Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2017.03.07 0 0 17017
Előzmény: Törölt nick (17016)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.07 0 0 17016

 

 

Ma 71 éves KONCZ ZSUZSA, Isten éltesse!

 

(Pély, 1946. március 7. -)

 

 

Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő, érdemes művész

 

 

 

Koncz Zsuzsa - Ha én rózsa volnék

 

 

 

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.03.07 0 0 17015

 

Előzmény: Törölt nick (17014)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.07 0 0 17014

 

Előzmény: Törölt nick (17013)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.07 0 0 17013

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.03.07 0 0 17012

 

"Ki ne ismerné az emlékezés paradoxonát? Azt a furcsa helyzetet, amikor már nem

az erdő sűrűjére s a tenger kékjére emlékszünk, hanem a fényképre, amelytől emlékük

megőrzését reméltük, s amelyet azóta százszor megnéztünk; az unalomig

ismételt történetekre, amelyek egyre átláthatatlanabbul fedik el a valóságos erdőt

és a valóságos tengert.

 

Ki ne ismerné a szó kétarcúságát, a szóét, mely felidéz és elfed egyszerre? A veszélyt,

hogy a szavakban megbúvó előítéletek, hátsó szándékok, elvakultságok a

valóság helyébe lépnek?

 

Mindannyian ismerjük ezt, s mégis újra elővesszük a fényképeket, elmeséljük a

történeteket, s mondjuk, mondjuk a szavakat, vakon megbízva bennük. Vagy nem

mindenki? Vannak tán, kik úgy vélik, egyetlen szót sem lehet ártatlanul kimondani?

Akik meg vannak győződve, hogy a szónak ez az eredendő kétszínűsége a szó

művészetét is fenyegeti? Hogy az irodalmi formák, minél többet ismételgetik

őket, sablonosakká válnak, közhelyeket és előítéleteket közvetítve eleven tapasztalás

helyett?"

 

S. Varga Pál

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.03.07 0 0 17011
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17010

 

 

 

   /a tenger - s. foto/

Előzmény: Törölt nick (17009)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17009

RÓNAY GYÖRGY:

 

SZERÁPION LEGENDÁK

 

HOVÁ?

 

 

             - Hová? Igen, hová, Szerápion?

A kérdéshez. Minden kérdés az indulás,

és minden indulásban ott lappang a Cél. De ehhez

indulni kell. Kilépni. Mintha egy

(bármilyen nagy) körbe lennél bezárva,

s kilépsz a körből. Túllépsz a körön,

amerre a Sugár mutat. Minden sugár

túlmutat a körön, mely, bármilyen nagy,

magába tér vissza, míg a sugár,

túllépve a körön, valahová a körön túlra tart.

A Végtelenbe? Vagy egy körön kívüli

központba?

 

             Néztél már gyerek szemébe,

mikor ő maga elnéz, messzire,

játékán túlra? Semmiségbe? Végtelenbe? Láttad

szeme tükrében saját arcodat?

Egy szem, maga a tisztaság, s ártatlan íriszén

egy másik szem, tétován és mohón,

mint késhegy, cél nélkül rezegve még -

potenciális gyilkosok vagyunk

mindannyian, Szerápion. De nem mindenki öl.

Dobd el képletes késedet. Ne ölj.

Lépj ki a körből.

 

             Indulj el, keress

egy gyermeket, és kérd meg, hogy szemébe

nézhess, sokáig, addig, míg a késhegy

el nem tűnik, s eggyé nem lesz a két szem,

hogy megláthasd a Tengert. Csak a gyermek

járhat a tengeren: könnyű és tiszta mint a hullám,

vagy mint a Szél.

 

             Elindul, soha nem

kérdi: hová? - csak túllép a körön,

s biztos benne, hogy nem hiába. Megpihen,

és megy tovább, mert biztos benne: túl a tengeren

másik tengert talál. A tengerek, Szerápion,

változnak halmazállapot szerint, de lényegük,

a hullám, mozgón, mozdulatlanul, mindig a körön túlra csap.

 

Aki látta a tengert, aki kortyolt tengervizet

rózsák szirmai közt vagy gyermekek szeméből,

s érzett bőrén szelet, rugalmas tenger-horzsolásút,

nem vágyik vissza a körön belülre.

Meguntam a piacokat, Szerápion. A kikiáltók

ágálását a napi árfolyamról,

s az ájtatos tülekvők együgyűen

átlátszó tőrvetéseit. Hiszen tudod,

mint bukdácsolnak más ellen vetett

hurkaikban, vagy a hálókban rángatóznak,

miket azért feszítenek, hogy más belé akadjon.

Meguntam az agórákat. Ítélet

nélkül. Csak mert meghallottam a Tengert.

 

Ítélet nélkül. És nem érdekel

ítéletük. Már csak a Tenger.

 

             Látod ott

a madarat? A fél eget átszelte már,

mióta itt vagyunk, neszét se hallani,

csak száll, hasítja egyenletes szárnycsapással

a maga tengerét, mindig tovább. Hová?

Míg nyarába nem ér.

 

            Indulhatunk, Szerápion.

 

 

 

 

  / az unokam a kezemben /

Előzmény: Törölt nick (17008)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17008

RÓNAY GYÖRGY:

 

SZERÁPION LEGENDÁK

 

 

S AZ EMBEREK? "A MÁSOK: A POKOL"?

 

 

             - Nem. A mások, Szerápion,

az Irgalom. S ha azt hinnéd, elméjében fogyatkozó

aggastyánként beszélek, mint ki néz, de mit se lát már,

mert hályogos szemét, utolsó angyalként, az emlék

emléke is elhagyta már - nem, nem vagyok még

gyermekké bárgyult vén, ki rángó nyelvvel nyöszörög,

s nem tudja mit motyog.

 

A mások, ismétlem, nem a Pokol. A mások

az Irgalom. Nem mintha nem tudnám a Butaság

s a Hatalom gaztetteit. Nézz végig testemen: bőröm bokától

homlokig csupa sebhely. Mégsincs bennem harag már,

csak irgalom.

             Pedig láttam röhögve gyilkolót,

gyermekbordákon táncolót, anyákat tiprót, koponyákat szürcsölőt,

szúrtak hátamba kést, tolvaj szentek türelmet prédikáltak,

láttam kiűzetést, prófétát mohó disznóhabzsolással

zabálni a pusztába kergetettek

alig hűlt ételét, s még mennyi mindent!

Hát nem mint élelmes írástudók, kik széljárás szerint fogják a tollat:

úgy szólhatok, mint aki tanú s áldozat volt egyszemélyben.

Nekem hihetsz, Szerápion: mégsem a mások a Pokol.

Épp eléggé megjártam poklukat, hát mondhatom:

a Pokol nem a mások, ha bennünk nincs pokol.

 

             Ha nincs

mit égessen, fegyvertelen a láng. Mit lehet attól

elvenni, aki mindent odaad? Mitől lehet

megfosztani a semmiért sem törtetőt, a semmihez sem

ragaszkodót?

            Egy Angyal mindig készen áll, hogy

érted jöjjön, ha szólítod. Ezért

nincs is pokol, Szerápion, ha magadban kioltod.

A másokét is. Tehetetlenek.

 

Jegyezd meg: bármely pillanatban

kézen foghat - már kézen is fogott

a Szabadság, és kivezet, Szerápion.

 

 

 

  / talalhato a  Louvre-ban, sajat foto/

 

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17007

 

A NŐI BEAVATÁS

 

Érdekes motívum a népmesében, amikor a királyfi egymás után több öregasszonnyal találkozik, akiknek egyre mélyebbre lóg az orruk. A lehajlás azt fejezi ki, hogy az öregasszony, tehát az ősanya a földhöz, a talajhoz hajlik vissza. Minden nő szoros kapcsolatban áll a lét ősalapjával, s minél közelebb kerül ahhoz – tehát az orra minél közelebb van a talajhoz –, annál bölcsebb, s annál könnyebben merít a tudás forrásából.

 

Az orr jellegzetes női szimbólum, mely az intuitív tudást, a sejtéseket és megérzéseket képviseli. Ezért ábrázolják a boszorkányt is nagy orral. Ez egészen másfajta megismerés, mint amelyre az értelmünkkel teszünk szert. Ha nőkhöz fordulunk segítségért, olyat érdemes keresnünk, akinek „jó az orra”, aki nem a fejével, hanem a megérzései alapján tájékozódik. Lehet, hogy a férfiak számára ez a fajta megismerés irracionális vagy nem elég tárgyilagos, mégis ez van közelebb a valóság talajához.

 

~ Pressing Lajos: Az élet vize - Szellemi tanítások a magyar népmesékben II.

 

 

  :-)

Előzmény: Törölt nick (17006)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17006

 

A TÁLTOS MEGTALÁLÁSA

 

Minden szenvedély éget; ha valaki az alkohol vagy a kábítószer rabja, egész életét elégeti ezért az egy tárgyért. Ugyanilyen heves lehet egy szerelmi vágy. Nemcsak ilyen nagy érzelmek emésztik azonban az embert. Valójában a legtöbb hétköznapi ember szenvedélybeteg, csupán azért nem tűnik ez fel, mert nem egy nagy függőségük van, hanem sok kicsi...

 

Valamennyien függőségben vagyunk az életmódunktól, amely ezer apró szenvedélyből tevődik össze, s ezekben égetjük el legértékesebb kincseinket: szabadságunkat, tudatosságunkat, a bennünk megszületett világosságot. Egyedül a belső tűz jógája képes megfordítani ezt a folyamatot, ez jelenti a táltos megtalálását önmagunkban. Ennek lényege, hogy fellobbantunk magunkban egy olyan hatalmas szenvedélyt, mely a legerősebb világi kötelékeinket is elemészti.

 

Ezt az erőt nem mindenki ugyanabban találja meg. Van, akit a megvilágosodás keresése vagy az igazság kutatása sarkall, másokat az együttérzés vagy a világ megváltásának vágya lelkesít. Csupán az a fontos, hogy felemelő és ébresztő hatású szenvedélyről legyen szó, amely leégeti rólunk a világi szokásokat, miközben épen hagyja és megtisztítja értékeinket.

 

~ Pressing Lajos: Az élet vize - Szellemi tanítások a magyar népmesékben II.

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (17004)
idooogeep Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17005

Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17004

 


AZ ÉLET VIZE ÉS A HALÁL VIZE

 

...elválaszthatatlan egymástól. Az élet akkor marad fenn, ha az elmúlást is tartalmazza. Ahhoz, hogy újra tudjunk születni, meg kell halnia annak, ami van. El kell pusztulnia a rózsáknak ahhoz, hogy dáliákat tudjunk ültetni a helyén. Csak akkor lehet valami mást létrehozni, ha feloldódik az, amiben az energiáink meg vannak kötve. Ha új hivatást választunk magunknak, el kell hagynunk a régit. Amikor megszületik egy kapcsolat, vége szakad a magánynak vagy egy korábbi kapcsolatnak. A keletkezés és elmúlás nem két különböző dolog, hanem az élet két oldala: egyik sem létezik a másik nélkül.

 

~ Pressing Lajos: Az élet vize - Szellemi tanítások a magyar népmesékben II.

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (17001)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17003

 

OK, koszonom :-)

 

 

Előzmény: idooogeep (17000)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17002

 

Azt hittem rossz topikban jarok - szep kep, koszonom :-)

Előzmény: Törölt nick (16999)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17001

 

A SIKERTELEN SZEREPLŐK A MESÉBEN

 

A varázsmesékben a hős mellett fontos tanítást közvetítenek azok a szereplők is, akik elbuknak, vagy akik nem járják végig az utat az aranyhídig, hanem megállnak a rézhídnál vagy az ezüsthídnál. A küldetésre vállalkozó szereplők többsége éppúgy beéri a közönséges, világi jutalommal, mint a legtöbb hétköznapi ember, aki megelégszik a pénzzel, és nem megy tovább az úton, hogy elérje az élet vizét vagy más olyan szimbolikus értéket, amely túl van az anyagi látszatokon...

 

A mese ráirányítja a figyelmünket arra, melyik énünk az, amelyik kudarcot fog vallani. Ugyanakkor azonban azt is tudatosítja, hogy van bennünk egy pozitív hős is – ezt képviseli a szegény ember vagy a legkisebb királyfi –, akiben megvannak az út végigjárásához szükséges tulajdonságok és erények. Ha komoly az elszánásunk... meg kell keresnünk önmagunkban azt a valakit, aki az út során jelentkező összes próbatételt meg tudja oldani, és ezzel az énünkkel kell azonosulnunk.

 

~ Pressing Lajos: Az égig érő fa - Szellemi tanítások a magyar népmesékben I.

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (16998)
idooogeep Creative Commons License 2017.03.06 0 0 17000

                                                             17.000

Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 16999

Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 16998

 

VILÁGSZÉP ILONKA

 

Amikor tudatosul a szellemi világosság, annak fénye a környezetünkre is átsugárzik, s megszépíti azt. Olyan ez, mint amikor az ember sötétben botorkálva mindenbe beleakad és folyton orra esik, s emiatt a világból csak a szenvedést és az akadályokat érzékeli. Ha azonban meggyújtunk egy lampiont vagy feljön a hold, a fényben rögtön eligazodunk, mert átlátjuk a jelenségek közötti összefüggéseket. Felsejlik a dolgok mély rendje és az ebből sugárzó szépség. Észrevesszük, hogy a világnak esztétikai minősége van... Az éberség tisztulása láthatóvá teszi a sötét és csúnya tapasztalatok viszonylagosságát és káprázatszerűségét, s azok olyanná válnak, mint a ködfoszlányok, melyek mögött átragyog a mélyebb valóság tökéletes, kegyes és gyönyörűséges rendje.

 

~ Pressing Lajos: Az élet vize - Szellemi tanítások a magyar népmesékben II.

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (16997)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 16997

 

AZ ERDŐ A MESÉBEN...

 

...általában az úttévesztés és eltévelyedés helye; azt a helyzetet fejezi ki, amikor elveszünk a saját elképzeléseinkben, és nem látunk meg fontos összefüggéseket...

Az erdő ugyanakkor az új lehetőségekkel való találkozást is kifejezi. Ez az a hely, ahol meglepetések érhetik az embert, ahol bármi megtörténhet. Az erdőben burjánzik élet, ami egyfelől veszélyes, mert elsodorhatja az embert, másfelől viszont itt találkozhatunk a megújuláshoz szükséges elevenséggel, mozgalmassággal, vízzel, lélekkel.

Az erdőben természetesen el is lehet tévedni, ezzel mindig tisztában kell lennünk. Mégis, ebben az elveszettségben is nyomára bukkanhatunk annak, amit keresünk. Ha megőrizzük belső tisztaságunkat, és szilárdak vagyunk az elhatározásunkban, akkor meg fogjuk találni az utat és megerősödve kerülünk ki a helyzetből.

 

~ Pressing Lajos: Az élet vize - Szellemi tanítások a magyar népmesékben II.

 

 

Előzmény: Törölt nick (16996)
Törölt nick Creative Commons License 2017.03.06 0 0 16996

 


AZ ÜVEGHEGY

 

A szellemi úton leküzdendő külső és belső akadályokat a mese gyakran különféle hegyeken való átjutásként ábrázolja... Amikor a hegy üvegből van, az ilyen hegy nagyon csúszik, és emiatt nehéz felmászni rá. Ez a szellemi gyakorlatok közül az összpontosításnak felel meg, amelyből nagyon könnyű kibilleni vagy „lecsúszni”...

Ha azonban valakinek sikerül eljutnia az összpontosítás magas szintjeire, valóban olyan élménye van, mintha kiemelkedne a hétköznapi világból. A meditálót hihetetlen nyugalom, harmónia és belső béke tölti el. A belső tér kitágul és a tudat kristálytisztává, könnyűvé és hajlékonnyá válik... nem tapadunk rá semmilyen konkrét dologra, hanem mintegy madártávlatból tekintünk az életünkre, mintha egy magas hegy csúcsáról nézelődnénk.

 

~ Pressing Lajos: Az élet vize - Szellemi tanítások a magyar népmesékben II.

 

 

 

 

 

 

 

 

  sajat wax kep

Törölt nick Creative Commons License 2017.02.27 0 0 16979

2017. 02. 27. - 03. 05. - A 9. hét csillagüzenetei

 

Csodák hete következik - nagy erőkkel érkeznek már a tavasz energiái, letisztulnak a bennünk élő gondolatok, élethelyzetek, mélyről feltörő érzések és érzékelések keríthetnek hatalmukba, az intuitív képességek tisztulnak és erősödnek, teremtő, új korszakot indító vágyak, feszültségek, inspirációk rezegnek a levegőben. A Nap a Vízöntő csillagképben, annak is a jövőt tisztító, jövő felé irányuló csillaghullámánál jár ezen a héten.

 

HÉTFŐ – Éjszakai álmaink idején a múlt köszön vissza – ha tudunk egyáltalán aludni ezekben az erőteljes, aktív szellemi energiákban. A Mars és az Uránusz együttállása a visszaúszó hal fonalánál a múltból visszatérő minőségeket repíti vissza. Akarat és korlátlan lehetőségek, küzdelem és szabadság, tűz és villámcsapás erejei egyesülnek. Délután a Mars Jupiterrel való szembenállása is egzakttá válik, két elv egymással való kiegészülésének igénye, a kapcsolatok bölcs kezelése, az egyensúly megtartása, a kívülről jövő tanítások és az új kezdetek, a kitörés energiái fűződnek egymásba. A Hold ma belép a Halak csillagképbe, így lelki-érzelmi és családi dolgokban szintén visszaköszön a múlt.

 

KEDD – A Hold a Halak csillagképben főként a múltból visszatérő minőségeket, képességeket, érzéseket, lehetőségeket szólaltatja meg lelkünkben. Lelki erőt érezhetünk magunkban.

 

SZERDA – Hajnali álmaink idején a Hold és a Vénusz érzéki-érzelmes kapcsolódása mély lelki üzeneteket hozhat el. A nap folyamán érdemes nyitottnak lenni a változásra, újító képességre, szenvedélyességre. Az esti órák még nagyobb erőlökettel érkeznek lélek-szinten, új minőségek indulhatnak el.

 

CSÜTÖRTÖK – Hajnali négy óra tájban egzakt a Nap és a Neptunusz együttállása a Halak jegyében, a Vízöntő csillagkép jövőbe ömlő vize alatt. A szeretet, a szív ragyogó, mindent megvilágító fény-ereje egyesül a lélek és tudat leges legmélyebb terével, az érzékfeletti érzékelést megszólaltató, Minden Egységet jelképező Neptunnal. Tisztán és világosan ráláthatunk a legmélyebb titkokra, erőnek erejével merülhetünk a lélek és tudat mélységébe. A Hold eközben a Kos csillagkép alá érve, távoli, szép célokat csillant fel a lélek számára, melyekért tudatossággal, szellemi erővel dolgozhatunk.

 

PÉNTEK – Megint csak álomidőben válik egzakttá a Jupiter és az Uránusz bolygók szembenállása. Egyik oldalon az igazság, a hit, bizalom és tudás ereje, másikon a tisztító, felszabadító, kitágító erő áll. Kapcsolatokban új kezdetet, új időminőséget, szellemiekben letisztulást, az eddig igaznak hitt dolgokból, hitrendszerekből kitágulást, hirtelen és váratlanul beütő élményeken át a szeretet elvének kiterjedését hozza el.

 

Zentai Anna

Asztrozófus

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.02.27 0 0 16978

 

 

 

   Josephine Wall

Törölt nick Creative Commons License 2017.02.26 0 0 16977

 

   Mondd ki amit erzel...

 

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.02.26 0 0 16976

Törölt nick Creative Commons License 2017.02.26 0 0 16975

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.02.26 0 0 16974

 

Az Empaták

 

 

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.02.26 0 0 16973

ezt erdekesen megszerkesztette a zindex :-)

Előzmény: Törölt nick (16972)
Törölt nick Creative Commons License 2017.02.26 0 0 16972

 

 

A nehézségekről

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!