Utóhűtővel mit célszerű fűteni? Láttam példát a bejövő primer vízre és a primer hőcserélő és kompresszor szívócsonkja között a hűtőközegre is. Tervem a bejövő vízre volt, mert úgy gondolom: A primer hőcserélő után már nem szabadna folyadék állapotnak lenni, akkor már felvette a hőt a párolgásnál és a gáz állapot további hevítése már sokat nem jelent. De egyre több barkács példát látok az utóbbira, úgyhogy valami lehet nem stimmel az elgondolásomban.
Igen ez lesz az, illetve annak egy újabb verziója. De úgy, hogy Copelnd Selecz, már pillanatok alatt megtaláltam. 12000-nél járok, ami még 2009 augusztusa. Az akkori linkek minimum 95%-a nem működik. És amikor olyan a becsatolás, hogy pl ezt használom a szó mögé van rejtve a link, akkor még rágoglizni sem tudok.
Tudom, ahogy haladok előre az időben, ez az arány javulni fog.
Erre a programra hasonlít a gyűjteményemből, lehet ez már az újabb verziója. (Én olvasás közben igyekeztem az említett programokat megkeresni, letölteni)
Az index újabban nem enged képet feltölteni: "Access Denied" és még ki is léptet, így itt a kép: https://ibb.co/3Wv5Prx
Payagyerek írja a 11165-ös hozzászólásában vala: "....Ismerősömnek van 1 fasza, modern, "sokÁs" hűtője. Nyáron kiköltözött a telekre, hónapokra. Otthon mindent kikapcsolt. TV-t is. Csak a csodahűtőt volt kénytelen hagyni. Ígyhát -mikor gyütt a vellanyszámla- majdnem infarktust kapott. Szerintem marha sokat számít a kondi szelőzése. Ajtógumi tömítettsége....."
Kijjebb is húzom a hűtőnket két centivel. Annyit még elbír.
Ó, bizony! Az elmúlt 2-3 napban kb 1500 hozzászólást olvastam el. Már itt is rengeteg kérdésre választ kaptam. Most járok 9900-nál. Ott kezdenek a fiúk csencselni használt EEV-vel, meg már kezd bekerül a köztudatba az inverteres kompresszor. Egyre inkább szükség lesz vezérlésre (EEV) ..... alakul ez!
Erre a hétre terveztem a talajkollektor csövek végére az osztó-gyűjtő felrakását (előtte a csövek átmosása és nyomáspróba), majd a hosszú hétvégén több más betonozási munka mellett az osztó-gyűjtő akna betonozását.
Ehelyett kedd óta dögrovás. Épp csak annyit bírok csinálni, hogy olvasom a topikot.
A hőszivattyúnak egyébként az a nagy heurisztikája, hogy ahhoz a változtatás, hogy A helyről valahogyan B helyre tesszük a hőt, sokkal kevesebb energiával elérhető, mint B hely ugyanekkorára felfűtése, miközben A változatlan.
Ha az expandort hozzákapcsolod a kompresszorhoz (jól hőelszigetelve), akkor már csak a hőenergiát kell befektetned (meg egy kis koptatásit és hangenergiát), az anyag nyomáspotenciálra rakását viszont nem, mert éppen azt nyered vissza az expandor visszacsatolásával. (De probléma, amit előbb leírtam.)
Viszont ezzel kb. ugyanott vagy, mintha elektromosan fűtenél. Vagy nem? 🤔🤔
Nem. Asszem kevesebb energia kell ehhez is. De ebben is sokkal jobb a korábban leírt háztartási hűtőgépes verzió. (halmazállapotváltozásos)
Az a baj ezzel, hogy a melegközpont 3óra előtt van rögtön, a hidegközpont pedig 9óra előtt közvetlen, tehát pont a munkagépeken. És ez miatt szerintem nagyon nem jó ez a hőszivattyú elképzelés. Ha nem közvetlen a kompresszió, expanzió adja a hőlépcsőt, hanem a keringő cucc halmazállapotváltozása (gáz és cseppfolyós között), akkor ezzel eltolhatók az előbb említett középpontok 12órára, valamint 6órára, és szélesíthetők. Ezeken a helyeken pedig a barandezés kialakítását a hőcserélésre lehet szabni. A munkagépek pedig nincsenek kritikus hőmérsékleten.
Ez az. Ezt kéne megvizsgálni, hogy ez jó -e arra amit mondtam. Nem állítom, hogy tuti jó az egyéb adódó problémák miatt, de az elvi lehetőség szerintem meg van.
"Nagy nyomás is kell hozzá, hogy elég hő legyen, meg így felesleges a visszatérő ág."
Hogyan lenne felesleges a visszatérő ág? Ott ha nem nyernénk vissza rengeteg energia elveszne.
"Jobb elereszteni a levegőt, még akkor sem tudsz eléggé jól megszabadulni az okozott hidegtől."
A hideg csak a kimenő turbinában lenne, annak is a végén, előtte a csőben nem.
"Ráadásul ehelyett jobb, ha egyszerűen csak elektromosan fűtesz levegőpréselés helyett. Jobb a hatásfoka."
Az elektromos fűtésnél mindennek jobb a hatásfoka.
"Meg kell értened, hogy egy rendes hőszivattyúzás akkor jön létre, ha halmazállapoti változás is van oda-vissza az áramoltatott cuccban."
Nem kell halmazállapot változás okvetlenül a hűtéshez. Csak azért csinálják így mert egyszerűbb a gépezet. Elég egy kompresszor. Aztán a folyadékot áteresztik egy folyadék szelepen.
"És ez külön helyen történik a rendszerben. Pont ez a lényege egy háztartási hűtőnek is, ami kívül fűt. Ha csak a gáznyomással variálsz, azzal nem tudsz hőt "szivattyúzni"."
Elvileg szerintem lehet. Kérdés, hogy menet közben milyen gyakorlati problémák lépnének fel.
"A lényege az, hogy az energiát szállítja a megváltozott halmazállapotú anyag az egyik helyről (hideg) a másikba (meleg) a cirkuláció során. De a te nyomásos elképzelésedben nincs ilyen, ott csak a kompresszorteljesítményt viszed bele. A hideg helyről semmi. "
A környezeti levegő hőjét vinné be. Amikor kimegy az már lehűlt, hideg. A kettő közötti energia különbség az marad bent a házban.
"Ezt próbálná helyettesíteni az expanziós visszanyerés, de értelmetlenül, mert akkor ott a hideget is bezabálja, ami pont nem kell."
Nem zabálna be, mert az expanzió a kimenő turbinában már kint van. Nincs a házon belül. A hideg levegő kimenne.
"Te értsd meg a hőszivattyúzás lényegét!"
A szokásos hőszivattyúk elvét jobban értem, mint te gondolnád.
Tehát mégegyszer. A hőszivattyúzás lényege, hogy a cirkuláló anyagnak a hideghelyről energiát kell felvennie. Ezt szállítja, és a meleghelyen le kell adnia. A hideghelyen így hűt, a meleghelyen pedig így fűt. A halmazállapotváltozással ezt meg lehet valósítani (elpárolgás, lecsapódás. hőelvonás, hőleadás).
A háztartási hűtő meg a légkondi kompresszora előmozdítja ezt a folyamatot, és egyben cirkuláltat is.
Egy halmazállapoton belül nem jó ez az ötlet. Nagy nyomás is kell hozzá, hogy elég hő legyen, meg így felesleges a visszatérő ág. Jobb elereszteni a levegőt, még akkor sem tudsz eléggé jól megszabadulni az okozott hidegtől. Ráadásul ehelyett jobb, ha egyszerűen csak elektromosan fűtesz levegőpréselés helyett. Jobb a hatásfoka.
Meg kell értened, hogy egy rendes hőszivattyúzás akkor jön létre, ha halmazállapoti változás is van oda-vissza az áramoltatott cuccban. És ez külön helyen történik a rendszerben. Pont ez a lényege egy háztartási hűtőnek is, ami kívül fűt. Ha csak a gáznyomással variálsz, azzal nem tudsz hőt "szivattyúzni".
A lényege az, hogy az energiát szállítja a megváltozott halmazállapotú anyag az egyik helyről (hideg) a másikba (meleg) a cirkuláció során. De a te nyomásos elképzelésedben nincs ilyen, ott csak a kompresszorteljesítményt viszed bele. A hideg helyről semmi. Ezt próbálná helyettesíteni az expanziós visszanyerés, de értelmetlenül, mert akkor ott a hideget is bezabálja, ami pont nem kell.
Akkor azt érted, hogy ha egy szobahőmérsékletű nyomástartályt kitágítasz külső nyomásra, akkor pont úgy lehül az egész, mint ahogy felmelegedett, mikor összenyomtad?
