A pasinak ez kényelmes, biztonságos, megszokott. Dehogy akár ő lépni.
A nők pedig hajlamosak ilyenkor úgy viselkedni, mint majom a dzsungelben: csak akkor engedni el az egyik ágat, ha már fogva van a másik.
A sztori vége itt is az lesz hogy szétválunk. Kérdés , hogy mikor történik ez meg. Hiszem azt, hogy egy szakításnak is meg kell érnie egy kapcsolatban.
Persze megtehetném, hogy fogom magam és mondjuk már jövő héten elköltözök, de attól még csak a fizika távolságot hoztam létre. Néha azt érzem, hogy nagy megkönnyebbülés lenne ( a trauma mellett), ha ő dobna ki engem. De esze ágában sincs, ragaszkodik (pontosabban kapaszkodik belém) hozzám.
Á, nem akarok a rovásodra mókázni, mondjuk nem tudtam kihagyni.
Sajna, sok hasonló helyzet van, mint a tied, jó esetben szétválnak az utak. Neked az lenne a legjobb, most csak azt tudom javasolni, ne fogd fel kudarcként.
Nyilván, ezek nehéz döntések, nem a méznyalás része az életnek.
akkor meg pláne szakítsatok rendesen, mert úgy látszik belül mégiscsak frusztál téged amit tettél, és ez blokkolja a gátlásaidat. ha elválnátok, lehet mindkettőtöknek visszatérne a szexuális étvágya és lehullanának a gátlásaitok. de külön és mással. én a házasságom kb felében már egyáltalán nem kívántam a feleségem, annyira frigid és inaktív volt az ágyban. ettől még nyílván nem is gondolkoztam azon, hogy megcsaljam (akár a beleegyezésével), de persze volt olyan lány ismerősöm, aki rettentően vonzó volt számomra szexuálisan. csak hát én hülye korrekt voltam és ennek nem adtam hangot :)
"ha a férjed csinálta volna ezt egy nővel, te is megcsalásnak mondanád." -
Találkoztam egy férfivel,de nem volt szex. Ha ez megcsalás akkor a férjem ezt a kapcsolatunk elején többször is megtette velem, úgy hogy még érzelmeket is táplált a nő iránt. Hazudott is róla, de megbocsájtottam neki. Ő sem feküdt le a nővel, mert már régebben is voltak a szexualitással problémái csak akkor pszichés alapon.
"vele akarsz-e még szexelni egyáltalán. ha nem, önts tiszta vizet a pohárba, tartozol neki ennyivel"
Ez a beszélgetés már réges régen megtörtént. Pontosan tudja, hogy nincs vonzódás. Az Ő részéről sincs. Már évek óta beszélünk erről, át van rágva alaposan a téma. Volt bőőőőven próbálkozás arra, hogy működjön a kémia...nem működött. Semmilyen módszerrel sem. Ezt nem lehet erőltetni.
"eldobható dolgok korszakát éljük te már eldobtad a házasságod"
Ennek az ellenkezője az igaz: azért nem mentünk még külön a súlyos problémák ellenére sem, mert nem szeretek ki-be ugrálni egy házasságból, csak ha már minden kötél szakad. Ez nálam még nem az a szint.
Más ember jóóóval kevesebb miatt otthagyja a társát, feleségét.
"tiszta lappal vágsz bele egy kapcsolatba"
csak alkalmi kapcsolatot keresek, nem egy új férjet
"nem is fog veled hosszú távon tervezni - persze ha neked ez is elég, akkor vágj bele"
több mint elég... :-) Szeretnék valaki játéka lenni...tényleg. :-)
bocs, így már hogy ezeket leírtad, néhány dolog tisztázódott, amiről írtam.
szerintem váljatok külön. add meg neki az esélyt, hogy találhasson valakit, aki őt így is elfogadja. (és reménykedjünk, hogy maradtak még olyan emberek (nők és férfiak), akik kitartanak akkor is valaki mellett, ha nehezebb idők jönnek)
de, megcsaltad a férjed. akárhogy csűröd-csavarod, ez tény. ha a férjed csinálta volna ezt egy nővel, te is megcsalásnak mondanád.
a kérdés, hogy egyáltalán vonzódsz-e még a férjedhez, vagyis vele akarsz-e még szexelni egyáltalán. ha nem, önts tiszta vizet a pohárba, tartozol neki ennyivel. ha igen, akkor pedig tegyetek együtt azért, hogy újra működjön a kémia.
de a választ szerintem te is tudod. az eldobható dolgok korszakát éljük te már eldobtad a házasságod. de gondolj arra, hogy egy napon lehet, hogy téged is így el fog dobni valaki. gondolj arra, hogy ha nem tiszta lappal vágsz bele egy kapcsolatba, akkor az új pasi vajon mekkora bizalommal lesz feléd? szerintem benne is motoszkálni fog, hogy vajon őt milyen indokkal, és mikor hagyod el. és ezért aztán lehet, hogy nem is fog veled hosszú távon tervezni - persze ha neked ez is elég, akkor vágj bele.
engem is úgy hagytak el, hogy megcsaltak. mikor a pasi megtudta, hogy az exem válik, úgy lelépett, mint a sicc, az ex meg két szék között a padlóra esett. mert lehet, hogy imponál neked, hogy valaki udvaroljon neked, de lehet, hogy neki csak egy játék vagy, és nem akarja hozzád láncolni magát.
egy kapcsolat sem fog évtizedeken át tartó lángoló szerelemből állni, olyan csak a filmekben van.
Egyrészt nem egyből regisztráltam a társkeresőre, hanem 3 - intimitás teljesen nélkülöző év után,
Másrészt a férjemnek el is mondtam utána az akciómat, aki teljesen megértette hogy miért tettem (nyilván fájt neki, de megértette)
Harmadrészt nagyon pontosan beállított gyógyszereket szed az egyik legjobb specialista kezeli. Mindenféle bogyót próbáltunk már - több kevesebb sikerrel - amit a kardiológusa engedélyezett
Negyedrészt ha már fizikailag működne is a dolog, sajnos annyira eltávolodtunk mint férfi -nő, hogy nagyon nehezen találnánk már csak vissza egymáshoz. Már Ő sem akarja ezt az egész Intimitás dolgot.
+1: Beszéltem erről pszichológus szakemberrel és a férjemmel is.
Pszichológus nyitott kapcsolatot javasolt.
Férjem javaslata: Felőle csináljam, csak lehetőleg ő ne tudjon róla
Ha férfi lenne az illető és 3 éve élne szex nélkül te tanácsolnád neki, hogy hagyja ott azonnal. :)) Mert ugye le lehet szopni akkor is, ha a punci nem funkcionál, és a minden napos szopás a szeretett férfiért igazán nem nagy áldozat.
Nem működik a farka, oké, attól még szexelhetnének, esetleg a pasi is próbálkozhatna megoldást találni, vagy ő úgy gondolja, hogy egy 37 éves nő most már örökre mondjon le a szexről?
Ettől függetlenül a másik háta mögött társkeresőzni szemét egy dolog, de szex nélkül meg nincsen párkapcsolat.
Előljáróban egy kevés infó rólam: 37 éves, gyermektelen, budapesti nő vagyok.
5 éve vagyok házas, ebből az utóbbi 3 évben egyáltalán nem volt köztünk szex a férjemmel. Szívbetegségére különféle gyógyszereket szed, amik hazavágják a potenciáját és a libidóját.
Ahogy telt az idő, azt vettem észre magunkon, hogy ez a házasságnak nevezett valami kezd átalakulni valami más minőségű kapcsolattá. Lakótársi? Baráti? Nem is tudom...
Nagyon hiányzik az intimitás. Reggel mikor belenézek a tükörbe nem érzem már évek óta a női minőségemet. Csak egy ember vagyok, aki minden nap bejár dolgozni. Semleges, nem nélküli...
Az elmúlt 3 évben regisztráltam társkeresőre...de magam sem tudtam mit akarok igazán. Találkoztam egy férfivel...de képtelen voltam közeledni hozzá. Nem csaltam meg a férjem. Már nem tudtam, hogyan közeledjek egy férfihez. Régen olyan könnyen ment.
Most is szenvedek. Agyalok mit tegyek. Regisztráljak újból? Tudok még nőként viselkedni?
és ez romlott korral....nem értem, hogy, de romlott....
van, amiben javultam, de magánéleti téren katasztrófa....bár volt olyan, aki nem triggerelt, az egy évvel ezelőtti se; minél jobban tetszik vki, annál jobban elszállok....
Ezzel nem értem, hogy mi a gond - én meg pont ilyen nőkkel nem futok össze, hanem kettyósból, szétesettből látok sokat ..
Jó - mondjuk ez személyiségfüggő is, de itt is átjön rólam szerintem, hogy szeretek beszélgetni, lelkizni. Ha a párjelöltemnek gondja van és elfogadja a segítséget, akkor én szívesen teszem és leginkább csak szeretetet és kölcsönös tiszteletet várok ezért cserébe egy kapcsolatnál. Én pontosan tudom, hogy mit akarok az életben és teszek is érte. Nekem inkább abból van gondom, hogy túl sok hozzám hasonló karakán nővel futok össze és két erős egyéniség csak akkor tud hosszú távon együttműködni, ha van a kölcsönös tiszteleten túl empátia és kompromisszumkészség mindkét félben. Én nem érzem, hogy nálam ilyen téren túl sok gond lenne, de sok hölgynél viszont igen.
Ha meg anyagilag értjük ezt az aranyhalas dolgot, akkor ott ugyanúgy pont elég jó parti lennék, de ez épp a neten jön át legkevésbé (illetve szándékosan nem viszem túlzásba ennek a hirdetését sem) Szóval sokra megyek vele, hogy jó az egzisztenciám, ha öt fotó és 200 karakter alapján húzogatnak a nők ide-oda - már ha egyáltalán megmutat nekik a társkereső oldal.
