Hát, ha elfogadjuk, hogy a madarak a dinoszauruszok leszármazottjai, akkor valóban nem haltak ki. De az általad említett varánuszoknak és kaméleonoknak semmi közük sincs a dinoszauruszokhoz, hacsak annyi nem, hogy mindannyian hüllők.
Valoszinuleg veletlenul halt ki az osszes dinoszaurusz. Ez igy hulyen hangzik, de pld a nagy permvegi kihalasban a fajok 95%-a kipusztult, a dinok elodei is akkor kaptak meg azt az eletteret amit kesobb hasonlo okbol atadtak az emlosoknek. Nem ez lenne az elso eset hogy egy valtozatos es fajgazdag csoport nyom nelkul kipusztul.
Nem tudom pontosan, mi volt az oka annak, hogy a dinók kihaltak, más fajok pedig túlélték, de talán a termetükkel függ össze. Ma is léteznek "ősvilági" lények, épp tegnap láttam néhányat az Állatkertben. Ezek maximum krokodil méretűek. Lehetséges, hogy a meteor becsapódása következtében olyan mértékben megfogyatkozott az ennivaló, hogy előbb a nagy növényevők haltak éhen, azután - amikor már ezek hullái is elfogytak - a nagy ragadozók is. A kisebb állatok azonban még mindig találhattak elegendő ennivalót.
Tehát valaminek a megmentése, az egy másvalaminek az elpusztítása. (Pl egy fészkéből kiesett kisfecske megmentése, az sok később általa megevett szúnyog elpusztítása.)
Tehát bármilyen beavatkozásnak (erkölcsi?) következménye van.
A be nem avatkozás pedig egy a számtalan beavatkozási lehetőség közül.
Igen, igazad van. Bár én soha nem hittem a meteoros kihalási-elméletben, ahhoz a dinók túl komlex lények voltak. Különben is, megtudná valaki mondani, hogy pl. a krokodilok vagy a madarak hogy a fenébe élték túl ezt a kataklizmát?
De tény ami tény. Ha a dinók folytatják uralmukat 65 millió évvel ezelőtt, az biztos, hogy azok a csökött kis emlőrágók (a mi őseink), amik ott szaladgáltak a dinók lábai közt, labdába se tudhattak volna rugni.
Biz lehet, hogy a raptorok uralnák ma is a bolygót. És az is lehet, hogy a bolygó így járna jobban.
Szerintem jogunk lenne eltéríteni az aszteroidát, azután vadászkirándulásokat szervezhetnénk a raptorokra, meg a T-Rex-ekre, és amikor mindet kiirtottuk, akkor elkezdhetnénk összefogdosni az emberszabásúakat, vagy elődeiket, és beiskolázni őket, mert úgy többet kapnánk értük a rabszolgapiacon.
Persze, ezt az utóbbi bekezdést nem gondoltam egészen komolyan, csak addig, hogy aszteroidát eltéríteni nem csúnya dolog - kivéve, ha éppen a bolygó felé irányítjuk.
Jogunk van-e megvédeni egy bolygót? Pl. ha látnánk, hogy egy hatalmas aszteroidapecsapódás óriási pusztítást végezne az élővilágában. Jogunk lenne-e eltéríteni az aszteroidát?
Ha a dinókat kipusztító aszteroidát valaki eltérítette volna megmentette volna az élővilág 99%-át a pusztulástól. Lehet, hogy a raptorok beszéd és kóoperációs képessége fejlődött volna tovább, és ma ők gondolkoznának a mi szintünkön. De ember nem létezne!
Szerintem ahhoz jogunk van, hogy azt vizsgáljuk, hogy alkalmas-e a bolygó az életre, van-e ott élet, és ha igen, milyen. Viszont ha van, akkor nem hiszem, hogy jogunk van megváltoztatni az életkörülményeket olyan módon, hogy mi élhessünk ott, és akik eddig ott éltek, azok ne. Az ott élők értelmes volta nehéz kérdés, mert az értelem viszonylagos. Honnan tudjuk például, hogy mennyire értelmesek a páfrányok? Lehet, hogy ők már réges-rég rájöttek, hogy hülyeség a relativitás. Az is lehet, hogy olyan koncerteket rendeznek, amikről Beethoven és a többiek még csak nem is álmodtak.
Minket pedig valószínűleg szintén csak tanulmányoznak a földönkívüliek. Persze, lehet, hogy csak azért, hogy megtudják, ehetők vagyunk-e...
Furcsa egy felvetés. Mert hol húzod meg a határt? Jogunk van-e terraformálni? Jogunk van-e egyáltalán odamenni? (Mert ugye már ez is önmagában valamilyen szintű beavatkozás.) Vagy csak akkor nincs jogunk beavatkozni, ha már értelmes lények vannak ott?
Lehet, hogy minket is azét hagynak békén a földönkívüliek, mert erkölcstelen lenne bevatkozniuk a fejlődésünkbe?
en agyat probaltam modellezni vele. de nem sikerult.:-(((
a lenyeg az volt, hogy volt egy elolenyem, amelynek voltak sejtjei. a sejteket veletlenszeruen ossze lehettek kotve x szamu masik sejttel, tehat mindegyik sejt vehetett inputot x szamu masik sejttol (vagy akar sajatmagtol is) es a 4 alapmuveletet vegrehajthatta ezekkel az inputokkal. es ez lett az outputja, amelyet mas sejtek felhasznaltak.
volt egy indulo sejt, ahonnan az elso jel indult, es volt egy vegso sejt ahol az eredmenyt le lehetett olvasni.
az elolenyek genomja a kapcsolatokat es a vegrehajtando muveleteket tartalmazta, volt mutacio, rekombinacio, meg fajokat is gyartottam (szaporodasi kozossegek).
a kiertekelo fuggveny a szinuszfuggveny volt, azaz azok eltek es szaporodtak, akiknek az outputja legkozelebb volt az inputfuggveny szinuszahoz.
futtattam napokig 100-200 elolennyel, (mindegyiknek kb 100 sejtje volt), jo parszazezer generacioval, de a fuggvenyertekek semmit sem javultak.
ugyhogy feladtam.
"Az "intelligens" jelzőt elhamarkodottnak érzem...
A leírás alapján inkább vadállati viselkedést mutattak. Közeledtére eltávolodtak, körülvettek dolgokat, ráültek a villanyvezetékre."
Egyetértek. Ez nem feltétlenül intelligens viselkedés, az is lehet, hogy csupán elektroszatikus vonzás illetve taszítás, vagy valami ehhez hasonló dolog.
Jó a felvetésed, de én szeretnék válaszolni a kérdéseidre, mármint megírni a véleményemet.
1.) számukra vajon, hemzseg-e emberektől a híres New York-i Times Square?
Természetesen nem, még a létezéséről se tudnának.
2.) beszélhetünk-e egyidejüségről, ha harmadnapra a monszun elmossa a fáradságos munkájuk eredményét, az óriás nádsípot?
Beszélhetünk. Csak éppen ők nem fognak tudni arról, hogy máshol mi történik. Visszafelé ez nem biztos, hogy igaz, mint azt nemsokára leírom.
3.) van-e, volna-e jogunk Coca-Colával, meg szinesTV-el „segíteni” nekik?
Nem hiszem, és szerintem értelme sem lenne. Bár esetleg meg lehetne mutatni nekik, hogy mi minden van még a Földön, és akkor eldönthetnék, hogy mi kell nekik, és mi nem.
4.) számukra halálos, fertőző betegség esetén megmenthetnénk-e az életük? Ha igen, hogyan?
Igen. Például műholdak segítségével figyelhetnénk őket anélkül, hogy tudnának róla, és észrevehetnénk, ha valami megváltozik az életükben, és az orvostudomány talán képes lenne erre. Helikopter pedig van. Szerintem kötelességünk is lenne segíteni, ha képesek vagyunk rá.
Szerintem ez a terraformálás morális problémákat is felvet. Konkrétan arra a kérdésre gondolok, hogy van-e jogunk egy másik bolygót terraformálni? Én azt hiszem, hogy csak akkor van, ha az esetleg ott található életet ezzel nem veszélyeztetjük. Tehát minden terraformálási kísérletet meg kell előznie egy vizsgálatnak. Már csak azért is, mert mi sem örülnénk, ha idejönnének a zöld emberkék, akik csak mustárgázt tudnak lélegezni, és szépen átalakítanák Földet, hogy Nekik megfeleljen.
Az ember alapvető motivációja, hogy mindig többet akar. Akármennyije van, azt megszokja és már több kell neki. Egy szóban TÖBBET.
El tudok képzelni azonban intelligens létformát, amelyik más alapmotivációval bír. Pl.: BELESIMULNI. Egy ilyen szerzet nem pusztítaná a környezetét, hanem vidáman éldegélne benne.
Kedvenceim a delfinek, akiknek az agya úgy viszonyul az enyémhez, mint az enyém a kutyáméhoz. Lehet, hogy ők egyszerűen más motiváció alapján éldegélnek?
Azt mondod, hogyha mégegyszer lejátszanánk az evolúciót, akkor a véletlenszerűségek miatt nem jönne létre újra az éretelem.
Hosszú ideig foglalkoztam evolúciós alapon működő programok készítésével. Egészen meglepően bonyolult dolgok megoldását meg lehet találni ilyen algoritmusokkal már a mai számítógépeken is. A kezdeti értékek változtatásával vagy a időközbeni véletlen szintjével a fejlődés sebességét esetleg lehet befolyásolni. A fejlődés tendenciáját azonban a véletlen elemek nem változtatják meg. Előbb-utóbb mindegyik populáció azonos szintre jut azonos peremfeltételek esetén. Mindezek alapján én határozottan úgy gondolom, hogy az evolúció törvényszerűen jut el az értelmes lényekig.
Így aztán kénytelen vagyok vitába szállni azzal is, hogy az értelmes élet ritkán jön létre. Valószínűbb, hogy az anyag törvényszerűen tudatára ébred. Bennünk és másokban is.
Nem csípem az antropikus elvet. Addig rendben van, hogy az olyan típusú világokban, mint amiben mi élünk ki kell tudnia alakulnia az intelligens életnek. De ebből nem következik, hogy csak ilyen típusúban tud kialakulni!
Mint ahogy a vallásos magyarázat sem következik belőle, miszerint azért ilyen a világ, hogy mi létrejöhessünk benne.
Ennek a lényege az, hogy a földi élet kialakulásának lépései véletlenszerüek (ha még egyszer lejátszanánk, valószínüleg nem jönne létre az értelem).
A szemet az evolúció kb. 40 alkalommal találta fel egymástól függetlenül, míg az értelmet csak egyszer. Valószínü, hogy a Földön kívüli lényeknek szemük van, értelmük viszont nincs.
Mindazonáltal ellenérvek is vannak:
A magasabb szellemi képességek kialakulása
Vajon miért alakultak ki? Mi lehetett a matematikai vagy zenei vagy képzömüvészeti tehetség haszna az öskor viszonyai között?
Az evolúció elvileg nem alakíthat ki olyan képességeket amelyeknek majd csak évezredek múlva veszik hasznát. Azt sem tapasztaltuk, hogy a szaporodás sikerét növelnék ezek.
Egyes embercsoportok kb. 40 000 éve elszigetelödtek a többitöl, mégis ezekben is megtalálhatóak.
Számomra az egyetlen elfogadható magyarázat, hogy ha az agyvelö elér egy bizonyos szervezett bonyolultságot, akkor ezek a tulajdonságok szükségszerüen megjelennek.
Az antropikus elv szerint a világegyetem tulajdonságai, amelyek látszólag tudatosan vannak beállítva, nem meglepöek, mert ha mások lennének,
mi most nem gondolkodnánk ezeken a kérdéseken.
Pl. az hogy egy bolygón élünk, kivételesnek tünhet mert a Világegyetem nagy részét nem bolygók teszik ki. De merthogy máshol nem lehet élni ezért nincs okunk csodálkozni.
A bi-proton, amely akkor jönne létre, ha a protonokat összetartó magerök egy hajszálnyival erösebbek lennének, lehetetlenné tenné az atomok kialakulását.
Valamennyi lehetöség közül azonban az alábbi a legfontosabb:
A világegyetem természetes atomi egységekben kifejezett kora és az atommagokban fellépö elektromágneses és gravitációs hatások aránya igen közel áll egymáshoz. (10^40 körül)
Ez látszólag véletlen egybeesés.
Tudjuk, hogy a minket felépitö atomok csillagok belsejében alakultak ki és szupernovarobbanások során kerültek ki onnan. Ez kijelöli az idöben elfoglalt helyünket: legalább egy csillaggenerációnak már el kellett múlnia, de nagyon soknak még nem, mert akkor már kevés alkalmas hely lenne az élet számára.
Valószinü tehát hogy az intelligens élet akkor alakul ki amikor a fent emlitett két érték kb. egy nagyságrendbe lép.
Az értelmes élet kialakulása igen valószínütlen.
Minél több véletlen lépésre van szükség, annál biztosabb, hogy a rendelkezésre álló idö végén jelenik meg. Ha a lépések száma 2 (genetikai kód és az értelem) akkor kiszámítható hogy még 1-2 milliárd évig lesz lakható a Föld. Ha azonban a lépések száma több tízezer, ahogy a biológusok többsége gondolja, akkor -sajnos- a hátralévö idö is csak néhány tízezer év.
2 féle földön kivüli élet lehetséges:
-Földi eredetü (csak a Naprendszerben reális lehetöség) Ennek felfedezése a pánspermián kivül nem bizonyit semmit.
- A földitöl függetlenül kialakult. Ez lenne az igazi felfedezés
Ennek a biokémiája teljesen eltérhet a földitöl.
(balra csavarodó DNS, eltérö genetikai kód stb.)
