Voltunk lent, és ahogy írtam előtte, nem kockáztattam meg, hogy Bosznián keresztül vigyük a sonkát. Visszafele már üresen viszont Bosznián keresztül jöttünk. A határokon sehol nem kellett várni, max 2-3 autó volt előttünk. Többet kellett várni az autópályakapuknál, mint a határokon :)
A schengeni belépésnél a horvát rendőr is csak megkérdezte, hogy van-e nálunk valami vámolni valami, nema nista után mehettünk. Ennek ellenére, én legközelebb sem kockáztatnék, mert nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet az ember, ha kinyittatják a csomagtartót, és megtalálják a nyers hús, zöldség, sajt stb. tartalmú élelmiszert.
Az új Eszék-Pélmonostori autópályát már kipróbáltam korábban viszont most először mentem a Bradina hágóig elkészült új szakaszon. Ez így már kezd alakulni, hiszen majdnem a magyar a határtól Boszniáig, illetve Zenicától Bradináig végig autópálya van, ezen kívül horvát/magyar határellenőrzés sincs. Ezek azért nagyon sok időt megspórolnak nekünk (és akkor a Peljesac hidat még nem is említettem)
A parkolótól felfelé kb. 100 m-re ellágazik az út. Egy keskenyebb (az elején) murvás ösvény megy balra, az a vízesés aljához vezet, jobbra a szélesebb, szintén murvás út meg a tetejéhez. Egy cikkcakkos lépcsőn lehet föl- vagy lemenni.
Sziasztok! Júniusban megyünk a feleségemmel 5 napra Boszniába. Banja Luka--Jajce--Travnik--Szarajevó az útvonalunk (és vissza Banja Lukába). Első éjjel Jajcéban lesz a szállásunk, aztán Szarajevóban.
Kétszer jártunk korábban Szarajevóban (meg Mostarban), úgyhogy tippeket szeretnék olyan szarajevói (és környéki) látnivalókról, amelyek nem a legnépszerűbbek, mert azokat már valószínűleg láttuk. Voltunk az obligát városi célpontokon kívül a Skakavac-vízesésnél és Vrelo Bosnéban is.
Hát nem sírom vissza azokat az időket. Mindig volt az embernél valami, amibe a vámos beleköthetett, így a gyomorgörcs garantált volt.
De Boszniával kapcsolatban is voltak vicces történeteim. Amikor az apartmant rendeztem be, sok mindent itthonról vittem, itthon csináltattam. Volt, hogy egy egész asztal volt a tetőn, a vámos meg fapofával kérdezte, hogy van-e valami elvámolni valóm :). Mondtam, hogy nincs, csak személyes, használt cuccokat viszek, és csak keresztülmegyek Bosznián. Megkérdezte, hogy milyen értékben. Én mondtam egy kicsi számot, erre elsápadt, mert az már éppen vámolás alá esett (pedig nagyon szerette volna megúszni). Félreállított és fél órán keresztül közösen töltöttünk ki cirilbetűs papírokat.
Máskor megkérdezte, hogy mi járatban. Mondtam, hogy turizmus. Feltépte a hátsó ajtót, és diadalmasan felmutatta a fúrógépkoffert, ami a lábérben utazott, a csomagtartó meg tele konyhabútor elemekkel. Bekísértek a parancsnokhoz, próbáltam német-angol keveréknyelven megértetni vele (mert se németül, se angolul nem tudott), hogy én a saját horvát apartmanomba tartok, nem üzletelni, vagy dolgozni jöttem Boszniába. Mindegy, fizessek vámot. OK, mennyit. 100. Száz mi? Száz euró? No nem, akkor fordulok, és megyek inkább Zágráb felé. Na azt már ő nem akarta hagyni. Jó akkor milyen pénz van Magyarországon. Kérdezem tőle nevetve száz forint legyen? Zavarba jött, hogy kinevettem, visszaadta az útlevelem, és mehettünk.
Volt, hogy gitár volt nálam tokban. A bosnyák-szerb vámos kérdezi vigyorogva, hogy mi van benne púúúskááá? Mondom neki, hogy da, da puska. Kinyitotta, vigyorgott, jó utat kívánt.
Hazafelé a BiH/HR határon a horvát vámos is kérdezi, hogy mi van benne. Mondom neki, hogy puska. Na az akkorát ugrott hirtelen hátra, hogy azt hittem hanyatt esik. Azért átengedtek :)
Egyébként ide kicsit OFF. Régi történet. Valamikor 79 táján Csehszlovákiából hazafelé (akkoriban sportszert tilos volt behozni, sörből meg 2 üveg/fő volt az engedélyezett). A csomagtartóban volt a vadiúj Jofa korcsolyám, arra rá sem nézett a vámos, meg egy rekesz sör (3-an voltunk rá) noh azt nem akarta átengedni. Gondolom jó lett volna neki, ha otthagyjuk. Mondtuk, hogy egyikünk vezet, a másik kettő meg itt helyben megissza a rekesz sört. Addig egy tapodtat sem megyünk. Noh vagy beijedt, hogy jól berúgunk ott neki, vagy jófej volt, de azt mondta, akkor inkább menjenek és lecsukta a csomagtartót. :)
A nézettség lenullázódott egyébként, amikor a YT letiltotta a videókat a zeneszámok miatt kb. 6-7 éve. Aztán néhány év után írtam nekik, és azóta megint publikusak. De évek óta rájuk sem néztem, nem tudom, hogy nézik-e őket, vagy sem. Mivel a honlapomat sem használom, ezért nem is linkelem be a videókat se sehova, mert nem akarom, hogy szállás után érdeklődjenek.
(egyébként baromira nem érdekel a téma, ezért is nincs feltöltve azóta több tucat, világ minden táján készült videóm. De hogy neked is mennyi időd van hülyeségekkel foglalkozni...)
Egyébként a gömbpanorámákkal is elsők között kezdtem el foglalkozni (csak már nem lehet látni őket a honlapon a Java miatt). Meg drónozással is, meg... sok-sok egyéb dologgal.
Szóval nekem természetes ha az elsők között vagyok valamiben, és semmit nem akarok ezzel bizonyítani se magamnak, se másoknak. Egyszerűen így van, és kész.
Ezt a kijelentést én is erősnek érzem, még ha csak Boszniára vesszük is. Visszatekintve látszik, hogy a technológia kb. akkortájt jutott oda, hogy jó minőségben és széles körben hozzáférhetővé váljon ilyen videók feltöltéséhez. Ha azt mondod, téged követett mindenki más (akár más országokban is), azt túlzásnak gondolnám, ha nem haragszol meg.
Szezonon kívül nem szokott gond lenni a határokon most sem, különösen, ha az új autópálya-szakaszokat használod (Svilaj, Bijaca).
Húsvét körül viszont nagy a nyüzsgés a határokon, ott is megy mindenki a rokonokhoz, ezért ilyenkor nem a turisták, hanem a helyiek miatt van tele minden határátkelő. Jövő hét vége felé is már ez várható, úgyhogy ha a hét elején mész, akkor még nyugis lesz, de utána biztos, hogy várni kell a határon. Így is érdemesebb az autópályás határátlépést választani, valszeg az sem lesz üres, de talán kisebb lesz a tumultus.
