Nem tudom, hogy kinek jó az, hogy notóriusan lepontozza a másikat. Ha pedig valaki leírja, hogy várja a pozitív és a negatív véleményeket is, akkor sz..ik rá megírni, de a dislike gombot megtudja nyomni. Ezzel viszont elveszi az ember kedvét attól, hogy bármilyen tapasztalatot megosszon az adott topikban. Én örömmel tapasztaltam, hogy van végre valaki, aki tényleg nagyon jól ír (irigylem is érte, hogy így megtudja fogalmazni az átélt történeteit), és képes némely olvasótárs lepontozni úgy, hogy nem ossza meg érveit, hogy mi nem tetszik a történeteiben.
Persze tudom, hogy mindenkinek más az ízlése és más a fontos egy történetbe. Valaki csakis a szexre (vagy a pornó részre) kíváncsi, van akit pedig valamennyire érdekel a háttér is. E kettő közti határt nagyon nehéz megtalálni, mert maga az író sem tudhatja, hogy mely olvasónak jön be inkább a sok háttér, kinek jön be a kevés vagy semmi háttér.
Tuti, hogy lesz olyan, aki lepontozza vagy esetleg jelenti ezt az írásomat a moderátornak anélkül, hogy végigolvasná és végig gondolná, hogy melyik a jó - Az, hogy a felhasználói nevemmel ellátott válaszomba leírom az adott topiktársnak, hogy mi tetszik a történeteiben, és mi nem, vagy csak név nélkül nyomok egy dislike-t, persze elismerem, hogy az utóbbi könnyebb és titkosabb.
A reggel fél 8-as hivatalos ébresztő sem a drágámnak, sem nekem nem esett túl jól. Nekem inkább a fenekem fájt -de annyira szerencsére nem, hogy ne tudtam volna kényelmesen ülni rajta-, míg Józsinak a feje hasogatott rendesen. A tanári lebaszás sem maradhatott el. Persze akkor nem értettük teljesen, hogy miért teszik mindezt, de igazuk volt. De persze akkor és ott nem voltunk egyikünk sem ezen a véleményen, aminek hangot is adtunk. Emellett mindkettőnknek meg volt a maga baja, amire a gyógyírt nem mástól, mint a partnertől vártuk. De a kötelező programok miatt ebből csak este lehetett valami. Akkor viszont volt is.
22:15 - már az utolsó fiú (és jóval korábban az utolsó lány) is kijött a zuhanyzóból, amikor én bementem. Tudtam, hogy Jóska sem zuhanyzott, így kicsit húztam az időt, hogy hátha bejön. Nagyjából úgy 8-10 perc telhetett el, amikor a várva várt srác megjelent, hogy tisztává tegye magát. Úgy tettem, mint akit nem érdekel, de azért a szemem sarkából figyeltem őt. Amikor már bevizezte magát és éppen hátat fordított nekem, hogy elvegye a szappanát a tartóból, akkor odaléptem mögé és átöleltem. Aztán így szóltam: Édesem! Itt kezdődött minden, akkor ismétlődjön meg kicsit az. Ezután József hátrabiccentette a fejét, mire én megcsókoltam. Ekkor megfordult és ajkaink összeérintkezése nyomán heves csókolózásba bonyolódtunk. A smárolás kellős közepette a kezeink sem mentek szabadságra. A bal kezemmel a seggét, a jobbal a farkát vettem gyengéden kezelésbe. Ő is hasonlóan cselekedett. És ráadásul ugyanolyan formában.
Az egyetlenem faszának nem is kellett sok ahhoz, hogy magához térjen, és az a 3-4/1-1,5 cm hirtelen 8-9/2,5-3 legyen először, majd aztán tovább hizlalva magát már 11-12/3,5-4 legyen. Nem is nagyon tudtam ellenállni neki. Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor nem is akartam. Szóval a következő pillanatban már arra lettem figyelmes, hogy előtte térdelek, és a heréit labdának nézve, a nyelvem segítségével az imént említett testrészével játszadozok. Aztán már szívogatom, harapdálom. Utána már a farka a számban a gigámat ütlegeli, miközben én a fejemet fel és le mozgatva éppen kielégítem. Az "édes" eredmény sem váratott sokáig magára. Úgy tört ki a sperma a farkából, mint a tűzhányóból kitörés előtt a láva. Soha nem éreztem még ennyire forrónak és ízletesnek sem a farkát, sem a belőle érkező nedűt. Aztán újabb csókban egyesültek ajkaink. Utána befejezve a tisztálkodást megtámadtuk a faházunkat és az ágyainkat. Mindketten megpróbáltuk a lehetetlent, vagyis azt, hogy a 'saját' ágyunkba aludjunk. Nem sokkal később, amikor éppen hátat fordítottam Jóska ágyának, hogy ne lássam azt a gyönyörű testét, akkor másodpercek múlva már az érintését éreztem a testemen. Rögtön melegség öntötte el a testemet és megfordultam. A gyönyörűségem szorosan magához ölelt, ahogyan én is őt. Egymás szavába vágva ismételgettük, hogy mennyire szeretjük a másikat, és milyen jó a másikkal lenni. A suttogó vallomásokat lopott csókok szakították meg. Aztán egymás karjaiba álomba szenderültünk.
A kapcsolatunk napra pontosan 1 évvel korábban kezdődött. Legalábbis az a része, ami végérvényen komoly volt és vallomásokkal járt. Valójában azonban az első (nem hivatalos) csókunk ekkor már meghaladta az 1 évet, bárcsak néhány nappal is, de így volt. Mi sosem az első csókot tekintettük a kapcsolatunk kezdetének, hanem az első szexet és a coming outunkat. Ennek meg ezen az estén volt az 1. évfordulója és kész!
A következő emlékezetes dologra már nem a kollégiumba került sor, hanem a táborban, vagyis bő 1 hónappal később. Eközben ugyan volt több randink valamint voltunk egymásnál jó néhányszor, de nem több. A tábor július 11 és augusztus 8 között volt. Ebben az időszakba beleesett a kapcsolatunk kezdetének évfordulója, amit tudtunk, hogy valahogy meg kell úgymond ünnepelnünk a kapcsolatunk 1 éves évfordulóját.
Ekkor 2004. július 25-ét vasárnapot írtunk és délután úgy 4 körül járt az idő, amikor kikéredzkedtünk a közeli éjjel-nappaliba. A tanárnő kiengedett minket. Mi persze (nem teljesen) véletlenül bent felejtettük a telefonjainkat a faházba. Persze ráfogva, hogy nálunk van. Mi nem éppen a boltba mentünk, hanem be a faluba. Találunk egy éttermet, ott megkajáltunk. (meg is lepődtünk mindketten, hogy kiszolgáltak minket mindennel -így alkohollal is-, mindenféle személyi ellenőrzés nélkül) Ott megvacsiztunk, ittunk egy üveg (nem gyerek) pezsgőt. Aztán tényleg bementünk egy kisboltba, ahol vettünk néhány doboz sört, amit megiszogattunk. Ezután úgy 8 körül indult egy diszkó, ahol egészen hajnal 1-ig buliztunk. Sok-sok ölelés, csók, flört is volt. Egyszer úgy 11 körül járhatott már az idő, amikor behúztam magammal Jóskát a mosdóba, ahol heves csókolózásunkat követően kezelésbe vettem a számmal a faszát is. Először nyalakodtam, majd hevesen szoptam. A szopás alatt életembe először nyeltem a pisijét is. Egyáltalán nem bántam, mert az is isteni finom volt. (Tudom, hogy nagyon sokakat megbotránkoztat ez, de azt is tudom, hogy vannak, akik szeretik is) Aztán cseppekben, majd vékony csíkként folyó állapotban volt szerencsém az isteni nedűjét is nyelni. Aztán valahogy úgy negyed 1 körül járhatott az idő, amikor ez újra lejátszódott, de akkor teljesen fordított volt a felállás. De ekkor tovább mentünk, hisz meg is dugott Jóska. Lián-pózba és gyorsan történt mindez. Erről a pózról érdemes tudni, hogy hasonlít is, meg nem is a misszionáriushoz. A liánban mindkét fél áll (vagy a passzív fél -ha van valami alacsonyabb eszköz akkor- támaszkodik), míg a misszionáriusban a passzív fél a hátán fekszik, míg az aktív pedig rajta (bár az utóbbi akár támaszkodhat is a kezén, amivel tehermentesíti a passzívot, akinek így nem kell plusz sújt magán éreznie). Na szóval a lábaimmal szépen körbefontam a testét, hogy könnyebben és gyorsabban hozzám férjen ott hátul is. Bár az életem addigi legextrémebb, leggyorsabb, de mégis nagyon élvezetes anális aktusa volt. Közben szinte végig csókolóztunk, és még így is eltudta hagyni a számat egy-egy aprócska nyögés, amivel támogathattam az édesem cselekménysorát. Isteni érzés volt.
Aztán úgy negyed 3 körül értünk vissza -nem éppen teljesen józan állapotban, és a legnagyobb csendben- a táborba. A két ügyeletes körül az egyik bekísért minket a zuhanyzóba, majd a hálóhelyre, ahol lefektetett mindkettőnket. Persze külön-külön a "saját" ágyainkba, ahol nem sokáig maradtunk. Legalábbis én nem. Alighogy kiment a tanárnő, fogtam magam és átbújtam Józsi mellé és elkezdtem csókolgatni a mellkakasát, a nyakát, majd ahogy ajkaink összefonódtak a csók egyre hevesebbre váltott. Eközben a kezeink sem tétlenkedtek, hisz azok már a partner bokszerében jártak, hogy a farkincáját kezelésbe vehesse és ébresztőt fújjon neki. Ez sikerrel is járt. A drágaságom elég gyorsan elsült a kezembe. Nem győztünk nyalással takarítani az ágyát, majd összebújtunk és egy nagyon jót aludtunk.
A következő napon megkezdődött a Sulifoci-kupa is. A tornaterem mellett, a főudvaron (salakpálya), és a hátsó -kis- udvaron (betonpálya) voltak a meccsek. Lényegében felváltva történtek a meccsek.
A második meccsünkön az utolsó előtti percben fordítottunk. A gólt én lőttem. A gólöröm után már mindenki visszatért a középkezdéshez, amikor a drágám odapattant és megcsókolt. Ez igencsak meglepett minden jelenlevőt, köztük engem is. Aztán a meccs után az öltözőbe való belépés után, amikor rákérdeztem, hogy mire volt az jó, akkor válasz helyett újra megcsókolt. A pályás csókot visszautasítottam, de ezt már nem. Hát segített közben gyorsan megszabadulni a ruháimtól. Közben a többiek lassacskán végeztek a tisztálkodással és elhagyták a helyszínt, készülvén annak az átadására a következő csapatnak. Mi viszont még ezzel a gyönyörű sráccal az öltöző zuhanyozójába tartózkodtunk, ahol nem éppen csak zuhanyozásra használtunk. A drágám alulról is kényeztetésbe kezdett. Meg is ajándékoztam érte többszörösen. Aztán persze mi is elhagytuk a zuhanyozót és az öltözőt is. De ekkor még nem vonulhattunk teljesen el, hogy kettesbe legyünk, mert még volt aznap egy újabb mérkőzésünk. Ami az első kettővel ellentétben sokkal egyoldalúbb volt. Szerencsére a javunkra, hisz 7:1-re nyertünk, pedig előzőleg ettől a meccstől tartottunk a legjobban. De, azzal nem számolhattunk, hogy a legjobb és egyben leggólerősebb játékosuk az első percben egy vétlen mozdulatnál megsérül (később kiderült, hogy még súlyosabb is volt, mint amilyennek tűnt), ami fejetlenséget okoz náluk. Ekkor húztunk el 5 perc alatt 4 gólt lőve tőlük. Aztán 35 perc alatt lőttünk még 3-at és kaptunk 1-et.
A meccs után mi visszavonultunk, hogy élvezhessük egymás társaságát teljesen függetlenül a többiektől. Peti és Nándi még az asztalitenisszel volt elfoglalva. Emellett Nándi készült csapata első kézimeccsére is. Azt a néhány órát, míg a két srác visszatért a hálószobánkba, ami ebben az esetben a kollégiumi szobát jelentette mindannyiunknak, azt arra fordítottuk, hogy kényeztessük egymást határok nélkül. Először egy óvatos csók, ami hevessé vált. A smár közben a drágám nyelve először az enyémmel kardoskodott mielőbbi beljebb jutásért, ahogy az enyém is a szájába akart utat találni. Elég hamar sikerrel is jártak ezen terveikben. Aztán elkezdtem vetkőztetni az édesemet, amit nem gátolt, sőt elősegített, majd ugyanezt a szívességet magam is megtettem. Hát viszonylag nagyon hamar mindketten egy szál bokszerben álltunk egymás előtt. A szájon át lélegeztetés a nyelv segítségével tovább folytatódott, míg másfelől pedig a kezeink is aktivizálták magukat a másik nemi szervén. Ő a tökömet húzogatta, míg én pedig a heréit részesítettem masszázsba. Az élénkülésre sem kellett sokat várnia egyikünknek sem. Aztán. hogy teljes legyen a csodaszép dolog láthatósága számunkra, megszabadítottuk a másikat a péniszt már -nem is annyira- kissé visszaszorító bokszeralsójától is. Leírhatatlanul szép farok tárult elém. Nem is tudtam neki sokáig ellenállni és elkezdtem nyalogatni, szopogatni. Erre az egyetlenem megtisztelt azzal, hogy adott nekem a finom nedűjéből. A nedűje minden korábbinál melegebb, édesebb, sósabb és csípősebb is volt. Talán ekkor ízlett a legjobban! az aktus után úgy éreztem, hogy ezt az érzést meg kell, hogy osszam a drágámmal, így megcsókoltam. Utána összebújtunk egy kicsit. Józsi megint viszonylag hamar elaludt a karjaimban, ami egyszerre volt bosszantó és örömteli is. Bosszantó, mert vágytam volna valami gyors aktusra. Örömteli viszont azért volt, mert legalább a karjaimban tudhattam azt a drága srácot, akiért majd megvesztem. Peti úgy fél 6 körül ért vissza. Ekkor láttam valami furcsát a tekintetébe. Ez a furcsaság pedig, mintha valamiféle féltékenység lett volna. De nem tudtam, hogy rám Jóska miatt vagy a srácra miattam. (Erre majd még visszatérek egy másik történetben) Aztán úgy este 8 körül Nándi is visszatért. Már régen elaludt mindkét fiú, amikor a drágaságom felébredt. Ahogy felnézett, és ajkaink összesimultak, heves smárolásba kezdtünk. Aztán a srác elindult ezzel a tevékenységével lefele. Először a nyakam, majd a mellkakasomat érintette. Eközben a kezével a tökeimnél ténykedett. Nagyon nagy sikere volt ott is. Ezzel élt is. Hamar arra figyelhettem fel, hogy a farkincám már legkevésbé sem a szabadban van pihentető nyugalomban, hanem bizony Józsi a nyelvével öleli körbe, majd pedig a szájával kényezteti. Nem is telt bele sok idő, és már a spermám cseppekben, majd gejzírként távozott a péniszemből a szájába. Mindennek a végén újabb csókban egyesültünk, majd egymás karjaiban aludtunk (vagyis az ő ágya megint érintetlen maradt)
Hát igen! Az bosszantó tud lenni, hogyha egy topikot a mélyen tisztelt látogató, kommentelő nem arra használ, amire azt megnyitotta a topikindító!
Igen! Az is lenne a háttér megosztásával a szándékom, hogy egyfelől felcsigázzam az olvasót, másfelől pedig ezzel magam is teljesen átélem nem csak az aktusok részét, hanem az egész történést.
Itt lényegében te is azt írod le (csak más szavakkal), mint amit Bhíma leírt már.
Igen! Azzal tisztában vagyok, hogy a Macival történt aktus az megcsalás volt. Az is igaz, hogy végig kínlódtam azzal, amit bűntudatnak nevezünk. Ezért is próbáltam meg kicsit kerülni Józsit, de a sors és a lelkiismeretem valamint a szerelem érzése, amit iránta éreztem, ezt nem engedte, ahogyan azt sem, hogy hazudjak annak a fiúnak, aki mindenre képes lett volna értem és a kapcsolatunkért. Nagyon meglepett a viselkedése. Attól féltem, hogy az őszinteségemmel csak azt érem el, hogy dob engem. Szerencsére nem így lett.
Szeretném én is megírni a történeteiddel kapcsolatos részletesebb véleményemet.
Először is boncolgassuk kicsit a like-k és a dislike-k számát! Ez 33 (like) és 11 (dislike), vagyis a pozitív háromszorosa a negatívnak. Ebből 6 (like), vagyis történetenként 1 (like) az enyém.
A saját indokaim:
1. Végre valaki stabilan arra használja ezt a topikot, hogy történetet osszon meg és ne párt keressen, vagy önmagát ajánlgassa.
2. Azok a kiegészítő dolgok, amiket felvázolsz és hozzávezetik az olvasót ahhoz, ami később le fog zajlani, az nagyon jó.
3. Igen! Vannak olyan könyvek, amiket az ember akár többször is szívesen olvas, mert olyan környezetben vagy helyzetben játszódik, amelybe az olvasó bele tudja élni magát. Vannak olyan filmek-filmsorozatok, amelyeket hasonló okokból (vagy éppen nosztalgiából) újból és újból nagyon szívesen néz meg valaki. Az, ahogy írsz Józsiról és a hozzáfűződő korábbi negatív érzésedről, majd arról, hogy abból hogyan lett életed első párkapcsolata. Arról, hogy miként változott meg első sorban miattad a fiú. Azt korosztálytól függetlenül sokan megirigyelhetnék és akár tanulhatnának is tőled! Ahogy (a szövegbe elrejtve) leírod a kinézetét, szinte megjelenik az olvasó előtt. (legalábbis előttem mindig megjelent, ahogy olvastam soraidat).
Térjünk át arra a részre is, ahol arról is, hogy megcsaltad őt! Igen, így kell nevezni, hisz egypár voltatok és te lefeküdtél egy másik sráccal. Az is igaz, hogy a flörtölgetés önmagában talán nem baj. De, ha egy srác a másikkal annak ellenére feltűnően flörtöl, hogy a célszemély foglalt, és arról maga a kezdeményező is tud, akkor felmerülhet az, hogy közéjük akar állni. Nálatok is ez volt! Az, hogy te játéknak fogtad fel, az volt az egyik hiba. A másik az, hogy nem ültél le beszélni a fiúval, hogy ez így nem jó, hisz te szereted Józsit. Az viszont mégiscsak mindent elárul a személyiségedről, ahogy akár még az aktus közben is kezelted ezt a dolgot. Nagyon kíváncsi voltál egyfelől Marci hozzáállására az ágyban (vagyis felkeltette a vágyad benned valami újra), de mégis végig az járt az eszedbe, hogy te nem vagy szingli, hisz ott van neked Józsi. Ez a bűntudat, ami benned megvolt. Aztán mégis őszinte tudtál lenni a párodhoz, ami nagyon becsülendő. Főleg tiniként. Az, hogy ezt Józsi kezelte, az viszont azt bizonyította, hogy mennyire szeret téged, és nem hajlandó semmi pénzért elhagyni.
4. Ahol párbeszédes rész van, ott a párbeszéd után szerintem kellene egy sorkihagyás, hogy szétválasztható legyen a dolog.
Összegzés:
Remek történetek, és várom a folytatást vagy folytatásokat! Remélem lesznek benne még fordulatok.
Nehéz megfogalmazni szavakkal. Ez olyan, hogy vannak könyvek, filmek, amiket olvasva/nézve különösen jó érzése támad az embernek. Talán az atmoszférája, miliője miatt. A részletek, amik ezt okozzák, nem is tudatosulnak. Tetszik, 'en bloc'. Ha mégis kellene valami konkrétum: az érzelmi-szerelmi aspektus az az írásaidban, amivel könnyen tudok azonosulni.
Elérkezett az utolsó két hét az iskolába. Ilyenkor különböző sportágakban (foci, kézilabda, röplabda, asztalitenisz) belső versenyeket rendezett az iskola. A döntőkre az utolsó tanítási napon került sor. Erre az időszakra megkeverték a szobabeosztásokat is. (Azt mondjuk sosem értettem, hogy miért.) Szerencsém volt. Maci és Norbi helyére Peti és (legnagyobb örömömre) Jóska került.
Az egyetlenemmel párban indultunk az asztalitenisz versenyen, amin ő indult egyéniben is. Az első két meccsét simán nyerte. Aztán jött az első páros meccs, amin az első szettet simán nyertük, a másodikat szoros küzdelemben elvesztettük, a harmadikat szorosan, a negyediket nagy fölénnyel nyertük. Aztán jött neki egy újabb egyéni mérkőzés, amin az első szettet nagyon nagy fölénnyel (+14) megnyerte, és a másodikban is jócskán vezetett (+8; 9:1), amikor egy rossz lépés után kiment a bokája és nem tudta folytatni a meccset. Kérdésessé vált a páros folytatás is. De, mivel a két meccs között 3 óra volt, így megpróbálkozott a párosban újra asztalhoz állni, de már az első szett közben látszódott, hogy nem fogja végig bírni, így a szett végén (amit el is buktunk 4 ponttal 17:21-re) feladtuk.
Na innen jön a lényeg. Felérve a szobába bekentem izomlazítóval nem csak a megsérülő bokáját, hanem a másikat is. A kenőcsöt a legnagyobb óvatossággal masszíroztam bele neki. Aztán a drágám köszönetképpen átölelt. Ebből, hogy hogyan lett csók azt én sem értem, de valahogy az lett. A következő pillanatban ugyanis már arra lettem figyelmes, hogy a kezem a háta helyett az arcán, majd az állánál van. Ezzel felemeltem a fejét, és ahogy ajkaink közeledtek egymáshoz, szájaink önálló életre kelve csókra kerekedtek, aztán úgy ahogy azt kell, össze is fonódtak. Nagyon heves csókot váltottunk. Volt néhány hevesebb csókunk már, de ennyire hosszú (vagy 6-7 perc) és heves még sosem. Aztán elkezdtük egymást vetkőztetni, miközben a smárolás tempójából kicsit visszavettünk, de azzal le nem álltunk, csak arra a nagyjából 15-20 másodperce, míg a pólóinkat a másik levette. Eközben, amikor csak tudtuk, már a partnerünk középső testrészét is kezelésbe vettük. Masszázsba részesítettük annak minden egyes részét. Az sem tétlenkedett pihenőállásban sokáig. Ahogy egyre jobban élénkült meg a középső helyen található szervünk, úgy kezdtünk el 69-be fordulni, aztán kézről szájra váltani. Az édesem elkezdte kicsit harapdálni a heréimet, ami izgatóan is hatott rá. Ezzel egyidejűleg én sem hagytam lankadni a péniszkéjét. Szinte egyszerre kaptuk be. Velem ellentétben ő azonnal nagyon hevesen kezdte el a kényeztetésemet. Nem is volt ezzel bajom. Sőt! Úgy éreztem, hogy "végre hazaértem"! Sokkal nagyobb biztonságban éreztem magam, mint néhány héttel korábban Macival, pedig Jóska az óvatossága mellett sokkal merészebb is volt Marcinál (Nem elírás, hanem a fiú polgári neve volt ez). Ez biztos azért volt, mert Józsival kettőnk között kétoldalúan működött a vonzalom, amihez komolyabb érzelmek is társultak. Szóval! A szopásnak nagyon hamar isteni következménye lett. Először néhány cseppet kaptam tőle és adtam neki. Aztán újabb csepegtetés következett a részemről, míg belőle gejzírként tört ki a finom, ízletes nedű! Alig bírtam nyelni és szopni is. A spermájánál csak a farka volt finomabb -legalábbis ebből a szempontból. Aztán ezt a finom nedűt szétkente rajtunk, így egy-egy nyalás is volt. A nyalás végeztével mélyen a szemembe nézve szuggerált. Nem is tudtam ellenállni annak a gyönyörű barna szemének, és pirosló szájának. Közelebb húztam magamhoz, és ahogy ajkaink összeértek, már minden magától jött. Olyan hosszan, olyan hevesen nem smároltunk, mint ekkor. Közben a kezeink a partner testét járták körbe, míg a nyelveink egymással voltak elfoglalva és azzal, hogy utat törjenek maguknak egyre beljebb. Nagyon jó érzés volt. Ami azután következett az már álomba illő volt. Ahogy misszionáriusba fordultunk, és Józsi elkezdett egyszerre kényeztetni elölről és hátulról is, mintha csak egy tapasztalatlan újonc volna, aki most akarja kipróbálni mindazt, amit korábban esetleg videókban látott, pedig jól tudtam, nem egy újonc, hisz már nem először voltunk ekkor együtt. Ennek ellenére mégis jól esett nekem az, ahogy közeledett hozzám minden cselekedetével együtt. Az egyetlenem hátulról némi ujjazással indított, míg szemből ott csókolt, ahol csak ért. Az ujjazás közben a másik kezével a farkamat kényeztette egy ideig. Bár nem volt egyszerű dolga, hisz hogy elősegítsem a behatolását, a lábaimat a vállaira tettem, ahogy egyre közeledett a behatolás végpontja, úgy húztam a hátán egyre jobban össze a lábaimat. E miatt persze már a farkincám kényeztetéséről le kellett, hogy mondjak, hisz már nem fért hozzá. Nem bánkódtam nagyon emiatt. Én egyébként a fenekét részesítettem masszázsba, ami nagyon jó volt. Aztán megtörtént a behatolás. Az utójáték alatt szinte végig csókolóztunk. Az aktus után elmentünk lezuhanyozni, majd összebújtunk egy kicsit. Aztán egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az édesem erősen hortyog. Elaludt a karjaimban, mint egy kisgyerek az anyjáéban. Már vagy 4 órája alhatott a karomban, amikor Peti megjött. Elég hangos típus volt. Legnagyobb csodálkozásomra erre nem ébredt fel Józsi. Aztán megérkezett úgy 1 órával később Nándi (a harmadik szobatárs - őt még nem említettem) is. De a drágaságom ebből sem vett észre semmit. Már a két fiú is (ki-ki a saját ágyába) lefeküdt, és elaludt, amikor a szerelmem felébredt. Én még ébren voltam. Egy hosszú csók, amelyet először egy rövidebb, majd egy újabb hosszú követett, majd aludtunk tovább. Másnapunk hosszúnak ígérkezett, hisz kezdődött a sulifoci.
Amennyiben bárki úgy érzi, hogy akár pozitív, akár negatív kritikát fogalmazna meg a történeteimmel kapcsolatban, attól várom az építő jellegű kritikákat, javaslatokat.
Azok viszont, akik úgy fogalmaznak meg kritikát, hogy az írásbeli megjegyzései akár rám, akár a korábbi, akár a leendő írókra sértő, azok kíméljék meg a topikot a megjegyzéseiktől!
Persze annyira nem volt jó, mint Sanyi, de versenybe szállt vele.
Itt előre szaladtam az időbe, hisz még Józsiról volt ekkor szó!
Tudom, hogy foglaltként (nem szingliként) nem ildomos flörtölni másokkal, mert azt a partner valamint a célszemély is félreértheti. Én beleestem ebbe a csapdába. Vince saját kérésére félévkor átkerült egy másik szobába. Helyette érkezett Marci (Őt Macinak becézte mindenki).
Alig telt el néhány nap, miután Maci átkerült hozzánk, amikor elkezdett velem flörtölni. Eleinte nem kerítettem neki nagy feneket. Nem is viszonoztam azt. Aztán úgy 1-1,5 hónap után belementem a játékba. Nem is gondoltam abba bele, hogy ő ezt nem játéknak fogja fel. Már úgy áprilisban jártunk, amikor az egyik csütörtök este (amikor egyéb okok miatt Barna és Norbi -a másik két szobatársunk-, nem volt bent) olyat tett Maci, amire nem számítottam. Csapdát állított nekem. Amikor én kint voltam zuhanyozni, a saját ágyneműjét, valamint a másik két ágyról is az ágyneműket eldugta, a saját ágya tetejére pedig feldobálta a táskáit, a ruháit, és lefeküdt teljesen anyaszült meztelenül az ágyamra. Amikor a fürdőből érkezve beléptem a szobánkba és ezzel szembesültem, hogy egy 190-195 cm, 110-115 kg, rövid barna hajú, barna szemű (se nem csúnya, se nem olyan nagyon szép) fiú anyaszült meztelenül az ágyamon fekszik, akkor leblokkoltam, majd leültem az egyik lekopaszított ágyra és néztem Macit, és kérdőre vontam, hogy miért csinálja ezt. Ő néhány percig semmilyen válaszra nem méltatott, majd át ült mellém és így szólt: Tudod te nagyon jól, hogy miért csinálom! - eközben simogatta a kezemet és a lábamat. Ekkor állt bennem össze a kép. Az a kép, hogy a fiúnak bejövök és a flörtölést ő nem játéknak szánta, hanem vér komolyan gondolta. Mire megtudtam volna szólalni a döbbenetemet követően, ajkaink már összeértek. Nem tudom miért, de viszonoztam a csókját. Ami közben olyan gyengédséggel ölelt magához, hogy azt el sem tudom mondani. Még Jóska sem volt soha ennyire gyengéd hozzám csók közben. Teljesen el is felejtkeztem így arról, hogy nem is Jóskával smárolok, hanem Macival. A kezeim sem nyughattak ez idő alatt, hisz az egész testét körbe járta. Annak ellenére, hogy ő már akkor 20 éves is elmúlt, a bőre olyan bársonyos volt, mint egy kiskamaszé. Egyszerűen megmagyarázni sem tudom, de olyan vágy fogott el, hogy folytassuk a dolgot, hogy na. Ezt Maci is megérezte, miközben a nyelve a nyelvemmel keringőzött, a kezei pedig a testemen bolyongtak. Aztán már csak arra lettem figyelmes, hogy valahogy átkeveredtünk az ágyamra, és a srác már nem a számba jár a nyelvével, hanem a szájával a nyakamat, a mellkakasomat csókolgatja, miközben a kezével a heréimet részesíti masszázsba. Aztán a csókjaival a mellbimbóimat elérve, a csókról nyalogatásra, szopogatásra tért át. Közben a keze még mindig a faszom körül sündörgött. Az pedig be is indult. Ezt Maci megérezte, és elkezdte immáron a szájával kényeztetni a heréimet. Óvatos volt, mint egy menyét. Nem akart fájdalmat okozni nekem. Eközben arra figyeltem fel, hogy én pedig egyre érzékibben nyögök, amivel persze Macit támogatom, aki ettől felbátorodik és a szájába veszi az eddigre már igencsak háromnegyed mértékben merev állapotban levő farkamat. Aztán óvatosan nyalogatni, majd szopni kezdett. Eközben egyre mélyebbre kerültem és egyre merevebb lett. Amikor már iszonyúan lüktetett, akkor rákérdeztem Macira, hogy mehet-e a ráadás. Erre ő csak még hevesebben kezdett el szopni, így már elkerülhetetlen volt a dicsőséges ajándékom a szájába. Ő pedig nyelt és nyelt, ahogy azt ilyen esetben kell. Aztán jött a ráadás. Megtörtént az, aminek legkevésbé kellett volna. Maci és jómagam análisan is együtt voltunk. Bár itt ő volt a passzív, de mégis ő irányított. Hogy miként fordult elő, hogy passzívként ő irányított? Úgy, hogy lényegében a saját tempójában beleült az eddigre már mérhetetlenül merev farkamba. Ez neki annyiban segített, hogy az aktus sebességét sokkal inkább ő irányította és nem én, mindannak ellenére, hogy elvileg az aktív jómagam voltam. Így ez volt eddigi szexaktusaim közül a legfurcsább, de mégis a legszórakoztatóbb! A szex után Maci megcsókolt, összebújtunk és úgy aludtunk. Nagyon furcsa volt egy olyan fiú karjaiban ébredni, aki iránt nem érzek semmit. Ennek ellenére egyszerre örültem, hogy megtörtént az, amit a sors akart, de másfelől pedig szégyelltem magam, hogy megcsaltam azt a fiút, akit mindenkinél jobban szerettem.
A következő napon megpróbáltam kerülni Józsit, de a fiú megérezte, hogy valami baj. Én nem szeretem a hazugságot. Péntek délután elhívtam sütizni és elmondtam neki, hogy megcsaltam őt Macival. Nagyon meglepett a reakciója. Nem mondott semmit, hanem megölelt és megcsókolt. A csókjában nem a megbántottságot, a csalódottságot éreztem, hogy megcsaltam, hanem azt éreztem, hogy nem érdekli a dolog, hanem annak örül, hogy őszinte voltam vele, és látta rajtam, hogy nagyon megbántam.
Aztán valamivel később annyit mondott, hogy mindaddig tarthat a nyitott kapcsolat, ameddig őszinték lehetünk egymáshoz. Ha alkalom nyílik valami új kipróbálására, akkor ne utasítsuk azért el.
Na most akkor hol is kezdjem vagy inkább hol folytassam?
Néhány nappal a táborból való hazaérkezés után (2004. aug. 24), amikor máig nem tudom, hogy miként sérült meg a bokám. Nem voltam részeg, de nem emlékszem sem esésre, sem félrelépésre. Egy nagyközségben éltem, de aznap (mint általában -vagyis még iskolai időszakon kívül is- elég gyakran) bent csavarogtam a városba. Nagyon meleg volt, így egy rövidnadrág, egy póló és egy tornacsuka volt rajtam (egy flip-flop -azaz "lábujjas"- papucs a táskámban volt) Ahogy a városba mentem, mendegéltem, egyszer csak gyengébb fájdalmat éreztem a jobb bokámba. Nem foglalkoztam vele igazán. Aztán ahogy haladtam tovább, egyre jobban fájt. Elértem egy padig, ahova leültem. Megpróbáltam egy minimális masszázs bevetni, hátha segít. De már az érintés is fájt. Így levettem a tornacsukát és a zoknit. A bokám igencsak duzzadt volt már ekkor. Ott ültem, és gondolkodtam, hogy mikor és mi történhetett a bokámmal.
A sors azonban segítségemre küldte a páromat (barátomat)
- Veled meg mi történt? Elestél a robogóddal?
- Nem! Ma nem is robogóztam. És nem tudom, hogy mi van.
- Nagyon rosszul néz ki! Fel tudsz állni?
- Persze! Feltudok állni!
- Akkor fogd meg a karom és gyere!
Hát a felállás mindaddig ment is, amíg nem kellett igazán súlyt terhelni a jobb lábamra, ahogy ez megtörtént (volna), éreztem, hogy ez lehetetlen.
- Ülj vissza!
- Mi lesz vajon?
- Felveszlek a hátamra gyere!
- Ne viccelj már! Van köztünk vagy 10 kg, el sem bírnál!
- Ezt majd meglátjuk mindjárt!
Ebben a pillanatban lehajolt nekem háttal, hogy másszak fel a hátára. Én ugyan kicsit féltve őt, de megtettem. Nem tudom, hogy honnan szerzett plusz erőt, de legalább 2-3 km-en keresztül cipelt a hátán, mire eljutottunk egy orvosi rendelőig. Azt mondjuk mai napig nem nagyon értem, hogy honnan kapott további erőt. Lehet, hogy az, hogy szerelmes belém, és látta, hogy bajban vagyok és mindenáron segíteni akart nekem, az volt ami plusz erőt biztosított számára?! Az orvos a vélelmezhetően nagyobb bajt látván megvizsgáltak, majd hívtak egy betegszállítót, ami bevitt a legközelebbi (helyi) kórházba. Részleges-bokaszalag szakadást szenvedtem. 1 hét fekvőgipszes (szept. 2-ig) időszak. Ezt ugyan járóra cserélték, de mivel olyan helyen laktunk, ahol igencsak veszélyes lett volna a mászkálás, így a doki azt javasolta, hogy továbbra se menjek suliba. Ez 3 hétig tartott. Az egyetlenemnek ez idő alatt majdhogynem a második otthona az én otthonom volt. A suliból jött hozzám, hozta az anyagot, tanultunk, beszélgettünk. Néha-néha (viszonylag sűrűn) el-el csattant néhány csók is. Aztán végre eljött a gipszlevétel napja (szept. 23.), majd néhány nappal később (szept. 27) az első iskolai és ezáltal kollégiumi napom is az új évben. A legnagyobb bánatomra a szobatársaim között nem láttam a drágámat. Cserében viszont 3 olyan srácot kaptam, akik közül kettő 9-es volt (közölük az egyik azért mert bukott), egy pedig végzős. (megjegyzés: a szerelmem egész ősszel, télen kocsival hordott - ehhez hozzátartozik, hogy én '88. szeptemberi vagyok, míg ő pedig '86. októberi - ami neki azért hétfőn reggelente valamint péntek késő délutánonként/szombat reggelente kb. 12-13 km kitérő volt)
Nem mondom, hogy a 3 fiú közül egyik sem nézett ki jól. Sőt! Mindhárom nagyon helyes volt. De az én szívem akkor csak egy fiúért dobogott. Az pedig Józsi volt. A régebbi ismerős közül az idősebbik (végzős), vagyis Vince iszonyúan jól tudott masszírozni. Engem az a bizonyos kamaszkori megnyúlás éppen ebben az időszakban ért el, így elég gyakran szenvedtem a láb-, derék- és hátfájástól. De ezek mellett is focizni, futni, úszni jártam. Amikor olyan volt az idő, akkor kerékpároztam. És tesin sem tétlenkedtem valamint sportszakkörökre is bejártam. Ilyen volt a röplabda is. A szakkörvezetőnk nagyon jól ismerte a sportágat, így teljes mértékben elmagyarázta valamint egymás közötti játék is volt. Nem sokkal karácsony előtt, az egyik szakkörön mi (10) és a végzősök játszottunk egymás ellen. Az egyik visszaütött labda -de sokkal inkább egy beszólása- után szóváltás keveredett köztem és Vince között. Átmentem az ő térfelükre és egy kisebb lökdösődés is kialakult közöttünk. Erre a srác megcsókolt. Újfent ellöktem, de ismét megcsókolt. Ekkor felpofoztam, de ő még ennek ellenére sem adta fel, és harmadjára is megcsókolt. Ezt sem viszonoztam, de elkezdett érdekelni, hogy milyen volna egy valódi csók, amit viszonozok is. Ezt észre is vehette, hisz újra próbálkozott. Nem tudom miért, de ezt viszonoztam. Ezzel nem csak őt, de magamat is megleptem. Egész jól csókolt. Persze annyira nem volt jó, mint Sanyi, de versenybe szállt vele. A srác is piszkos jól nézett ki. 190 cm magas, 95 kg (de ebből 5-6 kg tiszta izom szerte a testén), kerekded arc (púdert rendszeresen használt, ami még helyesebbé tette az arcát), rövid szőke haj, tengerkék szemek egyszóval, hogyha nem lett volna ott nekem drága, édes Józsikám, akkor akár lehetett volna szó komolyabb kapcsolatról Vincével, aki a csók után annyit súgott oda nekem: Régóta szerelmes vagyok beléd! De látom, hogy boldog vagy Sanyival, így nem akarok semmi problémát. Letaglóztak a szavai, mert ebből én semmit nem vettem észre, bár tény, hogy egy ideig nekem is tetszett ő, de ekkor már nekem Józsi volt az, aki a legfontosabb volt. Aztán eljött a téli szünet. A karácsony három napját leszámítva hol Józsi volt nálunk, hol én voltam náluk.
Szilveszter éjjel viszont egy 15-20 fős csapattal diszkóztunk. Nem kenyerem a hazugság, így nem is teszem. Már a diszkó előtt a csapat négy-öt 0,75 literes üveg házi pálinkát lenyomott, egy-két doboz sörrel. Márió nem ivott mert egyfelől gyógyszereket szedett (szívbetegség és asztma ellen) valamint kocsival volt. Józsi is kerülte az alkoholt, mert mint mondta, kocsival van és nem akar senkit veszélybe sodorni.
Szilveszter éjfélkor a Himnusz idejére teljesen elcsendesült a zene, majd folytatódott a dizsi. Aztán valahogy hajnali 3 körül járhatott az idő, amikor már éreztem, hogy baj lehet, így szóltam Jóskámnak. 4 körül jöttünk el. De nem is haza vagy hozzájuk, hanem -mint később megtudtam-, a keresztszülei házába -akik az ünnepekre elutaztak- mentünk. Ott lezuhanyoztunk együtt. Néhány elcsent csók és nem is annyira elcsent érintés mellett. Aztán egy 69-es szopás, majd összebújás és alvás. Másnap este pótszilveszteri buli volt egy másik diszkóba, ahol szinte változatlan felállással jelentünk meg. Az is igaz, hogy a szerelemmel innen nem sokkal hajnal 2 előtt megpattantunk. Nekem némileg kellett a józanodás, mert azért a két éjszakás ivás, még úgysem volt szerencsés, hogy -a csapatunkból sokakkal szemben- én nem ittam tajrészegre magam, de jócskán éreztem a problémát. A január 2-i éjjel ennek ellenére is nagyon jó volt. Végre újra együtt voltunk az édesemmel. Egy közös zuhanyozás, csókok, simogatás és orál után a tőle megszokott odafigyelés és óvatosság mellett, némi ujjazásos előjáték után elkezdődött az igazi újévköszöntő az ágyban. Nagyon jó volt. Aztán egy újabb csókban egyesültek ajkaink, ami minden korábbinál hevesebb, és érzelem dúsabb volt.
Lábjegyzet: A diszkóba egyébként Jóska is és én is több fiúval is flörtöltünk. Nem a csoportból, mert ott többnyire olyan srácok voltak, akik mellett ott volt a barátnőjük. 1 srác éppen néhány nappal azelőtt szakított a csajával. Vele (Deni, azaz Déneske) megpróbáltam flörtölni, ami sikerült is. Sőt! A dizsi WC-jében még smároltam is vele. Egy másik sráccal (ha jól emlékszem Beni) -nem a csoportunkhoz tartozott-, még egy orális aktusom is. Minderről tudott Józsi is. Akkori elmondása szerint, neki is volt 1-2 hasonló. Mi a kapcsolatunk legelején, még a táborba úgy állapodtunk meg, hogy nyitott kapcsolat lesz. Az anális aktusig minden belefér.
Az igazi kollégiumi a következő lesz! Terveim szerint még ma este fele, de lehet, hogy csak holnap délután küldöm be.
Nagyon jól írsz! Az ember, hogyha valójában szerelmes, akkor tényleg mindent megtenne azért az illetőért, aki iránt így érez. Még akkor is, hogyha az adott illető vagy nem tud róla, vagy tud róla, de mégsem viszonozza azt.
A magasságkülönbség kettőnk között ekkortájt max. 0,25 fej lehetett.
A mondat helyesen:
A magasságkülönbség kettőnk között ekkortájt 0,5 fej -azaz úgy 8-12 cm- lehetett.
2.
Ez el is kezdődött, ugyanis nem egész 1 órával később hívott anyám, majd az idősebbik bátyám, a keresztanyám, a középső bátyám, a legifjabbik bátyám, majd a végén úgy 2-2,5 órával a legutóbbi hívást követően apám is.
A mondat helyesen:
Ez el is kezdődött, ugyanis nem egész 1 órával később hívott anyám, majd az itthon élők közül a legidősebbik bátyám, a középső bátyám, a legifjabbik bátyám, aztán pedig a keresztanyám,, majd a végén úgy 2-2,5 órával a legutóbbi hívást követően apám is.
A történet folytatása:
A gyönyörűséges párom, a négy haverunk (Ferkó és Gyurka volt a nevük) és jómagam kedden lementünk megint úszni. Ebből megint verseny lett. Nagyjából hasonlóan indult ez is mint az előző. Csak most már az első 1700 méter után, már mintegy 1,5 testhosszal vezetett a szerelmem. Ezt kb. 4 testhosszra növelte a második kör elejére. Aztán a kör közepetáján hirtelen lassulni kezdett. Ekkor még fel sem merült bennem, hogy valami baj lehet. Aztán, amikor a kör végén az újabb fordulónál majdnem 0,5 testhossz előnnyel fordultam, akkor már felrejlett bennem, hogy talán valami nagyobb probléma is lehet. Aztán úgy a harmadik kör közepi visszafordítónál már közel 3 testhossz volt az előnyöm, amikor is átnéztem rá. És szembesültem vele, hogy tényleg az okozhatta ezt a visszaesését, ami néhány nappal azelőtt engem is utolért. Átúsztam mellé és csak annyit mondtam neki: Bízd rám magad és kijutsz innen drágám. Nem volt könnyű, hisz mint kiderült, a jobb lába teljesen, míg a bal lába részlegesen görcsbe volt. Ez azt jelentette, hogy a jobb lábát használni sem tudta igazán. Így végül is közös erővel kiúsztunk. Gyurka nagyon megijedt, amikor meglátta a vízből való kijövetelnél, hogy mi a helyzet. Én lefektettem a parton egy törölközőre, majd elkezdtem masszírozni a jobb lábszárát, majd a térde környékét, majd a combizmait. Aztán ugyanezt végig csináltam a bal lábával is.
- Az, hogy milyen volt a látszat, azt láttuk. De igaz is volt, vagy csak jó színjáték? * kérdezett kétkedéssel teli hanggal Miki
- Figyelj! Én már görcsöltem be úszás közben. Ezt így megjátszani nem lehet! * mondta Ferkó
- De te is tudod, hogy Ármin és Sanyi együtt vannak, és talán a feltűnés mentes érintkezés miatt Sándor eljátszhatta a dolgot! * vélekedett Miki
- Hagyd már ezt az őrültséget, hogy valaki közel 2 méter mély vízbe, mint a saját, mint a segítségére siető életét veszélyeztetve ilyet eljátsszon. Főleg úgy, hogy nem tudhatja azt előre, hogy a verseny hevében a másik fél visszanéz-e vagy sem. Mi van akkor, hogyha Ármin nem néz vissza, mi pedig nem vesszük eléggé komolyan a dolgot, és ez akár az életébe is kerülhet. De, ha még Ármin észre is veszi, és a segítségére siet, mi van akkor, hogyha ő meg nem tud elég erőt beletenni és mindketten ott maradnak. * jegyezte meg Ónod
- Édesem! Ne foglalkozz vele, hogy mit mondanak, és milyen összeesküvés elméleteket gyártanak. Helyette, amennyire csak tudod, élvezs azt, hogy a kezeim alatt vagy! * súgtam oda neki - Szívem! Nem nagyon érdekel, hogy ki és milyen összeesküvést gyárt. Én éreztem a mérhetetlen zsibbadást a lábamban, ami az áldásos tevékenységednek, mostanra némileg csökkent. * súgta vissza
- Nem illik társaságban sugdolózni! * mordult ránk Ferkó és Ónod szinte egyszerre, egymás szavába vágva
- Most már elég lesz mindenből! Menjünk vissza a táborba! * szólalt meg Sanyikám, majd felállt, látható volt, hogy még egy kicsit azért húzza a görcs a jobb bokája környékét
Visszaérve a táborba, bevonultunk a faházba és folytattam a masszírozását. Aztán egyszer csak megfordult, magához húzott, és se szó, se beszéd, szájon csókolt. Nem bírtam az édes ajkainak, csókjainak ellenállni, így viszonoztam ezt. A csók nagyon heves lett. A drágám minden ilyen 'aktust' maximálisan kihasznált, hogy a közelébe tarthasson, az ajkai az ajkaimmal, a nyelve pedig a nyelvemmel összeforrhasson. Azokat a gyönyörű ajkakat én sem akartam a lehető leghosszabb ideig elereszteni magamtól elereszteni. Ezt az egyetlenem is érezte. Minden vágyam az volt, hogy állandóan a karjaimba tudhassam ezt a gyönyörű fiút, akinél -ha volt is szebb akkor és ott a környezetembe- volt is szebb, inkább behunytam a szemem, hogy még látni se lássam.
Minden ember életében fontos az első szerelem! Minden ember életében fontos az első viszonzott szerelem! Ez a kettő egy melegnél (de még egy leszbikusnál, biszexnél, transzneműnél) fokozottan igaz! Az, aki képes 180° változni, csak azért, hogy meghódítsa szíve választottját, az szerintem még jobban megérdemli azt, hogy boldog lehessen. Sanyinál ez volt a helyzet. A tábor majdnem végéig behunyt szemekkel jártam körülötte. Észre sem vettem, hogy milyen helyes srác, és azt, hogy esetleg bejöhetek neki. Ha nincs az a zuhanyzós szitu, akkor biztosan nem tűnik fel nekem a dolog, vagy ha fel is tűnt volna, akkor sem kezdeményeztem volna. Szerencsére megtörtént az, amit a Jó Isten akart. Ezen a keddi estén a csókunk után csak annyi történt, hogy bebújtunk egymás mellé az ágyba. Az egyetlenem ott feküdt a karjaimban. A jobb lába a lábaim alatt, a bal pedig a lábaim között pihent. A feje, amikor elaludtunk akkor még a mellkakasomon (hisz valamivel lejjebb csúszott) volt és simogattam, mint egy kisgyereket, ameddig el nem aludtam. Később a feje felkerült a párnákon levő bal karomban. Én valamivel később aludtam el, mint ő. Viszont még így is majdnem 1 órával előbb ébredtem fel.
A következő 3 napban nem történt semmi. Aztán, miután augusztus 16-án hazaérkeztünk, utána beindult a nagyüzem. A szüleim ugyanis nem is ismerték, csak max. egyszer-egyszer látták Sanyit a suliba, így hivatalosan is bemutattam őt az ősöknek. Akik a vártnál sokkal könnyebben és gyorsabban elfogadták, hogy barátnő helyett barátom van.
Anyu mindjárt az első percekben így fogalmazott: "Isten hozott a családunkban!" Nagyon meglepett, de büszkeséggel is öntött el, hogy anyám elfogadja azt a személyt, akit szeretek. Szerencsére az apámmal és az ő szüleivel sem volt probléma. 6 bátyámból kettő teljes mértékben, egy pedig részlegesen, de otthon élt még ekkor. Ők is elfogadták. Az öcsém pedig majdnem 7 évvel fiatalabb nálam, így még nemigazán foghatott fel belőle semmit. A bemutatkozó vacsorára egyébként kettő nappal a hazaérkezésünk után került sor nálunk. Anyám úgy gondolta, hogy hívjam át Sanyit és a szüleit, valamint a tesóit (2 nővére, 1 bátyja, 1 húga és 1 öccse volt összesen, és még mind otthon volt. A legidősebb -a bátyja- is mindössze 20 éves volt.) Remek volt, mert lényegében az édesapja is elfogadott már rögtön bennünket egy párnak.
Imádtam Sanyit. Örömteli volt, ahogy ez lezajlott és nem zárkózott el egyik szülő sem a kapcsolatunktól. Elképzelni sem tudom, hogy mit meg nem tettem volna azért, hogy együtt lehessek Sanyival, hogyha a szüleim vagy az ő szülei nem így kezelték volna ezt, ahogy kezelték. De szerintem ő is így volt vele.
Szerintem összességében mindkét történeted jó. Nagyon átélhető! Bár az is igaz, hogy bizonyos háttérdolog miatt (mint pl. az úszói háttér, vagy a közösségi oldalas videó és az ez miatti korai coming-out talán felesleges, és bizonyos embereknek nem tetszhet. Bár szerintem minden relatív. Nekem pl. jó, hogy ilyen hátteret is megosztasz a történeteidben.
Mielőtt még visszatértünk volna a táborból, volt hátra 6 éjszaka. Nem tudhattam előre, hogy ezekben mi fog történni, de abban biztos voltam, hogy valami történni fog. Történni fog, mert volt egy gyönyörű szép barátom, akitől bármit kértem volna, azt a legjobb tudása szerint megtette volna. De, ha ő bármit kért volna tőlem -még hogyha a teljesítéséhez az életemet kellett volna kockáztatnom is- megtettem volna neki és érte. Tudtam, hogy az a nagyjából 6,5 nap akár az egész életemet, sőt életünknek megváltoztathatja.
Ez el is kezdődött, ugyanis nem egész 1 órával később hívott anyám, majd az idősebbik bátyám, a keresztanyám, a középső bátyám, a legifjabbik bátyám, majd a végén úgy 2-2,5 órával a legutóbbi hívást követően apám is. Az első kérdés mindegyiknél az volt, hogy igaz-e, amit a képeken, videókon látnak. Nem is tudtam, hogy vannak képek, és főleg nem a videók létezéséről. Legalábbis az anyám hívásáig nem tudtam róluk. Volt néhány osztálytársam, iskolatársam, haverom, aki a saját közösségi oldalán osztott meg képet és/vagy videót a reggeliekről. (lábjegyzet: Nekem sem akkor nem volt, sem azóta soha sem volt, és vélhetően soha nem is lesz közösségi oldalam.) Hát a coming out-ot nem így terveztem, de megtörtént. Nem szeretem ugyanis a hazugságot, így őszintén bevallottam, hogy nem színjáték volt a videó, és nem is a kép miatt játszottuk el Józsival a csókot. Együtt vagyunk! Anyám, de még a bátyáim hangján sem hallottam megdöbbenést azt illetően, hogy meleg vagyok. Talán az lepte meg mindegyiket, hogy éppen Józsi az. (Később, miután hazaértünk, anyu elmondta, hogy ő Ágostonra gondolt, hogy vele lehet köztünk valami, merthogy sülve-főve együtt voltunk, és már szinte ismertük egymás minden gondolatát. - Beismerem, hogyha nem történt volna meg Józsinál a 380° fokos változás, és nem kezdett volna ki velem, akkor előbb vagy inkább utóbb, de lehet, hogy megpróbáltam volna a lányokat szintén nagyon kerülő Ágosttal, hisz valahol tetszett is nekem, ás utóbb kiderült, hogy én is neki. De túlságosan félénkek voltunk ahhoz, hogy egymás felé nyissunk. Valahogy ezt is a sors akarhatta így.)
Ahogy már írtam, benne volt a levegőbe, hogy abba a 6,5 napba, amíg a tábor még tart, addig valami még történhet kettőnk között, ami végleg megváltoztathatja az életünket. Arra viszont nem gondoltam, hogy ilyen hamar. Ő, azzal a 178-180 centijével, kb. 81-82 kilójával, gyönyörűen csillogó világosbarna szemeivel, mosolyával, gyönyörű hosszú (már-már derékig érő), de nagyon jól kezelt hajával, amit nagyon szépen feltűz magának, és csak alig egy kis konty látszik belőle, a lenyűgöző temperamentumával, humorával, érdeklődő stílusával teljesen lenyűgözött. Nem sovány, nem kövér, viszont nagyon szép izmokkal felszerelt felsőtest, karok és lábak. Néhány évvel korábban még alig volt 155 cm és 50 kiló, eddigre viszont igazi álompasivá vált minden igényes meleg számára. Szóval azon a bizonyos hétfő estén meglepően korán elment fürdeni. Én vagy 1,5 órával később mentem. Mire visszaértem a zuhanyozásból Józsi az ágyamon feküdt, és úgy tett, mint aki alszik. Én megálltam az ágy végébe és elkezdtem nézni őt, és azon gondolkodtam, hogy felébresszem vagy sem? Feküdjek le a helyére vagy sem? Esetleg kuporodjak oda mellé? Végül éppen lefeküdtem már a helyére, amikor megláttam, hogy beljebb húzódik. Azt hittem, hogy ez csak véletlen. Eltelt aztán 2-3 perc és így szólt: Egyetlenem! Búj ide mellém! Én pedig engedelmeskedtem neki. Megint eltelt pár perc, amikor már nem csak a kezének pihe-puha ölelését és a bársonyosan már-már kisgyermeki testének melegét éreztem a testemen valamint a testemhez simulni, hanem bizony az ajkainak meleg leheleteit a tarkómon, a nyakamon, a hátamon, hanem a csókjait is. A kezeivel pedig hol a farkamat, hol pedig a seggemet masszírozta. A lábaival pedig a talpaimat simogatta. Én pedig a hátamra fordultam, hogy ezzel elérjem, hogy ne le-, hanem felfele haladjon először a szájával. Ámde Jóska észrevette, hogy a farkam sem tétlenkedik pihenőállásban, hanem próbálkozik megélénkülni. Hát a fiúnak sem kellett több. Lejjebb csúszott és hamar el is érkezett odáig, ameddig kell. Aztán először a heréimet nézte pingpong labdának, és nyelvével játszadozott velük, miközben szopogatta is őket. Nagyon jól esett már ez is. Nem mondom, amikor végre a félig merev farkam hegyét kapta be és kezdte el először csak nyalogatva kóstolgatni. Eközben a teste pedig majdhogynem 180°-os fordulatot vett, és a lábai közé vette a fejemet, ahol az a gyönyörű látvány fogadott, hogy egy fiú nemi szerve kecsesen égnek merevedik és engem csalogat, így én is akcióba léptem. Először egy nyelvi előjáték a heréivel, majd a farkincaszájával. Ekkor már az enyémnek a vége már-már a toroklejáratába nem éppen a pihenését töltötte. A vastagodás ütemére sem lehetett panasz, hisz már szinte a szájüregének a felső részét simogatta. Éreztem is, hogy hamarosan elsülők. De, mint egy tapasztalt (pedig szűz volt még; mindössze 335 nappal vagyok fiatalabb, mint ő), sokat átélt egyén, belassított, hogy kissé hátráltassa a "szenté avatását". Lassított, majd gyorsított, majd megint lassított. Az újbóli gyorsításból már nem tudott visszakozni, hisz elkezdett csurogni belőlem a szájába a nedű. Először ugyan csak néhány csepp, amit megízlelt, majd rákapott az ízére, és a korábbiaknál sokkal hevesebben szopott. Meg is lett a jutalma. Nem is csekély mennyiségű spermával kínáltam meg. Ennek örömére végre a másik vége is útnak indult, és én is elkezdtem kapni az övéből. Abban volt némi forróság, némi sózott íz, pikánssá tette az enyhe csípőssége és minimális sós íze is. Isteni finom volt. Aztán egy heves csókban egyesültek ajkaink, hogy a nyelveink segítségével átadjuk a másiknak a saját nedűjének ízét. (Bevallom, hogy korábban egyszer-egyszer, amikor kielégítettem magam utána volt alkalmam megkóstolni a sajátomat. Legutóbb éppen aznap, mielőtt zuhanyoztam. A sósság stimmelt. Az enyhe csípősség is. De én a sajátomat hidegnek véltem.) Ekkor már sejtettem valamit abból, hogy az életünk addig volt legszebb éjszakája pedig még hátra van.
A drágaságom a hevesre sikerült csók után odasúgta nekem, hogy "Édes! Most fordulj egy kicsit hasra!" én engedelmes gyerekként, megtettem amire kért. Eközben ő kiment a mosdóba (ami lényegében egy mellékhelységből és egy kézmosó részből állt a faház teraszán)m ahonnan behozta az általa használt folyékony szappant és bekente vele a popómat. Utána a saját kezét a csuklójáig. Aztán elkezdett először simogatni, csókolgatni, ezt követően indult az ujjazás. Nagyon óvatosan közelítette meg a középső ujjával a segglyukamat. Utána a gyűrűs-, valamint a mutató ujjaival is besegített. Végül, de nem utolsó sorban a hüvelyk ujjával tágított. Amikor már úgy érezte, hogy kitágultam annyira, akkor végre elindult a nemi szervével is a behatolás útján. Először éppen csak a száját helyezte belém. Egy idegen anyag került a nemesebbik felemhez, így először kissé befeszültem. Szerencsére nem durvult be, hanem annyit súgott a fülembe, hogy "Egyetlenem! Biztonságban vagy! Nem bántalak!, majd megcsókolta 1-2 alkalommal a hátamat. Tisztán éreztem, hogy nem akar fájdalmat okozni, de szavai, csókjai annyira megnyugtattak, hogy utána pillanatok alatt átjutott az anuszom külső nyílásán. Utána jött a belső folyamat. Innentől kezdve kicsit bonyolultabb volt a behatolás. Végül mintegy bő 1,5 óra (vagy inkább szűk 2 óra /nézett kérdése/) alatt megvolt. Aztán nagyjából 1,5 órás utójáték volt. Ez alatt bent végzett óvatos kör-körös mozgásokat a farkincájával. Egyszer csak valami furcsa forróságot éreztem ott hátul. Hát az egyetlenem belém élvezett, majd zárásként kinyalt. Az életem legszebb fordulópontja volt. És még csak úgy 23:15-23:30 körül jártunk. (Viszonylag hamar, úgy 19:45 körül zuhanyoztam én. Jóska pedig úgy 18:15 körül -még vacsora előtt- zuhanyozott.) Éjjel ott a kézmosó résznél levő lavórban a legfontosabb testrészeinket megmostuk, aztán bebújtunk az ágyba. Az édesem a karjaimban. A feje a szívemen (ő maga meg a szívemben), a kezem a fején. A lábaival satuba fogott, úgyhogy ha akartam volna sem tudtam volna menekülni. A bal kezével átölel. Ahogy felnéz rám, nem tudom megállni, hogy egy csókkal ne háláljam meg az addigi életem legértékesebb eseményét övező dolgot.
Egy férfi életében ugyanúgy fontos az első alkus, mint egy nőében. A legfontosabb pedig az, hogy az adott férfi megadjon, ill. homoszexuális kapcsolat esetén, szükség szerint megkapjon minden odafigyelést, tapintatosságot a partnerétől. Én ettől a fiútól minden olyan megkaptam, amit csak megtudott tenni azért, hogy ne okozzon fájdalmat nekem.
A táborban is voltak még események, de utána jöttek a koleszesek is.
30 éves leszek ősz elején, vagyis még "csak" 29 éves vagyok. A nevem pedig Ármin (inkább ezt használom). A Krisztofert nem nagyon szeretem. Csak az szokott Krisztofernek vagy Krisznek hívni, aki szándékosan bosszantani akar.
Jómagam 8 éves koromtól kollégista voltam. Eleinte 6-8, majd később 4-6 fő volt egy szobába. Minden folyosón három fürdőszoba volt. Egy a folyosó egyik végén, egy a lépcsővel kicsit srégen szembe, a harmadik pedig balról a lépcső mellett.
A történetem úgy 12 éves koromba kezdődik. A korosztályomhoz képest magasabb (165-170 cm) és testesebb (75-80 kg) voltam. Ennek ellenére jók voltak a "rugóim". Kosaraztam és nagyon sokat úsztam mellette. Iskolai szinten bajnok voltam 100 m-es és 200 m-es gyorsúszásban valamint 100 m-es mellúszásban. A 400 m-es úszásom iskolai második, míg a 100 m-es pillangóúszásom, a 200 m-es mellúszásom és a 800 m-es gyorsúszás iskolai harmadik volt. Tizenkét évesen kezdtek el érdekelni a fiúk, ami először nagyon rosszul érintett, mert nem értettem az okát, hogy én miért nem a lányok után érdeklődök, hanem a fiúk után. Aztán lassacskán megértettem és elfogadtam magam. Elmertem mondani a bátyámnak és a szüleimnek is. Apám eleinte nem fogadta el, de végül nagyjából negyedévvel a Coming Out-om után, leültünk beszélni vele, amikor is közölte velem, hogy úgy és olyannak fogad el, ahogy és amilyen vagyok.
Elkezdtem a közelembe levő fiúkat aszerint rangsorolni, hogy hogyan néznek ki, milyen a kisugárzása, mennyire lehet velük bármiről beszélgetni.
Az 1. csoportba tettem azokat, akik kinézetileg az eseteim (max. 5 évvel lehet nálam idősebb, legfeljebb 15-20 cm és ugyanekkora súllyal lehet magasabb ill. súlyosabb nálam, a farka pedig legalább 6-8 cm legyen merevedéskor), és a stílusuk, és életfelfogásuk is hasonló az enyémhez.
A 2. csoportba azok kerültek, akiknek kizárólag a testük volt olyan, hogy számomra elfogadható lett volna.
A 3. csoportba olyanokat tettem, akiknek ugyan a testalkatuk az általam elvártaktól eltér, de érdeklődési körünk, életfelfogásunk nagyban összecseng az enyémmel.
Az utolsó csoportba kerültek azok, akiktől "Ments meg uram" jelzővel illettem, hisz semmiben nem hasonlítottunk egymásra.
Józsit én nagyon sokáig az utolsó "Ments meg tőle uram" csoportba soroltam. Tőlem kb. 0,5-0,75 fejjel alacsonyabb, 20 kg-val könnyebb, a modora lekezelő volt. Ez 9. osztály utáni 1 hónapos balatoni nyári táborba fordult meg. Vele és két másik sráccal (Miki és Ónod), amikor csak tehettük, akkor kimentünk a partra, és beúsztunk legalább a bójákig, de volt olyan, hogy tovább is. A magasságkülönbség kettőnk között ekkortájt max. 0,25 fej lehetett. Testsúlyban viszont volt még majdnem 10 kg közöttünk. Ő sokkal atletikusabb testalkat volt, mint én. A mindenkivel szembeni lekezelő modora először 7-8-ban a tanárokkal, majd 9. elejétől a társaival szemben is nagyon sokat változott pozitív irányba, hisz meghallgatta, megfontolta azt, amit mondtak neki Na szóval a tábor kb. 2. hetének közepétől egyre inkább felfigyeltem Józsira. Egyre jobban elkezdett érdekelni, mint fiú. Aztán nagyjából 1 héttel a tábor vége előtt minden teljesen megváltozott. Úgy éreztem, hogy közeledni próbál hozzám, ami ugyan egyre jobban tetszett, de mégis elutasítottam. Aztán (8 nappal a hazautazás előtt, vagyis) szombat este úgy tűnt, hogy szokás szerint ő ment előbb zuhanyozni. Amikor beléptem és elindultam a megszokott helyemre, vagyis az utolsó tusolóhoz, akkor szembesültem vele, hogy az már foglalt, és éppen Józsi zuhanyozik ott. A mellette levő viszont üres volt. (Tudni kell, hogy az alsó rész nem volt semmivel elválasztva. A tusolórészék is csak egy egyszerű -átlátszó- függönnyel.) Beálltam így a mellette levőbe. Beállítottam a vizet, benedvesítettem magam, majd amikor hátrafordultam, hogy a szappanomat használta helyezzem, akkor a hátamon éreztem egy érintést. Mivel tudtam, hogy senki más nincs rajtunk kívül ott, így egyértelmű volt, hogy kinek az érintése volt. Teljesen lemerevedtem, ugyanis egyfelől nagyon zavart, de másfelől viszont jól is esett az érintése, amiből aztán simogatás lett. Szerintem megérezhette, hogy egyre jobban tetszik, amit csinál, így átölelt. Az ölelés első pillanatában már azt éreztem, hogy majd kiugrik a szívem a helyéről. Ezt egyértelműen leszűrhette ő is, hisz elkezdte a nyakamat csókolgatni, mire én kissé önkéntelenül ugyan, de a vállára hajtottam a fejem, mire ő megpróbált megcsókolni. Ahogy ajkaink összeértek, akkor kicsit ellöktem magamtól őt, majd megfordultam, magamhoz húztam, szorosan megöleltem, és ahol csak értem csókoltam. Amikor újra ajkaink egymásba simultak, a nyelveink a másik szájába keresgélték és találták meg a bevezető utat oda. A csók nagyon heves és jó volt. Már-már isteni volt a csók, mely mindkettőnket érezhetően a mennyekbe repített. Sajnos ott és akkor nem lehetett folytatása a dolognak.
Aztán másnap a délutáni szieszta ideje alatt Miki, Ónod, Józsi és jómagam úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a partra és úszunk egyet. Már vagy félórája úszkáltunk, amikor Józsinak támadt egy ötlete. Ez az volt, hogy kb. a parttól 150 métertől úgy 1000 méterig ússzunk versenyt, úgyhogy közben 4 alkalommal megkerüljük Mikit és Ónodot. Mindezt időre, amit pedig Ónod mér, mert az órája vízálló, és lehet vele időt mérni. Ekkor jött egy másik ötlet, hogy a biztonságos fordulók érdekében valami "stabilabb" dolog is kellene, ami lehetne egy-egy matrac. Elmentünk bérelni. Darabja 500 Ft/óra volt. A matracok maguk is kb. 1,88 m hosszúak voltak. Elindult a verseny. Mire az első kört megtettük, addigra 1 testhossz (ebben az esetben 1,8 méter) hátrányom volt. A második teljes kör végére pedig ez nagyjából megtriplázódott a hátrányom (kb. 5,6 méter volt). Aztán elkezdett Jóska lassulni. A harmadik kör végére már nem egész 1 testhosszra (kb. 1,5-1,6 méterre) csökkent. A forduló alatt beértem és a forduló után leelőztem. Aztán a visszafordító után görcs állt a bal lábamba. Alig tudtam mozogni. Végül ő lett a megmentőm. Ő mentett ki a vízből. A parton pedig kimasszírozta a lábamat. Nagyon jól esett.
- Mi történt? * kérdezte először Miki
- Nem tudom! Az utolsó visszafordító előtt kezdtem el érezni, hogy zsibbad a lábam. A forduló után már egyszerűen nem éreztem. * válaszoltam
- Hát én meg kicsit kihajtottam magam, és azért lassultam le annyira. De ezt a jó isten is így akarta, mert másképp ebből nagyobb baj is lehetett volna! * mondta félig ijedten, de mégis mosolyogva Józsi, miközben a bal lábamat masszírozta
- Nem csak színjáték az egész? * kétkedett Ónod
- Hidd el, hogy nem! A legádázabb ellenségemnek sem kívánom, amit a vízben átéltem, amikor a zsibbadástól megmerevedett a lábam, és mozdítani sem tudtam. * válaszoltam
- Biztos, hogy egy ilyet nem lehet eljátszani, hogyha nem gyakorlott színész valaki. De, ahogy tudjuk, Ármin nem színész. * mondta továbbra is aggódó arccal Józsi
Az érintésein is éreztem azért, hogy nagyon félt, hogy baj lesz, és fél, hogy fájdalmat okoz.
- Fiúk! Körülöttetek forr a .... * kezdte Miki
- Ne hülyéskedj már! Nincs köztük semmi. Nem is lehetne! Egymás szöges ellentétei egymásnak. * szólt közbe Ónod
- De tudod, hogy a legnagyobb ellentétek vonzzák legjobban egymást? * célozgatott Miki
- Hát.... * kezdtem volna bele
- Ne szólj semmit! * súgta a fülembe Józsi
- Nem illik mások előtt sugdolózni! * mordult ránk
- Ne foglalkozz velük! Érezd csak jól magad a kezeim közt! * súgta a fülembe Józsi
Aztán este jött a fordulat. Nem tudom, hogy hogyan de a srácot elérték, hogy helyet cserélhessen Gergővel és Zsoltival (akik alapjául véve a "szobatársaink" voltak a faházunkban). Azt végképp nem értem, hogy miként tudták azt megtenni, hogy alkoholt csempésztek be. Később vált számomra is biztosnak, hogy ez egy nagyon okos trükk volt a részükről, hisz mindent elkövettek azért, hogy egyre közelebb ültessenek egymáshoz bennünket, és egyre jobban leitassanak. Engem nem is sikerült annyira leitatniuk, mint Jóskát. A fiú egyszer csak fogta magát, letérdelt elém és megkért, hogy járjak vele hivatalosan is. Mire észbe kaptam volna és felfogtam volna a kér(d)ését, az ajkaink összefonódásával helyes smárolásba kezdtünk. Ebből már Ónodék leszűrték, hogy nem jártak messze a korábbi megjegyzése. Innen már nem volt megállás. Másnap, amikor reggel felkelve kimentem a faház 'teraszára', ahol a másik hármas (Miki, Ónod és Józsi) csoportja mellett, még a két volt 'szobatársunk' (Gergő és Zsolti) is ott volt. Józsi odalépett hozzám és átölelt. A szívem a torkomba dobogott.
- Édesem! Szeretlek! * súgtam a fülébe
- Én is téged egyetlenem! * súgta ő az én fülembe
- De ezt.... * kezdtem volna bele egy következő mondatomba
- Ne mondj semmit! Ne tagadt tovább, amit érzel! Nem szabad magadba fojtani. Én sem fogom! *mondta és ezzel elkezdte az arcomat csókolni. Én pedig nem akartam már megakadályozni mindazt, amit addig megpróbáltam mindenki elől elrejteni.
Leültettem, és én is leültem mellé, majd a következőt mondtam:
- Jelenvelő barátok! Kedvesem! Az a helyzet, hogy bevallom őszintén az elmúlt hetekben teljesen megváltozott a véleményem az itt jelenlevő Józsiról! Addig azt hittem, hogy egy arrogáns, magának való egyén. A tábor eleje óta viszont végképp száznyolcvan százalékot fordult a véleményem róla. Elkezdtem úgy tekinteni rá, mint fiúra. Egyre jobban megtetszett, és elkezdtem beleszeretni. Igen! Beleszeretni egy olyan fiúba, akit sokáig utáltam. Nagyon csinos, nagyon helyes, őszinte, önmagát felfedni hajlandó, és önmaga árnyékából kilépni kész, segítőkész fiúról beszélünk. Persze fiútársaink nem fognak kinézete alapján senkit dicsérni, mert azt gondolják, hogy ettől rögtön őket is megbélyegzik. Le melegezik, le buzizzák, pedig elvileg nem így kellene legyen. Ez az érzés, mit magam érzek Józsi iránt ill. viszont is igaz ez. Ez egy nagyon gyönyörű érzés. Erről csak az tud igazán beszélni, aki érzett már így valaki iránt. Én teljesen belezúgtam Józsiba.
- Nagyon szépen köszönöm a gyönyörű szavaidat édesem. Nagyon sokat köszönhetek neked. Igen neked! Még pedig azért, mert én már jó ideje beléd szerettem. De tudtam, hogy az a viselkedés, amit korábban mindenki felé, így feléd is mutattam, azzal téged meghódítani nem tudlak majd. Le kellett, hogy győzzem az önfejűségemet és az önteltségemet, hogy változtatni tudjak mindenkivel szemben a viselkedésemen, és valahogy meghódítsalak. Nagyon boldog vagyok, hogy egy hozzád hasonló, kitűnő felfogású, önmagára adó, mindenkinek -amiben csak tud- segíteni kész, nagyon szép fiút tudhatok a páromnak! Imádlak.
Ezzel felém fordult. Én átöleltem, odahajoltam hozzá, és ahogy ajkaink összeértek, a nyelveink pedig egymás szájába törtek maguknak utat. A csókunk nagyon hosszúra és hevesre sikeredett. A közönségünk pedig egyre csak bővült. Hát az a helyzet, hogy a közönségünk egy kisebb része teljesen elzárkózott ettől. Egy másik része pedig úgy gondolta, hogy ugyan jogunk van a boldogsághoz, de mégis ezt inkább nem kellene. Aztán fennmaradó harmada pedig teljes mértékben kiállt mellettünk. A vegyes kép általános ma kicsike hazánkban.
Remélem, hogy sokaknak tetszeni fognak majd a történetem! Szeretném ezt folytatni, mert a koleszes részek még hátra lennének.
A legjobb barátommal történt az első igazi. Egy olyan sráccal, aki után a 4 évnyi kollégium élet alatt végig epekedtem. Nap mint nap láttam meztelenül, zuhanyoztam vele együtt és irigykedtem a lányokra, akiket kiválasztott. R egy igazi nőcsábász volt, akivel a főiskola után megmaradt a barátságunk. Mindkettőnknek felesége és gyereke lett, aztán egy augusztusi napon érkezett a váratlan hívás, R elválik, találkozzunk, beszélgessünk...
"......... Az enyém már erősen merevedett, míg az övé pedig éppen csak megélénkült. Én mielőbb tovább jussunk ennél, én elkezdtem a csókjaimmal egyre lejjebb haladni, míg nem elértem addig a pontig, ahol a szám és a pénisze igencsak érintkezett egymással."
Nem is kellett sok nekem, és óvatosan a számba helyeztettem a nemi szervét, amit először elkezdtem először a heréit nyalogatni, majd ugyanazt szopogatni. Egyre jobban tetszett az, amit eközben éreztem, így végül a számba vettem a szerszámát és óvatosan szopogatni kezdtem, majd, amikor már éreztem, hogy a végét járja, akkor a szopásomat lassítani kezdtem, de ezzel egyidejűleg enyhén szívni kezdtem. Nem is kellett sok neki és elélvezett. Mire észbe kapott, addigra szerencsére már késő volt számára, és én végre élvezhettem a faszából az eleinte csak csöpögő, majd enyhén spriccelő spermáját. Isteni finom volt. Addig nem is gondoltam, hogy annyira finom. Pont az ízvilágom volt. Nem volt túl sós vagy édes, ahogy nem volt sem túl meleg, sem túl hideg, Egyszerűen fogalmazva a hőmérséklete erősen langyos, míg az ízében volt valami édesség,de mégis pikánsan sós is volt, amit egy enyhén mentolos íz pecsételt meg. Nagyon finom volt.
Ugyan mindketten voltunk suliba és a masszázs is kölcsönös volt, de mégis életem leghosszabb(nak) tűnő hete következett. 7 nap úgyhogy Zoli masszíroz engem vagy én őt, és hiába vágyok többre, amit jelzek is felé, amikor kettesbe vagyunk, de a legtöbbször elutasító velem. Aztán pénteken megtört a jég. Ez hasonlóan indult, mint az előző eset, de....
Szóval Zoli masszírozza a lábamat, majd a derekamat, ami piszkosul fájt, de a kezei alatt mindig úgy éreztem, mintha csak hipp-hopp eltűnnének ezek a fájdalmak. Már majdnem bealudtam, amikor már nemcsak a kezeit, hanem bizony a leheleteit és a csókjait kezdtem el érezni a hátamon. A szívem eközben egyre hevesebben vert. De először megmozdulni sem mertem, nehogy elijesszem eme tevékenységétől. Aztán már kb. 3-4 perce feküdtem a csókjai ellenére mozdulatlanul, amikor megszólalt:
- Ne játszd, hogy alszol! Tudom, hogy nem! majd el nevette magát
- Tényleg nem alszom, de.... kezdtem a mondatot
- de? Mi? szólt közbe
- attól féltem.... folytattam a mondatot
- Ugyan mitől édes? kérdezett megint közbe egyszerre dühös, de mégis csillogó szemmel. (Azzal a gyönyörű barna szemeivel, ahogy rám nézett, majd el olvadtam)
- attól, hogy csak azért csinálod, mert azt hiszed, hogy elaludtam. fejeztem be lesütött szemekkel
- Te bolond vagy! Én végig tudtam, hogy nem alszol. Egyébként is: Szeretlek te bolond! válaszolt (olyan aranyosan, kedvesen, ahogy csak azokkal beszél, akik közel álltak hozzá + egyébként pedig nagyon elutasító tudott lenni)
Ekkor közelebb húzódtam hozzá, hogy érezzem a teste közelségét és bőre illatát, ami isteni volt. Hiába bíztam a folytatásba, én nem mertem kezdeményezni. Szerencsére ő megtette ezt. Amikor már elég közel voltam hozzá, akkor először a homlokomat, majd az orromat kezdte el csókolgatni. Aztán végre elért a számig. Ahogy elért odáig és ajkaink ezáltal újra összefonódtak, azonnal heves csókolózásba kezdtünk. Eközben pedig egymást simogattuk. Nagyon jó volt. Aztán, hogy-hogy nem elértünk a másik farkáig, ami már nem éppen a pihenőállásban volt. Az enyém már erősen merevedett, míg az övé pedig éppen csak megélénkült. Én mielőbb tovább jussunk ennél, én elkezdtem a csókjaimmal egyre lejjebb haladni, míg nem elértem addig a pontig, ahol a szám és a pénisze igencsak érintkezett egymással.
