"Viszont kapcsolási rajzhoz ki próbált mostanság hozzájutni? (Mert nehéznek tűnik.)"
Igen, ez volt az egyetlen pozitívuma Csabainak /a leírások már nem , mert ott írt a egy pár nagy marhaságot/ kapcsolási rajzot most, úgy kell meghozatni, nem kevés pénzért!:(
Szvsz épp ezért nem üzlet.
Mi a poén abban, hogy megkapom egybekötve a gyári prospektusokat???
(Esetleg az utánajárás. De akkor meg itt van a Net. Lehet, hogy CD-n kellene kibocsájtani minden évben összegyűjtve a "menő" HiFi-gyártók Web-pédzseit, és azt is vennék? Nemlenyúlni az 5letet!!!) ;o)))
Ui. Viszont kapcsolási rajzhoz ki próbált mostanság hozzájutni? (Mert nehéznek tűnik.)
Hihetetlen... visszavonulok pár napra a lemezeim közé, és még mindig egy hozzászólásomon vitatkoznak. Azon sem csodálkoznék, ha valaki gyűjtené és szelektálná a hozzászólásaimat, ugye Revox? :)
Le vagy maradva. A Magnósok évkönyve még ma is létezik (magyar audiokultúra). Onnan tudom, hogy talán a Népszabadságban(!) jelent meg róla kritika - abszolút kompetensen, mert a szerzője nyilván Csabai-opuszokból ismeri a hifit.
Hát igen, a kontár Darvas. Letiporta a magyar audiokultura nyiladozó hajtásait, a hátrahagyott szellemével pedig még be is fedte őket - eltakarván orcájuk elől a felkelő napot. Szegény budapesti hifisták azóta is a köldöküket bámulva várják a hajnalt, de hiába!
valójában nincs is miről "vitatkozni", én csak mondom a magamét... persze nyilván nem összehasonlításról van szó darvas és csabai esetében, mások voltak a körülmények is, és szándékaik is, az eredeményben azonban ez sajnos néha kicsit nivellálódik...
azért kiváncsi vagyok, hogy kinek melyik HFM, illetve melyik Magnósok évkönyve a legrongyosabb?:))
bevallom, nekem 2 évvel a HFM indulása előtt megjelent, 1977-es Magnósok évkönyve... ebben számos befirkálást, jegyzetet, aláhúzást csináltam anno, mert egy csomó olyan készülék gyári adatai, kapcsolási rajza szerepelt benne, amelyek akkor vagy előtte a birtokomban is voltak: AKAI 4000 DS és Tesla B100 magnó, NC 440 lemezjátszó, VT Apolló rádió, Orister erősítő, HS 40, VT minimax, midimax, hangdobozok, National rádiósmagnó... (aki mosolyog, annak megsúgom, hogy az egyik legmenőbb hig-end kereskedőnk ebben az időben olyan videoton dobozokat hallgatott, amikre lyukakat fúrt és zseblámpaizzók villogtak a basszusra:))
az is igaz persze, hogy ebben az évkönyvben írja a legnagyobb hülyeségeket is csabai - éppen a különböző lemezjátszókarok geometriájáról...
de ugye, innen visszatekintve azért nem állíthatjuk azt, hogy darvasék nem írtak időnként jószándéktól vezérelt meggondolatlanságokat, hogy minden tesztjük korrekt és kontrollált körülmények között zajlott, hogy nem lovagolták meg a hifisták naivságát vagy a szocialista kereskedelem mélyrepülését...
Ne menjünk bele megint a HFM elemzésébe, a véleményemet nagyjából ismered. Bár én máshogy látom, de ismerem a tiedet is, viszont Darvast, és Csabait én nem emlegetném még egy napon sem! De szerintem hagyjuk a témát, nincs már értelme vitatkozni róla.
"de néha nem sok különbséget látok a HFM és a Magnósok évkönyve között, mindkettő lúdas abban, hogy létrejött - különböző, falusi vagy city-szinteken ugyan - egy csupán készülékimádó réteg, akik el-eldurrantják néha a "zenéért van minden" című petárdájukat, de az égvilágon nem szól másról az egész, mint fogyasztásról, státuszról és komplexusokról..."
Bocs, de asszem erről már volt egyszer itt vita... A dolog azért nem ennyire fekete-fehér. Rendben van, hogy minden "hifistának" elsősorban zenekedvelőnek kell lenni (ez az előfeltétele a hifi iránti érdeklődésnek), és csak utána "nyúljanak" a készülékek felé, de! A Zenét, a Művészetet még mindig készülékek interpretálják kedves AS, és nem véletlen hogy te is a kétszerháromwattosod mellett voksoltál valamiért... Nyilván azért, mert előtte meghallgattál számtalan gépet, jót, rosszabbat és végül abban a csöves erősítőben (és egyéb elemekben) találtad meg a Hallgathatót, ami a te zenei ízlésednek leginkább megfelel, tehát ami a legjobban képes ÚGY tolmácsolni a zenét, ahogyan az neked tetszik.
Azzal együtt részben igazad lehet, valóban létezik egy csupán "készülékimádó réteg" - ehhez kétség nem fér -, akik azt se tudják, hogy mit akarnak hallani, és azt hogyan érjék el. De Csabai SZVSZ ettől még jó dolgokat írt, és ezen fogyasztói réteg létrejöttéért a legkevésbé sem tudom őt, a HFM-et hibáztatni...
Nem, ez kérlek a korszellem, aminek a "hifi", mint olyan ugyanúgy áldozatul esik, mint bármi más fogyasztási cikk (legyen az ruha, sampon, mosógép, autó vagy bármi más).
esténként ezzel fexem, fújom már fejből!:)
persze, beleolvasva egy-két mostani nagyívű hifis eszmefuttatásba, elképedek néha, hogy honnan csöppent ide ez a sok fejbebakancs... biztosan nagy szentségtörés, de néha nem sok különbséget látok a HFM és a Magnósok évkönyve között, mindkettő lúdas abban, hogy létrejött - különböző, falusi vagy city-szinteken ugyan - egy csupán készülékimádó réteg, akik el-eldurrantják néha a "zenéért van minden" című petárdájukat, de az égvilágon nem szól másról az egész, mint fogyasztásról, státuszról és komplexusokról...
Csabai is ezzel takaródzik: "Egyrészt e berendezések "emberközelbe" hozzák az egyetemes zenekultúrát..."
- azt ám, a hifimari vala... popóját hozták emberközelbe, nem a zenekultúrát!:))
"A Hi-Fi technika egyre népszerűbbé válik világszerte. A szakemberek és a hangamatőrök után most már a nagyközönség is érdeklődéssel, sőt várakozással tekint a természethű hangátvitelt ígérő készülékekre - és nem utolsósorban igen magas áraikra. Mivel a Hi-Fi hangközlés egyfajta műszaki divattá vált, nagyon sokan jó kereskedelmi vállalkozásnak tekintik, s nem is alaptalanul. Az utóbbi tíz év során számos csőd felé haladó nagy elektronikai vállalatot mentett már meg (vagy épp felvirágoztatott) a nagy sorozatban gyártott Hi-Fi készülékek forgalmazása.
Ha a vásárlói érdekeket vesszük tekintetbe, a magas minőségi követelményeket is kielégítő és természethű hangvisszaadást produkáló készülékek vásárlásával többszörösen is jól jár a felhasználó - még akkor is, ha ezek ára is többszöröse a kommersz készülékeknek. Egyrészt e berendezések "emberközelbe" hozzák az egyetemes zenekultúrát és sok-sok emberi közösségbe eljuttatják a zene hallgatásának koncertélményét. Másrészt a Hi-Fi minőségű hangátviteli készülék nemcsak magas fokon közvetítik a hangközleményt, hanem tartósabbak, hoszabb életűek és megbízhatóbbak is az általános célú, egyszerű berendezésekhez képest.
Mint minden gyors - és az élet területén azonnal tért hódító - műszaki fejlődést, a Hi-Fi technika fejlődését sem tekintjük befejezettnek. Különösen sok fogyatékosság mutatkozik a vele kapcsolatos műszaki ismeretek népszerűsítésében és terjesztésében. Számos példát említhetnék, amikor laikus zenehallgató méregdrágán megvásárolt Hi-Fi berendezéséről jóformán még annyi műszaki tudnivalót sem ismer, ami a rendeltetésszerű kezeléshez szükséges.
Sajnálatos tény, hogy a szakismeretek terjesztése - és ez világszerte tapasztalható jelenség - nem mindig a szakemberektől származik. A jó üzlet reményében a legtöbb fejlett ipari országban egymás után napvilágot látnak a különféle célú Hi-Fi folyóiratok, amelyek egy részét szakismeretekkel nem rendelkező újságírók, más részét jól átgondolt üzleti manipulációval dolgozó intézmények megfizetett szakemberei szerkesztenek. E folyóiratok jelentős része főként zenei szaklapnak tekinthető és csak kis részében tartalmaz műszaki közleményeket.
Míg a szakemberek általában minden tesztet fenntartással fogadnak, a műkedvelők "készpénznek" veszik - csakúgy, mint ilyen "szaklapokban" leírt "műszaki ismeretek" többségét is. Így terjednek aztán szájról-szájra a sokszor félreértett, máskor a szakember számára bosszantó tévhitek.
Évkönyvünkben éppen ezért nem közlünk semmiféle gyorstesztett. Az egyes készülékek minőségéről megbízhatóbb tájékoztatásnak tartjuk a gyári mérési adatokat, s objektívebbnek az erről szóló közleményt. Bennünket nem vezet üzleti érdekeltség, s nem biztatjuk az lvasót ennek vagy annak a típusnak a megvásárlására. Legfőbb célunk az átfogó tájékoztatás az elektroakusztika és a Hi-Fi technika fejlődéséről, s az új műszaki eredményekről.
A Hi-Fi hangtechnika nem olcsó szórakozás. A természethű hangközlés otthoni megvalósítása igen sokba kerül, amiért csak a zenei élvezet és a megbízhatóbb készülékpark kárpótol. Aki a "Hi-Fi technikát olcsón" jelszavát hirdeti, tulajdonképpen félrevezeti a vásárlót és az olvasót egyaránt.
A MAGNÓSOK ÉVKÖNYVE 1980-as kötete a Hi-Fi hangátvitel népszerűsítése jegyében íródott, a hazai hangamatőr mozgalom szélesebb körű műszaki tájékoztatása érdekében." Csabai Dániel
...amikor a HFM elkezdte froclizni a magnósévkönyveket. hát dani.bá' megválaszolt az előszóban - a maga módján. ha egyszer ráérek, bekopizom ide az egészet!
Remélem, hogy ez a nem túl távoli jövőben lesz, mert nagyon érdekelne! Esetleg kérhetem, hogy magánba is jöjjön?
