muallim 2009.03.25
0 76
megfogott ma egy kiérlelt agyaggolyó
vizet csaptam még, rá gyúrtam ötre
deszkán nyomot hagyott és lefröccsent
most jó, hogy tenyerembe vegyem
mint lágy és puha melled, meleg és síma
bimbóalján esett ívet formáztam
ilyen csodát csak ma délután láttam
tépek még az agyagból vagy két kikillót
megpaskolom, csattog , beremeg
jaj istenem szét kell feszítsem
újra összeverem a két tömböt,combbá
számmal érzem, nyelvem mélyen bevackol
tenger áraszt el siklok az anyagon
minden összefolyik, egy másik világ
megtornyosodik
szorítom két markomba, rányomom
újjaim közt kivergődnek gerezdjei
tiszta erőmből, nyögök nagyokat
megbillen az asztal, minden felborul
a podeszt lenyom, medencém vissza
az agyagból jobbra-balra sok caffat
fehérsége árnytalan filmet vetített
lábát sohátlan szoborrá emeltem
úgy lettem kétágú fura térdelő manó
kinek két feje, húsz újja, törzsenőtt karó,
izzadt az agyagtest fehérje keverten
kiszomjazott vén szobrász-testem...
muallim 2009.02.19
0 73
úgy táncolsz közém
porcikámra lépsz
szisszensz, nesz
zippzár blues
magadra húzsz....
muallim 2009.02.19
0 72
Arc poetika
Térdei szorítják arcom
körmömmel a földet kaparom
addíg levegő sem kell
míg
nincs mit kilehelnem.
muallim 2009.01.19
0 69
Kurtizán
Kopogok a zongorán
beindulnak a hangok
mélyből a magasig
pedig kicsi a szobám
A sötétnek hangjai
ilyet hogy lehet hallani
nem értem én sem
pedig felébresztelek
Tudd meg Te kurtizán
meztelenül alszol már
fehér a húsa a halnak
lepedőként betakarlak
muallim 2008.12.24
0 68
Női mell
Úgy fogott legott
két kezem kezet
a bal csak érez
a jobb meg kérdez
kerek a labda
négyerköbpíperhárom
csodás egy női mell
itt megáll a tudományom.. :-)
M47-1239 2008.12.23
0 67
Lőwy Árpád: Levél Túr apónak Rómába
LEVÉL TÚR APÓNAK RÓMÁBA Nagybajuszú Gyula pajtás!Nagy skandulum az és nem más,Hogy mióta Rómát járod,Felejtéd egy jó barátod.S fordítod felém alfeled,Azt se tudom, mi van veled. Forgatod ott az ecsetet?Gyakorlod bunkós pecsedet?Képedhez keressz alakot?Hölgy hó-vállat, hó-valagot? Vedd elő hát a papirost!Tiszta fehéret vagy szarost,Írj mindenféléről sokat!S ne feledd a baszásokat! Láttad-e már a Szentatyát?Hol mosatsz inget és gatyát?Hová jársz el vacsorára?Drága ott a jó lik ára? Ettél macskát tejes rizsbe?Szartál már a Tiberisbe?Vannak-e ott sörcsarnokok?Basznak-e a kanonokok? Van bába a Vatikánban?Huszárzsír a patikában?Van-e ott a vízen csónak?Kispapok hol kamatyolnak? Vannak-e ott szép nagy kertek?Apácák, kik nem tekertek?Voltál már az Angyalvárban?Basztál macskát csizmaszárban? Nem kívánkozol még haza?Áll-e még a Vili fasza?Nosza! Gyula vedd a tollad!Gatyádat most le ne toljad!S bassz nekem egy kis levelet,Zaftos legyen a felelet!
Prucika 2008.12.11
0 65
Börzsönyi Erika
Egy másik dimenzió
Hajnalban, még a teljes
ébredés előtt, magam
elé idéztem testedet
mint térkép , jelensz meg,
látom mindenségedet!
Hajlatok, ívek, megannyi
sziget, melyek rajtad
hajózó kezem, szám,
nyelvem számára kínálnak
menedéket. Milyen szép
is egy szeretett férfitest!
Tegnap írtam egy verset.
Költő s múzsája szeretkezett.
Te bennem, én köréd fonódva
s elindultak bennem a fürge
gyönyör hullámai, majd a
lassú verssorok. Míg elmondtam
neked az épp megszülető verset,
láttam, amint szemedben
gyülekeznek a könnyek.
Már egy másik
dimenzióban jártam,
megszűnt köröttem a világ
eltűnt velünk együtt az ágy ,
a szoba és a verssorok
csak te voltál és én
s együtt szálltunk a
gyönyör hullámain.
muallim 2008.12.08
0 64
Beste
Letolta nemzét különös est
cigijét ráverte, hamus a test
rajzoltam, mondani minek
lehúzta térdig, amit így lehet
tükörben figyelt csak úgy kémlelt
duplázta erőmet épp odanéztem
kis hamis lehajolt mintha keresne
pedig a valami épp mozgott benne
csörgött a telefon a férje kereste
ideges volt a hang, mikor jössz beste
halk zene hullámzott, festett alánk
úgy éreztem, más is ott bóklász
mikor a kéj magasabb már nálam
mikor a poharak rezdülnek, rángat
össze vissza, kiszédül a paradicsomba
mindenem robban, szétvetem lábam
meg a világot nyomban..
Lancel_Otto 2008.11.30
0 63
NICOLA
muallim 2008.09.09
0 59
öreg szív
elmúltam száz
leporolt múzsák
tollaik kihulltak
virítnak fogaik
szájuk csókos,
ki vagy öregem
akarsz, szeress
én vén csataló
fel tápászkodom
segítnek, lányok
betolom vermük
odvas mélyibe
nyög mindahány
nagyot nyerítek
habzó zabolám
megnyalom s el.
elmúltam száz
de ver a szívem
muallim 2008.09.09
0 58
lótuszban
szobámban lótuszban,
kézhátam térdemen
megidézlek úgyahogy
eddíg képzeltelek
szavad, képed, dalod
egy új világot adott,
ott állsz most előttem
anyaszült meztelen
ülj tapadj hozzám ide,
érezzem halványan
síma, fehér hátad
told magad úgy énrám
érezzem kalitkád,
támaszt csontjaimon
testednek adhatok
lassan mozdulj édes
nem kapaszkodok
nézz mögém, előre
hullámunk felcsap
jön az est szele
jaj ne fuss, siess,
érezzem kalitkád
madárka sikolt
majd újra rázár,
nem akar elszökni
rabja maradok míg
habzó, vonagló tested
magától lecsúszik,
akkor ülj kedves mellém
szobámban lótuszban
kézhátad térdeden
maradjunk nyugodtan
Törölt nick 2008.09.05
0 57
Arcom széttárt ölébe fúrtam,
lelkemmel is dúrtam őt.
Popófélgömbjeit markoltam,
és már horkoltam,
igazánpihenve.
/S ő félbemaradt pihegve... :D:)) /
muallim 2008.09.05
0 56
pihéin úgy símúlok
hasán napfény sziporkáz
lassan minden pelyhe
rendre, újra visszaáll...
muallim 2008.09.05
0 55
súlyos vonallá görbül
asszony-gyűrt melle-alja
stupa-csúcsként, bimbaja
résnyi szám cirógatja.
Törölt nick 2008.09.04
0 54
Pihés hasán a fény
a vágyat küldi énfelém
Széttárt combjai közt
az életet majd meglelém
Törölt nick 2008.09.03
0 53
Sudárbüszkén jött felém
És hogy álltak mellei!
Bimmbaira meredék
S elsült fülemfarkam.
muallim 2008.08.01
0 52
garbó
egy szobácska egy ággyal, szekrénnyel
úgy emlékszem más nem volt benne
nyár volt, beléptünk kiszellőztettem
recsegett a padló, feketére volt kenve
mezítláb, hűs macskalépttel szökdellt
a szomszéd zörgött és fütyörészett
mindez valahol az Ardennekben, éjjel
fülledt holdvilág áramlott be.
ültünk a sötétben, mindent nem értettem
előszőr ültem egy olyan nővel, kifestve
hosszú út volt mögöttem, fáradt és mégsem
hosszú körmét vállamon végigmetszette
éjfélig volt elintézve, csak néztem magam
előttem egy tükörben, ahogy ingem levetette
sötét garbóját mellémfektette, fehér mellére
holdvilág sejtelmes ezüstszáját fektette
hanyatt dőltem és csak éreztem, parfűm
meg izzadtság keveredett a párás légbe
rátette meztelen nyílásait és mint iskolás
smirglivel a ceruzám hegyezte, keményre
a szomszéd zörgött és fütyörészett
kinn az ablakból sercgő fuvallat benézett
s mikor már éreztem a forróságát körben
lapos köldökével cuppantott az enyimmel
teljes győzelemmel csattant ágyékomra
irdatlan sikollyal, nagy ágy hullámokkal
nem bírtam, visszavágni, megelőzött
irdatlan izmaival, kitépte majd belőlem
mit anyám együtt szült hozzámnőve
de jött az éjfél rohanva, szívta perceim
egy ordításom hallatszott odakinn
legyűrt a szörnyeteg kivert velőmig
ott voltam kiterítve, mellette ingem
a nap első sugara hasamra vert
éreztem vállamon a tegnapi karcolást
a szomszéd zörgött és fütyörészett
a fekete garbó volt, nincs elment...
muallim 2008.07.30
0 51
megfogott ma egy kiérlelt agyaggolyó
vizet csaptam még, rá gyúrtam ötre
deszkán nyomot hagyott és lefröccsent
most jó, hogy tenyerembe vegyem
mint lágy és puha melled, meleg és síma
bimbóalján esett ívet formáztam
ilyen csodát csak ma délután láttam
tépek még az agyagból vagy két kikillót
megpaskolom, csattog , beremeg
jaj istenem szét kell feszítsem
újra összeverem a két tömböt,combbá
számmal érzem, nyelvem mélyen bevackol
tenger áraszt el siklok az anyagon
minden összefolyik, egy másik világ
megtornyosodik
szorítom két markomba, rányomom
újjaim közt kivergődnek gerezdjei
tiszta erőmből, nyögök nagyokat
megbillen az asztal, minden felborul
a podeszt lenyom, medencém vissza
az agyagból jobbra-balra sok caffat
fehérsége árnytalan filmet vetített
lábát sohátlan szoborrá emeltem
úgy lettem kétágú fura térdelő manó
kinek két feje, húsz újja, törzsenőtt karó,
izzadt az agyagtest fehérje keverten
kiszomjazott vén szobrász-testem...
muallim 2008.07.23
0 50
a teljes vers :
PAUL VERLAINE: EGY LÁNYHOZ
Előzmény: muallim (49)
muallim 2008.07.22
0 49
"Ha két combod közé veszed
halántékomat,lihegek,
végigkóstolom prémedet
magamba szívom ízedet;
gusztálom mindezt s élvezek
de ennél százszor szebb nekem,
ha elterpeszted térdedet,
s combod közét megleshetem,
hol párnák közt s a lepedő
krétás fehérjén hajnalig
nézném a Bohóc nevető
cseresznyepiros ajkait."
(Paul Verlaine)
muallim 2008.07.22
0 48
Elmondhatom itt Neked
hogy ma mi voltál nekem
dunsztban izzadó ölelés
imádni való csepegés.
Szomjaztam mégis elemin,
vonuló felhők rajzain
csak ámultam, bámultam
festeni jobbat sem tudtam.
Ölelj hűs éjszakákon át
izzadjunk, szakadjon le ránk
érezzem hűs tested almát,
legyél velem életem már.
muallim 2008.07.17
0 47
Szobám
kőből építem a házam
egyenként, kezemmel rakom
habarcsba mártom és nyomom
itt a szobánk egyszerű négyzet
ablaka kertre, ajtója egy keret
mindíg nyitva, alakod várja
vékony árnyékod mikor bejárja
egy őszi, csendes délután
akkor ébredek, álmom után
meztelen derekad, kérges
karcos újjaimmal szorítom
köldököd mélyen csókolom
zuhoghat, ázhat, dőljön össze
amit eddíg keserves építettem,
karcos, szétfejtő tenyeremmel
megragadom tejfölös feledet
zuhoghat, ázhat, dőljön össze
amit eddíg keserves építettem
vállaimmal boltívként melledre
tonnányi erővel terpesztek
zuhoghat, ázhat, dőljön össze
amit eddíg keserves építettem,
lucskos verejtékkel locsoljam
testemmel összetapadt tested
zuhoghat, ázhat, dőljön össze
amit eddíg keserves építettem,
ha ágyékod fugája ágyékommal
nem illeszkedhet,mert két tégla
habarcsban, az hiányzott itten...
Törölt nick 2008.07.11
0 46
Tedráága, tökelfelettem,hogy bennedmarattam meredten.
Nem szóltál, csak mozdultál,előre hátra, mint a zidő ingája.
Éseltűnt a világ zaja, a só haja, a kék óceán partján
ringatva nyaldosott -megmegcsobbanva-
a libabőrös resszketés.
Óh Mindenség! Mit éltünk ott át ott, Te /Ló Eleméria/ meg Én /Múúú Alid/!!
:D:))
Előzmény: muallim (44)
Törölt nick 2008.07.11
0 45
Úgy sajnálom magamat megint,mint Erwín ki kézenwágta magát.
És ha a kívánás bizsergése megint, zokogjon keservvel,aki ismer.
És fogják soká,szorítsák hüvelyükbe felmeredő, véres ujjaim!
És kísérjetek el mind a kielégülés borrzassztójanbizsergető útjain!
Előzmény: muallim (43)
muallim 2008.07.09
0 44
Te drága, el is felejtettem,
mikor benned volt,
de nem szóltál csak mozdultál,
előre hátra, mint idő ingája
eltűnt a világ zaja, sóhaja
tapadtam, markoltam a tutajt
a legvadabb vihart éltük át
átúsztuk a kék óceánt
lassan parton nyaldosott
meg-meg csobbanva
talpunktól libabőrös reszketés
óh világ, mit éltünk ott át Te meg Én
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
