Azért elképzelem a jelenetet, hogy KZ magyarázza SN-nak a bartóki dialektust, meg a metronómszámokat, meg a hiányzó ütemeket, mondjuk, a Mandarinban (kevés benne a kalória), SN feltesz intelligens kérdéseket a Kicsit ázottan ritmikai vonatkozására, mennyire lehet rubato a dallam (vajon a zenekari változatban ugyanaz legyen a tempó?), és mélyen belül megkoreografálja az V. vonósnégyes fittnesszenéjét.
a, bartókozni veszélyes -ezt én magam is tanúsíthatom. Szegény Temesi Bartókon végkép elhasalt, én is a bartókos lányokon párszor, és most meg itt van a Kocsis is. .
b, azért a norbi update elég moslék lehet ha a belőle megmilliárdosodott "sportember" szívét meg kellett operálni.(csak nehogy hitelrontásért feljelentsék a Fidit. Bár van egy klassz ügyvédünk. Válóperes ugyan, de hátha olyan -kicsit- mitn a kuala lumpuri csodadoktor. Ért máshoz is. )
c, meg egyébként is.
d, Pelléas és Mózes után nagy hallgatás. Az Asszony. Ez vagy ingatag, vagy hallgatag. Bár hallottam már kopasz asszonyról is. Az éppen egy énekesnő volt. (Lehet, hogy ő is update-et evett,de a hajára(sic!) ment?
e, a szeptemberek is veszélyesek most jövök rá.
f, azért olvashatna egy kis Rejtőt is, nem mindig a Márait.
g, boldogak a lelki szegények. Pl. én. Rám a Fúga művészetében nem egy de ezer felfedezésre váló alkalom les/ vár. Hadd várjanak.
h, az egerekel való küzdelemről macskás is beszélhetné bőven (de hallgat. Asszony.)
"Kapaszkodj meg, ez egy finom kis mai történet.......történik egy videotékában. Én, a naiva, képes voltam azt hinni, hogy a tékasztoriknak vége, mert a nép már eldörrentett minden lehetséges blog patront, de ekkor kinyílt az üzlet ajtaja. . egy huszonéves plázaragadozó lépett be, talpig nercben és Guccsiban, gondoltam ezt sem a Legyen Ön is milliomos negyven millás kérdésére adott helyes válasszal hordta össze magára, hanem alsó és felso testrészének rugalmasabban muködo záróizmai segítségével inkább, akkora mukörmei voltak, mint egy északamerikai címerállatnak, a csizma marmagassága úgy egy laza 35 centi lehetett, én már a puszta vizuális élménytol is hanyatt estem, de látszott a macán, hogy nem most jött a kifutóról. (Na, ezért az összetett mondatért már eleve jöhetne egy irodalmi Nobel!) Parfümillat azonnal beterítette az egész helyiséget, szeretem, mert jót tesz az asztmámnak, nem irritál egyáltalán, és nem állok neki azon nyomban vadul szelloztetni. Csaj megáll nekem háttal, közben nyomkodja vadul a ájfont mert a ájfont azt mindig kell nyomni, látom rajta, hogy fogalma nincs mi van, kérdem, segíthetek? - Jaj, izé, igen, szia, bocs, csak közben nyomtam a fészre egy csek innt hogy tudják, hol vagyok, szóval én igazából egy filmet keresek, aminek az az eredeti címe (most kapaszkoggyá' meg!), hogy Édzsri sztárz. Olyan ostoba fejet vágtam mint Foreszt Gámp, csaj ezt le is vágta egybol, és roppant készségesen próbált segíteni - nekem. Aszongya: - Hát az egy film, ami nekem a töri érettségihez kéne. (töri érettségihez? Ez hány éves? Jézus Úr Isten, remélem azért a harmadik iksz betöltése elott meglesz!), szóval ez a film címe, és nem tudom, kik játszanak benne, de ha a neten esetleg rá tudnál keresni... Elkezdem keresni a neten:
. edry stars
. aedree stars
. aedry stars
Semmi.
- Te - mondom - így nem vergodünk zöldágra, kéne valami pontosabb, mert ilyen címu film sehol nincs. - Várjál - aszongya -, felhívom az ofomet, és megkérdezem. Ájfon a fülhöz, telefonál. - Csókolom Klári néni, Szandika vagyok (meglepodtem volna, ha normális neve van), azt a filmet keresem, amit a múlt órán teccett mondani, hogy nézzem meg, ha már olvasni utálok. hhhiiihihiii. teccik tudni, azt a filmet a töri éreccségihez, na mi is annak a neve? ... Ühümmm. ja, ééértem... köszönöm, csókolom! - Na? Mi a film címe? - Hát magyarul az, hogy Egri csillagok."
-nos ha ő most "megbrünhildézene " (vö. lovagol, meglovagol, énekelve meglovagol, sikoltozva meglovagol, Lanquage and Behavoir, Oxford, 2012. 113 old.), akkor az nem letnne vicces. Legfeljebb halálosan.
http://www.youtube.com/watch?v=Gob7Zj3cDXg -ha már néha szidom Szörényit, akkor az utolsó lemezük, amit szerettem kerüljön most megemlítésre -és ez se vicces. Úgy látom, hogy ezt "átlopták" az Istvánba.
I. Ne köhögj, ne tüsszents, tartózkodj a légzőszervek okozta egyéb, iszonyú zajoktól. Végszükség esetén megpróbálhatsz zsebkendőt használni. Nincs magyarázat, nincs mentség azok számára, akik révén a hangversenyterem néha olyan, akár egy kórházi osztály járványos hurut idején. Aki beteg, maradjon otthon, az ágyban!, minek fertőz meg másokat?
II. Zene közben ne szólj senkihez!
III. Előadás alatt ne olvasd az ismertető szöveget! Ezt előtte tedd meg vagy utána, mert másokat rendkívül zavar! Elsötétített hangversenyteremben az ilyen bűnözőknek szerencsére nincs sok esélyük.
IV. Ne csomagolj ki édességet, cukorkát! Ha ezt épp a köhögés miatt teszed, zörgése legalább olyan hangos és zavaró.
V. Előadás alatt ne távozz és ne csapd be az ajtót! Hirtelen rosszullét, a toalett azonnali használatának elhalaszthatatlan sürgőssége, az utolsó busz vagy metró elszalasztásától való félelem meggyőző érvek ugyan, ám nehéz mentséget találni bizonyos amerikai zenekari bérlettulajdonosoknak a hangversenyek második feléről való rendszeres kivonulására.
VI.. Ne énekelj, ne vezényelj – se kézzel, se lábbal! Ez nem a te dolgod.
VII.. Ha kottából követed az előadást, ne lapozz hangosan! Roppant dicséretes erény, ha tudsz kottát olvasni, de zavarod vele a szomszédjaidat, sőt, még az is megeshet, hogy a pódiumon ülő előadó úgy érzi, mindmegannyi Beckmesser veszi körül. A dalestek énekeseinek és zongorista partnereiknek – szegényeknek – el kell viselniük a több száz, szöveget olvasó ember egyszerre való lapozása okozta roppant kellemetlen zajt.
VIII. Ne fotózz, főleg villanófénnyel ne! Ez majdnem olyan rossz, mintha lőnél a zongoristára.
(Persze még ez is: ne lőj a zongoristára, kérlek!)
IX. Ne csinálj hangfelvételeket, ha nincs rá felhatalmazásod valamennyi érdekelttől, beleértve a hatóságot! Ezenkívül kapcsold ki a mobiltelefonodat és digitális órádat. Legjobb, ha ezeket el sem hozod, vagy be sem szerzed!
X. Ne tapsolj túl korán!
Ma olvastam..., lehet folytatni!
XI. Akkor se horkolj, ha az unalmas darab vagy előadás közben elaludtál!
XII. Ha a párod teszi ugyanezt, ne szólj neki! (ld. a II. parancsolatot!)
XIII. Az előadónak se szólj, ha zene közben túl hangosan veszi a levegőt az orrpolipjai vagy az orrsövényferdülése miatt! ( ld. a II. parancsolatot!)
XIV. Még akkor se menj el a koncert befejezése előtt, ha a világhírű előadó 17 ráadást kell adjon, és te emiatt lekésnéd az utolsó vonatot! A rendezők szállást és teljes ellátást adnak az épületben, toaletthasználattal, és ha másnapra is van bérleted, arra a napra is a vendégük vagy.
XV. A zongoristára vagy a postakürtösre hangtompítós fegyverrel lőjél, mert különben a hallgatóság halálra fog rémülni, és nem lesz, aki meghallgatja a hangverseny további részét!
XVII. Egy rekviem alatt ne sírj, és ne mond a szomszédodnak, hogy halál jó! (ld. a II. parancsolatot!).
Miért ne? Hisz pl. Szegeden kb havonta felfedezik a rák csodagyógyszerét, Pécsett pedig a pénisz növelő csodagyógyszereket, Debrecenben pedig havonta kisámfázzák a DNS-t. Magyarországon minden lehetséges.
Ha meg nem, akkor még mindig jó a maszlag. Lehet velük kajáltatni a népet. Rákosi is tervezgette, hogy 10 éven belül utolérjük Svédországot, 15 éven belül lehagyjuk Angliát is. Csak mernünk kell nagyot álmodni.
A nagyhírű és nagymúltú Intézet munkatársai egyre bizonytalanabbul nézte egymásra és maguk elé. A bizonytalan látás oka lehetett érelmeszesedés, cukorbetegség, szaruhártya-, szemüveg- és kontakt lencse probléma, az albizonytalandó fejtartás hátterében lehetett Parkinson kór vagy Alzheimer betegség egyaránt. Az Intézet hajdanán marcona és eltökélt és elhivatott harcosain sajnos fogott az idő. Márpedig a harcosok átlagéletkora 80-9o év volt. Akik még emlékeztek arra, hogy mi ellen is kell rettenthetetlen és eltökélt harcot folytatniuk, főleg azok bizonytalanodtak el. Ugyanais nemcsak ők és a harcostársaik estek az idő és az elmúlás áldozataivá hanem az ellenségek is. Hiába kutatták át Borneótól Grönlandig, Mátészalkától Tijuanáig az aggok otthonait és az elfekvőket sehol nem találtak már ellenfelet. Egyszer ugyan felcsillant a remény, mert az Amazonas egyik titkos mellékfolyójának torkolatánál a lecsüngő pálmafák és majomfarkak között megbúvó őserdei tisztás kalyibájában találtak egy kb.111 éves gyanús férfit, aki ugyan nem volt se kétméteres se szőke se kékszemű, és szemei sem forogtak gyilkos lázban mint a a hajdani vérfarkasok, csupán egy 150 cm magas, barnás-szürke hályogos szemű itt-ott még mákos hajú emberke volt. DE akkor is gyanús volt! A gyanúsan viselkedő ember gyanúsan ült heteken át mozdulatlanul a roskadozó kalyiba előtt , néha a szél eléhordott egy banánt vagy a majmok szájából elécsorgott egy kis egy datolya turmix, azt nagy lassan fogatlan szájával elcsócsálta, de mindez nagyon gyanús volt! A megfigyelést kettes fokozatúra emelték. Aztán hásmarsa, mert a megfigyelők prostatabántalmai miatt a megfigyelést gyakran meg kellett szakítani, aztán négyszeresre , mert a megfigyelők demenciája miatt naponta négyszer kellett eligazítást tartani. A 89-90 éves emberek figyelték a 111 évest. Eltökélten, de öregesen. Különös lelkesedés fogta el a megfigyelőket amikor az aggastyán bevánszorgott a kalyibába és lehetőségük nyilt közelről megtekinteni, hogy mit bámult a 111 éves reettenetes ellenség heteken át a kalyiba előtt. Odarohantak - kb. olyan gyorsan mint egy hatvan éves lajhár - és rávetették magukat a könyvre. Csak a nagybetűket tudták elolvasni, azt is csak natokompatibilis nagyítóval. Amit ki tudtak böngészni: SS.
megvan, megvan!!! Kiáltották és a világsajtó felkapta a hírt, hogy a brazíliai őserdőkben vérszomjas vérfarfakosak gyűlekeznek iraki vegyifegyverekkel és iráni, vállról indítható atombombákkal.
CÍmlap! Felemelt büdzsé. Ingyen viagara és pelenka Az Intézetbem meg- és felpezsdült az élet. . - aztán nagy csend.
Nagyon nagy csend.
A Nato-FAO kombatibilis computerek megfejtettéka könyv titkát: "Suhajda Sándor: Kalandok a braziliai őserdőben ".
A csend tapintható lett az Intézetben. Csak a parkinsonos fejek és az alzheimeres kezek remegését lehetett hallani. Hogy tovább?
A legifjabb Simon (nem a Templár) ijedten látta, ahogy hazagörgetik légpárnás székén elhomályosul szemű nagybácsiját. A család mind a 26 tagja egész éjszaka le s fel járkált a rakéta proof házban. Mi a teendő?
Hajnalodott. Simon, a legifjabb lebotorkált a konyhába. Megéhezett. Egy kis hideg macesz gombóc levest talált csak. Kanalazta, csak úgy a tálból. Nézte a bágyadtan csillogó lében úszkáló gombócokat. A múltunk!
Hej Rachel néni egyiptomi macesz gombóc levese micsoda erőt adott Dávidnak! Igen! A múltunk! Hej az a múlt! De ha nekünk van múltunk, akkor van a vérfarkasoknak is! A múlt pedig nemcsak mély mint egy torok (deep troath you know) vagy mint egy kút , hanem gazdag is és kimeríthetetlen. Hát miért is tanul ő történelmet a Ben Gurion Egyetemen? Annyi vérfarkast talál a nato kompatibilis számítógépen, hogy nem kell munkanélküliségtől félnie a nagybácsiéknak! Sőt! Rekrutáció történik! Átvizsgáljuk a múltat mint a mormonok és mindenkit a magunk képére szabunk! Ez a modern kor feladata! Akkor felébredt mert feje nagyot koppant a kemény palesztin tölgyfa asztalon.
Thanx Parsi, de nekem a macskákból csak a gepárdok és a sziámi ebony cicák a vállalhatók számomra! Utóbbinak tulajdonosa voltam pár évig, a Petteyes Szfinx miatt meg írtam még George Adamsonnak is, hogy dolgoznék vele. Akkor már lazább volt a kommunizmus és én írtam neki, de aztán 89 augusztus 20án pár szomáliai orvvadásznak más terve volt vele. A Bakancslistám első helyét kellett kipipálnom, de nem azért, mert teljesült!