Egy barátommal közösen csatlakoztunk két méhészkedőhöz, viszont az idei év tapasztalatai alapján mindketten hajlunk afelé, hogy előbb-utóbb jobb lesz önállósodnunk. Mindketten állóméhészetre szeretnénk berendezkedni, jelenleg összesen kb. 40-50 családdal (későbbiekben nekem elég a 20-30, neki a 20-40 közötti szint). Jelenleg félkeretes rakodókkal dolgozunk.
A kérdésem: Adonyban, illetve környékén mennyire tűrhető a méhlegelő egy állóméhészetre, mondjuk 20-40 családra számolva? A barátomnak ugyanis van ott egy szőlője a Kápolna soron, és fölmerült benne, hogy a saját állományát a későbbiekben oda vinné. Az én állományommal nincs gond, errefelé könnyebben találok telephelyet, akár még az övével együtt is, ha muszáj, de mivel az ideje nagy részét Adonyban tölti, így talán ésszerűbb lenne számára is, ha a méhei is ott vannak a "keze ügyében".
Sziasztok! Ne hinném,hogy betegségeket a keretek méhesen belüli cseréjével tovább lehet vinni.A pergető,az edények mind mind érintkezhetnek a fertőzött mézzel.
Nem párdarab spóra,vagy élő egyed miatt lesz egy család beteg. Elvi síkon biztosan kerülhet a családokhoz kórokozó ,ha van a méhészetbe esetleg beteg család,de nem innen vannak a nagy fertőzések.
A fő okok szerintem a méhészet elhanyagolása, és az esetleges beteg családokkal való vándorlás.Esetleg sorozatban.
Szóval nem kell attól félni,hogy a családok a pergetés alkalmával fognak végzetes dózist kapni az idegen keretek miatt. Amennyiben egészséges az állományunk akkor ez nem jelent különösebb veszélyforrást.
Vagyis inkább a tüzetes vizsgálatokat kell megejteni minden vándorlás,a pergetés előtt mindenképp. Mióta egyszer megégettem magam nálam minden vizsgálat erre is kiterjed. Vagyis hetente.
Mivel rakodó rendszerről van szó, nem igazán zavarod a méheket. Fiókos kezelés!Leszöktetés alkalmazásával! Itt a méz megszállítása "csupán" többlet fuvarozás és a lépek lehűlése, ami különbséget jelent a helybeni rögtön pergetéshez képest. Ha nincs duplán kiépített méztéri fiókod, akkor mindenféleképpen keverednek a keretek az az másik családhoz kerülnek vissza.
Megjegyzem, hogy én fekvőkaptárakkal dolgozom, így erről akkik ezt művelik átfogóbb magyarázattal tudnak szolgálni. Magyarul, nem én vagyok a leg kompetensebb ebben a témában.
(Fekvőben sem lehet teljesen elkerülni, a keretek keveredését. Főleg kopaszra pergetésnél ( tisztító pergetés), általában ez a művelet papírforma szerint nem ajánlott, többnyire tagadják is a méhészek, de művelik. ugyan is tiszta fajta méz előállítása enélkül nem megy!)
A folyamat a következő, fekvőkaptárnál: az összes keretet méhestől kezelőládába, vagy kezelőbakra helyezzük. Majd onnan, egyesével leszedjük és a méheket a kaptárba vissza ütjük, seperjük. Így kíméletesebb mert egy méh csak egyszer lessz eltávolítva nem akárhányszor. Viszont a kaptár két végében, 1-2 keret kell, hogy arra másszanak a méhek. Így is "őmlenek" oldalra kifele.
Ezeket a kereteket, a már lepergetett előzőcsalád készletéből vesszük el. Így itt is vándorol a keretek egyrésze.
Télen szintén ha nem a kaptárakban tárolod, (penészesedés) Deha igen akkor is a szigetelések miatt párdarabot kikell venni. Ezeket sem igen jelüljük családonként. Továbbá kiegyenlítések alkalmával, is keverednek a keretek.
Speciális ritka esetekben lehet haza hordani a pergetnivalót.
Viszont általában gazdaságtalan, és fölös "röghözkötötséget "jelentene. Főleg egy zöldmezős beruházásként felépített pergető objektum lenne igen drága.
Tehát most nem arról beszélek, illetve írok hogy egy már régebben létező, tulajdonunkban lévő ingatlanunk, egy helységét "kinevezünk" pergető helységnek.
Alkalmas telek, közművesítés, tervek, engedélyek, kivitelezés, stb valószínű nagyobb összegbe kerülne mint egy családiház felépítése. Az átlagos magyar méhészetek jövedelmezősége, ezt nem teszi lehetővé.
Abszurd, és fölösleges dolgokra nem kell költeni. Persze koncepciós tervet lehet készíteni, valóságtól elrugaszkodva is. Annak semmi akadálya, csak a képzelet szabhat határt. Így, akár a Marsra is lehetne tervezni. =)
A valóság viszont teljesen más.
A vándorlás költséges mutatvány, drága a fuvar, az üzemanyag szintén.
Példa: 125 km-re lévő vándortanya esetén, minimum 1000 Km megtétele szükséges.
egyszer minimum elmegyek megnézni, ez oda és vissza 250 Km. A tényleges vándorláskor, ez mégegyszer tehát már 500 Km, a fuvarozónak szintén megint 500 Km .
Ez növekszik, az egyéni szokásokból eredő többlet Km-ekkel.
A vándortanyák, akár több száz Km-re is lehetnek a telephelytől.
Szóval, a vándortanyán szükséges helybeni pergetéshez kell egy pavilon, oldalfalakkal, méh mentesítve, akár rasel háló is megteszi. Estleg egy agregát ha 230 V-ra van szükséged. Semmi más, ami egyébként ne kellene egy pergetéshez. Ennyi.
Még sört is ihatok közben, mert nem kell vezetnem. =)
Szerbusz, egy kérdésem lenne ? .. "- De lépjünk tovább, a rakodós rendszernél már kivitelezhetőb a mézeskeretek szállítása, telephelyi pergetés céljából de kétlem gazdaságosságát." ... -Így a kipergetett keretek keveredve kerülnek vissza 2 szeri megzavarásukal a családokba ? Nem kötekedő szándéku a kérdésem ( !!), csupán érdekel. üdv.
Szia! Csak annyival egészíteném ki kempingez hozzászólását,hogy először csak kis távolságra kellene vándorolni. Én úgy látom olyan 20-30 Km. erről még érdemes hazamenni.Sajnos azt nem tudom ennek hol a gazdasági határ.Évek óta ez a távolságom.Az én 50-60 körüli állományomnál így 2 óra oda vissza mézelvétellel együtt meg van az út.A nagyobb állomány kiszolgálásához,sajnos az én személy autóm elég gyenge. Egy igazi barát olyan 1 milla körül van, a sátor,és többi már barátibb áron beszerezhető.
Bár ez a dolog egyik fele, a fontosabb, a jó és nem leterhelt méh legelő megtalálása sajnos egyre nehezebb. Lassan ezt el kell felejteni.
Vándorméhészeteknek szerintem sincs, szüksége épület komplexumokra. Némi tároló helyiség elég. Pergetőhelység is luxus volna, mivel a pergetés a vándortanyán történik.
Voltak próbálkozások a múlt évtizedben, hogy kötelezővé tegyék a a pergető helyiség létesítését, egyben a helyszínen való pergetést is tiltani szándékoztak. Mindezt a "minőségbiztosítás" ürügyén. Még szerencse hogy a józanész , felülkerekedett a hülyeségen.
(Adalékként, hogy rámutassak a szerző(k) dilettáns mivoltukra. A kipergetett mézet családonként kellett volna azonosítani, elkülöníteni. Baromság, hogyan apró hordókban külön- külön ?)
Persze nem megvalósíthatatlan, egy központi pergető és tároló. Csak többnyire gazdaságtalan, értelmetlen.
Például az akác vándortanyánk, kb 130 Km-re van. fekvőkaptárakkal dolgozom anyarács nélkül. Így a tisztítópergetés elengedhetetlen, a hordás beindulásakor. Ez minden keret pergetését, még a fiasokét is jelenti. Szóval csak helyszínen kivitelezhető. ( koromnál fogva már nem akarok rakodókaptárakra áttérni, most még bírnám de 10-15 év múlva?)
De lépjünk tovább, a rakodós rendszernél már kivitelezhetőb a mézeskeretek szállítása, telephelyi pergetés céljából de kétlem gazdaságosságát. Megfelelő szállítójármű fentartása, üzemanyagköltség, kieső idő, a szállítás időtartama alatt a mézeskeretek lehűlnek, ezeket fölkell újra melegíteni. Ez megint sok, feleslegesen kidobott pénz.
Helyszínen biztosítható a kulturált és megfelelő ideiglenes pergető helység, pavilon, lakókocsi elősátor, vándorbódé stb. A szükséges elektromos áram, generátorral biztosítható.
Egyébként volt egy megalomániás illető, amerikában járt és az ott látottak alapján próbált dolgokat kishazánkban.
Na ez az ember két állományt tartott, egyet akácerdőn, a másikat naprafogó gyűjtése céljából. Hogy ne keljen vándorolni, "cigány életet élni" az erdőn, mezőn.
De csak az egyik telephelyén alakított ki pergetési lehetőséget, ide fuvarozta a másik helyről a tele lépeket, és vissza az üreseket. Míg az allomány egyik fele hordott, a másikat már etetni kellett.
Aztán el is jött, ez az ember előadást tartani, hogy ő hogyan méhészkedik, de persze panaszkodott hogy haszna elmarad az elvárhatótól.
Agg, méhészeket torkolt le amikor, megjegyzést tettek hellyesen látva az okokat .
Ez közel 15 éve lehett, akor még, én is csak pár éve méhészkedtem. De annyira már azért én is átláttam a dolgokat, hogy ledöbbenjek ezeken az irreális dolgokon.
Persze, hogy az illető azóta változtatott-e ezeken a logikátlan dolgokon nem tudhatom. Nem voltam kíváncsi, több előadására. Meg az isten, is fölvitte a dógát, (meg le) lehet hogy nem is járt azóta, rezeda szagú kisfalunkban, haknizni.
Kezdő vagyok jómagam is, de egyelőre nekem nem tűnik úgy, hogy a méhészethez olyan rendkívül bonyolult épületegyüttes szükséges... legalábbis az átlagos magyar méhészekre gondolok. Pörgetőhelyiség (esetleg fedelezőrésszel), egy többfunkciós raktár (a még nem fölkerülő fiókok és esetleg a pörgetésre váró illetve kipörgetett fiókok tárolására, kellő távolságban, kutatásmentesen lezárható módon), meg esetleg egy "asztalosműhely" (már ha az ember nem készen veszi a kaptárakat-kereteket nagy tételben egy megbízható asztalostól). Meg talán egy olyan helyiség, ahol a méz üvegbe töltése és az üvegek címkézése történik. Laikusként szerintem ennyi elegendő egy kisebb méhészetnél. A nagyobbakról fogalmam sincs.
A Méhek között című könyv jó, bár helyenként már kissé korszerűtlen, vannak már újabbak is.
A fixen telepített központ nagyon ideális méhlegelőt feltételez, ha jön mellé egy vándoroltatott állomány is, az elég összetett munkaszervezést igényel szerintem. Hosszabb távon nem is tudom elképzelni a kettőt egymás mellett, ha valaki nem vándorol, mert van elég méhlegelő a központ körül, és annyiból is megél, akkor minek vegye nyűgnek a nyakába a költözési macerát és veszélyforrásokat? Ha meg vándorol, minek a fix központ, illetve miért szakadjon kétfelé? Vándorlásos méhészkedésnél leginkább teleléshez tudok elképzelni telephelyet, de ahhoz meg amúgy sem kell sok épület.
Tisztelt fórumozó méhészek! A Debreceni Egyetem építészhallgatója vagyok, a következő félévben készítem a diplomamunkámat. Fontolgatom, hogy egy méhészet központi épületegyüttese legyen a diplomatervem. A méhekről semmit nem tudok, zsenge gyermekkoromban volt egy kellemetlen találkozásunk, aminek sírás lett a vége, azóta nem erőltettem a barátkozást, a mézet viszont minden formájában szeretem :D A Méhek között című könyvet beszereztem, elolvasom, emellett azonban valószínű, hogy a munkám során néha idejövök majd hülyeségeket kérdezni. Első lépésben az alapkoncapció kidolgozásához lenne szükségem némi szakmai segítségre. Arra gondoltam, hogy az épületet üzemeltető fiktív vállalkozás részben a központ mellett fixen telepített, részben a környék legelői között folyamatosan utaztatott állománnyal működne. Érdekelne, mennyire életképes ez az ötlet?
Építési területet valahol a Szabolcs megyei Nyírtass község mellett keresek, egy régi tanyán vagy más külterületen, az akácerdők és gyümölcsösök (meggy, alma) közelében. Előre is köszönöm a segítséget!
Volt is pár család tavalyról, meg vettünk is új anyákat családostul, aztán tavasszal ezek csináltak annyi anyabölcsőt, amennyivel az össz-állomány a 2.5-szörösére duzzadt. És mivel több munkát tettem bele, mint a csapatból pár ember (többen álltunk össze), így nekem több is "jár" a szaporulatból.
Ha mondjuk van kezdetben 40 család, amiből 1-et veszel, de ugyanannyit melózol egész évben, mint az, akinek volt a 40-ből 15, és a közös munka eredményeként év végén van közösen 100 családotok, akkor vajon igazságos lenne-e, ha neked év végén csak 1 + 1-2 család jutna (ami amúgy a 2.5-ös szorzó alapján járna), a másiknak meg 15 + 22-23 család? Valahol kompenzálni kell a dolgokat, nem?
Elnézést a félreérthető megfogalmazás miatt, idén 1 család "került a nevemre", a beletett munkám és a szaporításom miatt ez most 5 családot jelent az év végi elszámolásnál. Jövőre úgy tervezem, legföljebb duplázom az állományomat, tehát ez a 20-30 család még csak távlati terv, a munka melletti elfoglaltság függvénye is. Ha megy, megy, ha nem, nem.
Bár nem pörög túlzottan ez a fórum, de föltennék pár kérdést, hátha épp most jár erre megfelelő fórumozó :)
1/2 NB méretű rakodókaptárakkal kezdtem méhészkedni (pontosabban, csatlakoztam olyan méhészekhez, akik ilyenben tartják az állományt, és ebbe a rendszerbe társultam be), az elején tartok a dolgoknak, viszont a szakirodalom meg egyes, neten is található cikkek alapján rokonszenvesebbnek tűnik számomra az "Egységes keretméretű fészek + 1/2 NB méretű méztér" felépítésű rakodórendszer. Van ezzel valakinek tapasztalata, hallott-e már valaki olyanról, aki látott ilyet, stb. ? :) Minden véleményt megköszönök.
A másik kérdésem: esetlegesen van-e valakinek innen a fórumról eladó, felesleges kézi pörgetője? Mivel kezdő vagyok, és a távolabbi terveim között sem szerepel egy jó pár évig, hogy ebből éljek meg, így a jelenlegi munkahelyem melletti 20-30 család kezeléséhez elegendőnek tartanék egy kézi pörgetőt, viszont amit újonnan vehetnék, azt az árat kicsit sokallom, ami meg használtan kapható... az meg a kevesebb.
Tisztelt Méhésztársak! Szabó Tibor,a gödöllői Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Agrármérnök szakos hallgatója vagyok. Szakdolgozatomban a műanyagok jelenőségét vizsgálom a méhészetekben és ehhez nyújtanának nagy segítséget, olyan tapasztalt méhésztársak akik műanyag kaptárakkal dolgoznak és kitöltenék és/vagy továbbítanák ismerőseiknek az alábbi űrlapot. Az itt rögzített adatok teljesen névtelenek, csak a szakdolgozathoz kerülnek felhasználásra. Segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szabó Tibor https://docs.google.com/forms/d/1vE7ZECI7JgaYF9G5aVoyKzNsBVDYjXXBkNC2jY65V_0/viewform?c=0&w=1&usp=mail_form_link
Szia!Keret a keretbe Vagyis belefogatod az NB keretbe a közép boci keretét.Ez után már úgy működik. A fészket Ez után csak NB kerettel bővíted.
Csak egy kérdés ,miért akarsz az időben vissza lépni?A fekvő igazából sok sebből vérző konstrukció. A rakodóknak nincs párja.A világ uralkodó rendszere. Ne véletlenül
Nyers propoliszt szerenék vásárolni, tudna ebben valaki segíteni merre induljak, mennyibe kerül, meddig és milyen körülmények között tárolható? Köszönöm előre is a válaszokat!
Van 1-2 nagyon gyenge rajom, amelyek napraforgóra max 2-3 NB fias keretre jönnek fel. Egy célom van velük, h sikeresen kiteleljenek és persze napraforgó után is serkentem őket amíg lehet kb szeptember elejéig. Most jön a kérdés: érdemes kivinnem napraforgóra, h jobban jöjjenek fel, vagy még az a kis méhem is elkopik a virágon és több kárt okozok magamnak ezzel?
Nem kekeckedésnek szántam, az "Előrehaladott állapotban = már voltak kinyílt virágok az akácon." állapot értelmezése nállam más, én
semmiképpen nem a kezdetre, hanem a virágzás teljes, sőt azon is túli állapotára gondoltam. Mint, az emberi életciklusban sem a fiatalságra utal ez a szó.
Igen láttam, mivel elejétől a végéig, ott voltam. A Nyírség nagyságára, azért utaltam, mert azért ott sem egy időben indul a virágzás.
