Talán egy dadogós diák, aki Husszein rendszeréről már hallott, de a kötelező olvasmányt, a Pál utcai fiúkat csak felületesen olvasta, válaszol így a tanár kérdésére:
-Melyik volt az a diáktársaság, ahol Barabás volt a pecsétőr?
Az egyik IQ teszben ezt találtam a neten:
Az alábbi betűsort más sorrendbe rendezve egy ragozatlan, értelmes szót kapunk. Ki, vagy mi az?
AGG ERZSIM ITT
Hmm... mi lehet ez :o)
pen
Az 1978. és 1979. hozzászólást folytatva jöjjön a sziget történetének újabb -nem éppen rózsás- fejezete!
Az erkölcsi támogatás hiánya érezhető volt a harmadik rendes közgyűlésen is. A kisebbség immár sokadszor javasolta a felszámolást, melyet nem fogadtak el. A veszteség már 543.819 koronára rúgott.
Az igazgatóság elleni per húzódott, s a sziget élte „csendes” életét. Eseményszámba ment egy-egy jótékony célú rendezvény: a Vörös Félhold Országos Bizottság és a Háborúban Feldúlt Tűzhelyeket Újrafelépítő Bizottság (ilyen is volt!) ünnepsége is ezek közé tartozott. Az ilyen eseményeknél 1 koronára emelt belépődíj bevételeiből mintegy 7.000 koronát adományozott a társaság az említett szervezeteknek. Az ominózus igazgatósági épületet tiszti lábadozónak rendezték be, az alsó-szigeti üdülőtelepet naponként 2-300 rokkant katona látogathatta; az erdélyi menekülteknek 3.000 darab ingyenbelépőt adtak. Az ásványvízüzem ajándékaként a 2O. gyaloghadosztálynak 5.000 liter ásványvizet küldtek el a déli harctérre.
A jótékonykodásokra költött összeg nem terhelte meg a vállalat pénztárát. Az 1915-ös 749.420 korona bevételhez képest 1916-ra 1.123.797 koronára nőtt a bevétel. A társaság tagadta az infláció hatását, de a tisztviselőknek, alkalmazottaknak nyújtott drágasági pótlék és segély mégis az inflációra enged következtetni.
A pénzügyi helyzet indokolta az alaptőke még kint lévő részének behívását. Az ügyet tárgyaló rendkívüli közgyűlés úgy döntött, hogy az alaptőke hátralékos részének befizetését a békekötés utáni hatodik hónap utolsó napjáig mellőzi. Véleményük szerint a nagyobb beruházásokhoz hiányzott a munkaerő és az anyag, a lehívott tőkét nem tudták volna befektetni.
A Közmunkatanács a döntést nem vette figyelembe, s mielőbbi beruházásokra szólított fel. Meglepő módon a szigeti vezetőség változtatott korábbi döntésén, és 1917 áprilisában elhatározta a tőkehátralék teljes befizetését. A döntést a Közmunkatanács nyomásán túl a hirtelen megnőtt kiadások is indokolták. (Speciális Építkezések Rt. 126.000 koronás követelése, IV. Károly koronázására üzembe állított Nagyszálloda költségei.)
1917-ben az előző évi 543.818 korona veszteség újabb, majdnem 300.000 koronával nőtt. A beruházások rendkívül kis összeget képviseltek: az ásványvízüzemre 11.052 koronát, a nagyszállodai fehérnemű pótlására 1.500 koronát költöttek. Az útjavítás minimálisan
260.000 koronás költségét az igazgatóság már nem vállalta.
A háború érthetően gátolta a Margitsziget fejlődését, de a szigeti vezetőség az indokoltnál nagyobb mértékben hivatkozott az ismert viszonyokra. A bérbeadó Közmunkatanács nem tudta a bérleti szerződés megtartására kényszeríteni a társaságot, hiszen saját kötelezettségeit (partfeltöltés) sem tudta teljesíteni.
A sziget fejlődése holtpontra jutott.
A bérlőtársaság játékkaszinóra alapozott tervei nem váltak valóra, a részvényesek többsége elhagyta a vállalatot. A bérleti szerződés -a hibásan egyoldalú fejlesztési irány és a kikerülhetetlen történelmi esemény okozta helyzet miatt- nem válthatta be a hozzá fűződő reményeket.
Folyt. köv. új vezetőséggel, őszirózsás forradalommal, Tanácsköztársasággal!
Nem gondoltam volna, hogy ennyire gyorsan fognak haladni az építéssel, talán tényleg befejezik, mikorra ígérték.
Bár így is elég gázos a pesti oldalon futni, a budain meg sosem volt jó, de egyszer talán kész lesz.
Remélem nem csak a csíkot csinálják meg, hanem utána rendbehozzák a krátereket mellette, mert a futók nagy része továbbra is ott fog futni...
Hát, mit mondjak, ha nem lenne mezei OB, akkor sem indulnék a hendin. A pesti oldalon végig egy árok vágja félbe az utat, kivéve a szállódák előtt ahol az egész út egy árok és csak a bokrokon keresztül lehet futni. A teniszpályánál csak az alsó szinten lehet futni és ha jól láttam, az Árpád hídi fordulónál is már megásátásk az árkot. Ja, valamint a déli csücsönkél, a budai oldalon, a teniszklubnál is kráterek várnak.
Beszelgettem delutan a margitszigeti futokor megalkotojaval. (Mi mast csinal az ember kedd delutan???) Es megtudtam egy par dolgot ami talan tobbunket erdekel.
A palya nem er majd teljesen korbe, lesz benne egy 1300-1400 meteres lyuk, sajna a legkritikusabb ponton, a budai oldalon az aszfalton. A palyaban a lyuk a bufenel kezdodik (a hajoallomasnal) es az uszodanal er veget. Az aszfaltra nem lehetett palyat epiteni mert ahhoz meg kellene valtoztatni a forgalmi rendet (egyiranyuva tenni az utat) es ez egyelore tul nagy falat. Le lehetne fektetni egy csikot az aszfaltra, de arra lazan ramenenek az autok es tonkretennek. A szegely viszont a megengedhetonel jobban lekeskenyitene az utat. De nem tettek le errol a tervrol es egyszer korbe fog erni. Ami meg jo hir, hogy az uszoda mogott, az aszfalton, lesz palya. Az uton kivulre, egy szinttel lejjebb nem lehet vinni a palyat mert az arvizek tonkretennek, tobbek kozt.
A palya egy meter szeles es gumicsik bevonata lesz. Vagyis nem olyan kockakbol all majd mint a MAC mogotti palya hanem osszefuggo csik lesz. A burkolat a Mondo palyahoz lesz hasonlo, vagyis olyan lesz mint az atletikaban elfogadott letezo legkemenyebb burkolat. Nekunk ez valoszinuleg nagyon nem lesz jo de a logika az, hogy a futok zomenek, a hetvegi kocogoknak, nagyon nem jo a sok godor es hepe hupa. A palya alapvetoen nekik epul es ez biztositja az egyenletes, bringohinto mentes talajt. A gumi kemenysege tartossagot is jelent es ez, lassuk be, a hosszu elet titka lehet.
Mivel a palya csak egy meter szeles, szeretnek egyiranyuva tenni. Ezt tablak fogjak jelezni es megprobaljak erre szoktatni az embereket. A haladasi irany: pesti oldal fel, budai oldal le, vagyis vegig bal kanyarok, mint az atletika palyan. A palyan a kilometerek be lesznek jelolve de talan ennel tobb jeloles is rakerul majd.
Azt mondjak nagyon turelmetlenek vagyunk. A palya majus vegere kene, hogy kesz legyen de a futok nehezitik a munkat. Ossze vissza futunk az epitesi teruleten, nem kis kart okozva. Most a munka nagy resze karelharitas. Ettol fuggetlenul a majus vege meg realisnak tunik.
Ma reggel megneztem es mar nem vagyok teljesen biztos benne, hogy nem fer el ket futo egymas mellett. De az biztos, hogy oda kell majd figyelni nehogy felrelepjen az ember. Remelem viszont igy legalabb a bringohintok nem fernek el rajta. (Nezzuk mindig az erem pozitiv oldalat. :-) )
Az már inkább a FB topic lapjaira tartozik, hogy az elméleti tisztelgés mellett gyakorlatilag is jelen leszek az áprilisi szigetfutáson egy kör, azaz -tervezve- 31 perc erejéig... :)
futóknak off, de a topiknak nem:))
az én kedvencem a szigeten a víztorony. méltatlanul majdnem nem is lett megemlítve az első 2000 hozzászólásban, pedig az egy csoda :))
Ez az egész azért is elég szomorú, mert biztos egy csomó pénzbe kerül és a jelek szerint előreláthatóan nem sokat javít majd a helyzeten. Remélem tévedünk ebben és végül tök jó lesz, bár ezt nehéz elképzelni.
Holnap hajnalban mindenesetre újra ellenőrzöm a helyzetet. :-)
/Shatner
Kedves Illetékesek, ha olvasnak minket!
Igazán nem szeretnénk elégedetlennek látszani, sőt kifejezetten örülünk, hogy a mi érdekünkben munkálkodnak, csak ez a futópálya építés kb olyan, mint amikor a vízben fuldoklót jól fejbecsapják a mentőövvel. Néhány ezelőtti hozzászólásban már egy-két aggály megfogalmazódott, melyeket én is csak alátámasztani tudok. Nem lett volna egyszerűbb megkérdezni a véleményünket, mielőtt segíteni akarnak rajtunk? A Margitszigeten a futók nagy része megtalálható a MAC-ban, esetleg a Hajós A. Uszodában, akár a Futóbolondok, vagy a Mozdulj velünk! honlap is alkalmas lett volna egy közvéleménykutatásra. Esetleg a legnagyobb versenyszervező iroda a BSI is segített volna, vagy akár a Szigetfutás(ex-Hendikep) szervezői. Egy nem megfelelően átgondolt segítségnyújtás többet árt futók ezreinek és az egyetlen belvárosi, még használható futópályát teszi használhatatlanná. Aki járt már délután a külsőkörön, nem gondolhatja, hogy a rengeteg futó libasorban fogja futni a teljesen eltérő tempójú edzéseit, a bringó-hintókat kerülgetve.
Ha még nem késő, kérem hallgassák meg a futók véleményét is.
Tisztelettel,
Barát Gabriella
Szerintem az aszfaltúton nem lesz futópálya. "Okosék" biztos azt hiszik, hogy földúton nem lehet futni, csak betonon. De ami még rosszabb lesz, hogy az elkészülő út miatt sokkal több sétálgató nép fog arra mászkálni, szigorúan egymás mellett, hogy kikerülni se lehessen. Plusz az összes bringóhintó is ott fog idétlenkedni... :o(((
