Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Szeretném Tőlegd megkérdezni, hogy a horgászboltokban kapható csali kukacok, azt hiszem csontkukac, meg valami apró lágyhéjú rózsaszín lárva etethető-e madarakkal?
Köszi szépen a részletes választ. Ahogy sikerül zabpelyhet vennem, beindítom a következő tenyészetet. Merthogy ebben a pici faluban még ezt se kapni. Hogy miért a gríz, és nem az olcsóbb korpa? Nem is tudom, hogy itt árulnak-e korpát, de ha igen, akkor valószínűleg 40-50 kilósat, ami az én eredeti 15 kukackámhoz kicsit sok lett volna, egyszerűbb venni kéthavonta egy kiló grízt. Amúgy próbálkoztam még liszttel, finomra darált kenyérmorzsával, meg kukoricadarával, de mintha ezek közül a dara ízlene nekik a legjobban. Az almát nem egészen értem, hogy hogyan teszed a kettéhajtott kendőbe, illetve azt nem értem, hogy a kendő mekkora a dobozhoz képest? Esetleg nincs erről egy fotód? A szitálástól nem sérülnek a kisebb lárvák? Mert úgy látom, különböző méretűek vannak, lehet, hogy már több generáció él együtt? Tavaly nov. 20-án kezdtük, de azóta nem mertem belepiszkálni, csak szórom a grízt, cserélem az almát...
lisztkukac: a →lisztbogár lárvája. Az egyik legkönnyebben, nagy mennyiségben termelhető élőeleség, amelyet mind a lágyevők, mind a magevők szívesen felszednek.
A lisztkukac a lisztbogár lárvája. Két fajt illetnek ezzel a névvel az →amerikai kis lisztbogarat (Tribolium confusum) v. más néven tésztabogarat, amely szintén készletkártevő, de a madarászok szemszögéből fontosabb, nagy lisztbogárnál lényegesen kisebb, csupán 3,5 mm és vörösesbarna, zsírfényű.
A lisztbogár (nagy lisztbogár - Tenebrio molitor) 12-18 mm hosszú, kifejlett állapotában fényes gesztenyebarna v. fekete, zsírfényű rovar. A szárnyfedők finoman barázdáltak.
A fej és az előtor szórt pontocskás. A szabadban madárfészkekben, odvas fákban, farágcsálékban, lisztben, korpában, kenyérben gyakori kártevő.
A kelése után szinte azonnal párosodik, s 6-18 napos korában már lerakja az első tojásait, általában naponként mintegy 30-40 darabot (egy-egy nőstény összesen átlag mintegy 260 darabot).
A tojások 1,8 mm hosszúak és 0,6 mm szélesek. A bennük rejlő pete fejlődése a környezet hőmérsékletének és páratartalmának a függvénye. 30 fokon és 60 % relatív páratartalom mellett a lárvák 5-6 nap alatt kelhetnek.
A testük hengeres, ízekre tagolt. A színűk sárgásbarna.
A lárvák vedléssel növekednek, a frissen vedlett lárvák fehérek és ilyenkor a legpuhábbak, ebben az állapotukban fogyasztják a madarak a legszívesebben.
Sajnos a kitinpáncéljuk rövid idő alatt megszilárdul, amikor is a kisebb asztrildok számára már nehezen fogyasztható. De az ügyesebbek így is boldogulnak vele. Megrágják a feji részt és kiszívogatják a belső részt. Egy-egy beó egyetlen nap képes felfalni 1 dl lisztkukacot. A napmadár is elfogyaszt 5-15 darabot. A kisebb zöld pettyes asztrold 5-10 darabbal beéri.
A csőrből etető madarak számára a lisztkukac élő rovartáplálék értékű, tehát hajlandóak vele etetni. Sajnos gyakran előfordul, hogy négy-öt nap múltán "ráunnak", s attól kezdve mintha valami más táplálékot keresnének, és lisztkukaccal nem hajlandóak tovább etetni.
Ha ilyenkor áttérünk például élő sáskák, a megfigyelések tanúsága szerint leginkább zöld színű élő szöcskék etetésére, akkor a probléma elhárul. És a madarak a sáskák mellett hajlandóak elfogadni újra a lisztkukacot.
A lárvák szobahőmérsékleten 12-18, viszont 26-28 fok C-on már 6-8 hónap alatt teljesen kifejlődnek. A bábállapot 60 százalék relatív páratartalom mellett 15 fokon 30, 25 fokon 9 és 35 fokon 6 napig tart.
lisztkukac-atka: a lisztkukactenyészet veszedelmes kártevője, a pókszabásúak rendjéből.
Nagy a páratartalmat igénye, s a fülledő korpában viharos gyorsasággal képes elszaporodni.
Ilyenkor tönkre teheti az egész lisztkukac-tenyészetet, ugyanis károsítja a lisztbogár lárváit.
lisztkukactenyészet: a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) és kisebb rokonfaja, az →amerikai kis lisztbogár (Triboliumconfusum) a legkönnyebben tenyészthető két készletkártevő, melyek lárvái kitűnő és gyakran egyedüli állati fehérjepótló élőrovar-eleségféle a madaraink számára.
A tenyésztés jól szellőző, de teljesen zárt ládát igényel, amelyből nem tudnak szétrajzani a bogarak és megszökni a lárvák. 50x30 cm2 alapú, 30 cm magas faládát ajánlunk készíteni kiugró bádogperemmel, a tetején jól záródó fedéllel, amelyen a szellőzés véget szúnyoghálóval fedett nyílás van.
A ládát lehetőleg meleg helyiségbe, állványra kell helyezni. A ládába tegyünk alulra tiszta szalmát vagy szénát (hullámpapír darabok is megteszik) ebbe fognak a kifejtett nőstény bogarak petézni.
A 2-3 cm magas szénarétegre 5-8 cm vastagságban búzakorpa réteget kell szórnunk, annak a tetejére pedig kétrét hajtott gyapjúkendőt v. vászondarabot helyezzünk. E vászon két rétege, a ráncok közé húzódnak a fénytől ódzkodó lárvák emészteni, s onnan a tenyészet bolygatása nélkül kikapkodhatjuk a feletetni kívánt mennyiséget.
A vászon tetejére kell tennünk azt a tálcát, amelyen a bogarak, lárvák részére felkínáljuk a lédús ennivalót: almaszeletek, hullott gyümölcs, vízzel átitatott szárazkenyér, sárgarépa szelet, még nem romlott, de a madaraktól már elvett lágyeleség stb.
Lényegét tekintve arra kell ügyelnünk, hogy mindig legyen előttük lédús takarmány is, de a nedvesség be ne füllessze a korpát, és ne rothadjon meg semmi a tálcán.
A kész ládába tehetünk más tenyészetből származó kukacokat v. kifejlett bogarakat. Egy ilyen, az előbb részletezett ládába tehetünk 100-150 bogarat. Ha azt akarjuk, hogy folyamatosan legyen lisztkukacunk, akkor egymás fölött 2-4 ládát is üzemeltethetünk.
A legalsóban petéznek a bogarak, a fölötte levőben kelnek a peték, a következőben fejlődnek a lárvák, s a legfelsőből etetjük a bebábozódás előtt álló, 2-2,8 cm nagyságú lisztkukacokat.
A tenyészetnek legnagyobb ellensége a gondatlanság.
Ne hagyjuk befülledni a korpát!
Adjunk elég nedves anyagot a lárváknak és a bogaraknak, különben a szomjúságtól szenvednek, és nem fejlődnek kellőképpen.
A →lisztkukac atka, rendszerint akkor támad, ha éppen ellenkezőleg, túl magas a tenyésztőládában a páratartalom. A fertőzést nagyon nehéz kipusztítani.
A ládába tett korpa egy idő múltán elfogy, illetve szürke porrá válik, ezért a ládában a korpa egy részét hozzávetőleg 3 hónaponként pótolni kell, s a második év végére az egészet fel kell újítani. Természetesen csak akkor, ha átrostálással kimentettük belőle a bogarakat és a lárvákat.
Az almát még csak-csak, de a grízt nem egészen értem. Bár végülis az olcsó korpát lehet helyettesíteni bármely más, drágább anyaggal. Ami a "szüretelést" illeti, a kukacok vízigénye viszonylag nagy, s ha az almát szeletelve (vagy bármely más növényi hulladékot, pl. a zöldségpucolás során keletkező héjat) egy nagyobb, félbehajtott szövetdarab közé teszed, akkor azért be fognak mászni, s onnan tálba rázhatod őket.
Nálam enyhén vízbe áztatott szárazkenyérre is a felszínre törekedtek, s a nedves falat közelében tömörültek a lisztkukacok. Ám amikor beindul lágyevőknél az idény, nincs az a mennyiség, mai elég lett volna, ezért gyakran előfordult, hogy az egyik ládát teljesen "lehalásztam", egy nagylyukú tésztaszűrővel átrostáltam az egész korpamennyiséget, s ami fönnakadt a szűrőn, az volt a lisztkukac.
Továbbtenyésztés? nem kell aggodnod, fogsz találni bábot (azt is lehet etetni), belőlük hamarosan bogár lesz, és a folyamat szinte szünet nélkül folytatódik, mindaddig, míg valamilyen atkás fertőződés miatt be nem fuccsol a dolog. (Utóbbit úgy hátráltathatod, hogy csínján bánsz a nedves táplálékokkal.)
amerikai kis lisztbogár (Tribolium confusum): e készletkártevőt nevezik tésztabogárnak is.
A madártartók számára nem a kártevése miatt bír jelentőséggel, hanem az által, hogy könnyen tenyészthető és az így nyert lárvái a madarak számára nagy tápértékű állati fehérjeforrások. (Forrás: www.amiciinsoliti.it - →lisztkukac, →állati fehérje )
Köszönjük kellemes húsvéti meglepetésedet, s kétszeresen legyen részed mindabban, amit nekünk kívántál!
Ami a madárkát illeti, hát szerintem nem lehet az más, csak a híres, nevezetes jino-kang egyik nőnemű példánya, amely a talyfüldi esőeredők legsűrűbb pagonyaiban lehet föllelni. Fogságban való tartásuk eddig még senkinek sem sikerült - a helyi madarászok úgy tartják, hogy ez a faj akaroja freei, vagyis szabadságra született.
Költésbiológiájukról sem tudunk szinte semmit, bár Jiung Vei professzor feltételezi, hogy egyetlen jino-kang tojó egyetlen éjszaka több hímmel is hajlandó párosodni, és a hímek semmilyen formában nem vesznek részt az utódok fölnevelésében.
Ami a táplálásukat illeti lágy növényi részeket és nagy mennyiségű állati fehérjét egyaránt igényelnek, emellett híresen bírják az erjedő gyümölcsökből szivárogó leveket (jéggel és jég nélkül is).
(Ui.: Ami pedig a multkoriban fölajánlott segítségedet illeti, valszeg most nagy szükségen volna rá, ha értesz a szövegszerkesztéshez)
Sziasztok, a tavaly november 20-án indított lisztkukac-projektem, úgy tűnik, jól sikerült, szépen fogy a gríz meg az alma. De hogyan kell a most kb. 20 cm magas anyagból sérülésmentesen kiszedni a kukacokat? Egy részüket ugyanis most már odaadnám a fürjeknek, de valamennyit továbbszaporítanék.
Kedves Bgazda!
A mesterséges keltetés több ezer éves történet. Ennek megfelelően a keltetőüsttől a legmodernebb automatikákig sok mindenről lehetne beszélni. A dolognak nem is az a része a legizgalmasabb, ami a technikai megoldást illeti, hiszen páratartalom, hőmérséklet viszonylag egyszerűen, nagyszerűen szabályozható a mai kütyükkel. Sokkal inkább kérdés és féltett titok, amit firtatni tetszik. Tudniillik, hogy mikor hány fok és milyen páratartalom, továbbá mikor és hogyan forgasunk.
Történetesen a kaliforniai copfosfürj (Lophortyx /másutt Callipepla/ californica - Kalifornische Schopfwachtel - Californica Quail) esetében egy kétmondatos tanáccsal szolgálhatok, de ennek korrektségét sem garantálhatom:
Mesterséges keltetésnél 38,5 fok ajánlott 50-60 % páratartalom mellett. A 15. naptól meg lehet emelni a hőmérsékletet 39 fokra, a páratartalmat pedig 60-70 %-ra.
Vagy itt van pl. a kelési idő. Erre vonatkozóan a megfelelő címszónál, az 1980. oldalon a következő olvasható:
kelési idő: 1. az embrió kifejlődéséhez szükséges, fajra jellemző idő madaraknál, napokban kifejezve.
Mindemellett is a kelési idő (kotlási v. inkubációs idő) fajspecifikus, s szűk határon belül kiszámítható, hogy mikor következik be.
Bizonyos szóródás természetesen itt is tapasztalható, különösen akkor, ha a kelés természetes körülmények között zajlik és az azt befolyásoló időjárás hűvös v. nagyon változékony.
A kelési időre néhány példa:
fahágóféléknél 14 nap,
fahéjgalamb 13-14 nap,
fahéjszínű gerle 12 nap,
fakókeselyű 33 nap,
fácán esetében 24 nap;
2. az az idő, amely alatt a tojáshéj megrepesztésétől számítva a csibe a tojásból kibújik. Ez fácánnál 6-9 óra. (→kelés, →költési idő)
A keltetés címszónál (részlet) pedig ezt találjuk:
keltetés: a termékeny tojásokban az aktív életfolyamatok megindítása. Természetes úton kotlóssal, mesterséges úton keltetőgéppel történik.
A keltetés során az embrió fejlődéséhez a fizikai tényezőket (oxigén, hő, nedvesség) és a mechanikai tényezőket (hűtés, →forgatás) fajonként eltérő mértékben és szinten kell biztosítanunk.
Évezredek teltek el, míg a legtökéletesebb technológiákat kidolgozták, a legtökéletesebb berendezéseket megalkották.
Már az ókori Egyiptomban is próbálkoztak keltetéssel. Az általuk kidolgozott eljárásban a hőt erjedő tevetrágya szolgáltatta, s minthogy hőmérőjük nem volt, az optimális keltetési hőt érzékszervi úton próbálták beállítani.
Egészen aprólékos leírások maradtak fenn a később alkalmazott két szintes, szalmatüzelésű →keltetőgépekről, és a Kínából….
Kedves BGazda! Tehát lényegében először azt kellene tisztázni, hogy milyen madár tojását szeretné keltetni!
Vándorsólyom - fotó: FWS
Az én "csövemben" nem csak házigalamb látszik. A lexikon galamb címszavával (1334. oldal) talán sikerül tisztázni a helyzetet:
galamb: 1. a →galambfélék összefoglaló neve;
2. →Astarténak, a szerelem és a nemzés föníciai istennőjének jelképe és szent állata;
3. az európai kultúrákban a béke jelképe;
4. az álmoskönyvek szerint szelídség párosul vele;
5. a római katolikus vallásban a Szentlélek megjelenési formája;
6. (átv.) valakinek a kedvese;
7. tájnyelvi: madár alakúra sütött tészta;
8. az egyik legrégebben háziasított állat, a →házigalamb, mely pecsenye formájában már az i. e. 3000-ből előkerült egyiptomi étlapokon is szerepelt, s a Talmud az i. e. 5. századból már 10 galambfajtát említ. (→kolümbosz, →peliasz, →columba)
És még folytathattam volna a sort, mert ugye közismert, hogy milyen szaga van annak, ha valaki társaságban elereszt egy "galambot". De, hogy pontosabb legyek:
GALAMBFÉLÉK (COLUMBIDAE - Wildtauben - Doves and Pigeon): a galambalakúak rendjének családja 41 nemzetség 299, másutt mintegy 600 (Mauersbergernél 291) fajával, az Északi és a Déli-sarkvidék kivételével az egész földkerekségen. A galambfajokban a leggazdagabb az örökzöld ázsiai trópusi erdő.
A jellemzőik:
- a farkuk közepes hosszúságú, esetleg lépcsőzetes;
- a csőrük karcsú és rövid, lileszerű, a tövén csupasz, húsos orrnyílású ún. viaszhártya található;
- a fej viszonylag kicsi és kerek;
- a láb rövid, mégis könnyű mozgást biztosít a talajon. Lépegetnek, s közben a fejük előre-hátra inog;
- a sűrű tollazat vastag és lágy tapintású. A színe gyakran feltűnően tarka, de leginkább szürke, barna, kék v. zöld árnyalatos, ill. fehérrel szegélyezett. Ezen túl gyakran előfordul, hogy bizonyos, fajra jellemző testrészeken fémes csillogású. Itt általánosak a púdertollak, amelyek feladata a tollazat vízhatlanságának a biztosítása;
- a fartőmirigy kicsi v. teljesen hiányzik - helyette vannak a púdertollak;
- a hangjuk síró, búgó és turbékoló, de némelyek sziszegnek v. fütyülnek, ill. a szárnyukkal csattognak is;
- a fészkük többnyire néhány gallyból tákolt, de valószínűleg odúköltők voltak, hiszen valamennyi faj tojásának a színe fehér és a fiókáik csak kissé pelyhesek;
- fészekaljanként 1-2 db, egyszínű fehéres tojást raknak;
- a fészeklakó fiókák néhány napig vakok, s kezdetben a szülőknek a laktációs hormon hatására termelődő pépes, nyálkás váladékával (→begytej) táplálkoznak;
- a csőrüket a vízbe merítve hosszan szürcsölve isznak, anélkül, hogy a fejüket felemelnék.
És mindemellett rendkívül változatosak! Vannak faodvakban költő és fák gyümölcseivel, sőt, állati eleséggel (giliszta, csigák) is táplálkozó fajok.
A döntő többség zömök testalakú erdőlakó, viszont akadnak a talajon v. magas sziklákon élők is.
A kicsik a költés 13-28. napján kelnek. Kirepülés a 12-36. napon várható.
Az ivarok között nincs határozott különbség. Egyesek kizárólag párban élnek, mások időnként hatalmas csapatokban mutatkoznak. A többség jó repülő és ismerünk vonuló fajokat....
És akkor még nem értünk a szócikk feléhez se! S Végül nézzünk valami szépet is a sok szöveg mellé!
új-zélandi galambwompooi galamb
hát egyelőre ennyit a lexikonban szereplő mintegy 500 galambból
Most már csak megmaradnak, szerencséjükre nem lettek kizavarva a fészekből túl korán. A probléma az lesz, hogy elvileg a parlagi maga keresi a kenyerét, és itt a gazdaasszony helyükbe viszi. Pár napig tanácstalanok lesznek.
Ui: a (házi-) galamb 30 éves életkora szerintem túlzás. 24 éves galambról hallottam eddig, mint korelnökről. A 3 éves alsó határt sem értem, a galamb akkor lép a felnőtt korba, egészen biztos sokkal tovább élnek, átlagban 15-18 évig. Tíz évesnél fiatalabban természetes okból elpusztult ritkaság.
Az összel kialakitottam egy baromfis udvart a kertben (gyöngytyúk, japántyúk, fürjek). Elsősorban hobbi célra vannak a madarak, de a tenyésztés sem lenne utolsó dolog, de sajnálatos modon a japán tyúkok kotlási hajlama és az én elvárásom nem egyezik, igy rászántam magam, hogy szerzek egy keltetőt. De mivel a piacon (sztem) túlzottan magas árakat kérnek egy egyszerű keltetőért, egy barátomat megkértem, hogy gyártsuk le mi magunk a dolgokat. Én adom a tőkét és az ötleteket, ő meg (elvileg) csinálná az áramköri részeket. De más elfoglaltsága miatt nem nagyon halad a dologgal. Igy eléggé a dolgok elején járunk.
A mi elképzelésünk, hogy egy régi kiszuperált 60 literes hütött alakitanánk át, két idö kapcsoloval (forgatás, rendszeres hütés (merthogy ilyenről is olvastam, hogy naponta le kell hüteni a tojcsikat 20 fokra. Ez mennyire igaz?)) és egy tized fok pontoságú termosztáttal, fütö és légkeverő egységgel.
Az lenne a kérdésem ,hogy vannak-e valakinek ilyen fajta tapasztalatai, esetleg egy jó ötlete amivel hozzá tudna járulni a majdani minnél jobb kelési arányhoz. Esetleg ha van valakinek hasonló gépről jó, közeli képei, ami segithetne a tervezéskor, az legyen szives járuljon velük hozzá az én kis keltetőm mielőbbi üzemeltetéséhez.
ÖRÖMHÍRT KAPTUNK. A HÁZFELÚJÍTÁS MIATT VESZÉLYBE KERÜLT BEGÓ FIATALOK MÁR ESZNEK, VALÓJÁBAN NEM SZORÜLNAK A SZÜLEIKRE...
Kedves Tibor!
A galambjaim szépen felnőttek, már teljesen olyanok, mint a felnőtt galambok, csak kicsit kisebbek. Már egyedül esznek, a szülők még járnak hozzájuk, de már inkább csak társadalmi életet élni. Viszont még nem repülnek. Ma 30 naposak. Lehet, hogy az a baj, hogy etetjük őket, így sose éhesek? A repülési reflexet nem az váltja ki, hogy éhes, a szülő már nem eteti és így meg kell tanulnia repülni? Jobb lenne, ha nem adnánk nekik?
A házfelújítás még mindig késik szerencsére, szerintem van még legalább 3napunk. De addig jó lenne, ha megtanulnának repülni, hogy ha a munkások zaklatják őket, el tudjanak menekülni.
Mikor várható, hogy elkezdik a gyakorlást és kb. mennyi idő, mire magabiztosak lesznek a repülésben?
Segítségét köszönöm
Tisztelettel G. Ágnes
AZT HISZEM, MEGNYUGTATHATJUK ÁGNEST, SZÁRNYRA FOGNAK KAPNI A GALAMBJAI, S KIS GYAKORLÁS UTÁN AKÁR A SZÜLEIKKEL IS FELVESZIK MAJD A VERSENYT.
BÁR NEM ÁRT, HA TUDJUK, A TERMÉSZETBEN ISZONYÚ VESZTESÉGEKET SZENVEDNEK EL A MADARAK.
RÉSZLET A LEXIKONBÓL:
Busse vizsgálatai szerint
Az első életévükben
elpusztul
A gyűrűzések szerint megélt leghosszabb idő a szarkák69 %-a,14 év 11 hónapa hollók63,5 %-a,nincs adata dolmányos varjak62,4 %-a,14 év 8 hónapa szajkók 60,7 %-a,17 év 11 hónapa vetési varjak 54 %-a,19 év 11 hónapa csókák 45,5 %-a.14 év 3 hónapRydzewsi vizsgálatai szerint az 1 éves kort megért
szarkák 5 %-ának,
dolmányos varjak 40 %-ának,
szajkók 71 %-ának,
vetési varjak 79 %-ának,
csókák 53 %-ának van esélye rá, hogy megérik az 5 éves kort!
A madarak lehetséges élettartama években kifejezve:
agapornisok: 8-10 év,
amazon papagájok: 40 év,
albatrosz: 30 év,
arák 30-50 év,
aranyhomlokú aratinga 21 év (kalitban),
asztrildok (narancsarcú): 4 év,
beó (fotó Hans Stel): 8 év,
díszpintyek: 4-8 év,
éjszakai mada: 85 év,
énekes papagáj: 15 év,
fácánok: 12-15 év,
fényseregélyek: 10 év,
futópapagájok: 6 év,
fűpapagájok (vörösbegyű, ékes stb): 12 év,
galambok: 3-30 év,
házityúk: 12 év
házi veréb: 6-22 év,
hullámos papagáj: 7-17 év,
jákó papagáj: 50-80 év,
kacagó gerle: 18-25 év,
kacsák: 8 év,
kakaduk: 40 év,
kanárik: 10-18 év,
katalin-papagáj: 10 év,
kék cukormadár: 15 év,
kolibrik: 7 év,
libák: 14 év
lórik: 15-25 év,
mozambik csicsörke: 12 év,
A nimfapapagáj nagysága 30-31 cm. Ez meghatározza a minimális kalitméretet: 80x70x110 cm, amelyben az állatvédők sem találhatnak kivetnivalót.
Az egy évnél idősebb, tenyészérett pároknak (nagyobb volierben akár több pár is költethető együtt) 25x25x30 cm-es fűrészporral 3 cm magasságig bélelt odúkat kínáljunk fel, 7 cm átmérőjű bebúvónyílással.
A tojók 3-6 fehér tojásából a kicsik a 21. napon kelnek. A hím is megkotlik, de éjjel csak a tojó melengeti a tojásokat. A fiókák 4-5 hetes korukban repülnek ki. Már a fészekben is nagy zajjal kunyerálnak élelmet a szülőktől, amikor pedig kirepülnek, betölti az egész lakást a kéregető kis nimfák éktelen ordítása.
A kirepülés után rendszerint már csak a hím etet, mert a tojó általában új költéshez kezd. A kicsik 4 hónapos korukra színeződnek ki, 8-9 hónapos korukra ivarérettek.
A táplálásuk nem sokban különbözik a hullámos papagájétól, de kaphatnak kendert és napraforgót is. Megszolgálják a csíráztatás fáradtságát és a tejbe áztatott kenyeret, vm. a tojásos lágyeleséget is. Meg kell még jegyezni, a nimfapapagáj olymértékben akklimatizálódott, hogy némi edzés után napi 2-3 alkalommal langyos vízzel itatva, energiadús takarmányozás mellett mínusz 20 fokon is teleltethetők. Természetesen nem ez számukra az ideális.
Grahl említi, hogy tud a nimfa egy énekespapagájjal való kereszteződéséről. Vasiceknél szerepel, hogy rozella hím összepárzott egy nimfa tojóval. Sajnos a kicsik 14 napos korukban elpusztultak, de a keresztezés mégiscsak reménykeltő.
A vendégkönyvben feltették azt a kérdést, amelyre a választ tovább már valószínűleg nem nagyon lehet halogatni, bármennyire is szeretném. És tekintve, hogy a válaszom másnak is ugyanaz volna, mint Csabának, a neki küldött választ itt megismétlem:
Kedves Csaba!
Köszönöm szépen az érdeklődést és a bizalmat. Remélem, munkám adja majd az olvasás örömét és hasznos segítséget fog nyújtani a madarászathoz.
Ami a kérdésedet illeti, valamikor azt gondoltam, hogy a lexikon révén sikerül pénzzé tenni a tudásomat. Ma már semmi kétségem nincs affelől, hogy ez csacsi elképzelés volt.
Sőt! Ma már valahogy úgy vagyok vele, hogy nagy öröm volt ezt csinálni, s legszívesebben telehinteném az országot a CD-vel, de sajnos nem vagyok olyan helyzetben.
Lényegében a mennyi? kérdést a helyedben én is feltenném és a helyedben valószínűleg én is meglepődnék, ha AZ én megítélésemre volna bízva, hogy megválaszoljam: nekem, mint olvasónak mennyit ér. Pedig valószínűleg ezt a megoldást fogom választani - LÉNYEGÉBEN NINCS OK AGGODALOMRA, MINDENKI HOZZÁ FOG JUTNI, AZ IS, AKINEK EGY VASA SINCS.
De annak el kell majd ide, a lakásomra jönni érte, mert a postaköltséget nem vállalhatom.
Légy szíves írd meg a címedet, mert a konkrét megrendelések sorrendjében fogom kielégíteni az igényeket.
Örülnék, ha a fórumban is megjelennél.
Az index topikba úgy tudsz írna, ha regisztrálsz AZ indexen.
ITT:
http://forum.index.hu/Registration/showRegistrationForm
eztuán ITT a legegyszerűbb írni, olvasni a topikot:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9156025
Tisztelettel
Lengyel Tibor
Ui.: a pirossal kiemelt mondatot különösen ajánlom mindenki figyelmébe, mert úgy igaz!
Tisztelettel értesítelek benneteket, hogy végigkattintgattam a lexikon cc. 50 ezer kereszthivatkozását a hibák a tűréshatáron belül vannak, s Szőcs Béla barátom azok közül is sokat még "gatyába" ráz.
Ezen túl a fotók ellenőrzése,
a hangfájlok beillesztése,
az inditófájl megszerzése (utóbbi Küzmös Csabától)
és remélem ezen kívül semmi lényeges nincs a másolás előtt.
Vagyis most már látszik a vége.
És nagyon remélem, hogy össze tudok hozni
a fórumos barátaimnak
egy gulyáspartit a
nagy örömre
a kertünkben.
Ami a gyaroklatban azt jelenti, hogy szeretettel látom
MOTAVTÓL
ZSAZSKÁN át
NIMFAPAPAGÁJIG
mindazokat, akik figyelemre méltatták munkámat.
Hogy semmi kétség ne legyen, mindazokat, akik e fórumon megszólaltak!
A konkrét időpontot - a KÉSZ CD FÜGGVÉNYÉBEN - ez úton hozom majd a tudomásotokra, s NAGYON ÖRÜLNÉK, HA MINDEN KÜLÖN IRKAFIRKA NÉLKÜL ANNYIT JELEZNÉTEK, HOGY HÁNY FŐVEL JÖTTÖK - A PORCIÓK VÉGETT.
Sok információt gyüjtöttem, így úgy érzem egy 3 hetes nimfát gondozni tudok míg 1-2 hét után önnáló nem lesz, de eddig nem sikerült szereznem tenyésztőtől. kérlek segítsetek, ha ismertek egy tenyésztőt akinek nimfái is vannak Budapesten a 15-dik kerülletben, kérlek írjátok meg:)
Érdekes megfigyelés Mr. Welté. Lehet benne valami.
Az ember egyébként itt is különös kivételt hozott létre.
A galambok tojása határozottan elliptikus, kb. 3,5-4,5 cm hosszú.
Kitenyésztették az úgynevezett rövidcsőrű fajtákat, ezeknek szinte nincs is csőre, legfeljebb fél centi. (Így a kikelő fiataljaikat nem tudják táplálni, kizárólag dajkagalambokkal lehet szaporítani őket. Mi mással, mint postával? Ez az univerzális, mindenre jó, és agyonüthetetlen fajta.)
Vajon mire jutna százezer év múlva az evolúció? Átalakulna gömbölyűvé a rövidcsőrű tojása?
A TOJÁS ALAKJA címszónál TARTOK, s onnan a hivatkozás e névhez vitt:
Welt J. C.: angol ornitológus. Tőle származik a felismerés, hogy a madarak csőre és a tojásuk alakja között összefüggés van.
A rövidcsőrű fajok (baglyok, ölyvek stb.) tojása általában kerek.
A hosszúcsőrűeké (ludak, bukók stb.) pedig inkább nyújtott formájú.
Vannak, akik az ok-okozati összefüggést ennél mélyebbnek és megalapozottabbnak vélik: ti. a csőralakulás és ezzel együtt a költési lehetőségek alapvetően az életmóddal mutatnak logikus összefüggést.
Gondolom, remélem lesz, aki értékeli
Hogy egyértelműbb legyen, ime a szócikk:hiperszexualitás: a szexuális tevékenység túlfokozott volta.
A pár még be sem fejezte az egyik fészekaljjal a "dolgát", felhagy az előző fészekalj gondozásával és új költésbe kezd. További megnyilvánulási formái a tenyészetekben: a hím nem hagy nyugtot a tojójának, még a táplálkozásban is gátolja.
Sőt, pl. pennant papagájoknál előfordul, hogy a túlságosan tüzes hím szétmarcangolja a tojót. A sámarigóknál a szaporodási ciklusbeli eltolódás szokott gondot okozni, amikor is a hím már párosodna, de a tojó még nem készült fel.
Az emiatt kezdődő hajsza nem függ össze a hiperszexualitással, de szintén gyakran végződik a tojó halálával. (Megoldást jelenthet, ha a pennant hím evezőtollait csonkoljuk, így a tojónak van esélye a menekülésre, a sámáknál pedig, hogy a hímet csak akkor engedjük össze a tojóval, ha a tojó a csőrében tartott egy-egy fűszállal jelzi, hogy felkészült a fészkelésre.)
Ha a táplálék(állati fehérje)bőségből adódó hiperszexualitás jelenségével állunk szemben, akkor
1. csökkentsük a megvilágítást;
2. csökkentsük a táplálékot (díszpintyeknél hetente 1 koplalási napot beiktathatunk);
3. ha a hím a már kikelt fiókákat is veszélyezteti, akkor válasszuk le a hímet a "családjáról";
4. ha a nőstény dobja ki a fiókát akkor a kelés után rögtön a tojót vegyük el, s hagyjuk a hímre a fiókák nevelését;
5. adjuk a fiókákat dajkaságba!
A másik megnyilvánulási forma, hogy a költés, fiókanevelés normális fázisai valahol megrekednek, abnormálisan folytatódnak: a tojó vég nélkül tojik; a kikelt fiókákat nem etetik a szülők, hanem új költésbe kezdenek...
Ezeknek a jelenségeknek egyebek mellett valamilyen anyagcserezavar lehet az oka v. pl. az állati fehérje túladagolás. (Próbálkozzunk a lágyeleség visszafogásával!)
Nekem is volt egy kanári tojóm, amely megült 4 tojást, de mikor néhány nap múlva ellenőrizni akartam, már 6 volt alatta. És innentől kezdve vég nélkül tojt, míg bele nem pusztult.
H. Bielfeld: festett asztrild fészekalj
Az általatok leírtakhoz képest a lexikon sokkal szerényebb
lámpázás: a keltetésre szánt tojás, a keltetés, kelés vagyis az embrió fejlődése ellenőrzésének módja.
Az e célra készített szerkezet erős fénye átvilágítja a tojás héját, s a fény útjába kerülő embrió árnyékot vet.
A fácántojásokat a kelés 10. és 20. napján szokták lámpázni.
Dr. Nagy Emil tapasztalatai szerint az első lámpázáskor terméketlennek mutatkozó tojások 45 %-a ténylegesen terméketlen, a többi pedig korai stádumban elhalt embriót tartalmaz.
Az általa leírtak szerint a második lámpázáskor 1-3 % embrióhaladósággal lehet számítani. (→embrió; →keltetés )
Lehet, hogy a jégcsapot be kellene venni!
A lágyeleség megvonása itt azért vetődött részemről fel, mert volt már egy költés, amely hiperszexualitás (?) miatt szakadt meg.
Bocs, de még idekívánkozik, hogy a tojásokat csak a kotlási idő 4. napján érdemes vizsgálni, mivel ekkorra már megfigyelhető a szívdobogás és a jégzsinor sem szakad meg, ha kellő óvatosággal kezeljük a dolgot.
Véleményetek mind olyan tényezőkön alapulnak, melyeket nem lehet figyelmen kívűl hagyni, de had egészítsem ki egy néhány gondolattal.
A kotlás időszakában a lágyeleség teljes megvonását nem javasolnám, hiszen a kotlási idő megterheli a szervezetet, a hőtermelés érdekében felgyorsúl a tápanyag feldolgozási folyamat és ha megvonjuk a megszokott táplálék egy részét a madár testömeg vesztéséhez vezet a dolog, mely károsan hat a további vitalitására. A megoldás inkább a lágyeleség beltartalmi arányainak változtatása lehet, mégpedig az állati fehérje és az E vitamin tartalom radikális csökkentésével, vagy teljes kiiktatásával, viszont e kalória elvonás ellensulyozását az olajos magok és a zöldeleség arányának növelésével lehet megoldani. Persze ezt csak a lágyeleség konkrét beltartalmának ismeretében mondhatjuk ki.
A másik amire fel kell hívni a figyelmet a párosodási időszak alatti táplálás minősége, jelesűl a pár helyzetbe hozása a nemi szervek stimulálása a szaporodás beindításához. Ezen időszakban az állati fehérje és "E" vitamint tartalmazó eleség fokozott adagolása.
Ha ezeket biztosan elvégeztük és mégsem szaporodik megfelelően a madár pár lehet a többi tényezőt kiszűrni, ami igazán sok és nagy odafigyelést igénylő munka.
Erre jólehet sok - sok bejegyzéssel lehet csak megközelítően választ adni.
De érdemes vele foglalkozni, mivel sok madárbarát gondja lehet e jelenség.
Nagyon jól összefoglaltad, néhány szempont azonban szerintem kimaradt. A tojás túlzott intenzitású korai vizsgálata (amit laikusok gyakran óvatlanul elkövetnek), vagyis a lámpázáskor-fényátvilágításkor végzett intenzív forgatás elszakítja a jégzsinórt, és a tojás bezápul.
És lehetséges az egyed túlkorossága is. Az öreg madaraknál már előfordul, hogy terméketlen a tojásuk.
Kedves látogatók!
Kaptam egy emailt költési anomáliával. Aki úgy érzi, a válaszban valamit kihagytam vagy nem pontosan, jól fogalmaztam, az kérem tisztelettel, segítsen kiegészítésével, véleményével megoldani a problémát.
Kedves Asszonyom!
Nagyon sajnálom, hogy újra kudarcos a költés, s számomra komoly dilemma, hogy MI lehet a dolog oka.
Amit leír, az alapján az elhelyezéssel valószínűleg nincs probléma, bár innen nem látható okok azért e tekintetben is előfordulhatnak (pl. élősködők zaklatják a kotló madarat, ami miatt az nem tudja rendesen megülni a tojásokat, az embrió megfázik, s emiatt elpusztul).
Hangsúlyozom, csak találgatni tudok.
Az Ön által leírt kalitméret ideális, nimfapapagáj sokkal kisebb hellyel is beéri.
A költő madár táplálása nagyobb odafigyelést igényel, de a tájékoztatása szerint nagyjából ez is rendben lehet, ha csak nem kap túl sok lágyeleséget a költőpár, aminek lehet hiperszexualitás a következménye. A hiperszexualitás pontosan azt eredményezi, amit Ön kifogásol. (Ha jól emlékszem, tanácsoltam is, hogy a költés elején nem ajánlott lágyeleséggel, pontosabban állati fehérjével tömni a madarat.)
Tekintve, hogy Ön állítja: párosodnak a madarak, félve, de megkérdezem: biztosan hím és tojó a 2 madár? Mert madaraknál sem lehet kizárni a szexuális abberációt.
Amit mindenképpen meg kell tennie: alaposan vizsgálja meg a tojásokat. Nem véletlenül címszó a lexikonban a lámpázás, a költést sokan - magam is - a tojások ellenőrzésével is figyelemmel kísérik. A jól kiült tojás más képet mutat, ha letális hatás, mást ha pl. szalmonellózis vagy mechanikai sérülés stb. miatt pusztult el az embrió - már ha egyáltalán fias lett a tojás.
Hirtelen ezek jutottak eszembe, s azt tanácsolom, a tojó teljes kimerülése előtt állítsa le az abnormális költések sorát a lágyeleség teljes megvonásával és a fészekodú eltávolításával
Tisztelettel L. T.
szép: eléggé nehezen körülírható, mindig vitákat kavaró és állandóan változó fogalom.
Leginkább arra mondhatjuk, ami érdek nélkül tetszik.
Ami szép, az a szemnek és/v. a fülnek tetszik. De ahogyan a népi bölcsesség állítja: kinek a pap, kinek a...
Vagyis nem lehet pl. a madarászatban sem követ vetni arra, aki a divatirányzatnak ellenállva v. a többséggel dacolva mást tart szépnek, mint mi.
Valamiféle kompromisszumra mégis szükség van. Ehhez nyújt segítséget a sztenderd, ami nem a szépet írja le, hanem a tenyésztői ideált, ami több is, kevesebb is a szépnél.
Kevesebb, mert nem elvárás, hogy mindenkinek tetsző legyen. Több, mert amellett, hogy egy elképzelt szépség, magába öleli a biológiai szép fogalmát.
Díszállat-tenyésztésben sokszor eléggé szakszerűtlenül az utóbbi követelmény háttérbe szorul.
Bajkáli süvöltő 0,1 - Askar Isabekov felvétele
szemlézés (állt.): a →bírálat egyik módja, mely során nem tételesen vizsgálják az állatot, hanem az összbenyomás és a legfontosabb értékmérők alapján választják ki a legjobbakat a rendelkezésre álló tömegből.
A hozzáértő tulajdonképpen szemlézik, amikor körbejár a madárpiacon.
énis szomorú voltam, hisz nekem is van egy nimfám.
abba a ketrecbe egy hullámos még csak-csak elfért volna, de egy nimfával eggyütt?
ez állatkínzás!
az én madaramnak elég nagy a kalitkája, de szinte mindig kint, van mert kijön, vagy ki akar jönni. de mindig magától, mert én sosem veszem ki, hisz a madárnak magától kell kijönnie.
Örülök, hogy nem Te vagy barátod tartja így a madarait, és bocsáss meg, hogy dörgedelmem elképzelt alanya voltál. Szomorú vagyok, mert állatok így sinylődnek.
Húsvétra Faberger-tojás
Vándorsólyom - fotó: FWS
új-zélandi galamb
wompooi galamb
Rácz Sándor felvétele
H. Bielfeld: festett asztrild fészekalj
Bajkáli süvöltő 0,1 - Askar Isabekov felvétele
