Mi a tapasztalataitok? Laminált bútorlapból lehetne csinálni kaptárt? Természetesen fedett helyen gondoltam telepíteni. Fenyő deszkám szűkösen van, de 18 mm -es lap van bőven.
Szia! Bizony sok érv van a nagyobb fészek kis méztér mellett.Viszont nem egyszerű, sőt egy jó család akár tavasszal egy kicsit meg is tud torpanni. Erre is van természetesen megoldás.De azt ne feledjük el,hogy a világ uralkodó rendszere az egyenlő keretes rakodó kaptár. Alacsony kerettel,olyan 30 cm magassággal.
A kijáróknak most már alul kell lenni mindenhol.A régi váltó kijárós megoldások kicsit bonyolultak,és nem is jók szerintem.
Természetesen, sajnos úgy is méhészkedtem. Az volt,abba raktam a méheimet amit örököltem,kaptam,szereztem. Ez már a múlt,de nem volt hiába.Igaz sok plusz munka volt,de legalább tudom melyik kaptárban hogyan élnek a méhek.
A méhek nem fészek,méztérben gondolkodnak. Nincs hordási lendület csökkenés,ha a kaptár elég nagy . Az anya petézése az más, az megtorpanhat,ha nincs hova petéznie.A méh család életében a fontosságok változnak. Tavasszal a fiasítás a fontos, aztán nyáron ,az élelem.Akár a fészekterhére is. Ezért is csökken például napraforgón az állományok nagysága. Jó esetben 1/3.- dal.
Én őrősi elvét vallom naprától repcéig inkább egy kerettel kevesebbe legyenek, utána inkább 1 fiókkal több legyen a méh családnál.
A fekvősök inkább 8+..kereten teleltettnek ahogy megfigyeltem másnál is, (szükitünk és az oldalakat védjük a hidegtől). Segíteni persze kell nekik így is úgy is...majd, (serkenteni is). A rakodósok nagyobb kihívásokkal küzdenek ezen a téren is..De ez csak egy vélemény. Én általában úgy 18 kg al,.. és igen jó minőségel kalibrálok télire. Az alsó kijáró is elönyősebb így, legalább is azt gondolom.
Amint írtam korábban is, azért gondolkodtam el az Egységes fészek + 1/2 NB méztér összeállítású rakodórendszeren, mert valamiért rokonszenvesebbnek tűnik a bontatlan lépfelület, a könnyebb anyakeresés és a kiegyenlítéses méhészkedésből fakadó 1-1 hét pihenő (ezt is a Vicze-könyvből olvastam). Az ezzel járó "munkacsúcsok", tehát amikor egyszerre kell sok mindent összehozni az összes családnál, na az nem annyira, de ha az ember kevés családdal méhészkedik, és leginkább a hétvégéiből tud erre időt szakítani, akkor pont ideálisnak érzi ezt a rendszert. Ezért tűnik nekem ez rokonszenvesnek, de ismét mondom, laikus vagyok.
A kijáró jellemzően alul van (volt) egész évben, csak mostanában kezdünk áttérni a felső kijáróra, a téliesítés miatt. Persze ha arra gondolsz, hogy a fészekfiókon elöl és hátul is képezünk kijárókat, és magát a fiókot egyszerűen meg kell fordítani keretekkel együtt, azt szintén tudom (elméletben). Ez viszont nem tudom, mennyiben befolyásolja az oldalsó mézkoszorút.
Bezzeg Lászlóra már rábukkantam egy másik fórumon, kicsi a világ :)
"A fészek két oldalán lévő fedett kereteket a méhek ismét meghordják."
Vagyis ha már befedték és kipörgetem, aztán visszaadom nekik, akkor az megint mézes keret lesz, nem pedig fias?
A korábbi kérdésem pont erre akart utalni, hogy ami fedetlen állapotban a fészekben van, de
a) nem a "jó" helyen, azzal mit kezdenek, áthordják-e a méztérbe, hogy legyen hely a fiasításnak, illetve
b) ez megtöri-e a lendületet, tehát ezt szűkülésnek fogják-e föl.
Az adonyi telephely meg egyelőre csak elvi lehetőségként merült fel, a srác nem gondolkodik újabb telephelyen, egyszerűen csak a meglévő, Kápolna sori telkére tenné a családjait, amennyiben a környék megfelelő. Viszont ahogy írod, az a rész nem valami ideális egész éves, álló méhészkedésre 20-40 családdal.
Szia! Bizony Kempingeznek igaza van. A legegyszerűbb a méhészkedés az egyenlő kertes rakodókban. Amit elszoktam mondani minden kaptár kiválóan alkalmas méhészkedésre. Viszont a hozzá tartozó technológiát be kell tartani. A legfontosabb,hogy erős családokat tartsunk.Nem a szomszédra hallgatni.Egy erős,termelő család Őrösi szerint 10-12 NB méreten telel ki. Ettől kisebbek,csak segítséggel tudnak termelővé válni.
Azt ,hogy a méhek a mézet hova hordják, az két dolgon múlik .Milyen közel vagyunk akáchoz,és hol van a kijáró.Akác előtt inkább a méztérre gyúrnak utána már erősen a fészket tömik.Amivel tudjuk ezt még kicsit szabályozni,az a kijáró.A kijáróhoz nem igen tesznek mézet.A fészek elmézesedését a nyitott alj használatával tudjuk meg akadályozni. Viszont amire figyelni kell,az amikor már a fészket kell hordatni,akkor be kell zárni a nyitott aljat.
E témában a professzionális méhészegyesület elnökéhez is fordulhatsz. Ez az ő tapasztalata..Tőle olvastam.Bezzeg Lászlónak hívják.
A fészek két oldalán lévő fedett kereteket a méhek ismét meghordják.A lendületet a hely szűkülése töri meg.Vagyis 1 rész méz beérleléséhez 2 rész hely kell. A hordáskor erre figyelni kell.Amikor egy fiók félig megtelik,akkor mehet neki a következő.Az üres a fészekre kerüljön.Rá az anyarácsra.
A feles kerteket nem Dr Vicze Ernő találta ki. Az ő tanulmánya az alacsony keretes rakodókra szól. 15-27 cm. Bár a ez utóbbi már néha magas keretként szuperál.
Amióta keretes kaptárral méhészkedünk azóta van több féle méret egy rendszerhez.
Ne gondold,hogy ez csak 200 éves.Már az ókorban is használtak keretes kaptárakat
Mindenképp ajánlom neked ezt a könyvet.Igaz már öreg ez is,de nagyon hasznos jó tanácsok vannak benn.
Az adonyi telephely kiválasztásánál ,ha gondolod tudok majd segíteni.
Pont ez az egyetlen könyvem, ami megvan kézbe foghatóan is, a többi csak digitálisan :)
A méztérbe én is félkeretet terveznék, szöktetővel meg miegyéb, csak a fészket tenném "egységesre". A tervezett családszám alapján (Faluba Zoltán véleményével egyezően én is 20-30-at gondoltam kezelhetőnek a jelenlegi munkahely mellett, figyelemmel a "saját" családomra is) pedig közelebb állok a hobbihoz, mint a termeléshez, szóval a csuda tudja.
Egy méhészetbe, egy keretméret való, és célszerű. A félkeretes rendszer jó. Ha már a véletlen, úgy hozta akkor maradj is meg mellette, nem kell bonyolítani. Felesleges, megkell tanulni ezt a technológiát. Lényege a fiókos kezelés, fő előnye a könnyű mézelvétel, pl leszöktetés. A fészket nem kell pergetni. ....
Dr. Vicze Ernő: Az alacsony keretes rakodókaptár, című könyvét ajánlom (ő volt ezen kaptár megalkotója ha jól emlékszem.)
Szerencsére bővelkedünk szakirodalomban, így nem kell kezdőként a 0-ról indulni illetve kisérletezni. Persze az sem Isten ellen való vétek, ha csak hobbi és nem a termelés a lényeg. Viszont ha a termelés, akkor érdemesebb, egy már jólkijárt utat választani.
Köszönöm a választ, szerintem sokat fog segíteni a döntésben :)
Egy laikus kérdésem lenne, amiből nyilvánvalóan ki fog tűnni, hogy főként "könyvalapú" méhész vagyok (vagyis, eddig inkább olvastam, keveset méhészkedtem, a logisztikából viszont kicsit túl sokat kaptam idén, kezdőként - remélem, jövőre másképp alakulnak majd az arányok).
Szóval: úgy tudom, a rakodókaptáraknál (is?) a fészekben jellemző, hogy a két szélső keretet telehordják mézzel (ezt mondjuk láttam is, mert onnan is pörgettünk). Ha a kivett lép helyére üres lépet teszünk, akkor abban elvileg jórészt már fiasítás lesz, a további hordás pedig a méztérbe történik. Remélem, eddig jól írtam.
A kérdésem az, hogy ha ezeket a mézes kereteket nem kivesszük, hanem még fedés előtt áthelyezzük a fészekben máshová (beljebb húzzuk őket), a helyükre pedig fias keretet teszünk, akkor a keretekben lévő mézet a méhek fölhordják-e a méztérbe (és a kiürített keret sejtjeibe fiasítás kerül-e), vagy ez fölösleges és természetellenes belenyúlás a család ritmusába, és emiatt esetleg "ütemet vesztenek" a hordás során, és jobb, ha simán csak pörgetjük ezeket is, és az (esetlegesen) üres lépek kiépítésén kívül nem fogjuk plusz munkára a méheket?
Azért jutott ez az eszembe, mert mint írtam pár hozzászólással korábban, én azon gondolkodom, hogy a jelenlegi 1/2 NB keretméretű, egyforma fiókos fészek + méztér változat helyett a fészket nagyobb mérettel szeretném berendezni (Egységes méretűvel, 42 x 32,5 centis keretekkel, tehát a sima NB méretnél alacsonyabb), ami ugyan elfér szinte bármelyik pörgetőben, de ha nem muszáj, akkor nem biztos, hogy keverném a pörgetendő kereteket.
Szia! Itt nálunk az akácig a tavasz elfogadható. Utána szinte semmi. Ott a szőlőhegyen én kicsit félnék az ősztől. A behordott must miatt.Igazából van ott méhészet,pár családos és kicsit nagyobb is. A Kápolna soron nem tudok méhészkedésre jó helyet.feljebb a tó felé van 1-2 hely,csak a tulajokat kell meg keresni.
Sajnos nálunk is jellemző már a legelő le terheltség. Amennyiben vetnek olyat ami ad is ,arra azonnal megjelennek a hiénák.
Saját 18 éves tapasztalat alapján írok. Nem egésszen értelek, leírtam miért szükséges rossz a keretek keveredése. Lehetne idealizálni a dolgokat de termelő méhészetekben kénytelen az ember kompromisszumos megoldásokat találni. Ha csak hobbiból tartol 3-4 családot ott más. Ámbár még ott is szükség lehet "idegen keret" beadására. ....
Személyesen kell felmérni, az adott hely méh eltartó képességét. Tapasztalatom szerint mindenütt vannak méhészek, ezt is fontos momentum. Mekkora állomány vándorol-e, milyen meszze vannak, a tervezett telephelytől.
Akác esetén mekkora a terület, mikor hol mennyit irtanak. Mennyi vándorméhész terheli?
Más, például a napraforgó esetén ez még tervezhetetlenebb. Ugyan is évente változó a vetésterület, elméletileg 5 évente szabadna, ugyanoda újra vetni. Ezt persze nem igazán tartják be, de 3-4 évet igen.
Napraforgót 2-3,5 Km sugarú körből meghordják, illetve hordják a méhek. Ez 3800 hektár terület "felderítését" jelentené. Ez rengeteg gazda, és sok lehetséges vándortanya, illetve akár, már létező álló méhészeteket is jelenthet.
Napraforgó és repce esetében "álló" méhészet vagyok. De ha szükséges, erre is vándorlok. Ha kevés vagy nincs a közelben, 18 év alatt, 2x volt ilyen.
Gondolom Nyíradonyról, és így akácról van szó. Ezt nem hordatnám kilométerekről, belekell pakolni a közepébe.
De mi van utánna, és előtte? Repcére, és napraforgóra minimum vándorolni kell.
Szia, "- Amennyiben egészséges az állományunk akkor ez nem jelent különösebb veszélyforrást." stb. - Csupán e.ü. kérdés ez ? Bocsi,hogy direkt irányú a kérdésem ez irányban...de mintha meg sem kérdeznénk őket, akár a" tömeg állatartásban" tartott más élőlényeket. Nem kötekedő a kérdés, csupán valós tapasztalati irányú ?? Szív. üdv. u.i. Ja, nem vagyok zöld-párti ...izzé... ,-))) ...sem gríppízzes... Csak méheket szerenék látni az unokáim udvarában is még. ,-))
Szia. "- (Fekvőben sem lehet teljesen elkerülni, a keretek keveredését." ..stb -Most nem a Cirkusz e.ü. irányában kérdeznélek...? Az, ok-sy...viszont a méheink erre hogyan viszonyúlnak ,mert minden "hibáinkat" javítgattják szerencsétlenek. Vagy észre sem veszik ezeket a keret cseréket ?? Csupán tapasztalataid iránti kérdésem . Szív. üdv.
Egy barátommal közösen csatlakoztunk két méhészkedőhöz, viszont az idei év tapasztalatai alapján mindketten hajlunk afelé, hogy előbb-utóbb jobb lesz önállósodnunk. Mindketten állóméhészetre szeretnénk berendezkedni, jelenleg összesen kb. 40-50 családdal (későbbiekben nekem elég a 20-30, neki a 20-40 közötti szint). Jelenleg félkeretes rakodókkal dolgozunk.
A kérdésem: Adonyban, illetve környékén mennyire tűrhető a méhlegelő egy állóméhészetre, mondjuk 20-40 családra számolva? A barátomnak ugyanis van ott egy szőlője a Kápolna soron, és fölmerült benne, hogy a saját állományát a későbbiekben oda vinné. Az én állományommal nincs gond, errefelé könnyebben találok telephelyet, akár még az övével együtt is, ha muszáj, de mivel az ideje nagy részét Adonyban tölti, így talán ésszerűbb lenne számára is, ha a méhei is ott vannak a "keze ügyében".
Sziasztok! Ne hinném,hogy betegségeket a keretek méhesen belüli cseréjével tovább lehet vinni.A pergető,az edények mind mind érintkezhetnek a fertőzött mézzel.
Nem párdarab spóra,vagy élő egyed miatt lesz egy család beteg. Elvi síkon biztosan kerülhet a családokhoz kórokozó ,ha van a méhészetbe esetleg beteg család,de nem innen vannak a nagy fertőzések.
A fő okok szerintem a méhészet elhanyagolása, és az esetleges beteg családokkal való vándorlás.Esetleg sorozatban.
Szóval nem kell attól félni,hogy a családok a pergetés alkalmával fognak végzetes dózist kapni az idegen keretek miatt. Amennyiben egészséges az állományunk akkor ez nem jelent különösebb veszélyforrást.
Vagyis inkább a tüzetes vizsgálatokat kell megejteni minden vándorlás,a pergetés előtt mindenképp. Mióta egyszer megégettem magam nálam minden vizsgálat erre is kiterjed. Vagyis hetente.
Mivel rakodó rendszerről van szó, nem igazán zavarod a méheket. Fiókos kezelés!Leszöktetés alkalmazásával! Itt a méz megszállítása "csupán" többlet fuvarozás és a lépek lehűlése, ami különbséget jelent a helybeni rögtön pergetéshez képest. Ha nincs duplán kiépített méztéri fiókod, akkor mindenféleképpen keverednek a keretek az az másik családhoz kerülnek vissza.
Megjegyzem, hogy én fekvőkaptárakkal dolgozom, így erről akkik ezt művelik átfogóbb magyarázattal tudnak szolgálni. Magyarul, nem én vagyok a leg kompetensebb ebben a témában.
(Fekvőben sem lehet teljesen elkerülni, a keretek keveredését. Főleg kopaszra pergetésnél ( tisztító pergetés), általában ez a művelet papírforma szerint nem ajánlott, többnyire tagadják is a méhészek, de művelik. ugyan is tiszta fajta méz előállítása enélkül nem megy!)
A folyamat a következő, fekvőkaptárnál: az összes keretet méhestől kezelőládába, vagy kezelőbakra helyezzük. Majd onnan, egyesével leszedjük és a méheket a kaptárba vissza ütjük, seperjük. Így kíméletesebb mert egy méh csak egyszer lessz eltávolítva nem akárhányszor. Viszont a kaptár két végében, 1-2 keret kell, hogy arra másszanak a méhek. Így is "őmlenek" oldalra kifele.
Ezeket a kereteket, a már lepergetett előzőcsalád készletéből vesszük el. Így itt is vándorol a keretek egyrésze.
Télen szintén ha nem a kaptárakban tárolod, (penészesedés) Deha igen akkor is a szigetelések miatt párdarabot kikell venni. Ezeket sem igen jelüljük családonként. Továbbá kiegyenlítések alkalmával, is keverednek a keretek.
Speciális ritka esetekben lehet haza hordani a pergetnivalót.
Viszont általában gazdaságtalan, és fölös "röghözkötötséget "jelentene. Főleg egy zöldmezős beruházásként felépített pergető objektum lenne igen drága.
Tehát most nem arról beszélek, illetve írok hogy egy már régebben létező, tulajdonunkban lévő ingatlanunk, egy helységét "kinevezünk" pergető helységnek.
Alkalmas telek, közművesítés, tervek, engedélyek, kivitelezés, stb valószínű nagyobb összegbe kerülne mint egy családiház felépítése. Az átlagos magyar méhészetek jövedelmezősége, ezt nem teszi lehetővé.
Abszurd, és fölösleges dolgokra nem kell költeni. Persze koncepciós tervet lehet készíteni, valóságtól elrugaszkodva is. Annak semmi akadálya, csak a képzelet szabhat határt. Így, akár a Marsra is lehetne tervezni. =)
A valóság viszont teljesen más.
A vándorlás költséges mutatvány, drága a fuvar, az üzemanyag szintén.
Példa: 125 km-re lévő vándortanya esetén, minimum 1000 Km megtétele szükséges.
egyszer minimum elmegyek megnézni, ez oda és vissza 250 Km. A tényleges vándorláskor, ez mégegyszer tehát már 500 Km, a fuvarozónak szintén megint 500 Km .
Ez növekszik, az egyéni szokásokból eredő többlet Km-ekkel.
A vándortanyák, akár több száz Km-re is lehetnek a telephelytől.
Szóval, a vándortanyán szükséges helybeni pergetéshez kell egy pavilon, oldalfalakkal, méh mentesítve, akár rasel háló is megteszi. Estleg egy agregát ha 230 V-ra van szükséged. Semmi más, ami egyébként ne kellene egy pergetéshez. Ennyi.
Még sört is ihatok közben, mert nem kell vezetnem. =)
Szerbusz, egy kérdésem lenne ? .. "- De lépjünk tovább, a rakodós rendszernél már kivitelezhetőb a mézeskeretek szállítása, telephelyi pergetés céljából de kétlem gazdaságosságát." ... -Így a kipergetett keretek keveredve kerülnek vissza 2 szeri megzavarásukal a családokba ? Nem kötekedő szándéku a kérdésem ( !!), csupán érdekel. üdv.
Szia! Csak annyival egészíteném ki kempingez hozzászólását,hogy először csak kis távolságra kellene vándorolni. Én úgy látom olyan 20-30 Km. erről még érdemes hazamenni.Sajnos azt nem tudom ennek hol a gazdasági határ.Évek óta ez a távolságom.Az én 50-60 körüli állományomnál így 2 óra oda vissza mézelvétellel együtt meg van az út.A nagyobb állomány kiszolgálásához,sajnos az én személy autóm elég gyenge. Egy igazi barát olyan 1 milla körül van, a sátor,és többi már barátibb áron beszerezhető.
Bár ez a dolog egyik fele, a fontosabb, a jó és nem leterhelt méh legelő megtalálása sajnos egyre nehezebb. Lassan ezt el kell felejteni.
Vándorméhészeteknek szerintem sincs, szüksége épület komplexumokra. Némi tároló helyiség elég. Pergetőhelység is luxus volna, mivel a pergetés a vándortanyán történik.
Voltak próbálkozások a múlt évtizedben, hogy kötelezővé tegyék a a pergető helyiség létesítését, egyben a helyszínen való pergetést is tiltani szándékoztak. Mindezt a "minőségbiztosítás" ürügyén. Még szerencse hogy a józanész , felülkerekedett a hülyeségen.
(Adalékként, hogy rámutassak a szerző(k) dilettáns mivoltukra. A kipergetett mézet családonként kellett volna azonosítani, elkülöníteni. Baromság, hogyan apró hordókban külön- külön ?)
Persze nem megvalósíthatatlan, egy központi pergető és tároló. Csak többnyire gazdaságtalan, értelmetlen.
Például az akác vándortanyánk, kb 130 Km-re van. fekvőkaptárakkal dolgozom anyarács nélkül. Így a tisztítópergetés elengedhetetlen, a hordás beindulásakor. Ez minden keret pergetését, még a fiasokét is jelenti. Szóval csak helyszínen kivitelezhető. ( koromnál fogva már nem akarok rakodókaptárakra áttérni, most még bírnám de 10-15 év múlva?)
De lépjünk tovább, a rakodós rendszernél már kivitelezhetőb a mézeskeretek szállítása, telephelyi pergetés céljából de kétlem gazdaságosságát. Megfelelő szállítójármű fentartása, üzemanyagköltség, kieső idő, a szállítás időtartama alatt a mézeskeretek lehűlnek, ezeket fölkell újra melegíteni. Ez megint sok, feleslegesen kidobott pénz.
Helyszínen biztosítható a kulturált és megfelelő ideiglenes pergető helység, pavilon, lakókocsi elősátor, vándorbódé stb. A szükséges elektromos áram, generátorral biztosítható.
Egyébként volt egy megalomániás illető, amerikában járt és az ott látottak alapján próbált dolgokat kishazánkban.
Na ez az ember két állományt tartott, egyet akácerdőn, a másikat naprafogó gyűjtése céljából. Hogy ne keljen vándorolni, "cigány életet élni" az erdőn, mezőn.
De csak az egyik telephelyén alakított ki pergetési lehetőséget, ide fuvarozta a másik helyről a tele lépeket, és vissza az üreseket. Míg az allomány egyik fele hordott, a másikat már etetni kellett.
Aztán el is jött, ez az ember előadást tartani, hogy ő hogyan méhészkedik, de persze panaszkodott hogy haszna elmarad az elvárhatótól.
Agg, méhészeket torkolt le amikor, megjegyzést tettek hellyesen látva az okokat .
Ez közel 15 éve lehett, akor még, én is csak pár éve méhészkedtem. De annyira már azért én is átláttam a dolgokat, hogy ledöbbenjek ezeken az irreális dolgokon.
Persze, hogy az illető azóta változtatott-e ezeken a logikátlan dolgokon nem tudhatom. Nem voltam kíváncsi, több előadására. Meg az isten, is fölvitte a dógát, (meg le) lehet hogy nem is járt azóta, rezeda szagú kisfalunkban, haknizni.
Kezdő vagyok jómagam is, de egyelőre nekem nem tűnik úgy, hogy a méhészethez olyan rendkívül bonyolult épületegyüttes szükséges... legalábbis az átlagos magyar méhészekre gondolok. Pörgetőhelyiség (esetleg fedelezőrésszel), egy többfunkciós raktár (a még nem fölkerülő fiókok és esetleg a pörgetésre váró illetve kipörgetett fiókok tárolására, kellő távolságban, kutatásmentesen lezárható módon), meg esetleg egy "asztalosműhely" (már ha az ember nem készen veszi a kaptárakat-kereteket nagy tételben egy megbízható asztalostól). Meg talán egy olyan helyiség, ahol a méz üvegbe töltése és az üvegek címkézése történik. Laikusként szerintem ennyi elegendő egy kisebb méhészetnél. A nagyobbakról fogalmam sincs.
A Méhek között című könyv jó, bár helyenként már kissé korszerűtlen, vannak már újabbak is.
A fixen telepített központ nagyon ideális méhlegelőt feltételez, ha jön mellé egy vándoroltatott állomány is, az elég összetett munkaszervezést igényel szerintem. Hosszabb távon nem is tudom elképzelni a kettőt egymás mellett, ha valaki nem vándorol, mert van elég méhlegelő a központ körül, és annyiból is megél, akkor minek vegye nyűgnek a nyakába a költözési macerát és veszélyforrásokat? Ha meg vándorol, minek a fix központ, illetve miért szakadjon kétfelé? Vándorlásos méhészkedésnél leginkább teleléshez tudok elképzelni telephelyet, de ahhoz meg amúgy sem kell sok épület.
Tisztelt fórumozó méhészek! A Debreceni Egyetem építészhallgatója vagyok, a következő félévben készítem a diplomamunkámat. Fontolgatom, hogy egy méhészet központi épületegyüttese legyen a diplomatervem. A méhekről semmit nem tudok, zsenge gyermekkoromban volt egy kellemetlen találkozásunk, aminek sírás lett a vége, azóta nem erőltettem a barátkozást, a mézet viszont minden formájában szeretem :D A Méhek között című könyvet beszereztem, elolvasom, emellett azonban valószínű, hogy a munkám során néha idejövök majd hülyeségeket kérdezni. Első lépésben az alapkoncapció kidolgozásához lenne szükségem némi szakmai segítségre. Arra gondoltam, hogy az épületet üzemeltető fiktív vállalkozás részben a központ mellett fixen telepített, részben a környék legelői között folyamatosan utaztatott állománnyal működne. Érdekelne, mennyire életképes ez az ötlet?
Építési területet valahol a Szabolcs megyei Nyírtass község mellett keresek, egy régi tanyán vagy más külterületen, az akácerdők és gyümölcsösök (meggy, alma) közelében. Előre is köszönöm a segítséget!
Volt is pár család tavalyról, meg vettünk is új anyákat családostul, aztán tavasszal ezek csináltak annyi anyabölcsőt, amennyivel az össz-állomány a 2.5-szörösére duzzadt. És mivel több munkát tettem bele, mint a csapatból pár ember (többen álltunk össze), így nekem több is "jár" a szaporulatból.
Ha mondjuk van kezdetben 40 család, amiből 1-et veszel, de ugyanannyit melózol egész évben, mint az, akinek volt a 40-ből 15, és a közös munka eredményeként év végén van közösen 100 családotok, akkor vajon igazságos lenne-e, ha neked év végén csak 1 + 1-2 család jutna (ami amúgy a 2.5-ös szorzó alapján járna), a másiknak meg 15 + 22-23 család? Valahol kompenzálni kell a dolgokat, nem?
Elnézést a félreérthető megfogalmazás miatt, idén 1 család "került a nevemre", a beletett munkám és a szaporításom miatt ez most 5 családot jelent az év végi elszámolásnál. Jövőre úgy tervezem, legföljebb duplázom az állományomat, tehát ez a 20-30 család még csak távlati terv, a munka melletti elfoglaltság függvénye is. Ha megy, megy, ha nem, nem.
Bár nem pörög túlzottan ez a fórum, de föltennék pár kérdést, hátha épp most jár erre megfelelő fórumozó :)
1/2 NB méretű rakodókaptárakkal kezdtem méhészkedni (pontosabban, csatlakoztam olyan méhészekhez, akik ilyenben tartják az állományt, és ebbe a rendszerbe társultam be), az elején tartok a dolgoknak, viszont a szakirodalom meg egyes, neten is található cikkek alapján rokonszenvesebbnek tűnik számomra az "Egységes keretméretű fészek + 1/2 NB méretű méztér" felépítésű rakodórendszer. Van ezzel valakinek tapasztalata, hallott-e már valaki olyanról, aki látott ilyet, stb. ? :) Minden véleményt megköszönök.
A másik kérdésem: esetlegesen van-e valakinek innen a fórumról eladó, felesleges kézi pörgetője? Mivel kezdő vagyok, és a távolabbi terveim között sem szerepel egy jó pár évig, hogy ebből éljek meg, így a jelenlegi munkahelyem melletti 20-30 család kezeléséhez elegendőnek tartanék egy kézi pörgetőt, viszont amit újonnan vehetnék, azt az árat kicsit sokallom, ami meg használtan kapható... az meg a kevesebb.
Tisztelt Méhésztársak! Szabó Tibor,a gödöllői Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Agrármérnök szakos hallgatója vagyok. Szakdolgozatomban a műanyagok jelenőségét vizsgálom a méhészetekben és ehhez nyújtanának nagy segítséget, olyan tapasztalt méhésztársak akik műanyag kaptárakkal dolgoznak és kitöltenék és/vagy továbbítanák ismerőseiknek az alábbi űrlapot. Az itt rögzített adatok teljesen névtelenek, csak a szakdolgozathoz kerülnek felhasználásra. Segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szabó Tibor https://docs.google.com/forms/d/1vE7ZECI7JgaYF9G5aVoyKzNsBVDYjXXBkNC2jY65V_0/viewform?c=0&w=1&usp=mail_form_link
