szia Vörösbegy
remélem, hogy ojra viszaáll az idö normális menete, emaileket irunk, beszélgetünk.erröl.arról.
lelkoleg nem vagyok tul vifdám. lejhet. hogy a sokbaj
nem volt vami lélekemelö a kórházban arra zondolni, hogy mi van az én "anyucimmal.
remélem, többé nem tünsz el többé. és nem variáls sancó panza ként. hanem maradsz, aki voltál, és vagy
szeretném ha irnál a párbeszébek
képzeld, azt a szobát kaptam- a hiredt kettes- ait azután sparrow felhasznált
mostmár, hoggy nem nankoztak" be, igy már mást mutatott a példa
xzdrintem is sparrov elöbb tanuljon, tudjon szeretni megtanulni. és a beteg emberekbök
azért mert -legalább- a fantáziájukat igyekszenek szintben tartani--
s ezt nem kinevetni. hanem támogatni kell
egyébkénnt-holnap) leirjam ugy a kezelést ? ahhogy volt.????van benne tanulság
csokollak mamoka, és remélem sókáig veletek lehetek. jelenleg 5 különféle diadnozisom van.
dönnntsetek :Irjam, vagy hallgassam, mi volt a kezelés alatt velem ?
cuppantás mindenkinek
Drága atyám...
----------sokszor azemberre rátelepsik a csüggedés. és a reménytelensés
Ujamm kéthetes idötartamra.birtiokba vettem a korházunk föorvosi szobáját
... nem akarom egsetelni neked.miket éltem át,emberek vagyunk- lehetünk öszinték( bizistok irigylem mennyei állapotodat, hogy tégeg már a beöntés földöntuli gyönyörüsége nem szavar. hisz szerintem. te tündéri mennyei Testet kaptá,bölcs teremtönktöl
Ebben vafgy te csodálatos. édesatyám..Nem tolakszos. viszont. anélkül.hogy egyetlen korholó .szó nélkülszinte "RÁVEZETSZ" minket a szépre. és a jóra.Hogy a fenébe tudott a természet. egy ilyen óriást aklkotni
itt vagyok én is pld.most sirassam magam?mennyit szenvedtem az utolsó két hétben ?
de azért. más örömében a ffeje tetejére ugrott völna, ha föorvovi szobában egyedül lehet,én... nem voltam felhötlen boldog.visszont. a másik oldal. ha szánt-szuándékkkal tesznek tönkre egy életmentö szobánál ? akkkor minek
követelöznek egyeseg !na se itt van egy ujabb dolog.Szörnyü érzés ám
nem csodálom sem Lisztet. hogy nem nösült meg,téged meg felettémm tisztellek. hogy igaz. hogy nem akárkiért. hanem az Utért- vállaltad azt a életet.és mi meg élvezhetjük ezt a csodát. vagyis, Istenre hallgatva lettél, aki vagy
egy ccomó kazetta volt velem. .meg CD
mostt meginn pipa vagyok ám. - igaz. hogy ezekelött rengeteget intrerneteztem, de mivel sa sezemem fokozatosal romliké
tehát napi 2-3 órát irhatok,
ez legalább polyan kegyetlenség. mintha a kis appasszionátának hátrakötnék, a kezét.sehogy se állok a Bruckneriánával se. még jó, hogy a ringet- ugy,ahogy- be tudtam fejezni
annak örülök. azt hiszem te is, hogy a Bruckner topik jó-....
nna jóvan atyám
lassan le kell pihennem. . sajnos ezvan
megfenyegettek. ha nem fékezem magam? csövet vezetnek ki az oldalamon
szerintem se aggódjunk atyám. inkább elöre nézzünh. mert ha jö a pillanat
akkorra meg kell tanulnunk : srácok. ennyi volt, sziasztok
engedd meg atyám. hogy mindazoknak a srácoknak, akik remelül életbem tartják a topikot
ne csináld ezt se-mondják----azt se.sttb
hát akkor üljek a homokva ,vári Jóe Blackat ???????
azt mondják( egyesek) hogy jobban tenném.ha megpihennkék. ártalmassá válhat az ugrálás
MEGPRÓBÁTAM SOKSZOR MAGAM LEÁLLITANI,BEFOGTAM A SZÁMAT CSENDESEN
de nemsoháoig tudtam, csendbeb üldögélni,más is van ki erre. képtelen
Igen, az nagyon sokat számít, hogy az ember milyen felvételen keresztül szeret meg egy darabot. Később gyakran kéri számon az ott megszokott fordulatokat. És Walter persze nagyon jó karmester. (A Te Deumot én is vele szeretem. Na ja, Furtwänglerrel nem maradt felvétel belőle :)
100-101 Én is el tudom fogadni Herreweghe felfogását, csak kevésbé tetszik, mint a monumentális előadások. Elsősorban Furtwangler, de Knappertsbusch, Böhm, Kabasta, Jochum is. Walter is megvan, de valóban, az se a kedvencem. Walter nagyon jó Mahlerben és Mozartban, és kevésbé Beethovenben és Brucknerben - márnint szerintem.
A mise-felvételeket nem ismerem Herreweghevel. (Általában is kevéssé ismerem Bruckner szakrális alkotásait, a Te deumot leszámítva).
A 4.-et tényleg jobban el tudom képzelni vele, mint a 7.-et. Meg is veszem, ha látom.
Herreweghet szinte mindig érdemes meghallgatni egyébként, én is nagyra tartom, dacára annak, hogy most leszóltam a Bruckner 7-et vele.
Az e-moll mise felvétele egészen kiváló. Talán - ugyan - a legtempósabb az általam ismertek közül (Jochum, Bernius), de a leginkább képes kidomborítani a mű affinitását a reneszánsz polifóniára.
A Sanctus kánon-szerkezete most nyílt meg először számomra, és az Agnus Dei Palestrina-idézete is ezen a felvételen a legnyilvánvalóbb. A Gloria "fúgája" is nagyon kiegyensúlyozott.
Ez utóbbi két tétel egyébként megdöbbentően modern és előremutató (amellett, hogy szerves kapcsolatát az egyházzenei hagyománnyal fenntartja!): Az első (és második) Agnus csúcspontját egy olyan akkord jelenti, amelyben a G-dur skála mind a 7 hangja egyszerre szólal meg!
Ezek után azt hiszem nyilvánvaló (Schönberg Brahms-tisztelete ellenére), hogy a második bécsi iskola "nagyapja" Tóni bácsi volt.
Én el tudom fogadni ezt az "áttetsző" stílust a 7. esetében. Nem csoda, hogy a msáik szimfónia, amit felvett (még nem hallottam) a 4. - pl. a 3.at, vagy a 8.at nem tudnám ebben a modorban elfogadni (ha csak meg nem győz) - talán csak még a 6.at és a 2.at.
Hamarosan megjelenik Herreweghével az f-moll mise is. Kíváncsi vagyok rá - ugyanis ezt a művet is el tudom képzelni lágyabban, visszafogottabban - mondjuk: klasszikusabban - mint ahogy általában tálalják.
Visszatérve a modorhoz: ha meghallgatod Walter 7.jét, nincs messze a Herreweghe-féle modortól, márpedig ő szrosan kapcsolódik a tényleges Bruckner-hagyományhoz, vagyis - talán - a Mester saját elképzeléseihez.
97 Nekem a Bruckner 7. inkább csalódás volt Herreweghével - akit egyébként nagyon szeretek. Különösen, mert a Mahler Dal a Földről (Schönberg átirat) felvétele után igen sokat vártam tőle. De szerintem a Bruckner 7. sokkal monumentálisabb darab, mint ahogy ezt Herreweghe a maga finom, áttetsző vezénylésével tálalja.
Szomra is meglepő volt, hogy Philippe Herreweghe milyen jó érzékkel vezényel Brucknert. Az e-moll misét és a 7. szimfóniát ismerem vele, és azt kell mondjam mindkettő kiváló. Bár a kórusdirigálás érezhetően inkább a területe, mint a zenekari, de utóbbi művet is kiváló érzékkel - a kontrapunktikát kiváló áttetszőséggel kidomborítva - vezényli, ha vannak is részek, ahol kissé "szürkébb".
De nehogy elszakadjunk a témától:
Kérdésem: melyik a kedvenc Bruckner-felvételetek (miért?), és ki a kedvenc Bruckner-dirigensetek (miért?)?
Jó példával elöl:
Celibidache felvételei megkerülhetetlenek, mégis - bizonyos érzelmi kötődés okán is - Haitink egy Te Deum felvétele a szívem csücske, amit bakeliten ismerek (tudtommal CDn meg se jelent) a Royal Concertgebouw Orchestra élén. Lenyűgöző, magával ragadó felvétel! (a Hetedik mellett hallható)
Kedvenc Bruckner-dirigensem pedig: - természetesen: - Celibidache. (A Müncheni Filharmónikásokkal készített felvételeire gondolok)
Jakob Böhme...Egészen fura és beteg gondalatai voltak a világegyetemről. Nem tudom, honnan szedte őket- különös tekintettel a túlvilági leírásra. Valamikor kamaszkoromban küzdöttem meg az egyik könyvével, de ledobtak a melegség természetéről (melegség, mint "hőhatás") szóló sorok. A többiről már nem is szólva...
Egyébként pusztán intuitív alapon valami rokonságot érzek Biber és Bruckner közt - és nemcsak a Missa Salisburgensis "bombasztjai" miatt - valami mély, lelki rokonságot.
Mindkettő igazi misztikus alkat. És a misztikát eckharti-tauleri-susoi értelemben gondolom. Mind a Rózsafüzér-szonáták, a biberi misék, mind a bruckneri szimfóniák és misék a "legspirituálisabb zene" képezeteként jelennek meg számomra.
"A mai zenehallgatónak úgy tűnik, Bruckner zenéje inkább az osztrák barokk egyházi műveknek, mint Wagner stílusának nyomát viseli." (forrás: Fidelio - Zeneszerzők)
Érdekes gondolat, igaz is meg nem is. :)
Valóban erősen érezhető egy "vonulat", vagy "hagyomány", ami a Gabrieli-stílus délnémet recepcióján és Lassus művészetén alapulva (eredetében akár Isaacig és Senflig visszaeredeztethetően) Biberen, a két Muffaton, Fuxon keresztül a két Haydnig (és általában a bécsi klasszikusokig) vezet - onnan azonban továbbmutat Schubert irányában valóban egészen Anton Brucknerig: az ő művészete pedig világos folytatás nyer egyrészt Mahler, másrészt a "második bécsi iskola" törekvéseiben és műveiben.
Ki-ki szája íze szerint érezze magát felszólítva, hogy elmondja véleményét a következő alapvető kérdésekről:
- Bruckner: szimfónikus vagy egyházzenész; esetleg mindkettő?
- "Originalfassung" vagy későbbi változatok? Melyik szimfónia esetén melyik?
- Bruckner: Teheséges autodidakta vagy alázattal tanuló mester?
- A hit szerepe műveiben?
- A bruckneri lassú tétel: az igazi csúcspont?
85 - Az Anekdota-topicban leírtam egy Brahms-szúrkálódást.
Brahms egyszerűen nehezen viselte el, hogy egy parasztfiú, mint Bruckner nagyobb kontrapunktikus tudással bírjon, mint ő.
Persze néha Brahms is tudott igazságos lenni: az f-moll miséről állítólag azt nyilatkozta - nem Brucknernek - hogy a legszebb mű, amit valaha hallott.
Bruckner hatása kitűnően érvényesül a Dal a Földrőlben. A hatalmas távolságokban, óriási perspektívákban: térben, időben.
Esetleg még látszik valami Brucknerből Mahler VI. szimfóniája finaléjában is. De szerintem Mahler teljesen más utat járt.
Éppen erről van szó, ÓRIÁSOKRÓL beszélünk, ezért hoztam a mahleri provokatív kicsit példát. Már hogy lenne Brahms alávalóbb zeneszerző, mint Bruckner? Ez pont olyan abszurd dolog, mint Brahmshoz képest Beethovent avittnak nevezni- tehát Beethoven (egyik legfőbb) zenei örökösét lekicsinyelni.
Hát nem tudom... Bruckner 9.-ének harmóniavilága hihetetlenül hatott Mahlerra, de Schönbergre is (ld. Kammersymphonie) és nem marad el ezek mögött. Ergo nem látom be, miért lenne "avitt" Mahlerhoz képest... (ha pedig Mahler 10.jéhez méred, kissé olyan, mintha azt mondanád, beethoveni füllel hallgatva Haydn kissé avitt - az egymás vállán álló óriások tipikus esete)
