Még szomorúbb hogy Gróf Batthány Lajos kivégzése és az Újépület bontása után kapott Szabadság tér nevet változtatják meg. Ez a magyar történelem része.
Ez durvább, mint Rooseveltről Széchenyire keresztelni, majd a Szabadság térről Rooseveltre...
Különben is, elmehetnek a jó melegbe ezekkel a névváltoztatásokkal.
Útikönyvek, térképek milliói lesznek elavultak és megzavarnak vele mindenkit.
Csak egy példa: Ferihegy van minden útikönyvben, de Liszt Ferenc néven kell keresni a reptér honlapját.
A mostani Rúúzvelt teret kívánják úgy ánblokk átnevezni Széchenyivé.
Én nem tartom olyan bántónak ezt a nevet, igaz más okból. Már az 1945-ös Budapest zsebatlaszomban is sok szovjet új közterületnév szerepelt. Talán ezen az egy frekventált területen próbálkoztak egy NEM szovjet és NEM kommunista elnevezéssel. Egy aprócska, burkolt ellenálláskánt.
A régi kandeláberek öntöttvasak voltak. És lemázolták alapozóval majd fedővel.
Gondolom az új kandeláberek sokkal kevesebb, vékonyabb anyagból állnak és az a fényes, kicsit szürkés bevonat az ecsetes festés helyett a porszórt felület.
Ami szuper, csak meg ne sérüljön.
Tényleg elképzelhető az ázsiai származás. Ott mindent legyártanak jópénzér'.
A jenkiknek már régen, nagyon baxa a csőrét a követségük előtt álló szovjet emlékmű. A szu megszünése után reménykedtek, hogy etűnik, de inkább felújították, megszépítették. Amúgy akkor legyen Roosevelt vagy Eisenhower tér Pesten, amikor Kossuth tér lesz Washingtonban. Kossuth legalább élt az usában.
Én egyszer Rózveltnek mertem mondani egy angol szemináriumon, Frank tanár úr pedig leüvöltött a lábamról, hogy Rúúúzvelt, márpedig neki papírja volt róla, hogy ő a legjobb kiejtésű angolul beszélő a magyarok között. :-))
Most, hogy lenne lehetoseg, hogy arrol a szarhazirol, aki tobbek kozott a rola eddig elnevezett tereket bombaztatta, megint benyalunk az amiknak. Ez szomoru nagyon. Na nem mintha a Szechenyi ternek ne orulnek nagyon, de ez elronja elegge...
Azok most már patinásak is. Ha jól emlékszem 20 évesek. Akkoriban azok is furcsák voltak, fényesek és feketék. Mi már hozzászoktunk a rozsdás csorba és törött vasakhoz. Pedig nem az a normális.
Látni hogy ideiglenesek a középső világítótestek. De kissé zavar a lámpatobzódás. Rendben lenne ha most is normál villanykörtéket tartalmazna, mert akkor kéne ennyi.
Annyi kitétellel hogy a 2011-es állapotú déli mederpillér hamis. Nem a hatalamas lámpaoszlop hiányzik.
Sajnos az újjáépítéskor márcsak anyagakarékossági okokból is, kevesebb ívet használtak föl. És hogy ez a kevesebb egyben még erősebb is legyen, ezért ívesebbre vették. A híd teteje adott volt. Figyelmen kívül hagyták a pilléreken az ívtartó vállakat, sőt levakarták és mélyebbre talpalták az íveket.
Ezzel elvesztette a híd az eredeti, elegáns, párizsi jellegét és inkább moszkvai fíílinget kapott.
A Margithíd közepénél az apostoli kereszttartó zavar. Van egy csicsás vezetéktartó oszlop, amit überelni kellett egy odanemillő hipermodern lámpavassal. Gondolom cél volt hogy a végső kialakítás öszképe igénytelen legyen. hogy az oszlopokat mér kell felülről megvilágítani, az rejtély. A villamos meg úgy se fog eltévedni, mert alatta van a sín. Ilyen oszlopok Szegeden voltak. Régen azért nem voltak oszlopok, mert alul vezették az áramot
Igazából megvan, de beleolvadt a Szabadság térbe. Annak a kialakítása gondolom ismert.
1, 1894-ben törvénnyel három nagy katonai objektumot átadtak Budapestnek. Persze pótlásként építettek pár nagy laktanyát helyettük. Újépület, Citadella, Vár.
2, 1897.X.22 Az FKT fizikailag is átveszi az épületet.
3, 1898 A felosztás tervpályázata során Palóczi Antal terve nyert.
4, 1899 Megkezdődött a 28 telek értékesítése. 21 nyomban el is kelt.
6, 1900 Gyakorlatilag a bontás által egyesült a terület a korábbi Széchenyi térrel ami ekkor szűnt meg.
5, Adómentességhez viszonylag rövid határidőn belül kellett felépíteni mindent. Utolsó épület a Tőzsdepalota és a mai Nemzeti Bank volt 1905-ben.
6, Érdekességképp a viszonylag egységes arculatból kimaradt a volt Széchenyi tér déli térfala, mert az akkorra már rég beépített volt. Az összevissza látvány eltakarására kiírtak terveket az 1930-as évektől kezdve, de viszonylag kevés valósult meg belőlük. Szerintem nem is baj.
A fővárosi Szabadság teret a magyar városépítészet egyik legegységesebb arculatú terének mondják – tévesen. A park déli térfalát ugyanis sem 1905-ben, sem 1938-ban, sem 1996-ban, sem a 2010-es Budapest Szíve-program keretén belül nem tudták a tér félköríves záródású[...] Bővebben!Tovább »
