyan, mint azelőtt. Ma reggel kint röpködtek a pipik, Hufi papagájt jól megkergette.
Utána hazament, jól bezabáltatta Gyönyörű-szerelmét, egy kis tollászkodás, és szunyóka. A fiúk felfedező úton voltak a konyhába - megnézték, milyen barátságos kis fészek lenne a mélytányér, majd illedelmesen hazamentek, miután indulnom kellett a dolgozóba. Szóval imádnivalóak. Gyönyörű nagyon szerelmes, csak sose tudja, épp melyikbe.
Zsuzsi! Ezek a zöld szörnyetegek nem semmik! Azt hittem, addig rosszalkodnak, amíg meg nem égetik a csőrüket - úgy látszik ez inkább föltöltötte őket energiával. Igaz, hogy kismadár kis gond nagymadár mégnagyobb... én akkor is Rózit akarok!!!
Megint kilógtak. Kirángatták az agapornisok kajas edenyeit es szétszórták a földön. Jóizüen elfogyasztottak még egy darabot a szigetelőszalaggal körbetekert villanyvezetékből lecsapva a biztositékot a zárlattal. Ismét kutya bajuk. Szerintem élvezi. Az extrém sportokat kedvelik.
Körberágtak egy samsonite utazótáskát.
Komoly uj szankciók léptek életbe. Nem kereshetik fel a konyhát és csak folyamatosan szemmeltartva lehetnek kinn.
De olyan édesek és annyira tündériek amikor kiveszem őket !
A madárpókok sokkal jámborabbak és problemamentesebbek...
Valahol olvastam még réges-régen, hogy a nagyobb(?) papagájok irtó élelmesek abban, hogyan kell a kalitka ajtaját kinyitni. Ezért pl. kicsi lakattal is lehet zárni, hogy ne szökjenek meg, ha nem vagyunk odahaza.
Elismerésem a Matyikának, hogy ilyen szépen elvolt odakint...
Bubika! A kis Búbi hogy van?
Nem tudom :-(( több órára elmentem a gyerekkel.
Szerintem ez egy alaposabb nekifeszülést igénylő project volt. A hajszáritón vezetékén több a csupasz rész mint a kilógő fémszál :-(((((
A nimfám, hajdani Matyika kinnt volt és mindig nyugodtan üldögélt, várt haza minket. Ezek viszont annyira kreativak és rágósak, kiváncsiak, hogy állandóan nézni kell őket.
Szerintem minél nagyobb a pipi agya, annál kreativabb rosszaság terén :-( DE most már rájöttem legalább arra, hogy derékmagasságnál lejjebb nem szállnak. talán a hosszu farkuk miatt nem szeretik. Ugyhogy szobanövények lenn a padlón biztonságban vannak.
Halálra rémisztettél! Hihetetlen, mennyire kell vigyázni rájuk! Csoda, hogy nem történt komolyabb baj! És hogy történt? Mennyi idejük volt a garázdálkodásra? Az a szörnyű, hogy nem lehet velük megértetni, milyen veszélyes dolgokat művelnek... örülök, hogy nem történt semmi tragédia ...
Jaj Bubi, épp most irtam ktibinek, Totykosok kiszöktek és kihasználva a hirtelen jött lehetőséget szétrágtak vezetéket, biztositék kicsapva, égésnyom a plafonon és Matyuska csőre olyan égett szaruszagu. de más baja nincs, mondhatni még elevenebb.
Csucsu nevű illető hatására sikerült otthagynom 9 ezer forintot a Deak ferenc utcai állatkereskedésben.
Amikor bekukkantottam az üzletbe,csak körülnézni, Csucsu a földön mászkált és rosszalkodott. Utána vartyogott, méltatlankodott és az eladónővel dögönyöztette magát.
Hozzányulni nem akartam, mert állitólag idegenekkel szeszélyes, de odanyomta a buksiját és adtam neki egy pusziszerüséget...
Csucsu serdülő ara és fantasztikus.
Vettem 2 féle vitamint a kicsiknke-nagyoknak, karacsonyi ajándékokat totyeszoknak, különleges homokot, gyümölcsös mixeket, magokat stb
hát ez van.. mindennek ellen tudok állni csak a kisertesnek nem.
Totyeszok uj kedvenc taplalekkiegeszitője : függöny :-(((
Bubi mikor dolgozol? Felhivnalak a fogorvos miatt.
Az én kis hullámos Búbim még fél lábbal is lelkes heavy metal rajongó. Amint berakom neki reggelente a Megadeth-et hangos kurjantgatásba kezd és egy kis jóindulattal csápol is:)
Csicseri remekül van, köszönöm szépen az ő nevében is az érdeklődést (meg a dicséretet). Egyre aranyosabb. Vettem neki Vita-Mineral táblácskát, vitaminnak, de kb. két hét után is max. annyira haladtunk csak, hogy már nem félt tőle, ezért odaadtam egy kedves madaras (hullámosos) ismerősömnek. Persze nem Csicserit, hanem a táblácskát. Remélem, az övé kedvezőbben viszonyul majd hozzá. Mármint a táblácskához.
A vitamint illetően maradunk a természetes tyúkhúrnál, úgy tűnik. Meg az almánál.
off
nem csoda, hogy nagyon belopta magát Debrecen a szívembe ti. tavaly jártunk arra (Aranybika szálló) és baromi jól éreztük magunkat. Úgy tűnik, a kiállítások színvonala is sokkal magasabb, mint Pesten.
on
Tavaly nálunk (Debrecen) ingyen lehetett bemenni. Rengeteg madár volt, és mindegyikre ki volt irva (a kalitkára), hogy éppen mi(k) vannak benne. Lehetett vásárolni is madarat, tartozékokat. Diszrécék is voltak egy kis medencében, külön elkeritve. Nagy sikerük volt.
Nem itt, de a kiállitás hatására vettem Csicserit, a hullámos papagájunkat.
Kár, hogy nem láttad, mit művel, ha rossz fát tesz a tűzre: cinikusan röhög. Amikor az öcsémre rátámadt és szegény halálra rémült egy gúnyos he-he-he-vel nyugtázta a támadás sikerét:)
Hát igen, a kék zöld foltokhoz Rózi mellett hozzá kell szokni. Télen még elmegy, de nyáron rövid ujjúban elég ciki - mindenki sajnált, milyen brutális férjem lehet...
Tibi! Állítólag lehetett kapni valami ismertetőt, ami a számozás alapján beazonosítja a madarak fajtáját, de az uccsó pillanatban - mikor már a felét elvitték - nem volt értelme megvenni.
Nagyon tetszettek azok óriáscsőrű madarak. Nem tudom, milyen fajta. A hullámosokból tényleg kicsit sok volt, meg őszintén szólva nem nagyon tetszett az a természetellenes hatalmas homlok, és iciripiciri szemek - olyan ridegnek tűntek. Az én Búbikám sokkal kedvesebb tekintetű, még akkor is, ha nem nemes tenyészetből való.
Woltunk a madárkiállításon, hétwégén, 2xis.
Iszonyúan zavart, hogy egyetlen kalitra sem volt kiírva, hogy milyen madarat tartalmaz. Voltunk négyen, szumma 1300 magyar forintért. Ennyiért igazán elvárhatná az ember...
Egyébként ez volt az egyetlen negatívum. A madarak gyönyörűek voltak, nem egy pedig gazdája vállán/kezében akár simogatható is volt...
A kakaduk iszonyú hangosak tudnak lenni...
Engem mindig a jákók vonzottak, de most a kékhomlokú amazonok is meghódítottak. Nem annyira önérzetes egyéniségek, inkább a Közönségért élnek-halnak. Vérmérséklet alapján választhatók, áruk egyaránt 150 ezernél kezdődik. És csak kézzel nevelt picit szabad venni belőlük.
Kinézet alapján pedig a nemespapagájok és a királypapagájok a lexebb méretes madarak. (Akinek a szépség számít, csak ezt vegye.)
Pici kategóriában: a hullámosokból nekem már túl sok, az agapornisokat pedig az alattomos, lábcsippentő természetük miatt nem 'csípem'. Voltak fűpapagájok (olyan semlegesek), és a verébpapagájok, amik viszont nagyon teccettek. Kiváncsi lettem volna a Katalinpapagájokra, de olyan nem volt.
Megtudtam a nagysanyikról, hogy kisebb madarakkal egyberakhatók. "Akár zebrapintyekkel is". Errül annyit, hogy amikor nyáron megmentettem egy verébfiókat és kalitkába tettem, az kibújt a rácsok közén... (Na, ez az a jelenség, amire én már a rajzfilmekben felfigyeltem:o))
Tényleg klassz pasi a Rózi :-)
De az a te érdemed, hogy ennyire megszelidült.
Nekem az tetszett legjobban, hogy mindenért megsértödött és akkor morgott :-)))
Szia Zsuzsi!
Jól éreztétek magatokat szombaton Dió bácsinál?
Örülök, hogy Rózi téged is a kegyeibe fogadott. Miután elmentetek, leültünk a hintaszékre, ott kényelmesen elnyújtózott, a fejét bedugta a zsebembe, majd egy órán keresztül masszíroztam. Kunigunda rendkívül féltékeny. Hiányolja, hogy utóbbi időben nem ő a sztár, s amint pasit lát, kétségbeesett rikoltozásba kezd. Erre ébredt Rózikám is - amúgy ki tudja meddig élvezte volna még a kényeztetést...
Tegnap meglátogattam a Kertészeti Egyetemen a nagy Papagájkiállítást. Sajnos az utolsó percekre futottunk be, így végig sem tudtam nézni. Elbűvölt két rózsakakadu-gyerek, megkajáltattam egy éhes hófehér kakadut (nem volt sárga bóbitája, sajna nem tudom a pontos fajtáját). A Győztes kakadu maga volt a tömör gyönyör. Hófehér, hibátlan toll, két csábos fekete szem... Deák János a tenyésztője, aki Vecsésről jött. Minden madara imádja, egyfolytában beszél hozzájuk, becézgeti őket, jó pár madara gyönyörűen megtanult beszélni: "Apa, adj egy csókot", meg ennek a fokozásai.
Már épp "csomagoltak", amikor kapirgáltam a győztes pasi + egy tojó édes kis buksiját, így a győztest volt alkalmam a karjaim közé venni. Nyugodt, kedves pipi, a gazdi egyszerűen libának nevezte, mert olyan hófehér tolla volt.
Van neki egy csomó kakaduja, jákója, amazona és őrülten megszállott egy figura. Dió bácsi azt mondta róla, hogy ő az utódja. Zsuzsi, ha van kedved, valamikor kinézhetnénk Vecsésre. Nincs olyan messze, a Ferihegy 2-től egy köpés!
Búbika elég rossz passzban van. Legalább is a tollazata. Az arcán úgy megritkult, hogy apró tűfejnyi üres foltok látszanak. Enni eszik rendesen, csak attól tartok, nem szedett-e össze valami fertőzést. Repkedni sem szeret szívesen. A barátném azt mondta, lehet, hogy most jön ki rajta az a stressz, ami a hetekig tartó macerálás miatt felhalmozódott. Meg aztán elég fárasztó állandóan fél lábon állni :((((
A végére egy kicsit kellemesebb téma. Rózi szelidül - mármint a külvilággal szemben. Eddig ha a hintaágyon tartózkodott, nem türt meg maga mellett senkit. Most Dió bácsi is mellé ülhetett, mégsem tisztelt meg csőrlenyomattal a vállamon. Ritus is simogathatja, megengedi. Rengeteget fejlődött :))))
Zsuzsi! Még nem tudom, hogy alakul a hétvégém, ha megyek, úgyis hívlak! A könyvek az irodában vannak, de útbaesik.
Jó hétvégét Nektek, nagyatakarítás előtt reptessétek meg a Kedvenceket!
Nálam bejön, ha az orruk előtt kezdek valamit jó étvággyal csócsálni. Először kíváncsian néznek, majd megkívánják, én meg nagyvonalúan megkínálom. Ekkor is előfordul, hogy nem mernek beleharapni - ekkor rátűzök egy darabot a kalitkájukra, és tovább majszolgatom a részem. Előbb-utóbb a kíváncsiságuk legyőzi a félelmüket.
A gyerkőcök imádják a szőlőfürt szemeitől megfosztott zöldjét - az sem baj, ha marad rajta egy-két kisebb méretű szem. Szeretik az almacsutkát, meg az almahéjat. Remek konyhamalacok:)
Én nem szeretném azt se,hogy egy agapornis megcsipje a lábamat.. olyanok mint egy törpe lyukasztógép. Ha bedugok nekik valami keményebb papirt, azonnal elkezdik cakkozni.
Viszont a konyhamalac totykosokhoz képest ezek semmilyen zöldséget-gyümölcsöt nem hajlandók megkóstolni.
beakasztom hozzájuk a szőlőt, de csak annyi fogy amennyit a nagyok kilopkodnak a kalitka rácsán át.
Mi a fenét csináljak???
Én a hónaljukat is simogathatom totyiknak. Az anyukám meg esküszik rá, hogy vadak. Bedugja a hasukhoz az ujját, azok meg nem ráülnek, hanem belecsipnek. Hiába magyarázom anyunak, hogy én se lennék happy, ha aegy idegen valaki a hasamhoz dugná az ujját. Legfeljebb annyi a különbség, hogy énnekem más lehetőségeim is vannak ellenvéleményem kifejezésére mint a beleharapás :-)))
Totyeszok kb fél kiló szőlőből csináltak mustot meg egy részét megették + magukra kenték :-))
