Keresés

Részletes keresés

sancibácsi Creative Commons License 2016.12.25 0 0 9988

Szia Fidó!

 

A rézcsöves,...... megoldással (indirekt módon; tehát füsttel közvetlen nem érintkezve) tudsz levenni 40 C fokos vizet. Az égés alatt, és közvetlen utána még egy kicsit magasabb is lehet.

Ezzel a gond, hogy ez radiátornak kicsit kevés :-( Pufferbe vezetni ezt gyakorlatilag értelmetlen. Ilyen alacsony hőm.ű vízzel sosem lehet felfűteni egy tartályt. Közvetlen a radiátorba lehetne vezetni,, és esetleg túlméretezni a radiátort.

Nem tudom, jól értem, emlékszem-e, de 3 oldalról szeretnél levenni vizet, és a front fűtene csak hagyományos módon.

Meg lehet csinálni, de nem tudom, hogy meglévő falak álltal adott helyre adaptáod a kályhát, vagy a kályhát utólag szeretnéd 'szigetelni', hogy az vízre dolgozzon. Más-más technológiát kellene alkalmazni. (Ha privát megkeresel segítek).

 

Ami nekem kicsit vak folt ebben az egészben, hogy rakéta tűztérrel, és aprítékkal akarod 'meghajtani'. Ahhoz, hogy valóban legyen a langyosnál melegebb vized, ahhoz kraft kell. Nem tudom, mennyi ég egyszerre, tehát milyen tűztér teljesítmény; illetve füstgáz tömegáram; tehát mennyi, milyen hőmérsékletű füst várható a kályha belsejében. Hogy ezt hogyan szeretnéd megoldani.

Ebben nincs tapasztalatom így együtt egyébként sem. Rakéta tűzterű kályhát is (ehte gömböc) csak kettőt építettem. Ilyen indirekt hőcserélős megoldást is csak 2 alkalommal. De ezek nem azonos kályhák voltak, tehát külön, külön,.... :-)

Az biztos, hogy egy jól megépített rakéta tűztérnek nagyon magas kilépő füsthőm.e van. Ezt tudom.

Előzmény: Fidó mester. (9984)
sancibácsi Creative Commons License 2016.12.25 0 0 9987

Szia Alfi!

 

Nem, nem a kamrába. Másodlagos, vagy szekunder levegő még a tűztérben a torok alatt van bevezetve.

Gyakorlatilag a 3 fő tömegkályha típus mindegyikénél (finn, dán, orosz) is van a tűztér felső részébe előmelegített másodlagos levegő bevezetés. Ez az előmelegített levegő már a tűztérben a leszűkítés-torok miatt összekeveredik az éghető fagázokkal, majd a torok miatt felgyorsulva áramlik a felső kamrába. Ott pedig látható az ilyen, -vagy másmilyen- örvénylés; további keveredés-égés.

(Ha még érdekel, a 3T-ről olvashatsz régebbről).

 

Megmondom őszintén, én pont emiatt vagyok szkeptikus az IOI álltal cserépkályhában is ugyanígy feltételezhető, lejátszódó ugyanilyen jelenségről, égésről. Ha már itt tartunk. Hiszen a cserépkályhák tűzterében nincs, vagy inkább úgy mondanám ritka a másodlagos levegő bevezetés. Ilyen technológiát a RATH bio-tűzterével, vagy a manapság egyre népszerűbb (vagy magam sem tudom milyen szó helyes erre) osztrák öko-tűztér. Ezeknél van ugyan másodlagos forró levegő belépés. De torok-kamra nincs. Az égés, gázok sebessége sincs ilyen magas. Nagyobb ellenállás van, és lassúbb áramlás.

Továbbá ha és amennyiben a tűztérből a fütjáratba vezetjük (elnézést IOI, hogy ide válaszolok, de nem akarok másik hozzászólást. Ha már belekezdtem,.... :-) Szóval, ha a füstjáratba vezetjük: ott már nincs, nem várható ilyen égés: mert lecsökken a gázok hőmérséklete. A füstjáratnak ugyanis 2 oldalfala egyben köpenyfal is. Aminek a hőmérséklete már a hőleadás-hőelvonás miatt jóval alacsonyabb nagyságrendekkel a tűztérénél.

 

Előzmény: alfi13 (9985)
matyko78 Creative Commons License 2016.12.25 0 0 9986

                                                   Valaki Szakértö!

 

 

 

Cserépkályhámba csütörtökön hajnalba akkorát zuhant belül két samott tégla hogy csak megjedtem!

Tükörrel megnéztem elemlámpámmal de csak az oldalát láttam hogy ott esett ki az egyik a másikat nem tudom!

Most alig merem füteni, csak 20-21fok van a szobába!Nem e robban fel?Kályhást felhivtam, azt mondta nincs gond majd jövöre átrakja,pedig ki akartam hivni a kataszrófavédelmet lebeszélt róla!Remélem nem lesz gond vele?Pedig csak felénél tartunk a télnek,április 15ig szoktuk használni!Idén májusba is még fütöttünk mert hideg volt pár napig!Nyáron a kályhás a tetejét levette és kipucolta volt benne korom!Meg a kályha oldalán van szelözödugó ott is kinyitotta és ott is volt sok korom!Pedig 2007-ben lett átrakva,mert új kémény lett rakva és visszafelé jött a füst átkellett rakni november kellös közepén!Fekvö kémény volt a két szoba között a felénél belett falazva,és mégis szokott füstölni de idén nyáron újra ki lett bontva a fal és újra belett falazva,de most nem füstöl a kályha!Csak most a samott tégla esett ki!



alfi13 Creative Commons License 2016.12.25 0 0 9985

A másodlagos égéskamrába vezettél be külön levegőt hogy ott is beinduljon az égés, vagy csak magától a tűztérből kapja az égéshez szükséges levegőt?

Előzmény: sancibácsi (9966)
Fidó mester. Creative Commons License 2016.12.25 0 0 9984

Üdv !

 

Jól látod ,ezt gondolom.

Az első tervek szerint csak részleges elvonásról lett volna szó,a vizes helyiségek padlófűtésébe.Ez esetben a lakótérben kell elhelyezni  a kályhát.

Nekem kiépített vastagcsöves rendszerem van ,így választhatom az utóbbi lehetőséget is- ahogy írod -minden kütyü nélkül.

A levegő melegítése engem is foglalkoztat.Részleges eredményeket már értem el ui. rájöttem hol kell előmelegíteni .Ott ahol a legmelegebb van -magában a kályhában....

Előzmény: 0l0 (9982)
zlota Creative Commons License 2016.12.25 0 0 9983

Megkérdem itt, mert ide több építő is jár.

Cserép jellegű téglakályhánál szeretnék egy felső elzárása a kályhacsőbe.A régi kályhacső vasból volt és lyukasra porladt...

Vettem egy kerámia kályhacsövet

A boltos kályhás szerint akkor nem reped el a cső ha a sarkokat is átvágom.Mint a képen a "B" verzió.

Nekem az "A" lenne a logikus az esetleges repedés miatt.

Vajon tényleg jobb ha megvágom a  sarkokat?

 

 

 

A lemezben meg az lenne jó, ha nem lehetne túlhúzni mint a "B" lemez minta... de ahhoz meg átmenőre kellene vágni a csövet.

 

De bármilyen rendes elzárásra beváltabb 5letet szívesen veszek.Már azon is gondolkodtam,hogy a kályhacső előtti részre vágom bele a lemeznek a rést.

 

0l0 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9982

A Fidó mesternek is szimpatikus köpenyes hőelvonásnak éppen az volna a szépsége, hogy semmi extra vezérlést és biztonsági berendezést nem igényelne, meg lehetne csinálni egy épített kályhát tetszés szerinti füstutakkal, a hőelvonás és hőtárolás nagyját elvégezhetné a hagyományos, tartós és olcsó samott, tégla, agyag hőtároló tömeg a különbség csak annyi volna, hogy a kályha felületéről a szokásos direkt sugárzás és konvekciós hőleadás helyett meleg vízzel történne a hőlevonás, amit aztán tetszőleges helyre lehetne eljuttatni. Ez kevéssé érintené a tűztér hőmérsékletét, ugyanakkor elvileg a kémény felé távozó hőn kívül tetszés szerinti mennyiségű akár a kályhából távozó teljes hőmennyiséget el lehetne vonni ezzel a módszerrel vízoldalra mondjuk néhány egyszerű lapradiátorral is.

Persze elképzelhető, hogy az általad javasolt megoldást jobban meg lehet ennél csinálni, de nem biztos, hogy minden szempontból előnyösebbnek bizonyul.

Előzmény: elemző999 (9977)
0l0 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9981

A levegőt bárhonnan, akár a szomszéd helyiségből is szívhatom (bár erre semmi szükség), a lényeg, hogy a gázégő fölött egy hőátadásra képes légvezetékben haladjon. Első közelítésben egy nagyon lapos zártszelvényszerűséget tudnék elképzelni mely az égő fölött már csak alulról és oldalról lenne tisztán acéllemez felülről szigetelt lenne és egészen a másodlagos levegő beáramlási helyéig szigetelten futna persze oda már inkább egyszerű csőben. Mivel eleve csak másodlagos levegőről van szó a kiégetlen gáztartalom elégetésére, így nem is kell hihetetlenül nagy légszállításra gondolni. Amúgy a gázégő a levegőt még a tűzhely felülete alatt megkapja, nyilván annyi eszem van, hogy nem éppen onnan szívom el, de gondolom az sem volna szerencsés, ha az oxigénben szegényebb égésterméket vezetném a kályhába égési levegő célzattal, bár ez utóbbitól való szabadulást manapság már a szabályok szerint asszem elszívóval is megtámogatják. Egy csőben ahol az egyik oldalon a helyiség légtere és egy ventilátor van a másikon meg egy kémény felé és a helyiség felé nyitott tűztér nehezen tudom elképzelni, hogy a meleg levegő képes lenne jelentős nyomást kifejteni, ami bármiféle robbanáshoz vezethetne. Azt sem valószínűsítem, hogy drága lenne, hiszen az égési levegőből a hőt a kályha képes volna nagyrészt visszanyerni, ami meg veszteségként jelenik meg az a konyhát fűti. Azt meg tudjuk, hogy a gázzal fűtés versenyképes a fával alapesetben. A pluszban elégetett fagáz energiája még ehhez jönne, ami ha jelentős volna (amit feltételezek), akkor az elfogyasztott gáz égéshőjénél jóval több hőhöz juttatná a lakást ez a megoldás. Persze az egész még kiforratlan, a szabályzása is felvet kérdéseket. A felsorolt kifogásaid szerintem itt alaptalanok voltak, de azért örülök mindenféle felvetésnek, hátha valamire nem gondoltam.

Előzmény: elemző999 (9978)
0l0 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9980

Nem írtam, hogy éppen ilyen örvénylés van, de ahhoz, hogy a levegő és az éghető gáz keveredjen nem is kell feltétlenül ilyen fajta körtáncot járjanak. Ez a fajta forgolódás főleg a megfelelő hőmérsékletű térben való tartózkodásuk idejét növeli, ilyen értelemben bizonyára hasznos is. Gondolom Neked sem volt még alkalmad megnézni, hogy mit csinál a füstgáz miután elhagyja a cserépkályha tűzterét. És itt most nem arra az esetre gondolok, amikor csendben lobog két hasáb fa és a tűztérből már ki sem jut a láng. A Sancibácsi videóján szereplő esetben sem hiszem, hogy ez zajlott volna az elsődleges égéstérben.

Előzmény: laci nem betyár (9979)
laci nem betyár Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9979

IOI! Azt ugye nem gondoltad komolyan, hogy a cserépkályha füstjáratában ilyen keveredés, örvénylés van? Én láttam már cserépkályhát, kívül, meg belül is. Inaskodtam is néhánynál. De az nekem vicc kategória, hogy ott ilyen jelenség a kályha bármely részében létre jöhetne.

Nem kéne kiforgatni, amit mondok. Mert nem tartom rossznak magát a cserépkályhát. De azért be kell ismerni, hogy ez más kategória. Ilyen folyamat nincs cserépkályhában.

 

 

Előzmény: 0l0 (9972)
elemző999 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9978

A gáz égők mellől nem szivathatod el az égés levegőt, mert eludhat a gáz és akkor baj lehetne. Mire beérne a kályhába lehülne a csőben valószínüleg. De életveszélyes játék. Levegőt melegíteni sem igazi, mert nyomás keletkezik és robbanni is tudna. Amellett jó drága is lenne ha csak ezért égne a gáz..

Előzmény: 0l0 (9976)
elemző999 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9977

A kályha tűzteréből kiáramló füstgázt be  kell vezetni egy másik részbe ami több funkciós. Ott úgy kell elvenni tőle a hőt, hogy mindent tudjon a rendszer, legyen a köpenyen kifelé mutató sugárzás (ez az egész tömb hőkivezetése) és a tömeg felfűtése és a vízmelegítés is megoldódjon, természetesen a betáp levegő melegítése is.

A viz melegítése nem veszélyes gond, mivel azt egy szabályozó rendszer vezérli, pld a Ladomat. Ez megfelelő sebességgel keringteti a vizet és nem engedi felmelegedni 90 C fok fölé. Mér mindent és vezérli a viz mozgását az adott cső rendszerben keringtető szivattyúkkal (szükség esetén keveri is hideg vízzel, és van vészkijárat is, ha valami veszélyhelyzet áll elő, akkor leengedi a forró vizet és cseréli hidegre. Tehát ez nem probléma ma már. Több vízkör van, 1. a kályha és a puffertartály között, 2. a kályha és a kályha között (előmelegítés). 3. A puffer és a radiátorok között 4 vészkör. Puffer nélkül nem igazán okos dolog vizes fűtést csinálni a gáz kazánnal sem.http://images.slideplayer.hu/8/2404809/slides/slide_1.jpg

Előzmény: 0l0 (9975)
0l0 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9976

Ha már a lehetséges fejlesztési irányokról van szó felvetem a kérdést, ami egy ideje foglalkoztat.

Azon töröm a fejemet, hogy a kályha mellett levő gáztűzhelyről miképpen lehetne a lehető legforróbb másodlagos levegőt juttatni a megfelelő helyekre. A gázrendszerhez és a tűzhelyhez érthető okokból nem nyúlnék, csak a meglévő gázrózsák valamelyikének és esetleg a sütőnek a teljesítményét használnám fel levegő előmelegítésre. Ez főleg akkor volna nagyon előnyös, amikor a kályha és a tűztér viszonylag hideg, illetve olyan időszakokban, amikor huzatproblémák adódnak. A nagy kérdés, hogy milyen megoldással lehetne a levegőt minél inkább előmelegíteni, van-e esély akár 600 fokos levegőt juttatni a füstgázhoz?

Előzmény: elemző999 (9971)
0l0 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9975

Miért nem javaslod a köpennyel érintkezést?

Szerintem pont az volna a szerencsésebb, hogy jobbára a köpeny fűtse a vízteret és a füstgáz direktben kevésbé.

A közvetlen füstgáz-víz hőcserélőnek megvan az a hátránya, hogy a víz nem haladhatja meg normál nyomáson a 100 fokot a füstgáz meg nem mehet jelentősen alá, a nagy hőmérséklet különbség pedig jellemzően lerakódásokat okoz és a forrásveszélyt is nehezebb kezelni, ráadásul külön figyelni kell arra, hogy hiba esetén ne juthasson víz a tűztérbe.

Az egy másik kérdés, hogy technikailag melyik valósítható meg könnyebben, gazdaságosabban az adott feltételek mellett.

Előzmény: elemző999 (9970)
0l0 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9974

Én is osztom ezt a nézetet.

Előzmény: elemző999 (9971)
0l0 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9973

Egyébként félreértés ne essék, én valószínűnek tartom, hogy a másodlagos égéstér előnyös dolog tud lenni, csak azt vitatom, hogy ennek bizonyítását és különösen a hasznosságának a mértékét ezzel a videóval lehetne prezentálni.

Előzmény: sancibácsi (9969)
0l0 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 9972

Amikor a tűztér falán már eszébe sem jut megjelenni koromnak, akkor sejthető, hogy a járatrendszer elején, ahova eleve egy (vagy több) szűkületen keresztül jut a füstgáz szintén elég magas lehet a hőmérséklet egy darabon. Ez csak azt a levegőt kapja amit magával visz, de az addigra már jó forró. A cserépkályhákban melyekkel találkoztam, a tűztér tetején már csinálhat egy kanyart a füstgáz, az oldalán kimegy aztán valamerre megindul egy szögletes keresztmetszetben. Ha nem is ilyen látványosan, de ott is kénytelen örvényleni, keveredni és égni.

Talán kéne egy üveges oldalfalú cserépkályha ahol ezt meg lehetne figyelni.

Egyébként pont Te mondtad nekem anno, hogy egy valamirevaló cserépkályha tűztér utáni szakaszát is illik samottal burkolni, gondolom nem azért, hogy a lerakódó kormot jobban bírja.

A videóból az látszik, hogy az adott térben szépen és magas hőmérsékleten ég a füstgáz és még örvénylik is, viszont nem látszik sem az előélete, sem ami utána történik vele, az meg végképp nem látszik, hogy mondjuk egy más felépítésű kályhában hasonló tüzelési körülmények között ez mit mutatna :-)

Előzmény: sancibácsi (9969)
elemző999 Creative Commons License 2016.12.23 0 0 9971

Ha a füst a tűztérben felfelé áramlik, majd többször fordulókra van kényszerítve, minden fordulónál turbulencia lép fel, + ütközés,  természetesen keveredés is nyilván, és hőleadás is történik.

 

A huzat viszont egy dinamikusan változó érték, ami a termelt hőtöl is befolyásolt és a kinti időjárási értékektől is, betáp levegőtől, vizes fától (gőz).

 

Ha van x huzatérték az indulásnál (másodperc töredéke alatt is változik majd ez a huzatérték a fordulók miatt gyengül (mit tudna csinálni) akkor lehetnek szélsőértékek amikor már nem elég hatékony a huzat. Ez a kályha teljesítményétől is változik, a fa betáplálástól és sok mindentől.

 

Így egyáltalán nem olyan egyszerű kiszámítani hogy meddig hatékony a fordulat, ütközés, turbulencia létrehozása.

 

Mivel ezek a kályhák nem dinamikus vezérlésűek, tehát nem a termelt hőtöl függően változtatják az optimális füst utat, a két szélsőérték elérése esetében romlik a hatásfok, nő a lerakódás stb.

 

A levegő betáplálás is befolyásol nyilván.

 

Tehát azt mondani hogy a felsőtűztér nagyon szuper, nem igazolható minden időpontra, van amikor jó, van amikor meg már nem.

A cserépkályhákban van x hosszúságú füstjárat, és y forduló, aztán néha csákányal bontják ki belőlük a kormot és a kátrányt különösen vizes fa használat esetében. Ilyenkor a felhasználó a hibás nyilván.

 

Statikus rendszer mindig nem lehet jó.

A motoroknak is van karakterisztikája, van turbó lyuk, és van ezer más. A gőzgépeknél , mozdonyoknál, gőzhajóknál kijöttek ezek a problémák már régen csak elfelejtődtek szépen, pedig azok jobban fókuszban voltak mint Pista bácsi kályhája.

Minden le van írva róluk. Azokhoz képest egy kályha fakerekű bicigli.

 

Előzmény: 0l0 (9967)
elemző999 Creative Commons License 2016.12.23 0 0 9970

"Mint írtam volt olyan kályhát szeretnék építeni amelytől a hőt elszállítom.Ebben az esetben a köpeny a hőcserélő csövekben lévő -nálánál jóval hidegebb-visszatérő vízzel találkozik.

Kérdés:A hőátadás minősége változik-e a fenti esethez képest?Vagyis a hőkülönbség miatt a kályha gyorsabban hül-e le mint előző esetben ?"

 

Elvi gondok:

- a viz hőfelvétele ne hgűtse akákyha tűztér blokkját sehogy

- ne a köpeny találkozzon a csövekkel

- ne hüljön le semmiképpen a kályha test

 

ellenben

-a távozó füstgáz egy része fűtse a csöveket

- egy másik része a sugárzó hőt hozza létre.

- a tűztér a tökéletes égést hozza létre, minél magasabb hőfokon

 

és még sok minden :) 

 

Előzmény: Fidó mester 02 (9965)
sancibácsi Creative Commons License 2016.12.23 0 0 9969

Azokat a szkeptikusokat a mérés, analízis sem tudná elhallgattatni :-)

 

A cserépkályha járatban is? Valószínű?

Hát én meg ezzel vagyok szkeptikus.  :-))

Ahhoz ilyen levegő ellátás kellene, meg örvénylés. Kérdem én, hogy a hosszú egyenes, magas tűztérben hogyan; vagy mitől lenne ilyen forgó mozgása a gázoknak? Amitől keveredés, utánégés létre tudna jönni? Nem olyan a tűztér kiképzése, geometriája egyszerűen.

Előzmény: 0l0 (9967)
laci nem betyár Creative Commons License 2016.12.23 0 0 9968

Szerintem Qa jó! 8)

Előzmény: sancibácsi (9966)
0l0 Creative Commons License 2016.12.23 0 2 9967

Szép a felvétel, ám szerintem ettől még a kritikák jogosak is lehetnek éppen. Bár üveges ajtó híján nem sikerült még benéznem oda, de hasonló jelenség az egyszerű járatos kályhák járataiban is valószínűnek tűnik, ha emberesen be van durrantva a tűztérben. Vagy nem jól sejtem?

A kritikus hangokat inkább egy korrekt kísérleti körülmények között elvégzett összehasonlító füstgáz/hatásfok analízis tudná elhallgattatni, egy ilyesfajta videó az igazi szkeptikusoknál könnyen belefér a kamu, marketing kategóriába.

Előzmény: sancibácsi (9966)
sancibácsi Creative Commons License 2016.12.22 0 0 9966

Olyan sokan kritizálták már ezt a másodlagos égéskamrát a tömegkályhában. Hogy kamu, marketing, stb,.....

Itt egy videó az egyik teplushkámról. A (másodlagos-utó-)égés, a gázok örvénylése jól megfigyelhető a másodlagos égéskamrában.

 

 

 

Fidó mester 02 Creative Commons License 2016.12.22 0 0 9965

Üdv !

 

Jó,igazad van térjünk a tárgyra.

Vegyünk egy akármilyen kályhát.Ha a kályha rendes üzemben van -mindennap fűtűnk benne-,akkor ha közeledünk a kályha felé növekszik a hőmérséklet.A kályha köpenye a vele határos -már amúgy is -meleg levegőnek adja le a hőt.Gondolom itt egy cirkuláció áll fenn.A meleg részecskék a padló felől a  plafonra vándorolnak majd valamelyest energiát veszítve a folyamat ismétlődik.

Mint írtam volt olyan kályhát szeretnék építeni amelytől a hőt elszállítom.Ebben az esetben a köpeny a hőcserélő csövekben lévő -nálánál jóval hidegebb-visszatérő vízzel találkozik.

Kérdés:A hőátadás minősége változik-e a fenti esethez képest?Vagyis a hőkülönbség miatt a kályha gyorsabban hül-e le mint előző esetben ?

 

Üdv Fidó mester

Előzmény: elemző999 (9964)
elemző999 Creative Commons License 2016.12.21 0 0 9964

Az alapelvek nagyjából már csontig vannak rágva, de nem történik előrelépés.

 

Régebben az anyagokra próbáltam ráirányítani a figyelmet. 

A félreérthető dolgok a "tégla" fogalommal vannak fő fókuszban.

Sokféle tégla van, nálunk nem erre a célra gyártották soha a téglákat.

A külföldi gyárak gyártanak jó típusokat, de azok sem igazán jó fizikai paraméterekkel rendelkeznek.

 

A kérdés az is volt hogy a kövekkel mi van. Sajnos a jobbak drágábbak mnt a tégla.

 

A két fő funckionális elem a tűztér és a hő tároló anyaga felépítése, paraméterei.

A hőkiemelés módszere a harmadik fontos egység.

A burkolat a negyedik.

 

A többi funkció a vezérlés (vagy fizikailag automatizálódik elektronika nélkül)

Az ajtó is fontos milyen, mit csinál, miből van.

 

A téglák és a samottok tulajdonságai is széles skálán mozognak.

 

Van mit újítani, érdemes lenne a lényeggel foglalkozni, és nem ismételgetni a régi ismereteket.

 

Sok ember sok ötlet lehetőség lenne.

 

El kellene fogadni hogy amit elértek a nagy kályhások az is csak egy állapot, előrébb kellene lépni.

 

Megállni akkor lehet ha képtelenség, bizonyíthatóan, hogy nem lehet már mást kitalálni.

 

Elképesztően sok lehetőség van még, teljesen átformáltam én is a koncepciót, úgy hogy megmaradt minden ami jó, de javult tovább. 

 

Nem az a lényeg hogy mi hány centi, meg hány darab tégla, az csak pénz kérdés. 

 

Előzmény: Fidó mester 02 (9959)
Ország titka Creative Commons License 2016.12.21 0 0 9963

Te vagy itt mindig a viták magva. Nem is folynék ebbe tovább bele veled!

Előzmény: sancibácsi (9960)
Ország titka Creative Commons License 2016.12.21 0 0 9962

" jobb nem lesz mint egy cserépkályha"

 

De egy picit jobb lesz a hőtárolása ,mert neked 3 tonna fog hőt tárolni, egy csk 0,8-1,5 tonnájával szemben. 

Előzmény: balu666666 (9961)
balu666666 Creative Commons License 2016.12.21 0 0 9961

Üdv 

Még tapasztapatot mondtan nem tudok írni de bízom a kályhásban mert az apja is kályhás

ester ketten többszáz kályhát  csináltak már és magának is ilyet csinált.

Atz mondta napi egy befütés kb10-15 kilo fával folyamatosan tartsam melegen akkor lesz kihasználva jol a kályhám.

Amugy meg ha jozan paraszt esszel gondolkozva ha ugyanugy építik meg mint egy cserépkályhát csak a héja tégla akkor miért ne lenne hasonló vagy jobb mint egy cserépkályha.

De akkor még itt jön a (tömeg nem tömegkályha tudom téglakályha )elmélet  ami szerintem nagyobb tömeg mint egy sima cserépkályha akkor miert ne tartaná tovabb a hőt.

 

Tudom hogy jobb nem lesz mint egy cserépkályha de fele annyiba került és ez azért elöny.

sancibácsi Creative Commons License 2016.12.21 0 0 9960

"Mielőtt bárki félre értené: egy jól megépített ilyen kályhát azért nyílván nem hasonlítanék össze egy kandallóval."

Végig olvasva a topik jelentős részét, az ilyen lehúzó jellegű ám ártatlanul megfogalmazott mondatok miatt szokott itt kitörni a "háború".

 Mi szükség van erre?!

 

???

Nem kell félre érteni, írtam: mielőtt bárki félre értené :-)

Szóval, ha figyelmesen elolvasod, és értelmezed: én a kályha felmelegítéséről, hőtárolásáról, hőleadásáról beszéltem.

És amit írtam, azt komolyan gondoltam, és most is fenntartom.

Nem tudom, ezen miért sértődik meg bárki, és 'háborúzik': csak mert a kályha tárolja a hőt, és a leégés után is fűt. Míg a kandalló nem.

Előzmény: Ország titka (9958)
Fidó mester 02 Creative Commons License 2016.12.21 0 0 9959

Üdv !

 

Háború csak akkor tör ki,ha "visszaszólunk" !

Ha csendesen "bégetünk" akkor még dícséretet és simogatást is kaphatunk mint a kiskutyák...

 

 

Előzmény: Ország titka (9958)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!