Leírtam, linkeltem a felszíni hőmérséklet alapvető kényszerét, ami a légkör vastagságából származtatható.
Hiába mondja Miskolczi, hogy a légköri átlátszóságot kompenzálja a légköri dinamika, cseszheti, ha a széndioxid mégiscsak vastagítja a légkört, magasabbról tud csak a világűrbe sugározni. Ugyanez a másik oldal is, a fenenagy felhő és vízpára visszacsatolásával, ami teljesen irreális azok számára akik valaha tanultak szabályozástechnikát.
Ha igaz lenne, hogy ilyen erős öngerjesztő visszacsatolás van az éghajlati rendszerben, egy pillanatra sem lehetne stabil, állandóan csapkodni kellene az egyik végletből a másikba!
Az ELTE cikk miért intézi el egy mondatban, hogy a földi ÜH hatás gyenge? Olyan, mintha szakmai körökben nyilvánvaló lenne, hogy nincs itt semmi látnivaló. A víz mindent visz.
Miskolczi miért mondja, hogy ha létezik a felmelegedés, akkor az nem a CO2 miatt van? Ebben már a hokiütő megkérdőjelezése is benne van. Nyilván nem úgy működik a CO2, hogy 1978. április 12-én 10:16-kor meredeken elkezd emelkedni az átlaghő. Márpedig a hokiütő ezt a pillanatot ábrázolja.
Guy S. Callendar (1898−1964), mérnök létére, a meteorológiával csak kedvtelésből foglalkozott, próbált beleszólni a tudományos fejlődésbe leporolva a már-már feledésbe ment Arrhenius elképzelést. További számításokat végezve a növekvő légköri szén-dioxid szint és a század 1930-as éveiben tapasztalt a globális felmelegedés közötti kapcsolatot igyekezett bizonyítani több írásában is.
A Föld klímája nagyon bonyolult kölcsönhatások eredménye, a sugárzási rész azonban nem túl bonyolult.
- A Föld légköre alulról fűtött.
- Alulról fűtött rendszerben a légkör vastagsága és az adiabatikus gradiens határozza meg a hőmérsékleti gradienst.
- A Föld által a világűrbe sugárzott energia hosszútávon megegyezik a Napból érkező energiával egyensúlyban.
A fentiek alapján meghatározható a légkör vastagsága. Teteje ott van ahol a hőmérséklete megegyezik a Napból kapott energiának megfelelő feketetest sugárzási hőmérséklettel.
Innen az adiabatikus gradiens határozza meg a felszíni hőmérsékletet.
A széndioxid néhány méteren belül elnyeli a sugárzás rá eső spektrumát, nemigen jut a légkör tetejére rajta keresztül inkább az elnyelési spektrum szélesedésének tudják be az ÜH hatás erősödését. Másik, fontosabb szerepe, hogy vastagítja a légkört, megemeli azt a határt, ahonnan a sugárzás már akadálytalanul jut a világűrbe. Ha pedig magasabbról sugárzódik ki, akkor a talpa is melegebb lesz.
Nagyjából ez a széndioxid közvetlen hatása a klímára.
a tiszta égbolt látszólagos hőmérsékletét általában az „integrált vízoszlop” magasságával hozzák összefüggésbe.
szén-dioxid elnyelési sávjai:
Jellegzetessége a széles abszorpciós sáv 13 - 17,5 µm között. Ezen kívül jelentősebb elnyelési sávjai találhatók 4 - 5,5 µm között, valamint 9,5 - 10,5 µm között is.
A fickó is erről regél, ott van a 8-13 µ-os vörös sáv, ahol a hő legnagyobb része távozik.
A sugárzási ablak a felszínről felfele tartó sugárzási hőnek nyit utat, és kis része, 8 %-a távozik ezen az ablakon keresztül.
Az egész megközelítés feje tetejére állítja a légkör energiaháztartását. A hő java része latens hő és légköri konvekció formájában távozik a felszínről. Ha bezárnánk a légköri ablakot lényegesen nem változna a felszíni hőmérséklet.
Az ÜH gázok teljesen más mechanizmuson keresztül fejtik ki a hatásukat.
Való igaz, hogy a statisztikai adatokkal, főleg ha még homogenizálva is vannak elég jól lehet manipulálni, él is vele mindkét szélsőséges oldal.
Kétségtelen, hogy a széndioxid üvegházgáz és növekszik a légköri hővisszatartó (sugárzás) képessége a múltkor idézett logaritmus függvény mentén. Ebben általában nincs vita. A vita a klímára gyakorolt hatásban van, ami a visszacsatolásokon, stabilizáló, vagy önerősítő hatásokon múlik.
A hivatalos álláspont szerint minden 1°C széndioxid klímahatásra még addícionálisan 4 ˚C vízpára és felhővisszacsatolásból eredő melegítőhatás társul, tehát a végeredmény +5°C melegedés lesz.
Tehát a széndioxid kibocsátásunk bizonyosan hozzájárul a melegedéshez, de nem mindegy, hogy ez 1˚C, avagy 5°C. Merthogy a szkeptikus-alarmista vitában még ennél is szélsőségesebb, 0 vs. 10 ˚C véleményütközés is előfordul, itt a fórumon is.
Amúgy a melegedési szünetek tényleg előfordulnak, ezek értelmezésében is megnyilvánul a hozzáállás különbözősége. Lehet ezt bizonyítékként kezelni a CO2 hatás ellen, de lehet letudni időjárási változékonyságnak.
Ezeken a képeken nem túl jól látható, de valóban volt egy rövid, de elkülöníthető megtorpanás a kétezres évek elején is.
Kész, KO. A fickó mondandója fedi az ELTE tanulmányát, ráadásul mindez benne van az IPCC jelentésekben is. Mondjuk, ezt eddig is tudtuk, csak szerintem a többség nem értette tisztán. Így viszont már érthető:
Ha a Maunder előtt is kiegyezünk +1 fokban, akkor az mitől volt? De a pletykák szerint +4 fok is lehetett.
Hogy bírták ki az emberek klímaberendezés nélkül? Nem volt beton? Vastag kőfalakat használtak?
De a tegnap betett leírás szerint is több évszázad telt el így prosperitásban. De honnan tudták a rómaiak, hogy most +4 fokban élnek, és valójában nekik most meg kellene sülniük?
Egyébként a Maunder sem lehetett akkor katasztrófa, ahogy ma elképzeljük.
Ezeket nem én találtam ki. Korábban beraktam a tanulmányokat, több is volt. Még a meglepődés utáni magyarázkodás is kivehető belőlük, de ez már nem segít rajtuk. Ha 2050-re tényleg összejön egy újabb lehűlés, akkor már 200 év megfigyelésre sem lesz szükség. Gyakorlatilag az első nagyobb hűlés mindent eldönt. A hiátus csak figyelmezetett arra, amivel nem tudnak mit kezdeni a hőmérsékleti előrejelző modellek, amik folyamatos melegedésre vannak beállítva a növekvő CO2 miatt. Ki kell hozni dekádos tized fokot, ha belegebedünk is.
Az előbb hoztam a HadCRUT5-ös adatelemzést. Nyoma nincsen rajta semmiféle hőmérséklet stabilizálódásnak 2000 után. Az csak egy vágyvezérelt statisztika-hamisítás amire te hivatkozol.
Egyébiránt belinkeltem a CRUDATA hivatalos weboldalát is, onnan a nyers adatsort is le lehet tölteni, aztán excellel vagy profibb programokkal kielemezni. De mivel nem kerül semmibe, itt van ismét: https://crudata.uea.ac.uk/cru/data/temperature/
Viszont a lényeg az, hogy a statisztikai elemzésnek is megvannak a maga matematikai szabályai. Hogy hasból látszatra behúzok egy egyenest az ingadozó görbe nagyjából közepére, az nem számít sehol sem helyes statisztikai elemzésnek. Az maximum mókusvakításnak jó.
Pont azt kérdem, hogy a Maunder végétől, kb. 1850-től mostanáig összejött +1 fokról hogyan lehet eldönteni, hogy természetes vagy antropogén melegedés?
Közben ugye volt egy 40 éves hidegebb korszak (Deltás Julinak volt erről egy filmje, amit töröltek a hívők, amikor rájöttek, hogy a tagadók használják fel tagadásra).
Legutóbb meg a 10 éves hiátus, ami lehet csak azért nem fordult hűlésbe, mert nem tartott 40 évig. De Valentina már megtette a tétjeit a rulettasztalon... (Ami forog és nem növekszik)
"Csapj fel egy ISS közvetítést és próbáld megkeresni ezt a 150 év alatt kieregetett 2 ezreléknyi CO2-t."
Nem kell keresni. 1958 óta a Mauna Loán napi szinten mérik.
És eltekintve attól, hogy éppen egy vulkanikus szigeten van, az obszervatórium az egész világ legnépesebb és legiparosodottabb régióitól egy óceánnyi távolságra van. Úgyhogy amit mérnek, az a legközelebb áll a globális CO2 szinthez. (Gondolom nem olyan amatőrök, hogy a környező vulkánok hatását belemérik.)
"Szilva sokkal jobb képet tett be, ahol nem voltak megtévesztő és fenyegető piros nyilak."
Csókolom kedves! Az egy FÉLMILLIÁRD ÉVES diagram volt! Tudod mennyi minden változott FÉLMILLIÁRD ÉV alatt ezen a Földön? Szuperkontinensek bomlottak fel, szupervulkánok millió évekig nyomták a gázokat a légkörbe, kisbolygók csapódtak be, és az élővilág folyamatosan változott, példának okáért megjelentek a szárazföldi növények, aztán a fás-szárúak, és legutolsó "újításként" a fűfélék, amik jól bírják a legelést.
"valamint egy kérdés is felvetődött, de még nem érkezett rá válasz."
Mert maga a kérdés marhaság. Terelés.
Senkit nem érdekel, hogy százmillió éves hosszú távon mi van. Rövid távon viszont a visszacsatolások tartani igyekeznek az egyensúlyi állapotot. És most egy marhára rövidtávú (összesen kétszáz éves!) tendenciával foglalkozunk, és nem azzal, hogy mondjuk a Nap teljesítménye 15%-ot növekedett négymilliárd év alatt.
"Pedig az egész cécó ezen alapul."
Nem.
Az egész cécó ezen alapul:
Egy sor glaciális meg interglaciális lezajlott az elmúlt nyolcszázezer éveben, és soha egyszer sem haladta meg a Co2 koncentáció a 300 ppm-et, kivéve az 1800-as évektől kezdődően. Milyen érdekes! Ekkortól kezdte az ember kibányászni és kiszivattyúzni a fosszilis energiahordozókat és egyre nagyobb mennyiségben elfüstölni. Biztos csak véletlen egybeesés...
Ezt is bemutatják a Svindli filmben is, amit nem mertek megnézni, pedig nem az utca embere nyilatkozik benne.
Egyébként hogy lehet elkülöníteni egy Maunder utáni melegedést egy esetleges CO2 melegedéstől?
Legfeljebb úgy, hogy 200 évig precízen figyeljük az időjárást (Kb. 2000 óta), utána döntünk, hogy éghajlat ingadozás vagy monoton melegedésről van szó. Az a fránya hiátus már intő jel volt, hogy nincs itt monotonitás. Meg is lepődtek a lepedők.
Szilva sokkal jobb képet tett be, ahol nem voltak megtévesztő és fenyegető piros nyilak. És az összkép is jobban látható, valamint egy kérdés is felvetődött, de még nem érkezett rá válasz. Pedig az egész cécó ezen alapul.
És ezen is eléggé monoton növekvő az a 2000 utáni szakasz...
Szerintem nem kéne bedőlni bármely vágyvezérelt statisztikai bűvészkedésnek, amit előadás-diákon találhatunk a neten, mert előfordulhat hogy egy hamis szélhámos akar megvezetni minket.