Talajtakarónak nagyon jól bevált nálam a szalma, na meg a mindenféle gaz, rendes kézihajtányos szecskavágóval darabolva...
Paradicsomtámasznak pedig láttam valahol (ha előkerül, kapsz fénymásolatot róla), hogy betonhálónak látszó anyagból egy hatszögű szerkezet, belül komposztnak való holmi gyűlik, kívül paradicsom felkötözve - nagyon tetszett...
Ja igen, a talajtakarás!
Le akarok gyalulni egy csomó hulladékanyagot, és azzal takarni.Fenyőkérget nem veszek, de régen, amikor csináltam tölgyfabútorokat, a forgácsát elterítettem, és marha jó volt.
A büdöskét jó, hogy mondod, az asszony utálja, nem engedi.Én szeretem, és majd jól ráfogom a bogarakra! :--)))
korrekt!
Mint említettem, én a bársonyvirágot akarom kvázi mikorrhizzás módon a paradicsommal együtt nevelni , elűzendő mindenféle férgeket.
A talajtakarás eldöntött dolog, a rák gyomláljon hetente.
Tíz éve nem rendeltem tőlük, akkor még jó volt nekem.Most már csak megnézem mit kell vennem máshol.(Jó szemét vagyok mi?)
Napraforgóból kétfélét is vettem, az egyik csodás dísznapraforgó lesz!!
De a parinak gyenge lett volna.Tövenként volt tizenkiló rajta.
Az egyik, hogy a zsinórt palántázáskor alá kell dugni a tőnek, meg fátyolfóliába teszem, meg még nem tom mi, de volt még, csak a sógor apjával beszélni kell, mert tőle jöttek...
Vigyázz azzal a földel! Én csak "palántadöntögetőnek" becézem. Rendesen fertőtlenitsed! Eddig kétszer szívtam miatta. Ugyan most is abba ültettem, de nem kiméltem meg a Fundazoltól és úgylátom most már működik.
Tessék ültetni hagyományos parasztnapraforgót, garantált a négyméteres nyílegyenes karó a következő évre (könnyű, az üreges belsőnek köszönhetően, a bab úgy megy rá fel, hogy utána távcsövessel kell lelődözni a hüvelyeket)
Trükköket elárulni!!!!
Starkl? Jóazneked?
Én meg már vettem mini üvegházat, obigazdaságos, petúniáknak (ez off), meg folytonnövő parinak, meg paprikának.
Tavaly annyira bejött a pari,közben tanultam egy-két trükköt, amit idén a kezdetekkor ki akarok próbálni, hogy az idén nem akarok másfajta parit.
Na jó legfeljebb sárga koktélt.Megkaptam a Starkl katalógust, és nagyon megtetszett.
Igaz, akkor még vennem kell néhány petrencésrudat, mert tavaly néggyel kivoltam a hat tő paradicsomra, ami ilyen óriásira nőtt, de az idén ez kevés lesz.
off
Érdekes, hogy mégis Nostradamust emlegetik , mint nagy jóst....:)
Ja, merthogy hosszabb távra alkotott 'próféciákat'?
Igaz, ez nem egy könyvestopis, de ha esetleg kezetekbe kerül David C. Korten Tőkés társaságok világuralma c. könyve, akkor érdemes rászánnai egy-két napot, hogy elolvassátok. Igaz, ő csak a kilencvenes évek első harmadában írta, viszont még pontosabbak a jóslatai. (A címe ne rettentsen vissza senkit, ez nem politikai hanem sokkal inkább közgazdasági-szociológiai irányultságú és mindenekelőtt igényes ám olvasható remekmű)
Ha Kilgore is elolvassa, talán megérti miért is vagyok ellene a globálizélésnek.
off
Már vágom a centit! Tegnap megvettem a palántáknak való virágföldet , teszkógazdaságos 50L kb 700Ft, remélem jó bölcsője lesz a magoknak.
Sziasztok...:))
Csak bekukkantok ide, gyanútlanul, és lám, mikről cserélődik az eszme!
Szép, új világ (Huxley), érdemes elolvasni....
Malacok és egyéb, mozgó objektumok: regényeket mesélnék szívesen róluk, sajna már nem áll módomban ilyesmikkel foglalkozni, de vénségemre én is azt tervezem: lesz még nekem csüngőhasú malacom....:) Igaz, távol-kelet, stb, de ha láttatok tiszta, igénytelen, szagtalan, kedves, okos állatokat... Hát ők ilyenek. Jó, nem ettünk a sajátjainkból, de kóstoltuk máshonnan. Príma anyag...:)
Nem vagyok globalizáióellenes, hülyeségellenes vagyok.
Hülyeség szerintem egy bevált dolgot lecserélni ész nélkül, ellenőrzés nélkül akkora méretben, hogy egy egész ország, vagy kontinens megszívja.
És utálom, hogy az utóbbi években minden bajt a távolkeletről hurcolnak ide be Európába.
A kergemarha, a száj- és körömfájásjárvány, volt egy disznópestis is, most meg a madárinfluenza.
Utólag kiderült, hogy mindnek az indokínai fsz. volt a kiindulópontja.
Ekkor nem szeretem a globalizációt, de igazán ez csak a hülyeség és nem törődömség miatt lehetséges.Valaki, valahol less@rta a többieket.
De belemelegedtetek fiuk :) Mindjárt összehoztok egy sípos-dobos globalizáció ellenes megmozdulást?
Egy barátom mostanában járt Olaszországban egy régi farmer barátjánál. Ott valami organikus gazdálkodást folytat a derék gazda. Létezik valmi világszervezet aminek ilyen gazdaságok a tagjai és egymást okitják a technikákra. Dolgozni meg járnak oda lelkes egyetemisták meg zöldek meg antiglobalizációs palánták meg mindenféle nációk a világból. Nem hallotatok róla esetleg többet. Állatira érdekelne engem a téma. (Kéne itthon is ilyet csinálni!!!) A bogarakat kézzel szedegették a növényekről és elégették. Semmi vegyszer, tiszta, géntiszta fajták ...
Sajnos nem, de ha visszavonulok akkor fogok néhány állatot tartani.(gyerekkoromban pedig mennyire utáltam a falusi disznóvágásokat a visító áldozattal együtt) Hely lenne hozzá, csak idő nincs. Most csak tyúkok vannak, régi jó paraszt fajták, a betont is felcsipegetik:) Na, de a tojásuk sem akármilyen!
Aztán hogy kicsit a témánál is maradjak: a paradicsomok, uborkák tövébe az idén kipróbálom a bársonyvirág ültetését, mert állítólag féregűző hatású. Uborkáknál már másnak (nagyüzemben) bevált, egy próbát megérne nálam is.
Az utolsó mondatod a szívemhez szólt, annyival egészíteném ki, hogy mindig a rossz oldalra állunk, és oda is későn:(
Azt gondolom, az emberiségre nagyobb veszélyt jelent a globalizáció, mint a globális felmelegedés.
:)Tegnap előtt mangalica disznóból készült kolbásszal készült az egyszerű (de nekem kedvencem) paprikáskrumpli. Nyársalni is a mangalica 14cm széles szalonnája vált be leginkább, a zsírja nem habzik, és fele annyi idő alatt kisül a szalonnából. A töpörtyűről már nem is ejtenék szót. Ja, és főzéshez nem használunk olajat, max. a rántott cuccokhoz. Egy gyógyszerész ismerőstől hallottam, hogy az étolajat bevizsgáltatták gyógyszerlaborban és mit ad Isten, kátrány és szerves oldószer nyomokat leltek benne. (3 féle olajból kettőben) A koleszterinre meg tojok, előbb elvisz a rák amit a kismillió , élelmiszerekkel bevitt szintetikus vegyület okoz.
Még csak annyit a nyugat isteni találmányairól, hogy épp a hetekben gondolkodtam el a következőn:
Amikor kisiskolás voltam (70-es évek eleje), még a malac, mint olyan a mangalica volt.Aztán a 80-ra teljesen kiszorította a szuper nyugati húsmalac, mert a mangalica "zsíros".Hasonlóan játszott a holstenfríz a szürkemarhával.
2000-re a kergemarhavész és a szív- és érrendszeri betegségek miatt a nyugat jön ide, hogy adjunk már génállományt, merthogy a disznó zsíros ugyan, de nincs benne koleszterin, meg a szürkemarha rezisztens a kergekórra.
KÉRDÉSEM:mit fogunk a következő húsz évben megtudni a nyugatról bejött dolgokról, melyekkel lecseréltük a saját évezredes dolgainkat?
Mi mennyire mérgez, rossz, gyenge, vagy hasonlók?
Félreértés ne essék:nem vagyok bigott egészségmániás, de bigott lokálpatrióta vagyok, és hiszem, hogy vagyunk olyan jók, mint a nyugat, csak mindig a rossz oldalra állunk.Ezért vagyunkmost ott, ahol.
Igen, piros banánt én is ettem.Olyan 8 centisen volt "kész".De a csúcs a HARAGOSZÖLD, narancs nagyságú mandarin volt.Akkor volt érett.És a kabátja két számmal nagyobb nála, csak belemartunk, és kiesett a bele, egyben.
Micsoda íze volt!
Nnna, ezért is tojok én magasról az ISO szerint minősített cégek termékeire. Nekem nem fontos, hogy minden paradicsom 47mm átmérőjű és 95gr súlyú legyen. Aki nézegetni akarja annak biztosan így jó, de én fogyasztani szeretném. Amikor a szomszédoknak átadok egy-két kosárnyi vegyes paradicsomot csak dőlnek-borulnak, hogy milyen finomak. Igaz, ők télen-nyáron esznek paradicsomot és paprikát én meg csak a nyári-koraőszi időszakban. Télen meg a jóságos jonatán almát nassolom, igaz nem 40dgk-os egyik sem, viszont piros, zamatos, és kukac is előfordul benne.
A gyümölcsökről jut eszembe, a főikolán voltak wietnami diákok is, azok néha-néha hazamehettek .Amikor visszajöttek mindig hoztak banánt is. Azok kicsik voltak , mondhatni gübbedtek, de az ízük fenomenális. ja, és volt közte kékes meg vöröses színű is, igaz azt főzni használták inkább.
A szabványok kapcsán: az uborkanemesítés fő célja manapsá az, hogy olyan fajtát állítsanak elő, ami hozzávetőlegesen azonos méretű és 32-34dkg súlyú termést hoz mert a szupermarketek szeretik a hármas egységcsomagokat amik 1kg-os súlyúak:(
Attól tartok előbb-utóbb az embereket is a 48-as konfekciómérethez igazítva fogják klónozni, 42-es lábbal és 52-es fejkörmérettel. A többieknek marad a fűszoknya.
Mikor a barátaimmal 89-ben kimentünk olaszországba, előre örültünk, milyen finom paradincsákat, és gyümölcsöket fogunk mi ott enni!
Mekkora hasraesés volt!!!!!
Ott már akkor egyenpari volt a piacon, mindegyik tök kerek, hibátlan, RAL mitoménmi számú egyenszínnel.Na ez tuti lesz, ezt nézzétek! felkiáltással nekiestünk --de sz@r volt!Istenem!
Meg az őszibarackok!Kicsattanó kinézet, vízízű valami!
Mivel vadkempingeztünk, egyszer egy őszibarackos mellett vertünk tábort.Le volt szedve a termés, csak annyi volt rajta, ami nem fért bele a szabványba.Na azok!Azok aztán tényleg napérlelte, leveses, finom valamik voltak, de hát azt ugye nem lehet eladni, mert nem pontosan 8 centi átmérőjű!
Iszonyat!
Amíg ki nem jutottam indiába, még a kilencvenes évek elején, itthon ittam és szerettem a mangólevet.Aztán kint ettem mangót.Kábé olyan volt, mintha összehasonlítanád a szilvát a mákostésztával.Semmi köze nem volt a kettőnek egymáshoz.Azóta csak kólát iszom.Arról legalább mindenki egyöntetűen azt mondja, hogy mérgező! :--))
Egyéb, kint evett gyümölcsökről nem is beszélve, de hát Indiában nem is hallottak as ISO-ról, hál istennek, nem is hullanak, mint mi.
Ha valaki tegnap 20.30 és 21.00 között a spektrum tv-t nézte, hát nagy okosságot láthatott benne. (Aki nem látta annak meg jól elmesélem:)
Az öt érzék c. sorozat 5. része volt, az aromákkal foglalkozott. Kiderült belőle (amit régen tudunk) hogy aromatizálni muszáj, mert az új zöldségfélék, gyümölcsök a nemesítés (szvsz inkább degradáció) folytán egyre inkább elveszítik az ízüket, illatukat. valamint aromával dolgozni olcsóbb, könnyebben biztosítható a standard minőség (haj-rá ISO9000, haj-rá ISO9000) Az is kiderült hogy ma a világ aromaiparát két aroma előállítása motiválja leginkább: a vanília és a paradicsom. Egy nagy német aromacégen, a Dragoco-n keresztül láttunk bele a boszorkánykonyhába. Ami megdöbbentő volt: egy sima natúr vaníliaaroma előállítása is kb 20-30 különféle szintetikus vegyületet igényel (egy részük a természetben is előfordul, de természetesen drágább lenne kivonatokkal dolgozni, így marad a totálszintézis) Szépen fel is volt sorakoztatva az aromaszakértő!!! asztalán a sok-sok kis üvegcse és nem egynek az oldalán ott volt a narancssárga négyzet alapon fekete X. Nnna, ez vajon mire utal? Vagy valami irritatív, mérgező, gyúlékony anyagra vagy egyéb, óvatosan kezelendő vegyületre. Azé jó tudni, hogy ez megy a vaníliafagylaltba. Amin csak egy összetevőként jelenik meg: természetazonos vanília aroma. A paradicsom kapcsán még megcsodálhattuk a holland paradicsom tertészetek rideg sterilitását (mondjuk. ez nem volt újdonság de minden esetre meglepett, hogy ezt simán bemutatják tv-ben is) azt, hogy a paradicsom jószerivel zölden jön le a tőről, majd utóérleleik(színezik:( etilénnel. naná, hogy kell az aroma, hiszen ettől lesz paradicsom(ra emlékeztető) íze a kajának. Aztán a német tudorok elvonultak egy dél-olasz kistermelőhöz (aki csak úgy hobbiból termel, a családnak és a haveroknak) kifürkészni a valódi paradisomíz titkát. Jóóól elképedtek, miközben kóstolgatták a napérlelte kb. tojásnyi méretű tűzpiros bogyókat. Aztán megállapították, hogy annak valóban sokkal harmonikusabb, teltebb, karakteresebb az íze, án ők olcsóbban tudnak hasonló ízt elérni egy műkaja esetében. bazzeg....
Attól is lehidaltam, amikor gazpacho-t készítettek. Ott is az volt a konklúzió, hogy az aromatizált változat sokkal ízletesebb, nem olyan jellegtelen mint a természetes alapú változat :(
Ezek mellett még sok fineszt is megtudhattunk, miszerint ha a gyártás során a húsokhoz kevernek egy kis sülthús aromát, akkor meg lehet spórolni a sütésre fordított idő és energia jelentős részét.
Mindegy, a filmet 4.-én 16.20-kor és 8.-án 12.10-kor ismétlik, akinek van ideje, módja az ne hagyja ki.
Elkééépesztő, gondolom a sorozat többi része is (Öt érzék -cél a profit címmel megy) hasonló módon közelíti meg a témákat. lezs egy ilyen is pl. Funkcionális ételek , na ez is valami okosság lesz.
Nem igazán (akarom)tudom jobban fűteni azt a helységet. Viszont televan ablakokkal és déli fekvésü. (Nem akarom paradicsom palántákkal ékesíteni a szobámat.)
A legegyszerűbb "armatúra"t vettem.
Volt ott 2 csöves fényterelős is 5500-ért, ha beválik a szisztéma, akkor beruházok egy olyanra.
Most kartonpapirra ragasztott alufóliával oldottam meg a fényterelést, kisérleti jelleggel. :))
"a mesterséges pótfény témakőr szorosan kapcsolódik a paradicsom és paprika otthoni termesztéséhez,"
Ez eddig sem volt kérdéses!
Nálam most is 1 paradicsomot, meg 4 paprikát világit meg! :))
Eddig csak vegetáltak az ablakban, de most remélem elkezdenek növekedni.
Ha nem is szigorúan ontopic, ám mindenképpen euro-konform és mint ilyen minél nagyobb nyilvánosságot érdemel. Az eu-csatlakozás küszöbén nem söpörhetjük a szőnyeg alá a kérdést, biztosítani kell minden társadalmi csoportosulás számára, hogy a mesterséges megvilágítás témakörében képviselhesse véleményét.
Azért, mert csak az volt a hozzám közeli boltban, ahol kedvezményesen lehet vásárolnom.
Armatúrával együtt 3e-ből megúsztam.
Utána olvastam ezt az oldalt .
Keresgéltem a NETen, és csak jó tapasztalatokat olvastam róla.
"Növények, illetve tengeri akrváriumok esetén külön fontos kiemelni, hogy az adott világítótest mennyiben segíti elő a növényi szervezet fotoszintézisét. A zöld növények fotoszintetikus tevékenységük során a fényenergiát elnyelik (abszorbeálják) és kémiai energiává alakítják. Ezt az energiát azután az egyszerű szervetlen anyagok (CO2, H2O stb.)szerves anyagokká történő szintézisénél használják fel. A folyamatot primer produkciónak, azaz elsődleges termelésnek nevezzük és az alábbi képlettel írható le:
+Fény
6CO2+ 6H2O - C6H12O6 + 6O2 (G = + 2880 kJ)
A folyamat endoterm, azaz a növények nagymennyiségű energiát használnak fel a fény energiájából. Ez a folyamat az elnyelt fotonok számától, és nem azok energiatartamától függ. Külön méréssel szokták meghatározni azt, hogy mennyi a fotoszintézis szempontjából aktív fotonok száma. A mérés eredménye mikromol/négyzetméter/s azaz egy olyan viszonyszám amely adott időegység alatt, adott felületet ért fotonok számát jellemzi.
Manapság az üzletekben már kaphatók olyan lámpák, melyek spektruma a növenyek számára lett optimalizálva. Ilyen például az OSRAM cég Fluora fantázianévre hallgató lámpája mely a 350-500nm és a 650-700nm tartományban található maximumaival a fotoszintézisben résztvevő klorofillek számára szükséges energiát közvetiti."
