A hitet hirdető emberek az évszázadok során divatba jönnek. Az egzotikus módon-halállal- szerető Jézussal is ez történt. Ha a világi hatalmaknak érdekévé válik a Biblia, akkor legyártják, összevágják az évszázadok során azt a Bibliát, amelyik megteremti nekik az alattvalókat.
Ahol Steinert kritizálják, ott föl kell sorolni a Jézust kritizálókat is.
Szia Nagy Fehér Főnök!
Szal az érdekelne, szal hogy te mit gondolsz pl., nem lenne-e az jó
megoldás-szerintem jó lenne-, ha nem kirugdosnák a tanárokat az
állásukból-mivel kevés a gyerek-, meg nem sorban bezárnák az
iskolákat, HANEM csökkentenék a tanárelőállító ipar termelését: itten
konkrétan az egyetemekre merészelek gondolni. Hát ez senkinek nem
jut eszébe? Kitől függenek az egyetemi felvételi létszámok?
Te különben miért idézted ide ezt a cikket? Kikkel értesz egyet, a
Waldorfosokkal? Az alternatívokkal? A konzervatívokkal?
Nagy vihart kavar ez a Vekerdy, az biztos, csuda egy ember, tud
valamit, nem?
:) Üdv.: szömi
Nem hiszem, hogy van olyan W. suli a z országban, vagy akár a világon, amelyik kisebb-nagyobb mértékben ne népszerűsítené az antropozófiát. Na ez az az ideológia, ami a Waldorfban gáz.
Én úgy tudom, a Waldorf iskolák direkt kihangsúlyozzák, hogy ők ideológiamentesek. Van Waldorf Indiában is, Izraelben is, a legjobb tudomásom szerint. Nem világnézeti iskola, hanem módszertani.
Nekem a W. azért szimpi, azért közelít a számomra ideálishoz, mert tovább hagyja a gyereket gyereknek lenni. Azokat az eszközöket, amivel ezt eléri, most részben megpróbálják beépíteni a hagyományos alapoktatásba is, ez szerintem mindenképpen hasznára válik a gyerekeknek; csökken a nyomás rajtuk, kevesebb lesz a strsszhelyzet, tovább maradhatnak gyerekek.
NINCS ideális iskola.
AZ IDEÁLIS iskolához egyforma egyen-gyerekek kellenének. És egyforma egyen-szülők.
Amíg különbözünk egymástól, addig nem ugyanazt tartjuk ideálisnak. És ez így jó.
Már írtam, hogy én pl. az egyik gyerekemnek abszolúte jónak tartanám a W-ot, a másiknak meg egyáltalán nem.
Az egységesítésre való törekvés nem túl liberális dolog. Legyenek az iskolák sokfélék, legyenek olyanok is, amelyek "nem ideológia mentesek", meg olyanok is amelyek annak tartják magukat (ami persze butaság)
Persze sajnos vannak nagyon szar iskolák, amik mindenfajta gyereknek csak ártanak. Na, ilyenek azért nem kellenének.
Volt már olyan a történelemben, hogy valaki hibás kiindulópontból ért el eredményt, lásd: Amerika felfedezése.
Szvsz egy olyan iskola volna ideális, amelyik nagyrészt Waldorf módszerrel nevel, de ideológia-mentesen. Mellesleg az új alapoktatási törvény ebbe az irányba mozdítja el az oktatást.
ez is kiválóan mutatja, hogy a WALDORF iskola pontosan az ellentéte KOMMUNIZMUS-nak; ott az elmélet volt csodálatos, a gyakorlati megvalósítás pedig katasztrófális
A nejem barátnőjétől hallotta, hgoy ez milyen jó, úgyhogy a nejem szeretné majd a kiskölköket ilyen suliba iratni.
Én voltam egyszer finnországban, ahol bölcsödétől középiskoláig mindenféle nevelési-oktatási intézményt láttam.
Nos asszem ott minden suli olyasmi mint nálunk egy Waldorf lehet.
magam is elcsodalkozom minden Steiner olvasas kozben, hogy hogyan bir a gyakorlat ennyire jo lenni. es a vicc, hogy a gyakorlati utmutatast is ugyanaz az ember dolgozta ki.
Lassan leesett nekem a huszfillér, hogy itt ez a beírás, az egész, egy cikk idézete. Ez azért nem volt számomra érthető elsőre, mert a gondolatjelek a beszélgető felek között pontatlanok-gondolom Féderer Ágnes beszélget Vekerdyvel-, és ömlesztve van az egész.
Mint tapasztalatlan , csetlo-botlo szulo legidosebb, "devians" viselkedesü utodom beiskolazasanal melaztam el azon, hogy beiratom gyerekecsket a Waldorfba es ezert eltoltottem egy nyilt napot az oskolaban. Valami olyasmi jott akkor nekem ossze, hogy az iskolat kifejezetten olyan gyerekek szamara talaltak ki, kik az atlaghoz viszonyitva a szelso helyeken tomorulnek, azaz egyfelol a mini Einsteinek ill. a mini Caligulak szamara. Mondjuk megrazo elmenyem volt, hogy az egyik utodott kolyok masfeloras beszelgetesem ideje alatt az egyik tanerovel megszakitas nelkul püfolt egy deszkalapot kalapaccsal. A tanerorenek a szeme se rebbent, de en elmenekultem, hogy ne nezzem a kolyok fejet deszkalapnak. Mivel magzatom nem egy Mde Curie ill. egy Messalina ezert ugy dontottunk, hogy jo lesz neki a hagyomanyos "alattvalogyar" is. Valoszinu, hogy jol dontottunk, mivel a masik ket utodomat is deviansnak nyilvanitotta a pedagogia es a pedagogusok hulyesege ellen semmifele Waldorf nem segit, mivel ott is pedagogusnak hivjak az alkalmazottat.
Van egy könyvem is ebbol az idobol: Das Wagnis Erziehung, aus der Lebenswirklichkeit der Rudol steiner Schule. Haaaat, nem tudom, hogy mennyire eletkozeli ez a tanitasi moszer, pl. alternativ targykent orosz vagy francia helyett, babszinhazast jatszanak a gyerekek, alternativ neprazj cimszo alatt
A legkisebb gyermekem olyan iskolába jár, amelyben a Waldorf-iskola hagyományait is alkalmazzák. Olyan tanár tanítja őt, aki a Waldorfban tanított, ráadásul érdekes módon az elméletet elveti, de a módszerek nayg részét elfogadja és alkalmazza.
A lényeg az, hogy a gyerek - az összes gyerek - jól érzi magát, szeret odajárni, szeretik a tanárokat, személyiségük kiteljesedik, kompelxusaikat levetkőzik, vagy azok kis enm alakulnak... Egyszóval nagyon jó.
Egy hátulütője azért van ennek a nevelési módszernek: ha mindenki ilyen iskolába járt volna, ez a politika-fórum sokkal unalmasabb lenne: csupa értelmes, hasznos hozzászólás, sehol egy elmebeteg ámokfutás...
Mivel a mai politikusok szerint az ideológia nem más, mint ürügy a lopásra, semmi értelme nincs bármit is erővel bekategorizálni liberálisnak vagy konzervatívnak.
A Waldorf egy sajátos típus, ami bizonyára nagyon bevált bizonyos fajta gyerekeknél, míg másoknak valsz. nem lenne hasznos.
Néhány tapasztalatot hallottam róla, azok egyértelműen pozitívak voltak.
Hogy az USA-ban valami szekta odacsapódott egy adott iskola mögé, ez szerencsétlen. Ha ez csak egy helyi egyszeri jelenség, akkor semmi baj nincs a Waldorffal, a Scientológia térnyerése óta óvatosabb vagyok minden ilyen dologgal.
Kedves NagyFehérFőnök!Te szó szerint majmolod a Vekerdyt.Sehol nem teszel ki idézőjelet.Tudomásom szerint ő utálja az ilyesmit.:)
http://bagojj.akg.hu/paletta/pedagogia/tani-tani/1997-2/vekerdy.htm
"Manapság Európában – mondjuk inkább Eur-Amerikában, de talán azt is mondhatnánk: földkerekségszerte – nem bízhatjuk többé magunkat másokra, mesterekre, gurukra teljes egészében. Ha ezt tesszük, ez mindig csak menekülésnek fog bizonyulni, és jaj nekünk – és jaj tanítványainknak – ha valamelyik izmus vagy zófia neofita (s így elviselhetetlenül túlbuzgó) híveivé válunk.
Én úgy gondolom, hogy a modern ember a maga autonómiájának kimunkálására – kikovácsolására – hivatott. Ez mindenkire egyformán érvényes, de megléte vagy hiánya kiáltóan jelentkezik ott, ahol úgy lépünk emberek elé, hogy ki vannak szolgáltatva hatásunknak – mi pedig ki vagyunk szolgáltatva az ű elfogadásuknak vagy elutasításuknak… (Legszívesebben azt mondatnám: űrizkedjünk azoktól a magukkal ragadó mesterektűl, akik igényt tartanak rajongóikra, azaz szívesen formálnak rajongó tanítványi kört maguk köré; és űrizkedjünk azoktól a tanítványoktól, akik rajongóinkká akarnak válni. – Mindez persze nem a gyerekekre – és közülük is kiváltképpen a kamaszokra – vonatkozik, hanem felnőttek közötti viszonylatokra, hiszen most azt próbáljuk kideríteni, hogy a tanárnak kitől és mit is kellene tanulnia.)"
Milyen iskola kell a gyereknek?
Nálunk több pedagógus jut egy diákra, mint a fejlett világ többi országában
NSZ • 2003. május 5. • Szerzo: Féderer Ágnes
Vekerdy Tamás szerint a mai iskolák többsége olyan, mint egy kolbászgyár: hátul betöltik a gyereket, elöl meg kijön a méretre szabott alattvaló.
Újra kiadják Milyen iskola kell a gyereknek? címu könyvét. Furcsa, de amikor belelapozunk a „régi” kiadásba, azt látjuk: mintha nem is a kilencvenes évek eleji, hanem a mai oktatási helyzetet vázolná. –A könyv eredeti címe az volt: Álmok és lidércek. A szinte változatlan új kiadás azt is jelenti, hogy a lidércek még mindig itt vannak. A leromlott magyar iskolarendszerben valódi fordulat és változás nem történt, megmaradt porosz hagyományúnak és felülrol vezéreltnek. Nem a gyerekekkel törodik, csak tananyagot szeretne átpréselni a gyerekanyagon. A többé-kevésbé demokratikus iskolarendszerek alulról építkeznek, a gyerekbol indulnak ki, és azt mondják: mindenki bontakoztassa ki a személyiségét, hiszen a társadalom számára is az érett egyéniségek hozzák a legnagyobb hasznot. Erre persze sokan rávághatják: no persze, szép is volna, ha az oktatási intézmények csupán képességfejleszto helyekké válnának. Konkrét információkra, képletekre, évszámokra, versekre meg már semmi szükség? – Dehogynem! Nincs olyan iskola, irányzat, amelyik ezt állítaná, ez még vádaskodásként megfogalmazva is hiteltelen. Igenis, szükség van információkra, de jól megválogatottakra, és persze a gyerekekhez szabott módon kell adagolni oket. Tudni kell, hogy, mit, mikor és hogyan. Kiskamaszkorban a természettudományokat nem helyes atomszerkezettel és számításokkal kezdeni, hanem például csöppentsünk citromot a teába, és próbáljuk kideríteni, miért lett világosabb. Láttam gyerekeket, akik lelkesen kísérleteztek otthon káposztalével, lakmuszpapírral és miegyébbel az iskolai kémiaoktatás nyomán. Megértették, amit láttak, amit csináltak, érdekelte oket, úgy érezték: érdekes és fontos ez a rejtélyes világ. Most már végképp nem értem. Ha tudjuk, hogy milyen a jó, és demokratikus oktatás, ráadásul ön – másokkal együtt – eléggé régen„kiabál”, idorol idore komoly szakmai érvekkel támasztva alá, hogy nagy baj van a magyar iskolákban, miért nem változik szinte semmi, noha reform reformot követ. Legfeljebb egyre több alternatív iskoláról hallani, gombamód szaporodik azoknak az intézményeknek a száma, amelyekben olyan gyerekek találnak mentsvárat, akikkel a „normál” oktatás nem tud mit kezdeni. – Az alapkérdés mindig az: a gyerek van az iskoláért vagy az iskola a gyerekért. Diktatúrákban az iskola is hatóság, az állam elorenyújtott csápja, demokráciában az iskola szolgáltatás, amelyet a gyerek, illetve az érte felelo szülo tetszése szerint vesz igénybe, attól függoen, hogy milyen nevelést kíván adni és adatni gyermekének. Az, hogy ma már több mint háromszáz egyesületi, alapítványi és magániskola létezik Magyarországon, reménykelto, hiszen ezek – és egyre több önkormányzati iskola is – többnyire valódi gyermekközpontú neveloi szemléletre törekvo alternatívái a tananyagközpontú, a feledés számára oktató iskoláknak. A rendszerváltozást követoen az oktatási miniszterek úgyszólván mindegyike megpróbálkozott bevezetni ezt a gyermekközpontú megközelítést – vagy legalább beszélt róla –, de közben e szempontoknak meg nem felelo, tananyagnövelo intézkedések születtek. Eközben foglalkoztatáspolitikai gondok is nyomasztják az iskolákat: Magyarországon több pedagógus jut egy gyerekre, mint a fejlett világ többi országában, mialatt a gyerekek száma folyamatosan csökken. Ebbol az következne, hogy a tanárok egy részét el kell bocsátani? – Ezt egyik kormány sem merte eddig megtenni, noha minden oktatáspolitikus – pártállástól függetlenül – tisztában van a valós helyzettel. A problémát a magyar iskolarendszer és a pedagógusok még most is – a kedvezo változások ellenére is – nyomott fizetése hordozza. A helyzet meg- és feloldásához azonban nemzeti közmegegyezésre volna szükség. A valódi, a gyerekek jövojét érinto kérdések helyébe sokszor álproblémák lépnek. Akkor most már adjon tanácsot, hogyan élheti túl az általános iskolát ma egy gyerek és a szüloje? – A legfontosabb, hogy jól kell iskolát és tanítót választani. Mivel az iskola sajnos leküzdendo akadállyá vált, a gyereknek azt kell éreznie, hogy a szülo mindig, mindenben mellette, mögötte van, és minden körülmények között ot fogja megvédeni a világgal, no meg az iskolával szemben. Régen azt hangoztatták: ne legyen kettos nevelés! Egy pszichológus csakis azt mondhatja: igenis szükség van a kettos nevelésre, a gyerek számára dönto fontosságú, hogy a környezetében élo felnottek „azonosak legyenek önmagukkal”, azaz a saját érzéseiket és gondolataikat juttassák kifejezésre, ne hazudozzanak. A család a legfontosabb tényezo a gyerek életében. Aki igazán jó, érzelmi meleget és biztonságot adó családból érkezik, az elonyös helyzetben van, rengeteget kibír. A jó szülo ma stiklikben vesz részt, ha kell, segít például befejezni egy fogalmazást a hullafáradt gyerekének. Az ilyen stiklik tapasztalatom szerint késobb úgy térülnek meg, hogy a gyerek a biztos háttér tudatában egyre ügyesebb, önállóbb lesz. A Waldorf-iskolát és módszert, amelyrol a könyvében is olvashatunk, és amelyet ön – hogy a könyv címénél maradjunk, „álomnak” – sokkal inkább követendo mintának tart, mint a hivatalos pedagógiát, gyakorta éri az a vád, hogy a „hülyék” iskolája, mert nem oktatnak benne semmit, csak szórakozni járnak ide a gyerekek. – Megértem, hogy nehéz elfogadni: létezhet olyan iskola is, ahol nincs osztályzás meg feleltetés, a gyerekek nagyon szeretnek odajárni, ráadásul kiváló eredményeket érnek el. Igen, tudjuk, hogy nevetséges tévhitek élnek az alternatív oktatási módszerekkel szemben, ezekben van persze jó adag irigység is, no meg félelem, tájékozatlanság. De ha a hivatalos oktatás szörnyu, az alternatív módszerek pedig még ma is gyanúsak, mi lehet ön szerint a megoldás egy ilyen kaotikus helyzetben? Milyen iskola kell tehát a gyerekeknek? – A gyerek testi és lelki sajátosságának ismeretébol kiinduló gyermekközpontú iskola, amelynek pedagógusai nem szaktárgyi tudósok, hanem a gyerekrol és szakszeru fejlesztésérol tudnak sokat. Olyan iskolákra van szükség, ahol a gyerekek természetes érdeklodését nem fojtják el, ahol nem veszik el hitüket, hogy a világ és az ember megismerésre érdemes. Ahol olyan környezet veszi körül oket – a kézmuvességtol a muvészetekig és korukhoz szabott módon megközelített tudományokig –, amelyben mindegyikojük kibontakoztathatja a meglévo képességeit, ahol nem unalmas és szorongást kelto a részvétel, ahol igaz és hatékony közösségek is megszületnek. Öntudatos állampolgárokat nevelnek ezek az iskolák, nem rosszul idomított alattvalókat. Több mint tíz éve arra szeretnénk rávenni az államot, hogy egyformán támogasson minden iskolát, hadd induljon egyenlo esélylyel egy alternatív intézmény is, hogy megszunjék végre ez a káosz, amikor önkormányzati iskolákat zárnak be, mert nincs rájuk igény, nincs elég gyerek, ugyanakkor más, alternatívnak nevezett iskolák kapui elott sorban állnak a gyerekek. Ám ezek meg nem tudnak bovülni, mert nincs megfelelo épület és pénz a muködtetésükhöz. Szerintem a szülokre és a gyerekekre kellene bízni a választást. Ok tudják eldönteni a legjobban, hogy milyen iskola kell a gyerekeknek.
Gyakorló Waldorfos szülőként úgy látom, hogy mindenféle ember járatja a gyerekét W-ba. Nálunk van gazdag és szegény, okos és buta, rovásírásfan és szdsz-es, fényfaló és materialista... Elszánt antropozófia- ill. Steinerhívő alig, de ez csak jó. A közös bennük (bennünk) a deviancia :))
A gyerekeink imádnak Waldorfba járni, szeretik az osztálytanitó(nő)t, szép lassan okosodnak is -- ez a lényeg. Nálunk van TV, számítógép, de minden a maga helyén, mint egy lehetséges program a sok más között.
Egyelőre még nem bántuk meg, hogy Waldorfba jár a gyerek.
Az öcsém Waldorf óvodába járt, és most Waldorf iskolás, úgyhogy eléggé belülről látom a dolgokat. Az iskola fő célkitűzése, hogy szellemileg, érzelmileg és fizikailag harmóniában neveljék föl a gyerekeket és ez a három terület egységben maradjon. Tehát természeténél fogva nem az agyragyúrós, vérkonzervatív iskolák közé tartozik, viszont mivel a gyerekek egy tradíciókkal bíró, állandóságot biztosító, szerető és meleg fészekbe kerülnek, ezért megtanulják tisztelni a szabályokat és szabadon, mégsem szabadosan nőnek föl.
Persze nagyon sok múlik a pedagóguson, aki elég nagy szerepet kap a nevelésben (végig ún. osztálytanító van, aki 12 éven keresztül viszi végig a gyerekeket) -- hogyha kikapnak egy vaskalapos, dogmatikus faszfejet, akinek olyan mániái vannak, hogy pl. kizárólag téglatest alakú zsírkrétákkal rajzolhatnak a dedek, máskülönben károsodik a személyiségfejlődésük, az nem kellemes dolog.
Habár a steineri filozófia, amin a dolog alapul, nem kimondottan materialista valami, én biztos, hogy Waldorf iskolába adnám a gyerekemet.
Ezt nem tudnám megmondani. Mindenesetre a W. egyszerre tanít a gondolkodás szabadságára és a szabályok tiszteletére, ez igencsak összecseng a manapság divatos liberális konzervativizmusra (mert van ilyen, nézd meg a kocsmában züllő, amúgy liberálisan élő, de társaságban a konzervativizmust egekig magasztaló entellektüel réteget).
szerintem politikailag teljesen a magyar atlagot adjak (legalabbis a valasztas kornyeken a gyerekek elbeszelesevel elegge bekerult a politika az iskolaba. a gyerekek - nyilvan az otthoni peldak alapjan partokat valasztottak, ment az ideologiai baromsag. ez alapjan eleg jol be lehetett tajolni a szulok politikai orientaciojat. a fiam napokig bogott, mert a baratjanak az apja kijelentette, hogyha a komcsik nyernek, akkor ok kivandorolnak. :().
az viszont biztos, hogy a w iskolakban nagyon magas a pedagogus szulok aranya (8/30), nagyon sok a sokgyerekes csalad (91/30) es sokukkal nagyjabol azonos koncerteken es kiallitasokaon lehet talalkozni.
a tv egyebkent nincs tiltva, csak az esszeruseget hangoztatjak. (a teljes tv tiltasnak a tapasztalataim szerint az a kovetkezmenye, hogy akarhol tvvel talalkozik a gyerek, lezsibbad elotte) uez igaz a szamitogepre.
Konzervatívnak nem az, legalábbis nem keresztény konzervatív:
"USA: Waldorf tanárok állítják, hogy Lucifer vezetése alatt állnak
A topic című lap számol be egy igencsak különös kaliforniai szövetségről, amelyben hívő keresztények fogtak össze a vallások mindennemű köztámogatását ellenző polgárokkal.
Szervezetük, amely az "emberek a legális és nem szektás iskolákért" elnevezést viseli (angol rövidítése PLAN), beperelte Sacramento város tanügyi igazgatását, és azt akarja elérni, hogy azonnali hatállyal szüntessék be néhány Waldorf iskola állami finanszírozását.
A vádiratban az olvasható, hogy a Waldorf iskolák elválaszthatatlanok az antropozófiától, azaz egy okkult eredetű vallástól.
A PLAN egyik vezetője dolgozott egy ideig a kaliforniai Waldorf iskolák egyikében, míg le nem lepleződött előtte a tanítás vallási jellege.
A Waldorf tanároknak készült képzési anyagokban felfedezett különböző szövegeket, okkult tudományról", "szellemi hierarchiákról" és "az ember szellemi vezetéséről".
A Waldorf tanárok a diákokat azok csillagjegyétől függően 4 csoportba osztották. Hitvalló keresztények számára teljességgel elfogadhatatlan továbbá egy sokatmondó kijelentés a "Túlélési útmutató Waldorf tanárok részére" c. kiadványban. amelyet a területileg illetékes tanügyi hivatal képzési forrásanyagként engedélyezett.
Ebben a Waldorf képzés vezetője a következőket írja: "A legtöbb dolog, ami tanári munkánkhoz, felkészülésünkhöz, művészi, sőt meditatív munkánkhoz hozzájárul, Lucifer vezetése alatt áll. Az ő felügyelete alatt nagyszerű tanárok lehetünk, mivel sok mindent neki köszönhetünk, ami a múltban a civilizáció és kultúra felvirágzását jelentette.""
