Mező Ferenc, Kun László, Keresztényi József, Kutassi László, Rejtő László, Füzesy Zoltán és társaik nyomdokain, magyar és nemzetközi vonalon, a kezdetektől a legutóbbi évtizedekig
Emberemlékezet óta nem volt (de könnyen lehet előtte se), hogy egy magyar vezesse a 3 nagy országúti kerékpáros verseny valamelyikét összetettben. Most megtörtént, Valter Attilla vezeti mától a Girot! (s a 25 év alattiak fehér trikója is rajta).
A két legeredményesebb időszakban (30-as évek második és 50-es évek első fele) tehát két német származású szakember irányította a magyar válogatottat, sőt Dietz segítője, a szakmaiságot képviselő Schaffer is német volt, minden egyéb híresztelés ellenére. A csapatban meg zsidók, németek, magyarok, szlávok bőséggel, származásukat tekintve. A magyar futball akkoriban, a 20-as, 30-as években terjengett ki nagyvárosi, zsidó szellemű bugyraiból: egyre többen találták meg frusztrációjuk feloldására a futballpályákat. A gömbölyű játékszer, a térség sajátos történelmi-etnokulturális jellegénél fogva, itt, Európa középső részén lelt rá igazi közegére és közönségére - egészen addig, amíg a latin országok (mély)szegénységben élő tömegei is fel nem fedezték...
Rúgótechnikájára jellemző: a magyar válogatott másodedzőjeként akkora klaszszisoknak adott leckét, mint Cseh II, Sárosi dr., Zsengellér. Úgy mesélték: a sétapálcáját felakasztotta a felső lécre, és tízből minimum nyolcszor eltalálta a botot a tizenhatosról. Az „agytrösztnek” nevezett trió tagjai hiába próbáltak versenyre kelni vele, jóllehet az aktív csatárok mezben és futballcsukában kísérleteztek, míg Schaffer olykor öltönyben és finom bőrből készült félcipőben rugdosott. Érthető, hogy a válogatottat trenírozta, és valójában nem csupán másodhegedűsként, hiszen a rendőrkapitányból lett szakvezető, dr. Dietz Károly oldalán ő képviselte a labdarúgószakmát
Amely technikásnak technikás focistákat nevelt ugyan, de szervezetileg, taktikailag már meglehetősen elavultnak, régimódinak számított. Ahogyan Szegedi Péter írja:
A kapitánynak nem volt lehetősége tudatos csapatépítésre, "csupán" válogatott a kiváló képességű, de kissé elavult futballt játszó labdarúgókból. Európa nagy részén ekkor már az úgynevezett WM-rendszerben űzték ezt a sportot, három csatárt előretoltak, az ellenfél támadóira három hátvéd vigyázott, a többi játékos a védelem és a támadósor között teremtett kapcsolatot. A WM hatékonyan alkalmazkodott a 20-as évek közepén átalakított lesszabályhoz, ugyanakkor megváltoztatta a futballtaktikát. A korábbi, sok passzal és csellel operáló, lassú, de technikás, "látványos" játékot gyors támadások váltották fel. Tudta ezt a kapitány, a klubedzők és a játékosok is, de képtelenek voltak váltani a "modern stílusra". A stratégiai-taktikai fogyatékosságokat azonban ellensúlyozta a futballisták rendkívüli játéktudása, akiktől a közönség nem "sablonos célfutballt", hanem látványos játékot várt.
"A csapat – az örök bohém és így a világbajnokságokról rendre lemaradó Cseh II nélkül – be is jutott az 1938-as vb döntőjébe, sőt talán aranyérmet is nyer, ha a csúcstalálkozó előtt az itáliai elöljárók nem hívják meg a magyar vezetőket Mussolinire, illetve az olasz–magyar barátságra hivatkozva, és nem kérik Toldi kihagyását hasonló alapon. Ami biztos: dr. Dietz három poszton is megváltoztatta az elődöntőben a svédeket 5:1-re verő tizenegy összeállítását, és az is valószínű, hogy Schaffer nem rokonszenvezett a Ducéval, mert 1919-ben Bokányi népbiztossal szimpatizált, sőt egy magyar–osztrák meccsen puskával a kezében állt fel a csapatfotóhoz"
Nem tudom, ez mennyire legenda, hogy 38-ban Mussoliniék ilyesmit el tudtak volna érni. Sok ilyen szóbeszéd keringett később a szovjetek elleni vereségek alkalmával is. Ha jól emlékszem, Barótinak tulajdonítanak egy olyan bekiabálást szabadrúgás elvégzése előtt, hogy "be ne rúgja!". Vagy "Bene rúgja"? Isten tudja! Érdekes lenne hangfelvétellel dokumentálni ezt az állítólagos dódonai bekiabálást... Reginam occidere, sok minden kiderülhet.
Miért beteg a magyar "futball"? Lassan fél évszázaddal Végh Antal könyvének megjelenése után, falusi szintre lebontva. Avagy van itt zsozsó, csak nem a megfelelő helyeken landol.
A Magyar Labdarúgó Szövetség által támogatott kompolti öltözőfelújításra 38 millió forint jutott, ebből 10 százalékos önrészt az önkormányzat fedezett. A helyiek közül sokan azt gyanítják azonban, hogy nem költöttek rá ennyit, mondván, rossz minőségű anyagokat használtak.
... sokan nem értik a Heves megyei faluban, hogyan tud drága autókkal járni a polgármester, és az életvitelét is kirívónak találják ... Az anyagi helyzetéről megjegyezte, 400 ezer forintot keres havonta, és ugyan a régi Volkswagen-jét egy menő BMW-re cserélte, de eladott egy családi házat is, valamint mostanában a szerencse is mellé állt.
– A skandináv lottón háromszor volt hatosom, az ötös lottón kétszer négyesem, és sikerült már a Joker-telitalálat is. Tavaly több tízmillió forintot nyertem – mesélte a polgármester, aki elmondása szerint „megérzés alapján” játszik. Mind a mai napig felbukkan az a 40. születésnapján készült fotó, amelyen egy meztelen nőn „tálalták fel” a tortáját. Erről annyit mondott, a szűk baráti köre lepte meg vele, és bár „lehet vitatni, ez jó ötlet volt-e”, de vállalja, mert nagy rajongója a női nemnek.
1973. Muhammad Ali jegeli törött állkapcsát, miközben menedzsere, Don King vigasztalja a vesztes mérkőzése után, amit Ken Norton ellen vívott San Diegóban
"Hugo Meisl harcolta ki, hogy a hivatalosan kijelölt belga Baer helyett Mattea vezesse a mérkőzést. Mindenki tudta róla, hogy gyűlöli Tunigold-Toldit, az ő határozott játékstílusát"
Ma 66 éves Nyilasi Tibi, a Fradi egykori csillaga, aki játékosként és edzőként is bajnok lett kedvenc és egyetlen magyar csapatával! A válogatottban is szép sikereket ért el, akárcsak az Austria Wien légiósaként. Egy kis videóval megspékelt emlékezés (92-es bajnoki ünnepléssel)
Grundok kellenek a magyar favelák mellett, és valahogy kivenni a gyerek kezéből az okostelefont... A jelenlegi magyar "futball"-vezetést pedig mindenestül, gyökerestől kicserélni, nincs kímélet. Ha kell, összevont cseh-osztrák-magyar-szlovák bajnokságot, hozzáértő emberekkel, teljesítmény alapon.
Én is azt gondolom, hogy nem kell mások nyakába varrni azt a vereséget a berni döntőben, csak magukat hibáztathatják (odafönn...) az érintettek. Másfelől ha megnézed a vb-k gólátlagát, toronymagasan az 54-es vb vezet, ezt egyelőre aligha lehet túlszárnyalni, ahhoz valamilyen alapvető szabálymódosításra lenne szükség, pl. a lesszabály eltörlésére. Az 54-es svájci vb mezőnyéből is kimagaslik ezzel együtt a magyar Aranycsapat: senki nem tömte ki megközelítőleg sem annyira sem előtte, sem utána az ellenfelek kapuját, mint ők. A leggólzáporosabb idők voltak azok, és mi akkor voltunk a csúcson, magasan a világ futballja fölött. Emiatt is egyedülálló a magyar csapat teljesítménye. Az meg, hogy Puskás 30 fölött idegenben micsoda másodvirágzást produkált (amikor Pelé ennyi idősen lényegében már abbahagyta), megint csak magáért beszél.
De, van realitása újra a világ csúcsára kerülni egy kis odafigyeléssel. Rejtett tartalékaink a keleti régiókban mélyszegénységben tengődő, amúgy szinte kilátástalan élethelyzetű, jelentős hányadban cigány gyerekelkben keresendők, akik sokszor nem szeretnek tanulni (Pelé is többször megbukott általánosban). Példaképek, grundok, a jelenlegi "edzőgárda" 95 százalékának kiebrudalása... A stadionoknál nagyságrendekkel kisebb beruházást igényelne.
Minimális a realitása, a futballvilág fejlődése elrohant mellettünk, most próbálunk visszakapaszkodni legalább a stabil európai középmezőnybe, mondjuk annak az első felébe.
Jelenleg kb. az lehet a közétávú célkitűzés, hogy stabilan ki tudjunk jutni az Európa-bajnokság 24-es mezőnyébe, ill. egy-egy alkalommal legalább kijussunk egy VB-re.
A 2026-os VB-től már a kijutás is könnyebb lesz, mert a mezőny 48-asra lesz bővítve és Európa 16 csapatot delegálhat.
Jó lenne ebbe a 16-ba beférni.
Persze jó lenne már 2022-ben VB-résztvevőnek lenni, de a selejtezőcsoportunk ismeretében erre kevés reális lehetőséget látok.
Mellesleg a csoportsorsolásokkal továbbra sincs szerencsénk, és akkor még enyhén fogalmaztam. Nézd meg a 2021-es EB-csoportunkat vagy az aktuális VB-selejtező csoportunkat...:-(((
Az utóbbi 4-5 évben azért, ha lassan is, de elindult valami, mind a klub-, mind a válogatott futballban, de főleg az utóbbiban.
Van egy relatíve elfogadható képességű és játékerejű, jó mentaltású és hozzáállású, szerethető válogatottunk, aki már képes több egymást követő mérkőzésen is jó eredményeket elérni.
Jelenleg ezt kell értékelni, ezt kell szeretni és örülni a nyári EB-részvételnek. :-) EB-csoportunk ismeretében (luzitán, gall, germán ellenfelek) már egy tisztes helytállás is elfogadható lenne, a legjobb 16-ba való továbbjutás valami hihetetlen csoda lenne... Persze a labda gömbölyű és a Rossi-gárdának jó a mentalitása és a hozzáállása a harcos, küzdelmes mérkőzésekhez. :-)
Meg aztán végre hátha összejön egy VB-részvétel is, ha nem 2022-ben, akkor 2026-ban.:-)
Szóval ezen az úton kellene tovább fejlődni, kérdés, hogy lesz-e ehhez stabil utánpótlás, olyan képességű és mentalitású fiatal játékosok, akik ezt tovább tudják vinni...
Szerintem ma már fölösleges idealizálni az Aranycsapatot.
Kiváló csapat volt, az biztos és volt egy fantasztikus veretlenségi sorozatuk a svájci VB előtti években.
De azért megvoltak a maguk hibái, mind emberileg, mind futballszakmai szempontból.
Pl. a berni döntő elveszítését legalább 50%-ban saját maguknak köszönhették, egyes játékosoknak a VB-döntő előtti éjszakán (sic!!!) tanúsított felelőtlen, sportemberhez méltatan magatartása miatt...
De úgy vélem, hogy ezt a témát itt a topikon már sokszor kitárgyaltuk.
Hoppe Pál–Szabó Ferenc
