Az őslénytan és a régészet örökérvényű szabálya az, hogy egy leletről csak azt lehet megállapítani, hogy ott és akkor jött létre ahol megtalálták, de az már nem, hogy máshol és máskor nem létezett hasonló!
A scientometria felvirágzásával megnőtt szenzációhajhász kutatók száma is, akik folyvást felakarják találni a spanyolviaszt, egymásra licitálva!
A svájci földművesek háziasíthatták az ópiumot rejtő kerti mákot
A régészetek által feltárt magok új elemzésével a Bázeli Egyetem kutatói megerősítették azt a hipotézist, miszerint az Alpok őskori földművesei részt vettek az kerti mák háziasításában. Noha a növény elsősorban az ópium és az ópiátok forrásaként ismert, a mák értékes élelmiszer- és gyógyszeripari alapanyag; magjaiból kása és étolaj is készíthető. A szakértők úgy vélik, hogy minden más, korábban háziasított növénytől eltérően, a kerti mákot a Földközi-tenger nyugati részén háziasították, ahol őshonos és ma is vadon növekszik.
Új elemzési módszerrel a Bázeli és a Montpellier Egyetem kutatói most megerősítették azt a hipotézist, miszerint az Alpok környéki cölöplakásokban élő őskori földművesek már időszámításunk előtt 5500-tól kezdve elkezdték művelni és használni a kerti mákot. Ezzel pedig hozzájárultak a háziasításához, jelentette a csapat a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikált tanulmányában.
Bronztöredékeket, köztük kardok, fejszék és ékszerek feldarabolásával nyert fémdarabokat használtak készpénzként a késő bronzkori (i.e. 1350-800) Európa lakói - állapították meg a Göttingeni Egyetem és a római La Sapienza Egyetem kutatói, akik szerint a fémdarabkák súlya a korabeli Európában használt mértékrendszerhez igazodott.
A szakemberek szerint az eredmények azt sugallják, hogy már mintegy ezer évvel a klasszikus civilizációk kialakulása előtt a mai "globális piachoz" nagyon hasonló rendszer bontakozhatott ki Nyugat-Eurázsiában annak nyomán, hogy az átlagemberek fémtöredékeket használtak fizetőeszközként - olvasható a Phys.org tudományos- ismeretterjesztő hírportálon.
A Journal of Archaeological Science című folyóiratban publikált tanulmány készítői csaknem 2500 olyan, a késő bronzkorból származó fémtárgyat és -töredéket elemeztek, amelyeket Közép-Európa és Olaszország területén tártak fel.
Egy speciális statisztikai technikát alkalmazva a szakemberek megállapították, hogy ezeket a fémtárgyakat úgy darabolták fel, hogy az egyes töredékek meghatározott súlyúak legyenek.
Az elemzés megerősítette, hogy a fémdarabkák tömegét a korabeli Európában használt mérlegsúlyokhoz igazították. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy a fémtárgyakat pénzként használták annak idején, és a bronztárgyak feldarabolásának célja az volt, hogy kisértékű váltópénzt hozzanak létre.
- miocén helyet JURA van (ez 200-250 millió éves földtörténeti korszak),
- megint a hiénák táplálkozásának a nem ismerete. A csontok feltehetőleg nem csontevő ragadozók prédái után maradtak fenn. A hiénák szociális állatok, falkában járnak s táplálkoznak. S mivel sokan vannak egy dögre, utánuk nem maradnak csonthalmok!
Mivel a hiéna dögevő - ritkán vadászik élő prédára - nyilván, hogy hullákat ettek meg félig-meddig. Valszeg egy valamilyen okból egyszerre több neandervölgyit érintő katasztrófa áldozataiból lakmároztak. Mivel a harapásuk a legerősebb a ragadozók közül, a csontokat is képesek megőrölni. Ha annyira éhesek lettek volna, hogy élő embereket támadnak meg, akkor azokból csak a hiéna koprolitok maradtak volna fent esetleg!
Circeo-ban Crice varázslónő nevét (lásd Odysseus) nem nehéz felfedezni, mert ó-görög kolónia volt (görögöknek ez már magas észak, kb 200 km északra Poseidonos-tol (ma Paestum). A középkorban megtartották ógörög nevét, de Szent Félix mártir-.t hozzá tették.
San Felice (Szentt Félix) csontjainak nagy része itt van, kisebb része Sziciliában és ha a Sziciliai középkorhoz érünk mutatom azt is.
Mindenesetre akkoriban szuper lehetett a Vértesben, de San Felicében is, hiéna, kardfogu: adrenalin-függő neandervölgyiek számára maga a paradicsom. Nyilván kalandturákat és tulélési turákat is szerveztek.
Olasz régészek kilenc olyan neandervölgyi ember maradványaira bukkantak Rómától délkeletre, akiket hiénák ölhettek meg egy őskori barlangban, közölte Olaszország kulturális minisztériuma.
A megkövesedett csontokat, köztük koponyatöredékeket és törött állcsontokat, a tengerparti San Felice Circeo város Guattari-barlangjában találták meg. A maradványok közül nyolc 50 000 és 68 000 évvel ezelőtti, míg a legidősebb 90 000 vagy 100 000 éves is lehet. A régészek szerint hét felnőtt férfihoz, egy nőhöz és egy fiatal fiúhoz tartozhatnak a maradványok.
A feltételezések szerint a megtalált neandervölgyi embereket hiénák ölhették meg, amik utána visszahúzhatták őket a barlangba. A hiénák gyakran vadásztak idős vagy beteg emberekre az őskorban.
Mintegy 50 darab, több mint 2500 éves bronzkori ereklyére bukkant egy svéd tájfutó térképész Nyugat-Svédország egyik erdejében – közölték a hatóságok csütörtökön.
A tárgyak vélhetően az időszámítás előtti 750 és 500 közötti időszakból származnak. Vannak közöttük nagyon jó állapotban fennmaradt, bronzból készült nyakláncok, láncok és tűk.
A történelmi ereklyék nyílt terepen feküdtek az erdőben néhány nagy szikla előtt. Feltételezhetően állatok ásták ki őket a sziklák közötti hasadékból, ahol valószínűleg ezidáig rejtőztek.
Ezeket - a nyakláncokat, karkötőket és bokaláncokat - a különböző testrészek díszítésére használták, de találtak nagy tűket és fűzőlyukakat is, melyeket a valószínűleg gyapjúból készült ruhadarabok ékesítésére és felfogásához használtak a szakértő szerint.
Az Angliában, Wiltshire-ben, a Salisbury-síkságon található Stonehenge kétségkívül az egyik legkülönlegesebb történelem előtti létesítmény. Amikor az i. e. 3000 és i. e. 2000 között elhelyezett kőegyüttesre nézünk, szinte el sem hisszük, hogy ezt a csodálatosan rejtélyes művet emberi kezek készítették. Noha felállításához valóban emberfeletti erőre, csillagászati tudásra és korát megelőző technikai megoldásokra lehetett szükség, alkotói mégis hús-vér emberek voltak, akik serény munkanapjaik után otthonos házaikban pihenték ki fáradalmaikat.
Építményeiket Durrington Walls közelében feltárt maradványok alapján rekonstruálták, "archeológiai bizonyosságok és tudományos feltevések alapján, valamint sok-sok munka árán" - ahogyan Susan Greaney, az English Heritage szakértője fogalmazott.
Amit lehet fel kellene dusitanunk neandervölgyi örökségünk védelmében? Csak mert ez genetikai érték és az emberiség öröksége? Hogy is mondták a neandervölgyiek? Diversitas delectat?
De nem elfeledni azt sem, hogy nem minden egykori H. sapiens egyed s vérvonal keveredett a neandervölgyiekkel! Viszont az utódok már keveredhettek a kevertek utódaival s ennek következtében a kb. 2500-3000 generáció alatt alakult ki a mostani 2-3%-os neandervölgyi genom maradék!
