Sz. Gabi így nem nagyon rémlik, de volt egy Csoresz nevű, közel másfél mázsás cigánygyerek, aki egy lagziszenekarban szintizett meg énekelt. No annak aztán volt hangja.
Volt úgy, hogy a haverokkal részegen támolyogtunk a vasútállomás felé, már a templomnál jártunk, a Csoreszék meg a kulturban zenéltek, de a templomnál még mindig teljesen tisztán ki lehetett venni a szöveget.
Ott voltál talán a 90-es évek eleje-közepe tájékán a nagy püspökhatvani bulikban, amikor Sz. Gabi fénykorában a húrok közé csapott és érces baritonján rázendített:
Tácoltatok már úgy népi bálban, hogy egyik kezetekben vörösbor, a fejeteken félrecsapva a parasztkalap, eszeveszetten forogtok a zene ütemére és közben teli torokból, átszellemülve éneklitek?:
Van két ide vágó film az indavideón, Partik népe és Plázák Népe. Kb. 10-12 évesek. Érdekes kordokumentum mindkettő (beleértve azt is hogy a készítésük óta mennyit változott a világ).
Lenne egy kérdésem: mégpedig, hogy az alul lévő linken elérhető képen a blúzon a hímzésminta jellemző-e valamely tájegységre, vagy ez csupán egy "mű" minta. Én sajnos nem értek hozzá, az ing a nagymamám dolgai között volt, ő sajnos már nem él. Csak szeretném tudni, hogy ez az ő fiatalkori inge volt-e, amit ő hímzett, vagy esetleg így készen valahonnan vásárolta. Én palóc területen élek (vagyis barkó faluban), de csak annyit tudok megállapítani, hogy a hímzés nem keresztszemes, és túl cifra (az egyéb klasszikus kék-piros hímzésekhez képest). És ha valaki tudna segíteni, akkor azt köszönöm, és ha esetleg butaságot kérdeztem, akkor bocsánat.
Sziasztok, Aziránt érdeklődnék, hogy van-e ötletetek arra, hogy Budapesten hol lehet beszerezni kalapra való árvalányhajat. Sürgős lenne, semmiképp nem tudok messzebb menni érte... Hálás köszönet, ha valakinek van tippje! Az is jó, ha virágboltot tudtok, ahol lehet venni sima árvalányhajat. Köszönöm!
Üdv mindenkinek! Azt szeretném kérdezni, hogy a tulipános láda, az egy jellegzetesen törökös, nomádos vagy a világ számos szegletében előforduló "bútordarabja"-e, az új, saját életébe elinduló leánynak ?
Tudnátok-e segíteni nekem? Találtam három képet, a kisvasút (és helye) érdekelne a fotók alapján, de igazából nem nagyon lehet kiindulni csak egy hídból, de az se mond sokat...
Meg tudnátok mondani a ruhák és házak alapján, hogy merre lehet az országban a település, ahol a rendőrök járőröznek?
Remélem tudtok segíteni! Idén érettségizek és szeretnék néprajzot tanulni. ELTE vagy Pécs lesz belőle, mert ezek nincsenek messze tőlem. Amúgy igazából arra lennék kíváncsi, hogy mit tanulnak itt és hogy lehet - e néptáncot is tanulni. Meg az is nagyon érdekelne, hogy egyetem után majd mit tudok dolgozni. (-:
nagyon jó kis néprajzi naptárt vettem, benne vannak a jeles napok meg népi időjóslások is. mindenkinek ajánlom. csak egyenesen a kiadótól (www.cserkiado.hu) rendeljétek, mert utóbb kiderült, ott van rá kedvezmény.
a fiúk a szüretis ruhához a kalap mellé árvalányhajat vagy rozmaringot tűznek.
A magyarok inkább árvalányhajat, a svábok meg inkább rózmaringot.
Aki meg magyarnak is, svábnak is tartaja magát, mint én, az meg gyakran árvalányhajat is, rózmaringot is:-)
Egyébként azt tudtad, hogy a rózmaring a magyarországi svábok virágja, a svábok összetartozásának jelképe, szimbóluma.
A másik szüreti népszokás, ami az utóbbi időben elterjedt a falunkba, az a "bokorhugyozás".
Ez azt jelenzti, hogy a legények a lovaskocsin jól beboroznak a felvonulás alatt vagy fröccsöznek, de mire a menet végigér a falun, bizony a hóklyagok már meg-megtelnek.
Egy bizonyos helyen, ahol sűrű bokrok vannak a vasút mellett, megállítjuk a lovaskocsikat, leszállunk, oszt usgyi be a bokrok közé, lereszteni a fáradtolajat.:-)))
A múltkor az egyik srác azt mondta hugyozás közben, hogy :
A b..szás is jó, no de ez....".
Szóval ilyen hagyományok is vannak nálunk a szokásosokon felül.
Engem a szürethez és a szüreti felvonulásokhoz, mulatságokhoz kapcsolódó népszokások, hagyományok érdekelnének, ha van valakinek ilyen anyaga, azt köszönettel veszem.
Illetve, ha kifejezetten a Galga-mente néprajzára vonatkozó anyaga vagy könyve van valakinek, megköszönném, ha megadna a címét vagy elérhetőségét.
Pusztai csárdák cégére az épület végén, a padláslyukon kidugott rúdon függött. Hosszú nyakú üveg, maréknyi fenyőforgács és egy-két színes szalag volt rajta leggyakrabban. A borosüveg azt hirdeti, hogy itt bort mérnek, a fenyőfa forgács pedig azt, hogy itt ennivaló is kapható. A szalagok száma azt adta hírül, hány csaplárosnő van a csárdában Pásztorok jelzései kútgémmel (1970-es évek): 1. vigyázz, hivatalos ember érkezett, 2. hajtsák a gulyát vagy ménest az itatóhelyre, 3. elkészült az ebéd, jöjjenek ebédelni, 4. nagy baj, szerencsétlenség történt, 5. vigyázz, megérkezett az olvasó (számvevő) bizottság, 6. vigyázz, látogató gazdák érkeztek, 7. a kút vize nem iható, 8. a kút elromlott, 9. a számadó nincs a közelben, 10. nő tartózkodik a pásztorálláson, 11. megérkezett az ócskás, lehet adni-venni. Nádudvar, Hajdú vármegye
A kútgémmel való jelzést már Hermann Ottó is említette, mint a legkiválóbb telegráfot, amit a betyárok és pártolóik használnak. Megemlített még olyan jelzést is, amit a menyecske tett ki, ha a gazda nem volt otthon, bár ez sok gondot okozhatott, hisz' nemcsak az láthatta akinek szólt. Napjainkban a mobiltelefonok korában ez már könnyebben megy, de ha nincs térerő, vagy pénz, esetleg utáljuk ezt a szerkezetet, visszatérhetünk a régi híradáshoz, még ha már nincs gémeskutunk, akkor is. Előbb-utóbb szemet szúr majd valakinek a boldogságos tanyasi élet, s előfordulhat, hogy mindenféle szörnyű hivatalok - adóellenőr, áramkommandó, kútvizsgáló, stb. - autói bukkannak fel a dűlőkön, s akkor majd jól jön a jelzés.
Pusztai csárdák cégére az épület végén, a padláslyukon kidugott rúdon függött. Hosszú nyakú üveg, maréknyi fenyőforgács és egy-két színes szalag volt rajta leggyakrabban. A borosüveg azt hirdeti, hogy itt bort mérnek, a fenyőfa forgács pedig azt, hogy itt ennivaló is kapható. A szalagok száma azt adta hírül, hány csaplárosnő van a csárdában Pásztorok jelzései kútgémmel (1970-es évek): 1. vigyázz, hivatalos ember érkezett, 2. hajtsák a gulyát vagy ménest az itatóhelyre, 3. elkészült az ebéd, jöjjenek ebédelni, 4. nagy baj, szerencsétlenség történt, 5. vigyázz, megérkezett az olvasó (számvevő) bizottság, 6. vigyázz, látogató gazdák érkeztek, 7. a kút vize nem iható, 8. a kút elromlott, 9. a számadó nincs a közelben, 10. nő tartózkodik a pásztorálláson, 11. megérkezett az ócskás, lehet adni-venni. Nádudvar, Hajdú vármegye
A kútgémmel való jelzést már Hermann Ottó is említette, mint a legkiválóbb telegráfot, amit a betyárok és pártolóik használnak. Megemlített még olyan jelzést is, amit a menyecske tett ki, ha a gazda nem volt otthon, bár ez sok gondot okozhatott, hisz' nemcsak az láthatta akinek szólt. Napjainkban a mobiltelefonok korában ez már könnyebben megy, de ha nincs térerő, vagy pénz, esetleg utáljuk ezt a szerkezetet, visszatérhetünk a régi híradáshoz, még ha már nincs gémeskutunk, akkor is. Előbb-utóbb szemet szúr majd valakinek a boldogságos tanyasi élet, s előfordulhat, hogy mindenféle szörnyű hivatalok - adóellenőr, áramkommandó, kútvizsgáló, stb. - autói bukkannak fel a dűlőkön, s akkor majd jól jön a jelzés.