Szerintem a kvantummechaninkában szó sincs hagyományos értelemben vett valószínűségről.Bár attól még lehet használni,mert előfordul a Gauss- és a Poisson- eloszlás,ami a valószínűségszámításban is előfordul.Arra gondolok,hogy a Gauss-függvény a harmonikus oszcillátor alapállapoti hullámfüggvénye.És a hullámfüggvény különböző bázisvektorainak feleltetik meg a különböző impulzusú gázatomokat,vagy elemi részecskéket.Az impulzusérték pedig az egyes bázisállapotókhoz tartozó amplitúdó valós része.De mivel a teljes rendszer egyensúlyban van,ezért a teljes rendszer hullámfüggvénye alapállapoti innen jön ki az exp(-Cp2) Gauss-eloszlás.A hullámfüggvény 3n dimenziós térben van,ahol n a részecskék száma.A relativisztikus
mozgási energia Em=p2/2m ,így jön ki az energiára vonatkozó
exp(-Em/kT) Boltzmann eloszlás az impulzusra vonatkozó exp(-Cp2) Gauss-eloszlásból.De itt csak szemléletileg használható a valószínűségi kép,szerintem valójában a Gauss-elsozláson arra kell gondolni,hogy a rendszer a harmonikus oszcillátor alapállapoti hullámfüggvényével rendelkezik.
A valószínűségszámítási kép a régebbi Boltzmann- és Maxwell-elmélet kialakulásakor jött létre.Maxwell a közgazdaságtan matematikai statisztikáját használta fel a kinetikus gázelmélet leírásához.De a kvantummechanika mindent más nézőpontba jutathat.
Ha Szerinted "az elektronok állnak", akkor mint biokémikus mint mondanál az aromás molekulákról? Pl. a benzolmolekulában hogyan helyezkednek el az elektronok, ha állnak? És akkor mi a logika abban, hogy a benzolmolekulát úgy rajzoljuk fel, hogy egy körgyűrűt rajzolunk a közepébe? Ezt nem azért tesszük, mert nem tudjuk, hogy melyik elektron mikor hol tartózkodik éppen?
Engem csak a kvantummechanika érdekelt egészen addig, amíg Tarján Imre Professzor Úr, aki biofizika tankönyvet írt, azt mondta nekünk, hogy "a klasszikus mechanika a kvantummechanika speciális esete", és azt is hozzátette, hogy ez az állítás fordítva nem igaz:)) Tehát "a klasszikus mechanika is kvantummechanika" ezek szerint. Ezt az én "Schrödinger"-macskáim is tudják igazolni, akik "egy kvantumugrással" az asztalon teremnek, amikor eszünk:))))))
Igen, ez pontosan így van a vizsgán való levezetésekkel kapcsolatosan, és Forgácsné Dr. Dajka Emese már a legelső alkalommal felhívta még a tanfolyamon résztvevők figyelmét is arra, hogy nem szeretne olyannal találkozni a vizsgán, aki pontosan bemagolta pl. a szoláris magnetohidrodinamika egyenleteit, de folgalma sincsen, hogy mi van az egyenletek mögött! Meg hogy nehogy valaki megjegyezze a pp-ciklust meg a CNO ciklust, mert sajnos, már volt példa arra is, hogy CSILLAGÁSZHALLGATÓ gyönyörűen ismertette a CNO ciklust, úgy, hogy Ő úgy nem is lett volna képes bemagolni a magreakciók lépéseit, de sajnos, elégtelent kellett adnia e hallgatónak, mert azt mondta, hogy "a CNO cillusban a szén, a nitrogén és az oxigén FÚZIONÁLNAK":)))))) Magyarul: e hallgató még azt sem tudta, hogy a CNO ciklusban a C, N és az O csak KATALIZÁTORKÉNT vesznek részt!:)) Az persze igaz, hogy a C katalizátori szerepe nem egészen tökéletes, mert egy része N-né alakul, de azt már szintén nem tudta e hallgató, hogy ilyenkor azt mondjuk, hogy a He "primer", a N pedig "szekunder" elem: a N valóban ilyen úton keletkezik a magasabb hőmérslékletű csillagokban.....
Bizony, az aszteroidák pályájának mesterséges megváltoztatására sohasem leszünk képesek, és ilyesmire kár is lenne törekedni, mert ha Kepler törvényeit erőszakkal meg akarnánk változtatni, az a világ legtermészetellenesebb dolga lenne, amúgy is sok vonatkozásban az ember a legtermészetelenesebb lény!
Horváth Dezső: a tau nehézleptonokkal, meg a tau-neutrínóval kapcsiolatos kísérletei iránt szerettem volna érdeklődni, egyébként igazad van, mert e-mail levelekre senki sem köteles válaszolni: aki nem akarja, hogy zaklassák, egyszerűen úgy is védekezhet, hogy figyelmen kívül hagyja a zaklató leveleket.....
Ha az elektronok állnak, akkor milyen erő egyensúlyozza ki bennük az atommag vonzását?
Előszöris, nem léteznek vonzóerők. Csak nyomóerők léteznek, ahol kevesebb nyomóerő van az tűnhet vonzásnak. Olyasmi ez mint az ablaküveg, nem jön be rajta a hideg hanem kimegy rajta a meleg. Mert hideg nem létezik, csak meleg és kevesebb meleg (több energia meg kevesebb)
De a kérdés jó, nem tudom.
Amúgy a folyamatok reverzibilisek, csak az egyensúly akár nagyon is el lehet tolódva az egyik irányban. Az egyensúly helyzetét az energetikai viszonyok szabják meg. Mindig lehet részecske ami visszafelé megy mert a társaitól összegyűjtheti az ehhez szükséges energiát.
A valószínűségszámítás Janus-arcú. Egyrészt a legerősebb természeti törvény, és minden tömegjelenséget ez mozgatja. Sokkal több a matematikánál, mert a matematikát mi találtuk ki, de pl. a Gauss-eloszlást vagy a Poisson-eloszlást készen kaptuk a természettől.
Másrészt a valószínűségszámítást a mi tudatlanságunk kiegészítéseként próbáljuk felhasználni, de ez csak a saját tudattatlanságunk mértékéűl szolgálhat, nem pedig kiegészítéseként. Amikor pl. egy természeti törvényhez az adataink szórásából korrelációt számítunk, csupán azt tesszük, hogy megbecsültük saját tudattatlanságunk mértékét. Ez a Born-modell is szerintem, annak bevallása, hogy tehetetlenek vagyunk a természeti törvények felismerésében, és a méréseinket emiatt csak statisztikai alapon tudjuk kiértékelni.
Nem is szeretnélek.Mert ezzel sok jelenség érthetetlen lenne,amik modern műszerekkel már kimutatható.Én annak a híve vagyok,hogy a hullám amlitúdóját annyira komolyan kell venni fizikailag,mint például a vízhullám amplitúdóját.Nemhiszem,hogy az anyaghullám puszán fizikai absztrakció lenne.
Bár sok esetben mégis jól bevállik a Born-modell.Ahogy a Boltzmann gázmodellje is nagyon jók közelítés bizonyos körülmények között.:)
Engem nem tudsz rábírni a Born-modellre, épp eleget foglalkoztam életemben a statisztikai valószínűségekkel. Nemcsak a gondolataimban, hanem a sejtjeimben is valószínűségszámítás van. De azt is tudom, hogy a mai divat a fizikában a Born-modell.
Einsteinnek nagyon is igaza van, nagyon keveset tudunk még a fizikából.
A Marx György:Kvantummechanika könyvben szerepel egy olyan példa,hogy egy részecske lejtő potenciállépcsőhőz érkezik.A hullámképpel érthető,hogy a hullámok jelentős része bár lesiklik a éocsőn,de egy kis része mégis megfordul,és visszafelé halad.Ez az amplitúdó folytonosságának megkövetetléséből következik.A részecskekép szerint a részecskék legnagyobb része legurul a potenciállejtőn,de egy nagyon pici része visszagurul.Ha ezt a kisérletet részecskékkel szimulálnánk,akkor mindegyik részecske legurulna a lejtőn,egyik sem fordulna vissza.
Ha az elektronok állnak,akkor milyen erő egyensúlyozza ki bennük az atommag vonzását?
Olyan tények voltak a Born elmélet támaszai,hogy sohasem csapódik a detektorba fél vagy negyed részecskék,mindig csak egész részecskéket lehet deteketálni.Igen,a hagyományos klasszikus kvantummechanika szerint a hullámelméletben nem lehetne az,hogy a részecske mindig ugyanakkora kvantumként lehessen érzékelni.Mert az anyaghullám a klasszikus kvantummechanikában bármely amplitúdóértékkel rendelkezhetett,így bármilyen törtrészecske becsapódást is megengedett volna.Ez is a Born modell támasza volt,hogy billiárdgolyók pattognak egymáson és azokra valószínűségi törvényekt lehet írni.
De aztán jött a kvantuntumtérelmélet,amikor másodkvantálást hajtottak végre.A klasszikus kvantummechanikában a fizikai mennyiségeknek megfelelő operátorokra írtak fel kommutációs relációkat,amivel a fizikai mennyisgeket,mint operátorsajátértékeket bekvantálták.De a hullámfüggvény akármekkora amplitúdóval rendelkezhetett,rá nem vonatkozott semmiféle cserereláció,így érthetetlen volt,hogy hogyan következik a hullámképből a részecskeszerű becsapódás.De a kvantumtérelméletben a hullámfüggvényhez s operátort rendelnek,amihez a bozonokra kommutációs,fermionokra antikommutációs relációkat rendelnek(Pauli elv),és emiatt a hullámoperátorok(általános helyoperátor a hullámfüggvényoperátor,és impulzusoperátor ebbből származtatható) sajátértéke,ami maga a hullámfüggvény kvantált értékeket vehet fel.Ez magyarázza,hogy miért nem csapódhat a detektórba tört részecske.Mert a hullámfüggvény amplitúdója is kvantálva van a térelméletben,és ezért vagy a legkisebb lehetséges amplitúdót,vagy annak egész számú többszörösét lehet detektálni,de annak törtrészét nem.Vagyis a kvantált amplitúdós hullámok éppúgy viselkednek,mint a részecskék.A klasszikus kvantummechanikában a hullámfüggvény amplitúdója folytonos értékeket vehetett fel,így szüség volt a hullámképpel szöges ellentétben áló részecskeképpel.A diszkrét becsapódást a hullámfüggvénykre egy plussz peremfeltétel hozza létre.Csak a billiárdgolyókkal nem lehetne megmagyarázni az interferenciajelenségeket és az alagúthatást.A részecskebecsapódás egyébként hullámcsomagbecsapódással egyenlő.
Igazából a hullámkép visszaadja a részecsketermészetet,de a részecsketermészet nem adja vissza a hullámtermészetet.Ez egyfajta rovar-bogár viszony.Csak ha a hullámokra nem vesszük figyelembe a peremfeltételeket,és ezért folytonosak lehetnek,akkor kerülünk ellentmondásba a részecskeképpel.De a természet mindig biztosít peremfeltételeket,vagyis amplitúdókvantálást.
A Born-modellt,mint általános szemléleti képet a hatvanas hetvenes években közpotni képnek állították be.Pedig az anyaghullám szemlélet az ami igazán fontos.Vannak olyan gerjeszti folyamatok,amikor nem egy sajátállapotból indul a rendszer,hanem kevert időfüggő állapotból.Ekkor olyan interferenciajelenségek is fellépnek,amik a klasszikus valószínűségi képpel nem fér össze.A klasszikus valószínűségi kép akkor mükődik,ha a mérésnél elég sokat várunk,és kiválasztódik egy domináns sajátállapot,és az interferenciatagok kioltódnak.Manapság olyan rövid időfelbontású készülékek vannak,amiknél kell várni ahoz,hogy az interferencitagok kioltódjanak,és egy darab sajátállapot maradjon meg.Born idejében pedig olyan tökéletlen berendezések voltak,hogy esély sem volt arra,hogy kevert állapotból induló folyamatoknál a valószínűségi képpel össze nem interferenciával találkozzanak.Ezért Born az modelljét teljesen általánosan kinyilatkoztathatta,mert az akkori kisérleti eredményekkel teljesen összefért.De manapság már ez csak akkor ha t>>1/omega,ahol omega a két átmenet nívókülnbségéhez tartozó frekvencia.Vagyis nem szabad megvárni,hogy a hullámfüggvény kollapszust szenvedjen.
Régebben az anyaghullámokat segédfogalomnak tartották,amikből kiszámolták az akkoriban egyedüli fizikai realtiásnak hitt valószínűséget.Erre utalt a Schrödinger macska paradoxon,hogy a makroszkópikus világban nincsenek szuperponált állapotok. De már kiderült,hogy ez nem igaz,vannak olyan esetek ahol az amplitúdók interferenciája olyan jelenségeket okoz,ami a klasszikus valószínűségszámítás szerint képtelenség.De azóta bose kondenzátumokkal elő tudtak állítani Schrödinger macskát,vagyis kvantumszuperponált kevert állapotot.A kvantumszámítógépnél is a kvantummechanikai szuperpozicíóval mükődő qubitekkel akarnak műveleteket elvégezni.Ebben nemcsak az igen-nem állapot,hanem ezek lineáris kombinációja is adathordozó.
Zeh és Zurek dekoherenciás elmélete is olyan,ami a régebbi időkben el sem volt képzelhető,és a régebbi könyvekben fel sem merült.
A Born-modellt,mint általános szemléleti képet a hatvanas hetvenes években közpotni képnek állították be.Pedig az anyaghullám szemlélet az ami igazán fontos.Vannak olyan gerjeszti folyamatok,amikor nem egy sajátállapotból indul a rendszer,hanem kevert időfüggő állapotból.Ekkor olyan interferenciajelenségek is fellépnek,amik a klasszikus valószínűségi képpel nem fér össze.A klasszikus valószínűségi kép akkor mükődik,ha a mérésnél elég sokat várunk,és kiválasztódik egy domináns sajátállapot,és az interferenciatagok kioltódnak.manapság olyan rövid időfelbontású készülékek vannak,amiknél kell várni ahoz,hogy az interferencitagok kioltódjanak,és egy darab sajátállapot maradjon meg.Bron idejében pedig olyan tökéletlen berendezések voltak,hogy esély sem volt arra,hogy kevert állapotból induló folyamatoknál a valószínűségi képpel össze nem interferenciával találkozzanak.Ezért Born az modelljét teljesen általánosan kinyilatkoztathatta,mert az akkori kisérleti eredményekkel teljesen összefér.De manapság már ez csak akkor ha t>>1/omega,ahol omega a két átmenet nívókülnbségéhez tartozó frekvencia.Vagyis nem szabad megvárni,hogy a hullámfüggvény kollapszust szenvedjen.
Régebben az anyaghullámokat segédfogalomnak tartották,amikből kiszámolták a fizikai realtiást hordozó valószínűséget.Erre utalt a Schrödinger macska paradoxon,hogy a makroszkópikus világban szó sincsenek szuperponált állapotok. De azóta bose kondenzátumokkal elő tudtak állítani Schrödinger macska állapotott,ami több kvantumállapot kvantumszuperpozicíója.De már kiderült,hogy ez nem igaz,vannak olyan esetek ahol az amplitúdók interferenciája olyan jelenségeket okoz,ami a klasszikus valószínűségszámítás szerint képtelenség.A kvantumszámítógépnél is a kvantummechanikai szuperpozicíóval mükődő qubitekkel akarnak műveleteket elvégezni.Ebben nemcsak az igen-nem állapot,hanem ezek lineáris kombinációja is adathordozó.
Zeh és Zurek dekoherenciás elmélete is olyan,ami a régebbi időkben el sem volt képzelhető,és a régebbi könyvekben fel sem merült.
Tudtam, hogy hozzád kell fordulni. Gombást ismerem, ő axiómákból építkezett, ezért nagyon jó. Köszi a tippet.
Azok közé tartozom, akik nem fogadják el a Born-modellt, és megpróbálok az anyaghullámokkal valamit kezdeni. Vagyis valószínűségi alapon elfogadom a fizikát, de kizárólag valószínűségi alapra tenni annak beismerésének tartom, hogy semmit nem tudunk, csak az adatokat statisztikai úton értékeljük. Ez az amit nem fogadok el. Dehát ez egy dilletáns gondolatai csupán.
Illetve ami a nagyon korszerű letisztázott kvantummecahnikát tárgyalja az Geszt Tamás:Kvantummechanika című könyve.Ebben szerepel az állóhullámok sugárzási problémája amiről írtam.
Amiről olvastam könyvekben abban az volt írva,hogy ismert volt E=h nü,képlet,és hogy az energia és az impulzus négyesvektort alkot.Ebből de Broglie tudott következtetni arra,hogy a hullámhossz(a hullámszámon keresztül) az impulzussal van kapcsolatban.lambda=h/p.De Broglie felvetette,hogy a részecskékhez hullámot kell rendelni,aminek hullámhosszát az impulzusból ki lehet számolni.És a hidrogénatom stacionárius pályáinak sugárzásmentességét úgy magyarázta,hogy ott az elektronhullám egész számszor ráfér a pályára.2rpi=n lambda,és kijött az egész Bohr-modell,de ugyanúgy szembekerült a sugárzás kérdésével.Mert ebben a modellben szinuszhullámból képzett állóhullám volt,ami időben rezget,és az amplitúdó egy helyen periodikusan változót.Vagyis az alapállapoti pálya itt sem lett volna stabil.Csak aztán jött Davisson és Germer kisérlete,ami beigazolta,hogy a hullámmodellt a kisérletek igazolták.
Szólt Debye Schrödingernek,hogy foglalkozzon ezzel a hullámmodellel.Schrödinger volt,aki a Hamilton-féle ötletből vezette le hullámegyenletét.Hamilton ötlete az volt,hogy a geometriai optika felel meg a legkisebb hatás elves klasszikus mechanikának.És mivel látta,hogy van hullámoptika,ahol a legkisebb hatás elve nem teljesül,ezért kereste a mechanikának ezt a hullámos változatát.Csak erre az Ő korábban senki sem foglalkozott.Viszont Schrödinger levezette belőle a kvantummechanika alapegyenletét.
Viszont Schrödinger modelljében már az elektronhullám gömbszimmetrikus állóhullámot alkot,amik időfüggése exp(i omega t)-s volt nem pedig sin(omega t),ami de Broglie modelljében.Ekkor az anyaghullám amplitúdójának nagysága nem változik az időben,hanem csak a fázisa,ezért nem sugároz elektromágneses hullámot.Így stacionárius állapotban a Schrödinger atommodellben nem sugároz az atom,csak akkor van sugárzás és elnyelés,ha a külső erőtér erre nem kényszeríti.És csak az energianívóknak megfelelő energiákon történik sugárzás.A spontán emissziót pedig szintén a külső tér hatásának lehet tekinteni,mert a mező kavntáltsága olyan hatású,mintha elektromágneses hullámzás lenne.
Ajánlom Neked Gombás Pál,Kisdi Dávid:Bevezetés a hullámmechanikába és alkalmazásaiba című könyvet,ebben a de Broglie modellről is van részletesen írva.
Ez nagyon jó könyv.
A specreles vonatkozásairól nem tudok.A Noether tételnek csak a klasszikus mechanikai szimmetriás elméletét ismerem.Illetve az elektronokmezőben jelenik meg relativisztikus Noether áram.
De azt nem tudom,hogy de Broglie mennyire használta a sepcrel megállapoításait.Ami biztos az az,hogy Einstein fotonos E=h nü-s megállapoítására épített,hogy akkor a hullámhossz az impulzussal van kapcsolatban(a hullámszám akkoriban nem olyan volt divatos,mint mostanában,pedig azzal szebben látszik a kovariancia).
Hát igen,a ez a rövidítés régebbi könyvekben sincs jelen.
Igazából a vizsgán már nem a képlet pontos reprodukálása a fontos(ha az igen bonyolult),hanem a levezetésben a hozzá vezető út.Ha nem is az a képlet jön ki,aminek ki kellene jönnie,de a levezetés gondolkodásmódja jó,akkor az már teljesen jó,mert a tanár segít.De ha valaki csak a végső képletet írja le,és nem tudja,mikből következik,az egyes.Szerintem a képletek mondatokat tartalmaznak,sokszor egyből nem látszik,ilyenkor Gauss-Osztrogratszkij,vagy Stokes tétellel kell hatni rájuk,hogy látszódjanak a mondanivalójuk.
Igazából a Kepler-egyenletek is differenciálegyenletekből származik,csak sokszor integrálos alakba írják.De mondjuk Nagy Károly:Elméleti Mechanika című tankönyvében teljesen differenciálegyenletet old meg,úgy vezeti le a bolygópálya egyenletet.Ebben a bolygók mozgását a harmonikus oszcillátor differenciálegyenlete írja le.
A Maxwell egyenleteket(amik differenciálegyenletek) is sokszor integrálegyenletekké alakítják,mint a bolygómozgások törvényének differenciálegyenletét,mert az egyszerű geometriájú(szimmetriákkal rendlekző) problémák esetén szép alakú,analitikus megoldásokat lehet kapni.De ezek az iskolapéldák a ritka esetek,valójában minden bonyolult geometriájúés rájuk az integrálegyenletek csak numerikusan oldhatók meg.Ilyenkor egyszerűbb a Maxwell-egyenleteket közvetlenül differenciális formában peremfeltételekkel oldák meg és nem alakítják integrálegyenletekké.
El tudnád-e nekem magyarázni azt, ami mostanában foglalkoztat engem?
De Broglie anyaghullámairól van szó. Azt tudtam követni, hogyan jött ki de Broglie testvéreknek a klasszikus mechanikából (Hamilton-eikonál +Jacobi egyenletek) az anyaghullámok. Azonban azt olvastam, hogy a de Broglie testvérek még nem ismerhették a specrel Noether-tételeit, és emiatt kerülő úton alkalmazták a specrelt.
Utólag kiderült, hogy hibáztak, mert az energia leadása nem a sugárzó test sajátfüggvényétől függ, hanem két energiaállapot különbségétől.
Sehogy sem jön ki nekem, hogy de Broglie testvérek hibája okozza ezt a rossz következtetést, vagy pedig elértek a specrel alkalmazhatóságának a határára?
Ha esetleg nem tudsz pontos választ adni a kérdésemre, az is jó lenne, ha útba tudnál igazítani, miután nézzek?
"Egyébként elég sok ún. "potenciálisan veszélyes" aszteroida van, olyanok, amelyek a Földbe is csapódhatnak......"
Régebben láttam egy filmet a természeti katasztrófákról.Szinte képtelenség feltartoztatni egy tornádot, egy cunamit,vagy egy vulkánkitörést.A földrengések világszerte óriási pusztításokat végeznek.Ezeket sokszor ki lehet kerülne.De a film legvégén le volt írva,hogy a legnagyobb veszély az űrből érkezik,ami ellen semmit sem lehet tenni.
"Egyébként rengeteg fenyegető levelet kapnak a CERN dolgozói: én pl. azért nem tudtam e-mail-ben felvenni a kapcsolatot Horváth Dezsővel, amikor a publikációihoz szerettem volna hozzászólni, mert a rendszergazda visszadobta a levelemet "ismeretlen felhasználó" indoklással. Bizonyára Ő is rengeteg zaklató levelet kapott, ezért úgy programozta be a postaládáját, hogy az idegen személyektől érkező levelek "levélszemétnek" minősüljenek....."
Nem jó dolog,hogy így probál menekülni a kritika elől.Mert ha valaki mondjuk mérges rá,jobb ha emailen rendezik a konfliktusokat,vagy a félreértéseket,mint személyesen.Igazából a CERN dolgozóinak nem lenne szabad elzárkoznia,mert ez olyan dolog,minthogy valaki a lakáseladótól nem kérdezhetne a lakás állapota felől.Mert a CERN kisérletei óriási pénzösszeget emésztenek fel,ami az adókból származik.A Sahel övezetbe is lehetne küldeni azt a pénzt,ahol egy aszályos időszakban ezren halnak éhen.Vagyis arra gondolók,hogyha ennyi pénzt kapnak,akkor kötelességük lenne azoknak a leveleire válaszolniuk,akik munkáából levont adóból kisérletezgetnek.
A gengszterváltás előtt pedig még nem is használták a felülpontozásokat, kiírták, hogy pl. dx/dt, de amikor először találkoztam felülpontozott deriváltakkal, az egyenlet jelentéséből megsejtettem, hogy a fölülpontozás idő szerinti deriváltat jelent:)) Egyébként levezetéseket bemagolni nem hogy nem lehet, és nem érdemes, hanem egyenesen KÁROS! Ha valaki bármi ilyesmit bemagol, az elszokik a matematikai gondolkodástól! De igazad van abban, hogy az egyenletek "fizikai gyorsírás": nekem pl. egyszerűbb levezetni a Kepler-törvényeket, mint szöveggel elmondani, pedig még latinul is tanultam őket annakidején:)) A Kepler-egyenlet geometriai levezetéséhez pedig nem is kellenek differenciálegyenletek:)) Egyébként a mi matektanárunk anno a saját jegyzetében csak úgy áradozott a matematika szépségeiről, pl. ilyen szövegekkel: "a matematika könnyű tantárgy", "a deriválás és az integrálás egyszerű műveletek":)) És lelkesen is tanította, de attól tartok, hogy csak nagyon kevés hallgatójától kapta vissza ugyanazt a lelkesedést, és a fenti állításai csak nagyon kevesekre hatottak "hipnotikus szuggesztió" gyanánt!:))
Nagyon érdekes lehet ez a tanfolyam!:)Nekünk fizikusszakon elsőévben direkt kiszorták az embereket.kb.140-en kezdtünk,abból az évfolyamból már csak olyan harminc maradt.Kisérleti mechanikából a tanár a Foucoult ingás kisérlethez olyan levezetéseket használt,amiben rengeteg deriválás és integrálás volt,de akkor a legtöbbünk azt se tudta,hogy mi az a deriválás.Például nekünk az s pontról(azt hogy az idő szerinti deriválás így jelölik nem tudtuk)csak az Erste bank jutott az eszünkbe.:)De később amikor minden kisérleti fizikai tantárgynak az elméleti változatát tanultuk,akkor volt nehézség a még bonyolultabb képletek miatt.a képletet magát már nem is lehet megjegyezni,hanem a levezetést kell megtanulni.De amikor elvégeztük mindegyiket,addigra már nem tüntek olyan nehéznek.csak azért,mert addigra annyi tanártól hallottuk ugyanazokat a tmaköröket,hogy megértettük mit jelentenek a megfelelő fogalmak hétköznapi értelemben.És innentől kezdve a képletek egyfajta fizikai gyorsírássá válik.
Igen, eredetileg ugyan felvételi előkészítőnek szánták e tanfolyamot, aztán sokkal többen járnak olyanok, akiket csak úgy érdekel a csillagászat (ami szintén dicsérendő dolog, az is, ha valakit egyáltalán egy kicsit is érdekel a fizika és a csillagászat a mai vikágban), csak sokaknak hiányosak a matek ismereteik, és azoknak nagyon nehéz lehet felfogni pl. Marschalkó Gábor gyorsan felírt levezetéseit. Nem csodálom, a szférikus csillagászat példák megoldásában még én is lassúnak érzem magam, mert az számomra még új volt, legalábbis, úgy aktívan nem foglalkoztam vele, hogy csak úgy kendvtelésből kiszámítsam égitestek kelését, delelését, nyugvását, stb..... Viszont Forgácsné Dr. Dajka Emese 1 toll és 1 vezeték segítségével magyarázta el a napfoltkeletkezés mechanizmusát: a toll volt "a Nap felszíne", a vezeték pedig "a mágneses fluxuscső":))
Egyébként elég sok ún. "potenciálisan veszélyes" aszteroida van, olyanok, amelyek a Földbe is csapódhatnak......
Egyébként rengeteg fenyegető levelet kapnak a CERN dolgozói: én pl. azért nem tudtam e-mail-ben felvenni a kapcsolatot Horváth Dezsővel, amikor a publikációihoz szerettem volna hozzászólni, mert a rendszergazda visszadobta a levelemet "ismeretlen felhasználó" indoklással. Bizonyára Ő is rengeteg zaklató levelet kapott, ezért úgy programozta be a postaládáját, hogy az idegen személyektől érkező levelek "levélszemétnek" minősüljenek.....
"Valaki meg azt mondta, hogy egy csillagászhallgató barátja azt mondta, hogy "aki átment "Érdi mechanikából", az már veheti is úgy, hogy meg is van a csillagászdiplomája":)) Szóval, Érdi Tanár Úrról elnevezték az égi mechanikát "Érdi mechanikának", és csak a szívatást látják benne a pályaszámítások tanulása helyett:)) Ez nekem sem kedvencem, de ahogyan Marschalkó Gábor tanítja, azáltal megkedveltem, és sok olyan érdekességet olvastam, amin el is csodálkoztam: pl. hogy sok aszteroida a Napba zuhanva fejezi be életét: ez lesz a sorsa, ha megközelíti a belső bolygókat, stb......"
Eltén a csillagászat szak a fizikus szakkal párhuzamosan kezdődik,és sak később szakad el.De a fizikushallgatók és a csillagászhallgatók ugyanazt a klasszikus mechaikát,hőtant,elektrodinamikát és matekól analizíst hallgatják.És nagyon sok matematikát kell megtanulni.Érdi Tanárúr szerintem nagyon jól tette,ha a pályaszámítász erőltette.Mert a csillagászat is szerintem a matematikai számításoknál kezdődik.
Úgy emlékszem Poincare ismerte fel,hogy a bolygópályák hosszú időintervallumra nézve kaotikusak.Csak emberi élethez képest tünnek a bolygók mozgásai szigorúan periodikusnak.És emiatt vannak azok,hogy a kisbolygók közül sokan elhagyhatják eredeti pályájukat,és jobb esetben a Napba,rosszabb esetben a Földbe csapódnak.
"Az indiai lány öngyilkosságát azért nem értem meg, mert miért nem volt Neki mindegy, hogy attól hal-e meg, hogy öngyilkos lesz, vagy pedig attól, hogy elnyeli a fekete lyuk?"
Valószínűleg valamilyen súlyos depresszióban szenvedett,és ennek gyakori végső tünete lehet sajnos az öngyilkosság.Ilyenkor a globális,megoldhatatlannak látszó problémákat a saját problémáinak tekinti.Szerintem az öngyilkosságával azt akarta elérni,hogy ennek hatására ne indítsák be az LHC-t.Valószínűleg arra gondolt,hogy életével megmenti a világot.
Sokan azelőtt 48-as Szabadságharc elvesztése,illetve később a Trianoni békeszerződés(volt az a betiltott szomorú dal,ami miatt sokan meghaltak) miatt lettek öngyilkosak.Volt aki pedig az atomreaktorok elleni tüntetés miatt felgyújtotta magát.
Illetve vallási szekták etetik be annyira az embereket,hogy öngyilkosságra késztetik őket.Van egy ilyen barátom,akit teljesen megbabonáztak,és teljesen a befolyásuk alá kerültek.Ezek ugyanolyan pszihológiai tehetséggel rendelkeznek az emberek agymosására nézve,mint azelőtt Leninnek,Sztálinnak,Hitlernek vagy Mussolininek.
"Művészettörténet, művészettörténet! Fizikából meg kémiából legyen 5-ös!":)) És nekem sem azt írta sosem az évvégi könyvjutalmakba, hogy "a latin tanulmányi versenyen elért helyezéséért", hogy ne a latinra legyek motivált, hanem olyanokat írogatott, hogy "a matematika tanulmányi versenyen elért helyezéséért", meg "a középiskolai fizikai lapokba írt dolgozataiért":)) Szóval, jó pszichológus volt, az tény, pedig csak azért lett tanár, mert az ATOMKI-nál nem sikerült elhelyezkednie:))"
Ez jellemző.Minden tanár a saját tantárgyát tartja a legfontosabbnak.Fizikus szakon,például az oktatók a bölcsész szakos tanárokat írják le az évfolyam előtt.
