Az utóbbi fél évszázadban Magyarországon óriási számú abortuszt hajtottak végre. A meglévő adatok csak a legális művi terhességmegszakításokra vonatkoznak, nem számolva bele a törvénytelen beavatkozásokat és a spirál, valamint gyógyszeres abortív hatást előidéző szereket. 1950 és 1980 között összesen 4 528 240 abortuszt végeztek, azaz átlagosan naponta 325-öt. Az abortusz hirtelen 1956 után hatalmasodott el. Ekkor engedélyezték államilag, miután a Ratkó-törvényt feloldották. 1957-1966 között 1 642 417 abortuszt végeztek, az évenkénti átlagos szám 140-180 ezer közötti volt. Az abortuszok száma ezen a magas szinten állandósult 1973-ig, majd a fogamzásgátlók hatására csökkent és 1977-től a teherbeesés elleni védekezésnek a hormonális fogamzásgátlók szedésével történő gyakorlata terjedt el. 1967-1976 közötti tíz évben az abortusz 1 616 787 volt. Ebben az időszakban voltak évek, amikor az abortuszok száma kétszázezer fölé emelkedett, majd 1974-től 100 000 alá csökkent. 1977-1987 évek közötti abortuszok összes száma egymillió alatt maradt: 902 286, az éves abortuszok száma pedig 78 000-90 000 között ingadozott. Az utóbbi években átlagosan 120 000 abortuszt végeztek Magyarországon.
még várok egy mélt, mert holnap abból köll dolgoznom, úgy, hogy reggel hatkor már úton vagyok nyugati irányba ... É-i szélesség 470 40' 50", K-i hosszúság 160 34' 38"
A nyálban a vér fehérjekészletének mintegy 20 százaléka található meg - mondta Fred Hagan, a Rochesteri Egyetem orvosi fakultásának orvosa. Ez meglehetősen nagy terület, amelynek klinikai jelentősége lehet. A kutatók abban reménykednek, hogy olyan betegségek is kimutathatóak lesznek egyetlen köpetből, mint a rák, a szív- vagy a cukorbetegség.
Ehhez azonban ismernünk kell az emberi nyál egyedi "ujjlenyomatát", a gének összességéhez, a genomhoz hasonlóan egy nyálcsepp fehérjéinek listáját, "proteomát". Öt egyetem kutatói ezért a összeállítátották a nyálmirigyekből kivont fehérjekészletet. Összesen 23 teljesen egészséges, és különféle rasszokhoz tartozó és különböző nemű személy mintáit használták. Ezeket tömegspektrométer (az anyagi részecskék tömegének különbségén alapuló analitikai módszer) segítségével azonosították. A kapott értékeket a vér és a könny összetételével vetették össze.
Az elsődleges eredmények szerint olyan fehérjék egészen biztosan megtalálhatók a nyálban, amelyek az Alzheimer-, a Huntington-, a Parkinson-kór, a mell-, a hasnyálmirigy- és a vastagbélrák tipikus kijelzői. Már létező diagnosztikai módszer a nyálminta antitestjeinek vizsgálata a HIV- és a hepatitiszvírusok jelenlétére, de az új fehérjetérkép még számos lehetősséggel kecsegtet. Akár a betegségek felismeréséhez, akár a drogvizsgálatokhoz egyszerűbb nyálmintához jutni, mint vérhez vagy vizelethez.
