"Nagyon sok féle modelt megépítettem. Volt közte számos olyan, amelyik "nem működött helyesen"." Azt állítottad működő is van. Ez a hazugság. Persze ha bemutatod...
"Helyesebben az általam várttal ellentétes." De a fizikának megfelelő. Te a Newtoni mechanika helyett ezt (egely-féle) speciális pályákkal magyarázod. :-) "Így a vizsgálata során döbbentem csak rá igazán, hogy éveken át mennyire vakon "láttam" a fizikát," Meg kellet volna tanulni. Még most sem késő.
"Ha csak egyszer vetted volna a fáradtságot és ellenőrizted volna a számításokat, nem neveznél hazugnak." Megtettük. Megtaláltuk a hibákat, megpróbáltuk elmagyarázni. Nem tudtad, vagy nem akartad megérteni.
Vaaaagy tényleg képtelen vagy felfogni az alapvető ismeretek hiányában azokat a hozzászólásokat amiket leírtam eddig.. Az alapvető ismeretek hiánya esetünkben azt jelenti, hogy valahányszor szeretnék valamire választ kapni (mondjuk az öntöltő kondezátorral kapcsolatban), te azt feleled hogy "ez az én titkom, a ti dolgotok csak annyi, hogy elhiddjétek: működik".
Ok beszéljünk őszintén: Majd szétvet az irigység téged. Vaaaagy tényleg kléptelen vagy felfogni az alapvető ismeretek hiányában azokat a hozzászólásokat amiket leírtam eddig..
Beszéljünk őszintén: amit te számításnak nevezel, az nem vehető komolyan, mivel alapvető ismereteid hiányoznak hozzá... például mikor leírod hogy "az impulzus energiává, az energia forgatónyomatékká alakul"... vagy: "a forgás centripetális erőt kelt"...
nem értem miért vagy büszke arra, hogy csináltál téves számításokat, hibás modellező programot, valamint azt hazudtad, hogy készítették már működő készüléket. ez eddig nem valami nagy teljesítmény, és nem nagyon támasztja alá sem amit mondasz, sem a szakértelmedet.
Meta (Csodálatos hogy olyanok, akiknek a Newtoni mechanika meghaladja a felkészülségét, a kvantumelméletben tökéletesen otthon lehetnek... nálunk, programozóknál elég furcsa lenne, ha valaki azzal állna elő, hogy az "előltesztelő ciklus" mibenléte problémás számára, de minden másban nyugodtan forduljunk hozzá szaktanácsért)
Majdnem egyforma.. De miért is várom el, hogy reális legyél? Ha önmagában
a rés "működését" sem érted, és közben arról győzködsz, hogy nem mondod, hogy
nem értek hozzá, de mondod hogy nem értek hozzá...
Javaslom foglalkozz néhány évig az e.m. hullámok terjedésével az elmélettel
szorosan követve a gyakorlatot. Akkor nem csak gondolod, majd, hanem tudni is
fogod, hogy az e.m. hullámok nem hullámok, hanem hullám tuzlajdonságokkal jellemzett kvantumok. De minek is jellemzem vaknak a piros színt..
Ha egyszer eljut a tudatodig, hogy úgy ahogy Te most goldolkodsz, ugyanígy
gondolkodott a kőbaltás ember is, amikor a fia egy nyilat készített. Képtelen volt felfogni, hogy mi értelme lenne a pici és jelentéktelen, hülye alakú kőbalta
kilövésének.. Szerinted megértette valaha? Ha olyan vagy Te is, akkor Te sem fogsz
semmi olyat megérteni, ami nem fér bele az általad tanultakba, még akkor sem,
ha maga a jelenség dönt le a lábadról..
Szóval szerinted kizárólad az e.m. mező terjedhet tova erősen lokalizálható csomagokban? Igen/Nem ?
Mitől tartja meg az e.m. mező a koncentráltságát?
Az interferencia képet pedig kettős vagy többes anyagú résen is szemléld meg!
Tanulságos lesz! Minden anyagnál más fázistér jön létre. Nézd meg. És jusson eszedbe ha legközelebb olyanról mondsz véleményt, amit még életedben nem láttál.
A modellben a foton egy valószínűségi hullám, annak valószínűségét írja le, hogy a tér mely pontján milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba a foton. Ez a valószínűségi hullám alakilag nagyon hasonlít az EM hullám leírására, de nem ugyanaz.
Találtam egy érdekes cikket, ami épp erről a különbségről szól a kétrés-kísérlet kapcsán. Amennyire értem, a lényeg az, hogy az kvantumtérelméletben az egyfotonos állapot nem sajátállapota az elektromos térerősség operátorának, tehát valóban, egy foton esetén nincs meghatározott értéke a térerősségnek. Azok az állapotok, amikben van, azok az. ú.n. koherens állapotok, ezekben viszont a fotonszám nem meghatározott. Érdekes módon az egyfoton-hullámfüggvény ugyanazt az interferenciamintát adja, mint a koherens állapot.
A cikk:
E. C. G. Sudarshan and T. Rothman : The two-slit interferometer reexamined,'' [Am. J. Phys. 59, 592–595 (1991)]
Segíthetsz, vizsgáljuk már meg azt a csoda kétrés kisérletet. A sarkalatos pontja, hogy valóban és minden egyes esetben csakis egyetlen foton volt-e a légtérben.
Nem sarkalatos pontja, mivel eddig azt az esetet se magyaráztad meg, amelyben nagy a fényerő...
A "fotonok egyesével" legegyszerúbb módja, hogy fotoelektronsokszorozót használunk detektornak. Ezekben egy fotontalálat kivált egy szép nagy csoport elektront, ami jól mérhető impulzust ad a kimeneten. Határozottan és könnyen megkülönböztethető amplitudót ad, mint egy kettős találat.
Annyira leblendézzük a fényt, hogy egymástól elkülönülő impulzusok legyenek a detektorok kimenetén. Ilyen egyszerű.
Ez egyébként nem valamiféle elvarázsolt csúcstechnika. Az elektronika jelen fejlettségi szintje lehetővé teszi, hogy házilag összeállíts egy ilyen rendszert, és a házat se kell eladnod hozzá... :-)
A YY modellben a fotonok nem sörétszerű részecskék, csak sörétszeű elemi részecskék építik fel. A 4 felépítő részecske keringése haladás közben hullámzó mozgást okoz. Ezért különböztessük már meg a söréttől és a máktól.
Nem remekeltél pl. a két rés kísérlet sötét sávjainak leírásával.
Segíthetsz, vizsgáljuk már meg azt a csoda kétrés kisérletet. A sarkalatos pontja, hogy valóban és minden egyes esetben csakis egyetlen foton volt-e a légtérben.
Ezért kérdeztem 832-ben milyenek voltak a fotonok. Honnan lehet azt bizonyosan tudni, hogy minden egyes foton egyedül volt és a másik résen nem mehetett át ugyanakkor egy másik foton amellyel interferálhatott. Mennyi ideig tartott a kisérlet ? Hogyan állapították meg, hogy a fotonok mindig egyedül voltak és nem csak néha. Hány fotont kellett összegyűjteni az észlelhetőséghez, stb.
hogy a sugárzó kvantumos energia nem haladó em mező formájában terjed
Olyan dologról próbálsz beszélni, amiről semmit se tudsz. Megpróbálod kitalálni, mit érthetnek mások a számodra ismeretlen tartalmú fogalmakon -így nem megy. A hozzászólásod emiatt olyan mértékig értelmetlen, hogy nem tudok mit kezdeni vele.
A QED múködik. Minden idők legpontosabb elmélete. Ez elég. Tök mindegy, minek tartja valaki, aki nem tudja egyáltalán miről beszél.
Na látod? Ilyen értelmetlen összefüggésben látszik a legjobban, hogy a sugárzó
kvantumos energia nem haladó em mező formájában terjed.
És ezt a hullám jelenségek sem bizonyítják, hiszen minden hullám jelenség
kizárólag anyag közelében jelenik meg.
Ha már itt tartunk. Nem tünt fel, hogy a víz hullámterjedési jelenségeit
alkalmazzuk analógiaként em. hullámokra? Pedig tudjuk, hogy a víz hullámai
a molekulák közötti kölcsönhatás nélkül nem léteznének.
A résen való elhajlás jelensége hogyan jöhetne létre akkor ha a rés anyaga
nem lépne kapcsolatba a haladó (elektron, foton, em. ) "hullámaival" ???
Különös tekintettel arra a tényre, hogy a rés anyagának em mezeje
csak statisztikai értelemben statikus, a valóságban kizárólag dinamikus
változó em. mező veszi körül, és ezen halad át a hullámjelenséget
mutató komponens.
Így éppen olyan ostobaság hullámtulajdonságokkal felruházni a kvantumokat,
mint az ha pl. egy falevelet irányított repülési tulajdonságokkal ruháznánk fel a szélben, csupán azért mert tény, hogy jól meghatározható a repülési pályája.
A réses kísérletek: nem mindegy, hogy a rés mekkora a hullámhosszhoz viszonyítva.
meg sem értetted, hogy mi a probléma. Nem érdekel, hogy tapasztalsz-e interferenciát és hogy mekkora a rés, csak az érdekel, hogy
átmegy-e a tükrözött fénysugár mind a két ablakon vagy az összes nyitott ablakrésen egyszerre.
Tőlem leszűkítheted a többi ablakot amennyire csak tetszik, nem kell interferenciát vizsgálnod, csak egyszerűen nézd meg, látod-e a szobák belső falán a fényfoltot amikor a tükörrel a Juliska ablakán világítasz be.
Nem is tudnál interferenciát vizsgálni mert az ablakok különböző szobákon vannak.
A legelemibb módon bárki kisérletekkel bizonyíthatja, hogy a fény nem megy be az összes ablakon csak azon amelyiken bevilágítasz. A foton tehát egyenes vonalban terjed és magától nem tér le az egyenes pályáról csak azért, hogy átmenjen neked egy másik résen is, vagy száz másik résen egyszerre, hiába nyitogatod őket.
Ehhez nem kell interferencia. Vagy gondolod, hogy matematikai képzettség nélkül nem tudnád megállapítani van-e fényfolt a szobában ? Esetleg kell hozzá neked egy hullámfüggvénytáblázat ?
És ha csak azért szar a YY fotonmodell mert nincs benne számítás, az nekem elismerés. Mert ez azt jelenti, hogy akár ilyen is lehetne. A QED leírhatja a fény viselkedését, de nem mondja meg mi a fény.
