Üdv Adott egy faramuci helyzet Édesapámék 30 éve elváltak és egy másik nővel élt azóta is de nem házasodtak meg,nem született közös gyerekük de a hölgynek van régebbről 2 lánya A közösen összehozott vagyon egy vidéki családi ház ami a kettőjük nevén van ,értéke kb 5-6M és 2M személyi hitel ami a fater nevén A hölgy sajnos meghalt A lányok követelik az örökségüket ami ugye a ház fele de mi van a hitellel?? Ne adja isten de Apummal(ő se fiatal már és a történtek is megviselték) is történne valami akkor mi csak a hitelt örökölnénk az öcsémmel?
Van erre valami megoldás hogy ne így legyen? Köszi zs
igen, mert mind a gyermekidnek mind a házastársadnak az ajándék az illetékmentes. úgy " üríted " ki a végrendeletedet, ahogy akarod, ami marad az lesz a hagyaték tárgya. ha semmi, akkor semmi. :)
Fura kérdésem van a tisztelt jogtudósokhoz: létezik-e "előteljesítés" a végrendelet terhére?
A megtakarításomra mindig úgy tekintettem, hogy az lesz a hagyatékom, melyről végrendeletet is készítettem. Kedvezményezettek: két vér szerinti lányom és a második feleségem, egyenlően,1/3-1/3 arányban. Ha most, még életemben egy bizonyos, azonos összeget kiadok ebből mindegyiküknek "előteljesítés" gyanánt, akkor számíthatok-e arra, hogy ez adómentes lesz?
nem ugyanaz, mert az öröklési szerződés végintézkedésnek minősül - ergo két tanú kell rá.
pl. végrendeletnél is kell két tanú ( ha csak nem saját ekzűleg irja és aláírja ) de ott nem kötelező az ügyvédi ellenjegyzés, ergo pl. az ügyvéd lehet az egyik tanú. viszont öröklési szerződés általában ingatlanra kötődik - ügyvédi ellenjegyzéshez kötött okirat- igy tehát ügyvéd + 2 tanú is ( tehát az ügyvéd ne legyen az egyik )
na de eltértünk a tárgytól. a tartásin tehát nem kell. az alapján az életünkben kerül sora tulajdonos váltásra - alakilag tehát nem végintézkedés szabályai szerint készül.
Arra szeretnék választ kapni,hogyha az Apám által kötött Tartási szerződésen csak az ügyvédi ellenjegyzés szerepel meg a jogosult és kötelezett aláírása és a 2 tanú aláírása nem akkor ez a szerződés támadható-e?
Abból következik a megállapításom, hogy most, amikor nagy szükség lenne a pénzre a nagynéném ellátásához egy jó otthonba menne belőle, de nem járul hozzá a "mostohalány", hogy az ingatlant eladják, kijelentette, csak akkor lesz hajlandó az eladásról tárgyalni , ha már nem él, így nagy teher fizikailag, anyagilag az ellátása, és csak az én és a lányom részéről. Másik két ág nem száll bele a költségekbe. :(
2. minden testvér részét annyian, ahány gyermeke van, tehát három részre megy- a 6-ok egy részt örökölnek
3. a közös tulajdon megszüntetése keretében a néhai férj lánya kifizet benneteket az ingatlan forgalmi értékét közösen megállapítjátok- nyilván irányadó lesz a hagyatékban meghatározott érték, de nem kötelező erejű.
( tehát jó esetben - szerződéssel szűnik meg a tulajdonközösség )
4. közös tulajdon megszüntetése érdekében pert lehet inditani ( rossz esetben )
Van egy kérdésem, nem találok rá egyértelmű választ, segítsetek.
Az édesanyámék négyen voltak testvérek, közülük már csak egy nagynéném él, idős, nem jó állapotban van sajnos. :(
Nagynénémnek nincsen gyermeke. A férjének, aki 20 éve meghalt, van egy lánya. Így a lakás tulajdonjogát, amikor a férje meghalt, fele részben a férje lánya, fele részben házastársi vagyonközösség címén a nagynéném örökölte.
Mivel nincs leszármazottja, így a testvérei halála miatt a testvéreinek leszármazottjai örökölnek (?) tudtommal. A három elhunyt testvére közül kettőnek született 1-1 gyermeke, egynek 6. Minden unokatestvér él. A kérdésem, hogy ebben az esetben a vagyonmegosztás három felé osztódik, (a három egyenlő részből egy rész tovább 6 felé), vagy az unokatestvérek egyenlő arányban örökölnek, tehát nyolc egyenlő részben?
Végrendelet nincs.
Az ingatlanra az elhunyt férj lánya igényt tart, ez további kérdéseket vet fel. Ebben az esetben hogyan juthatnak az örökösök örökrészükhöz?
- anyukám mikor 8 éves voltam itt hagyott minket (ikrek) és Kanadában kezdett új életet és alapított új családot (azaz férjhez ment és szült kint egy gyermeket is) , mi gyermekotthonba kerültünk 18 éves korunkig közben tartotta velünk a kapcsolatot is. Azóta persze felnőttünk de a kapcsolatot tartjuk velük bár nem olyan szorosan.
Kérdésem a következő:
- halála esetén jár -e nekünk köteles rész a Kanadai törvények szerint?
- ezt , hogyan tudom majd érvényesíteni?
.- férje halálakor nekünk jár-e köteles rész?
- végrendelettel kizárhatnak- e minket az öröklésből?
Próbáltam neten utána keresni de nem nagyon találtam semmit!
Szeretnék megosztani egy felháborító történetet, ami sokkolt engem is. Hogy ilyen nehéz legyen megértetni a szolgáltatókkal, hogy mit akar az ember... hallatlan ez az ország.
Egyik olvasónk fordult hozzám panaszosan ezen a héten, és egy igen abszurd eseményláncolatról számolt be. A nevét nem vállalta így nevezzük őt NM-nek, aki már nyugdíjas, és nemrég elhunyt legfiatalabb gyermeke.
Fotó: rabbi.zsinagoga.net.
NM unokái fognak majd elhunyt[...] Bővebben!Tovább »
ha alapterületet is növeltetek, akkor ráépítés jogcimén tulajdonjogot is kaphatsz
ha viszont esztétikai felújítás volt akkor az értéknövelő beruházásod kaphatod.
új ptk szerint végrendelet hiányában a törvényes öröklés rendje alapján is örökölsz tulajdonjogot is és haszonélvezeti jogot is az utolsó közös lakáson és annak berendezési tárgyain
tehát nem fognak tudni csak úgy "kidobni a gyerekek "
alap helyzet tul képp annyi, amiben megállapodtok.
egyébként ha számolni szoktunk, akkor van az ingatlannak egy forgalmi értéke ( nem feltétlenül azonos a hagyatékban feltüntetett értékkel ) . na most ezt a tiszta tehermentes értéket terheli a ahaszonélvezeti jog. ez egy vagyoni értékű jog, ergo ennek is van forintális ellenértéke. ez a vagyoni érték a haszonélvezeti jogosulté . kérdés milyen korú a haszonélvező?pl. 65 év felett 4/20-ad rész az Itv. vonatkozó szakasza szerint. de ez lehet magasabb arány is ha fiatalabb-
és akkor a megoldás: forgalmi érték - haszonélvezeti jog értéke egyenlő vételár. :)
( gyakorlatilag, tök mindegy, amiben megegyeznek, mert a fentiek levezetése is hiába, ha a vevő nem ad valamiért többet )
Kérem segítsen aki már volt ilyen helyzetben: A férjem nevén lévő házban lakunk. A teljes felújítást együtt végeztük- az én eladott házam árából-. A férjem gyerekei most 20 év után megjelentek, és - igen jó viszonyba lettek az Apjukkal- Azóta már el mondta a férjem, hogy itt semmi nem az enyém! --- majd a gyerekei kidobnak a híd alá!--- mehetek ahogy jöttem!---
Valóban kitehetnek-e a házból??? - mivel csak a férjem nevén szerepel minden??? Vagy legalább a befektetett pénzemet vissza követelhetem-e majd a gyerekeitől??? ( végrendelet írásról a férjem hallani sem akar!!) Mi a megoldás???!!! Szomorka 50.
VAN EGY ISMEROSOM.. akinek van egy orokolt lakasa a , amin van egy haszonelvezo (nem verszerinti rokon).A haszonelvezo MEGVENNE tole a lakast.kerdes hogy a keplet hogy: (forgalmi ertek- haszonelvezeto jog erteke=haszonelvezo altal az orokosnek fizetendo osszeg) amiert megveheti, vagy a haszonelvezeti jog = vetelar?
sajnos igen. csak arra gondolj, ha beadod a keresetet, két hónap legalább, mire tárgyalást tűznek, aztán bizonyitási eljárás, aztán ha valaki elmulaszt egy tárgyalást- nagyon gyorsan telik egy év és mégcsak esetleg elsőfokú ítéletnél tartasz, akinek nem tetszik megfellebbezi stb. stb.
