Műtét után ágytálazni kellett, ha wc-re tolókocsival vittek ki. Kevés nővér van és elég sok dolguk van. 5 nap után a szobában felállhattam,de csak a gyógytornásszal. 1 hét után kaptam egy járókeretet és mehettem ki a folyosóra. Egy nagypárna volt a lábaim alatt folyamatosan, amikor a tolószékbe beültem és nem volt felpolcolva rettenetesen fájtak. Én nagyon szenvedtem.
Utána néztem az arnica ch30-at műtét után napi 2x5 adagban írják. Igaz császárral szült anyukáknak ajánlva találtam, én is szülés előtt szereztem be anno. Most eszembe se jutott a homeopátia, de biztos jobb lett volna. Egyébként inkább vérzéscsillapítóként használják.
Ha zavar a háziorvossal is átköttetheted. Nekem 3 naponta átkötöttek, főleg ha átvérzett.
Az arnica montana milyen hígítású? Attól függően kell szedni. A homeopátiás szerek alkati szerek és a homeopátiával foglalkozó orvos mondja meg melyik neked való és hogy szedjed. Ez nem olyan fájdalomcsillapító,mint pl az algopirin.
Nekem Miskolcon volt műtve novemberben mindkét bütyköm. Én Tiszaújvároshoz tartozom és az ottani rendelésre mentem. Dr Berczi Kálmán rendel ott és Ő is műtött, Tb alapon. Miskolcon 14 napig bent tartanak. Én abban a szobába kerültem,ahol dr Papp Miklós betegei voltak, vele is mindenki meg volt elégedve.
Szeptember végén voltam műtétre jelentkezni és november 7-én kellett befeküdnöm.
Itt nem szoktak kezelőcipőt használni, sarkon és külső lábélen lehet járni.
20-án megyek megint 2 napra a csavarok kivétele miatt.
Én vagyok most az ügyeletes válaszoló, mert tulságosan ráérek, friss mütött vagyok, egy hetes.
Igy szivesen válaszolok a kérdéseidre.
Egy pillanatig sem halogasd a mütétet.
Nagyon megéri,mondom én ezt ugy, hogy még nem is láttam, milyen lett az "uj" lábam:)
De biztos vagyok benne, hogy annál jobb lesz, mint volt, és abszolut nem nagy dolog maga a mütét.
Inkább az elötte ügyintézés, és az utána hosszadalmas lábadozás.
Általában TB-re csinálják minden hol, szerintem felesleges magán uton keresni orvost, mert nagyon sok profi ortopéd orvos van a kórházakban és nekik ez már szinte rutin mütét.
Tehát kezdésnek el kell menni a körzeti orvoshoz, akitól kérsz egy beutalót az ortopédiára.
Aztán eldöntöd, hol és kivel szeretnéd megmüttetni.
Én Miskolcon nem ismerem az orvosokat, csak Pesten, de lehet, hogy lesz valaki aki tud ajánlani.
Vagy olvasgasd vissza a fórumot, nagy a valószinüsége, hogy lesz olyan hozzászóló, aki arra mütette a lábait.
Aztán ha meg van a doki, kérsz egy időpontot hozzá, ott megnézi a lábad, és megbeszélitek a mütét időpntját.
Ez nagyon változó, hogy mennyi idő, vannak olyan orvosok, akikhez többet kell várni, máshoz kevesebbet
Nekem konkrétan közel egy év telt el, az időpont kérés és a mütét közt.
Ortopéd Klinika Mády Ferenc doktorúr, fantasztikus orvos, nagy tudásu, a kisujjában van az egész.
Hozzá sokat kell várni, de megéri!
Hát röviden ennyi, hátha még mástól is kapsz tanácsokat!
Már régen nézegetlek benneteket, mivel én is bütyökműtétre készülök. Közeledik a tavasz, és az edző cipőmön kívül egy cipő se jön a lábamra.:(
Nemcsak hogy van egy hatalmas csontkinövésem, de az egész jobb lábam el van deformálódva( igaz, h gyerekkorom óta) , úgyhogy nem ártana arra se ránézni.
Miskolci vagyok, volt valakinek ott műtéte?
Esetleg fel tudnátok sorolni pár "bevált" ortopéd orvost, akihez bizalommal fordulhatnék?
Áruljátok már el, hogy ez Tb alapon működik, vagy inkább érdemes fizetős helyre menni?
Mert én inkább az előbbit választanám.
Mennyi idő kell ahhoz, hogy jelentkezés után műtétre kerüljön sor?
Köszi előre is a választ, és jó lábadozást a műtötteknek :)
Köszi Nelli, nem is merném teljesen levenni a kötést, de inkább a fáslit sem bolygatom, kicsit meglazult a kötés, de még egy hetet kibirok valahogy inkább, ugy döntöttem.
Célszerű megvárni, hogy a doktor úr kösse át a lábadat, mert a fásli is speciálisan van tekerve, stabilizálja a lábujj helyzetét.
Lehet, hogy azért fáj most jobban az egyik lábad, mint a másik, mert eleve rosszabb állapotú lehetett és a műtétnél jobban hozzá kellett nyúlni. A jegelés a jégzselével nagyon sokat segít.
Már egy hete mütöttek, olyan gyorsan megy az idő:)
Ugy hogy Rozim, csak vágj bele minél elöbb, hamar mennek a hetek, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy ismét járunk egy sokkal szebb lábbal, amit már nem kell takargatni:)
Most igy egy hét után az a kérdés merült fel bennem, hogy ti átkötöttétek otthon a lábatokat?
Mert tegnap láttam, hogy kicsit vérezhetett valamikor a két ujjam közt, mert kicsit olyan a kötésem.
De a doki nem emlitette, tehát én nem igazán szeretnék hozzányulni, de még egy hét van a varratszedésig, inkább hagyom, ha lehet.
Érdekes, hogy az egyik lábam érzékenyebb mint a másik.Amikor felveszem a cipőt és ráállok, az egyik ugy feszül, ugy érezm, mint ha szét akarna durranni, amásiknál nincs ilyen érzésem.
Na mindegy, ilyen érzések még sokáig lesznek biztos.
Olvastam itt régebbi irásokban az Arnika Montana nevü fájdalomcsillapitóról, sokan dicsérték.
Nem igazán találom, hogy ezt hogyan kell szedni, mert állitólag a sebgyógyulást is gyorsitja.
5 szem a nyelv alá,de hányszor? és rendszeresen kell szedni, vagy csak fájdalom esetén?
És hányszor egy nap?
szóval mindig van valami amit nem tudok, de most ugye csak evvel foglalkozom:)
Nekem a Wilson műtét után 10 nappal szedték ki a varratokat, addig és még 1-2 napig nem érhette víz (amíg leváltak a pörkök).
Utána "bármit" csinálhattam - de csak szigorúan kezelőcipőben és mindig nagy pihenések beiktatásával; értsd ez alatt: vásárlás, főzés, kis séta az udvaron.
8 hét után vezettem (de ha előbb megkérdeztem volna, akkor szerintem lehetett volna már az 5-6. héttől is), ettől fogva dolgoztam is (már 6 hét után nem voltam táppénzen, de még nekem ott volt a kéthetes téli szünet)
A kezelőcipőt is ekkor hagyhattam el (először), onnantól topán és papucs (a jobb csavarom kidudorodó feje miatt én nem tudtam mást felvenni, de itt a fórumon sokan írták, hogy 6 hét után saját cipőben jártak).
Aztán csavarkivét 14 hét után - és megint egy hét kezelőcipő és kímélés. Varratszedésig nem érhet megint víz (holnaputánig :)), de aztán elvileg minden visszazökkenhet...
Bár ma voltam gyógytornásznál, aki szerint azért még el fog telni 2-3 hónap, mire teljesen rendbe jövök - ezen azt értette, hogy amennyit tudom, kíméljem a lábaimat, és az izületeket és izmokat tornáztatni kell (aktív és passzív), hogy az új anatómiai helyzethez igazodhassanak.
Az az igazság, hogy eléggé dagadnak a lábaim, mert szinte egész nap talpalok - ebből vissza kell vennem, ha gyorsan akarok rendbe jönni. Amikor pihentetem, vagyis nem munkában vagyok, hanem hétvége van, akkor semmi probléma nincs - ez is alátámasztja a gyógytornászt.
Most persze úgy tűnik, mintha rengeteg lemondással meg macerával járna ez az egész, de itt most töményen csak a problémás részekről írtam - amúgy ezek belesimulnak a hétköznapokba, elvesznek a mindennapok ezerféle eseménye közt, vagyis szinte nem is veszi fel az ember.
Ráadásul minden nap kárpótol, hogy ránézel a gyönyörűséges lábaidra :)
Nekem is Wilson volt és azt mondta a dokim mindent csinálhatok. Én azzal kezdtem mikor mehetek túrázni,mert az új lábaimmal a Rysy-t megcélzom a Magas Tátrában :-)
Tavaly már nagyon fájtak a lábaim.
Ha a seb begyógyult akkor már érheti víz.
Nekem 10hét után mondta,hogy bármit csinálhatok, de óvatosan,fokozatosan terheljem . 3 hónapos kontrollon múlthéten volt röntgen és mivel összeforrt rendesen 1hét múlva kiveszi a csavarokat.
Nem akar olyan sokáig:) De azt mondta, hogy a lábdagadástól függően kelhetek fel az ágyból. Megkérdeztem a lydokaint, mármint a te eseted kapcsán, de sajnos ezt nem alkalmazza:(
Már én is gondolkodtam, hogy mit lehet majd sportolni... Neked is Wilson volt, ugye?
Azt mondta a doki, hogy 4 hónap után szedi ki a csavarokat. És azután lehet futni, kangoozni stb. Hát jó sok idő....
Mennyi idő után érheti víz? Csavarral a lehet menni strandra, tóra? Úszni egyáltalán? Az nem megerőltető, Sztem :)
Köszönöm minden hozzászólásodat, és biztatásodat!!!!!
Igen én vagyok a motorja a fórumnak, mert ennyire ráérek:)
És most nekem aktuális, igy örülök minden irásnak:)
Már holnap egy hete lesz, hogy mütöttek, azért elég jól megí az idő!
Most itt van anyukám, 78 éves, és ő segit, mivel a fiam is friss mütött, a lányaim meg dolgoznak.
Hát ez van, szörnyü amikor az ember cselekvő képtelen.De mindennap jobb.
Nekem se csavar, se drót nincs benne, igy nem tudom ez mivel jár, de biztos kellemetlen ,Igy ha kikerül biztosan sokkal jobb és könnyebb lesz a mozgás.
Neked mennyi ideje volt a mütéted? Végül is miért kérdezem, mindjárt visszaolvasom a fórumot:)
Úgy látszik, Ágica, te vagy ennek a motorja! Gratulálok, hogy túlestél a műtéten!
Türelem –ez a legfontosabb! Én végig arra gondoltam, hogy ennyi „kényeztetésben” se eddig nem volt, se ezután nem lehet részem, így kihasználtam az időt: kiolvastam egy csomó könyvet, megnéztem a kedvenc hírműsoraimat a délelőtti ismétlésekben, filmeztem, és 20 év után újra kötni kezdtem… Ja, és az egyetlen lehetséges mozgásformát, a súlyzózást gyakoroltam, mert a mozgáshiánytól azért szenvedtem (na, jó, ez az egy J)…
Rozim! Az új orvosod már nem akar 10 napig aszalni a kórházban, ugye?
Vissza ne táncolj a műtéttől, egyáltalán nem félelmetes benne semmi! Nincs fájdalom – ahogy sokan írták itt már -, legfeljebb a műtét után, de kivédhető az időben történő fájdalomcsillapítással. Nekem egészen speciálisan csinálták: a műtét legvégén körbeinjekciózták lidocainnal a lábaimat, ez kb 10 órán keresztül megakadályozta a fájdalmat (mire kiment a hatása, már túl voltam azon az időszakon, amikor egyáltalán lehetséges a hasító fájdalom).
8 napja vették ki a csavarjaimat, majd pénteken lesz varratszedés. Nekem sajnos a jobb lábamon a legmagasabb ponton volt a csavarfej, most meg a heg, így még mindig nagyon nyomja minden régi cipőm – vagyis „rendes” cipőt majd a sebgyógyulás után tudok viselni. De fűtött helyen dolgozom, van egy kis topánom, abban a vadiúj thermoplasztikus talpbetéteim, és minden teljesen jó! Mivel jó az idő, ez „kintre” is megteszi – ha ennyit vártam, majdcsak kibírom még azt a pár napot…
Az én dokim még a csavarkivét után egy hétig kezelőcipőt javasolt, hogy az újra meggyengült csontokat kíméljem, de már ennek is vége.
Apropó: eladom a kezelőcipőm, eredeti csomagolásban, féláron – 37-38-as lábra való, 2 db.
A varratszedésnél még nem szépségdíjas, de legalább szép egyenes lesz. :-) A látvány mindent megér + az utcai cipő viselése sem lesz kínszenvedés.
Érdekes tapasztalatom volt, hogy mivel a lábujj kiegyenesedett, 1 számmal nagyobb utcai cipőre lett szükségem. Korábban 38-ast, most már 39-est hordok.
Hidd el, a cipő nagyon jó szolgálatot fog tenni.Én el sem tudom képzelni, hogyan közlekednék most nélküle.
A pisiléssel most nem volt olyan problémám. Este hozták az ágytálat, mikor kiment az érzéstelenitő, és sikerült. utána még hajnalban egy ágytál, reggel meg már kimentünk a mosdóba.
Én megkérdeztem a járássegítő cipőt a dokitól, és azt mondta hogy nem kell, de ha úgy gondolom, akkor lehet... Hát az az igazság, hogy én nem tudom, hogy gondolom....
De itt mindenkitől azt olvasom, hogy kell..
Én már úgy megyek, hogy viszek magammal pár doboz contramalt. Tudom, hogy megy a kórházakban ez a fájdalom csillapító osztás. Tesómat hasra műtötték, és 1 szemet kapott 1000 ft-ért.
Még azt szeretném megkérdezni, hogy a pisiliést hogyan oldottad meg közvetlenül műtét után???
Lehet, hogy most érzem egy kicsit az időt, de az jó hír, hogy a lábaimnak a kemény tél meg sem kottyant (se fájdalom, se dagadás). A csodámra jártak :-)
Olvastam, hogy bizonytalan vagy a láb terhelésével kapcsolatban. Én is dupla műtétes voltam, s nekem kezdetben a doktor úr tényleg csak az ágy-WC távolságot engedte, majd kb. 2-3 hét után volt szabad egy kicsit ácsorogni-többet használni, pl. a konyhában rövid ideig főzni. Az első 2 hét kibírható, utána jobb lesz.
Szia! Igen tul vagyok rajta hál istennek, már 4 napos vagyok:)
Hát ez a fekvés eléggé megvisel, egész nap a fórumot olvasom. és mindig vannak kérdőjelek bennem.
Annyi féle véleményt olvasok arról, hogy meddig nem álltak a lábukra.
És mit jelent az hogy nem álltak a lábukra? egyáltalán? kicsit elbizonytalanodom most, mert én azért párszor kimegyek a mosdóba, megfőzök egy teát a kezelőcipőben. Na de hogy lehet ugy hogy egyáltalán nem használják a lábukat? főleg ha mindkettő meg van mütve?
Szóval félek, hogy jól csinálom e?
Na mindegy nem parázok, de néha egyszerüen fel kell kelnem ugy érzem.
A szurit ugy döntöttem majd csak holnap megint délben adom be, és ezután mindig délben, most már nem fogom elfelejteni.
Van segitségem, a lányaim azért ha itthon vannak, takaritanak főznek, de egész nap nincsenek itthon.
Hogy még izgalmasabb legyen a dolog, a fiamat tegnap hozták haza a kórházból, neki egy sebészeti mütéte volt egy nappal késöbb mikor az enyém, ugy hogy volt idegeskedni valóm.
De már itthon vagyunk mind a ketten, ő ülni nem tud, én állni, de azért elboldogulunk!
Szerintem kérdezd meg telefonon egy gyógyszertártól, hogy 1 napon belül, de több órás különbséggel beadhatod-e az injekciót. Én sajnos nem tudok okosabb tanácsot adni.
Köszönöm, a lábaim jól viselkednek. Mostanában egy kicsit érzékenyek voltak, de semmi komoly.
Mostanában nem jártam erre. Hú, túl vagy a műtéten! Ez igen! Vigyázz a lábadra, ne legyél "nagylegény" :-)) Tessék pihenni! Jaj, nagyon rossz lehet most a semmittevés, de túl leszel rajta és szép lesz a lábad. Van aki segít neked otthon?
Szerintem hívd fel a kórházat szuri ügyben. Én úgy gondolom, hogy legközelebb csak holnap. De a szakemberek jobban tudják, kérdezd meg őket.
Mindenféleképp én is csak azt tudom irni, hogy ne legyenek kétségeid a mütéttel kapcsolatban.
Bele kell vágni, mert hosszu távon biztosan megéri.
Persze fél az ember a torturáktól, de a dokiknak ez egy rutin mütét.
És hidd el, nem sok kellemetlenséggel jár.
Amit tanácsolhatok neked, hogy amikor majd visszavisznek a szobába, már akkor kérj fájdalomcsillapitót, és ahogy egy pillanatra is érzed, hogy kezd kimenni az érzsételenités, érzed a lábad, máris vedd be.
Én nem vettem be időbe, és sajnos háromszori csengetésre is nagy flegmán kaptam meg, már akkor nagyon nagy fájdalmam volt.
Ugyhogy én akkor pár óráig nagyon megszenvedtem, ellenben a többiekkel, akik elöbb megkapták, még időben bevették.
Tehát ha ezt kivéded, nem fogsz nagy fájdalmat érezni.
Éjszaka még kétszer bevettem a fájdalomcsillapitót, igy hajnalban már tudtam aludni, és reggel is már csak enyhe fájdalmat éreztem, ami azóta is ilyen mértékü, ugyhogy én már a második naptól nem is szedek semmit.
Tehát a fájdalomtól ne félj, a mütét is olyan "kellemesen " zajlott, semmi rossz élményem nincs.
Az érzéstelenités kb 6 óra mulva ment ki, de csak másnap reggel keltünk fel, amikor már a kezelőcipőben mentünk ki a mosdóba.
Biztos vagyok benne, hogy nem fogjuk megbánni a mütétet, ez a hosszu lábadozás a legkellemetlenebb szerintem az egészben, de a szép eredményért biztosan megéri:)
Persze, beszámolok mindenről, hogyan élem meg a napokat, hogyan birom ki, hogy ne csináljak itthon semmit:) ez a legszarabb:))
Fel a fejjel. :-) Gyorsan repülnek majd a hetek, főként, hogy idővel már lehet terhelni a lábat.
Vannak mélypontok, amikor sötétnek tűnik minden ("sose fogok tudni járni", stb.), de ez hamar elmúlik. Mindenképpen megéri kitartani! Ez az időszak fejleszti a kreativitást és a humorérzéket. :-)
A kezelőcipőt már rögtön használni kell, enélkül fizikai képtelenség és nagy felelőtlenség közlekedni, pláne dupla műtött lábbal! Én még mankóztam is, hogy stabilabban közlekedjek (idővel mankó nélkül is boldogultam). Az egylábas műtötteknek is kell kezelőcipő. Nem is értem, hogy van, akinél nem kell... Ez valami tévedés lehet.
Emlékeim szerint az első héten nem tornáztattam a lábujjat, talán csak a varratszedés után és nagyon óvatosan. Majd kérdezd meg erről a doktor urat.
A kengyelt nekem kifejezetten „előírta” a doktor úr. Az utolsó kontrollt követően fél évig minden egyes éjszaka használni kellett. Én még alkalmanként most is használom. Nagyon jó kis eszköz. Nem a merev, sínes, hanem a puha változatot kellett megvenni.
Olvastam, hogy Nálad is Austin-eljárás volt, de drót nélkül. Szerintem maga a műtéti technika az Austin, a drót vagy van vagy nincs, kinél mi kell.
