Keresés

Részletes keresés

V43 1279 Creative Commons License 2017.12.31 0 7 64824

Köszönöm az alpannonia beszámolóra írt pozitív hozzászólásokat, az év utolsó napjára utol is értem magamat a 10 nappal ezelőtti Partizán utas beszámolóval, íme:

 

Partizán út újratöltve, avagy a második bejárás: Borsodnádasd-Hangonyi tó, 2017. december 21.

 

Egy héttel a kiszemelt időpont előtt hívtam fel a tanfolyamtársamat, akivel sokat túráztunk az SNP-n is hogy benne lenne-e a második bejárásban, benne volt. Amúgy is el akartam menni már egy ideje újra Borsodba, ez az alkalom jónak tűnt, meg amúgy is munkakörünkből kifolyóan ritkán tudunk összeegyeztetni akár csak egy napot is. Reggel 6 órási gyorson találkoztunk a Keletiben, ezzel mentünk Hatvanig, majd onnan személyvonattal Nagybátonyig. Tavaly decemberi első bejáráson szívás volt az odaút, ugyanis nem hétvégén mentünk, akkor a somosi személyvonat nem volt, így az 5-ös egri gyorssal mehettünk Hatvanig és Somosra is elvonatoztunk, hogy utána visszafelé szállhassunk le Nagybátonyban, a plusz egy órát akkor el kellett töltenünk valahol. Szerencsére ezúttal nem volt ilyen gond, mert hétköznap mentünk, a bő fél órát a nagybátonyi váróteremben töltöttük el, majd átsétáltunk az Ózdi úton lévő buszmegállóba. A Pest-Ózd járat pár perc késéssel be is futott, ezúttal is meg kellett vennünk a 150 ft-os autópályás pótjegyet a semmire a teljesárú jegyen kívül Borsodnádasdig. Elég gyatra volt ez bő fél órás út a félig tele lévő levegőtlen buszon a kanyargós úton, a vonatos út alatt benyelt 3 doboznyi sört sikeresen sikerült felrázni a gyomromban. Leszállva Borsodnádasdon örültem, hogy nem kellett tovább utazunk ezen a „remek” és olcsó járaton. A buszmegálló a templomnál van a központban, elsőre egy vendéglátó helyen próbálkoztunk a pecséttel, de itt nem volt, így a tavaly bevált vegyesbolt volt a nyerő ezúttal is. A barkácsboltot nem ajánlom senkinek, az első bejárásnál oda mentünk be és a sor kivárása után közölték, hogy nem tudnak pecsételni. Útnak is indultunk negyed 11 körül, egy szegényes utcán hagytuk el a falut, ahol ezúttal is keserűen jegyeztük meg, hogy a pénztárcáinkban lévő pár ezer forintból itt kb kapnánk házat meg feleséget is. A keréknyom a Remete-völgybe vezetett minket, hátrafordulva szépek voltak az „erdőhatár fölötti” dombok.

 

1. Borsodnádasd, a túra kezdőpontja

2. nem túl felemelő az utca melyen a település elhagytuk

3. a Borsodi-dombság felé

4. visszanézve Borsodnádasdra és az "erdőhatár feletti" dombságra

 

A völgy kezdett beszűkülni és emelkedni, ezen a részen voltak tavaly a vadászok, ezúttal szerencsére csak ketten koptattuk az utat. A keréknyomból ösvény lett majd egy komolyabb emelkedő után balra fordultunk, majd jobbra. Ennél a jobbos kanyarnál, szemben az Ökör-heggyel (kilátópont) állítottak meg minket tavaly az utolsó ponton lévő vadászok és itt vártuk meg a hajtás végét, aminek idővesztesége miatt később sietnünk kellett. Ezúttal viszont szó sem volt erről, le is ereszkedtünk a következő keréknyomra, itt haladtunk pár száz métert, majd egy ösvényre térve balról csatlakozott be a Kohász kék az Ökör-hegy nyeregnél. A csatlakozási pontnál jelzett forrást elkezdtük keresni, de végül visszafordultunk mert susnyásba vezetett az út és víz is volt még bőven. Nem sokáig tartott a Kohásszal fonódott szakasz (arra épp elég volt, hogy a Kohász második bejárásának gondolata megerősödjön bennem), újabb keréknyomra érve a kék elfordult élesen jobbra, mi pedig egyenesen haladtunk tovább. Az útról nem sokára balos letérést tettünk egy ösvényre, tavaly itt volt egy kis útkeresés, most már tudtuk merre kell mennünk és pluszban a zsebemben volt a telefonom a megnyitott mapy.cz térképes alkalmazás is. Nem sokára meg is érkeztünk a számunkra jellegzetes ponthoz, egy magas fához (kilátópont) ahol tavaly kép készült rólam, ez ezúttal sem maradt el. Ezek után egy kicsit benőtt ösvény következett a havas ösvényen, de nem okozott gondot.

 

5. Remete-völgyben

6. szemben az Ökör-hegy, tavaly itt tartottunk a kényszerpihenőt, kilátópont is egyben ez a hely

7. tovább a keréknyomon

8. Ökör-hegy nyereg és a szebb napokat látott táblája

9. leágazás

10. Borsodi dombságbeli havas tájkép

11. jócskán benőtt ösvény

 

A havas tájban kisütő nap pedig szép látványt nyújtott és a tavalyihoz képest jobban megfogott a hely most, mert nem kellett az utat keresni és a Hangonyi tónál is volt egy későbbi busz, szintén a hétköznapnak köszönhetően. Kondiügyileg is jobban éreztem magamat. Elhaladtunk egy sír mellett is, gondoltuk a helyhez kapcsolódott az elhunyt úr élete, máskülönben nem került volna ide végső nyughelye. A domb túloldalán egy helyenként kissé, majd jobban benőtt ösvényen jutottunk le ismét egy keréknyomhoz, de csak egy kis darabra, ugyanis ismét le kellett róla térnünk, a Cinókás-köz oromra ez az ösvény vezetett fel. Egy-egy ponton ezúttal is nyílott némi kilátás nyugati irányba ahogyan a havas úton haladtunk, egy nem kijárt, falevekkel borított részen érkeztünk le újabb keréknyomhoz, de utána rögtön le is tértünk róla, az útjelző tábla szerint 2,5 km volt innen Palinapuszta. Lejtős ösvény Cinókás-völgybe vezetett, az ösvény keréknyommá bővült, majd lejtése egyre inkább megszelídült, jobbra pedig félig befagyott patak látszódott.

A lejtés minimálissá vált egy elágazás után, jobb oldalt a patak nagyobb mocsaras területet hozott létre, erről árulkodott a növényzet. Az út végén Palinapuszta romos épületeit most is megtaláltuk, pozitív változás egy éve alatt sem történt. A házszámot lefotóztam (de tudtam már tavalyról amúgy is), majd mentünk tovább egy jobbos kanyar után. A jól járható út a túra során sok helyen, így itt is le volt fagyva, de azért tempósan haladtunk. Nemsokára egy balos letérést követtünk el a Teresznek-völgybe, jobbra éppen munkagéppel javítottak egy utat.

 

12. Partizán út, a kép akár a mozgalom borítóképe is lehetne, szerintem szépen sikerült

13. visszafelé nézve a falevelekkel borított útra

14. szép új jelzések és egy útjelző tábla

15. vízfolyás a fák alatt

16. Palina felé, jobbra a mocsaras terület

17. Palinapuszta szebb napokat látott épülete

 

A völgyben elhaladtunk a már ismerős vadászles mellett, majd a völgy beszűkült, emelkedni kezdett és hamarosan egy jobbos hajtűkanyar következett, majd nemsokára rá egy balos kanyar. A havas növényzet ráhajolt az útra, kerülgetni kellett, közben egy-egy ponton nyílott valamennyi kilátás. A térkép által Felső-tölgyesnek jelölt pont környékén buktunk át a dombon, tavaly itt jó tempóban tudtunk lefele menni, ezúttal viszont a jeges és havas út miatt óvatosabbnak kellett lenni.

 

18. vadászles a Teresznek-völgy elején

19. dombok

20. hó és jég miatt behajló ágak

21. lassan lebukik a Nap

 

Egy elágazásnál egyenesen mentünk tovább, a Járnokfői tanya romjaiból az úton nem látszódott semmi, igaz különösebben nem is kerestem. Egy balos kanyarral ismét letértünk az útról és megkezdtük az ereszkedést a Vermesnél. A völgy aljához képest feljebb, bal oldalon a domboldalban vezető ösvény szinte folyamatosan lejtett, a vége felé jócskán az ösvényre dőlt fákat egy év alatt sem sikerült eltakarítani, most is kerülgettük őket. Ezek után a Vermesből a Vizes-völgybe értünk amelynek a neve nem véletlen, most is befagyott úton mentünk, éppen beszéltük is hogy nagy szívás lehet itt fagy nélkül menni, sok lehet itt a szúnyog is nyáron. A nem túl jól járható Vizes-völgy után már vártam a Vermes-völgy keréknyomját, azonban ez is jócskán le volt fagyva, így itt sem mehettünk annyira gyorsan. Találkoztunk egy épp visszainduló favágó brigáddal is.

 

22. Vermes elején

23. kidőlt fák a Vizes-völgy előtt

24. érkezés a Vizes-völgybe

25. Vizes-völgybéli élmények

 

Az idő már jócskán negyed 4-re járt, így eldőlt, hogy a 15:32-es buszt buktuk, marad a 16:12-es. Így már bőven volt időnk a tóhoz érni, amely ezúttal is be volt fagyva. Túratársam tett egy kis kitérőt jobbra egy forráshoz, majd tovább mentünk. Most is tetszett a szép fekvésű tó, ahogyan partján sétáltunk. Megtaláltam a tavaly kimaradt Partizán emlékművet is, így megnéztük ezt is.

 

26. Vermes-völgy keréknyomán

27. Hangonyi tó hátulról

28. Hangonyi tó a Partizán emlékműtől

29. Partizán emlékmű

 

A tó szélét elhagyva a nádasban lévő kis hídon és azt követő szántón át értük el a buszmegállót. A sárga Ikarus pontosan érkezett a megállóba és Hangonyon keresztül elvitt minket az ózdi buszállomásra.

 

29. visszanézve a tavat körülölelő dombokra

30. kis híd a nádason át

31. Hangony, Halastó bejárati út megállóhely, a túra végpontja

 

Wenzel Péter Úr már várt minket itt és átvettem tőle a jelvényt, túratársamat nem érdekelte a dolog, neki elég volt a tavaly már megszerzett darab. Beszélgettünk egy darabig, kiderült, hogy egy év alatt többen is bejárták a Partizán utat, ennek örülök. Ennek kapcsán viszont már lassan jelvényt kell csináltatnia, a Kohászé is szépen fogy, de abból a készletből még több van. Péter bácsi ezen kívül mesélt háborús élményeiről is, kemény és durva időszak lehetett ezt megélni. Lassan elköszöntünk abban a reményben, hogy második Kohász kék jelvény átvétel kapcsán hamarosan találkozunk. Ezt időben mondjuk a túratársammal nem tudjuk összehozni, de legalább a szándék mindkettőnk részéről megvan. Ezek után egy már tavaly megismert pizzériában megvacsoráztunk, én még pluszba rendeltem elvitelre egy pizzát is az útra. Hóesésben tettük meg az állomásig hátralévő távot, érkezésünk után futott be a 3 részes Bz szerelvény. Miskolcon átszálltunk a Kassa felől érkező Intercityre, ezzel tértünk vissza Pestre, majd haza.

 

A jelzések példamutatóan jók voltak a 21 km-es túrán, ajánlom mindenki figyelmébe ennek a „világvége” helyen lévő útnak a bejárását. A történelmi háttér nem valami vidám, de az útvonalat mindenképpen érdemes megismerni szerintem.

Jazz_kedvelo Creative Commons License 2017.12.31 0 1 64823

Köszi a beszámolót, én is elrakom. Egyszer majd meg szeretném csinálni belátható időn belül.

Előzmény: V43 1279 (64813)
Güsziológus Creative Commons License 2017.12.31 -14 1 64822

Folytathatjuk!

Előzmény: Güsziológus (64820)
jzp2107 Creative Commons License 2017.12.31 -2 16 64821

> Én is szeretnék mínuszokat!

 

nem úgy megy az, ki is kell érdemelni! :-)

 

én is apróbb hiányosságok pótlásával foglalkozom, egy picit nem nézek oda és már rögtön üres a poharam

na, ezt most akkor a fórumtársak egészségére iszom, egészségetekre! :-)

Előzmény: akárkibárki (64817)
Güsziológus Creative Commons License 2017.12.31 -14 1 64820

Végre eljutottam a pár nappal ezelőtt felfedezett látványosság adminisztrálásáig.

 

A hely Pétfürdőtől 1,5 kilométerre van, a BFK útvonalától K+, majd S sáv vezet a fáig.

Amikor arra jártam, voltak díszek is a fán, néhány kölyök fel is mászott rá.

 

http://www.turistautak.hu/poi.php?id=188739

 

A panoráma csodás, bár tovább a sárgán É fel eljuthatunk a Doktor-szikláig, ez igazi csúcs.

Tegnap arra jártunk Veszprém felől a 8-as úton, és sikerült beazonosítani a sziklát.

 

Ajánlom Mindenkinek!

Güsziológus Creative Commons License 2017.12.31 -14 2 64819

Két perc alatt csak öt?

Szerintem kéne még fejleszteni a robotot!

 

Előzmény: Güsziológus (64818)
Güsziológus Creative Commons License 2017.12.31 -14 3 64818

Én is kívánnék, de annak az elvetemültnek, aki azzal tölti az idejét, hogy másokat minősítgessen...

 

Neked kívánok:-)

Most nyugi van, apró hiányosságok pótlásával foglalkozom, időnként rákattintok a fórumra, és látom, hogy van, akinek az a foglalatossága. hogy nyomogassa a gombot. Mást is nyomogathatna!

 

 

Előzmény: akárkibárki (64817)
akárkibárki Creative Commons License 2017.12.31 -3 4 64817

Én is szeretnék mínuszokat!Meg boldog újévet is kívánnék...:)

Előzmény: Güsziológus (64816)
Güsziológus Creative Commons License 2017.12.31 -13 2 64816

Bocs a többiektől, de ezt csak azért írom, hogy a mínuszokat szorgalmasan osztogató (úgy látszik már nem 11, hanem 12) ne unatkozzon.

Előzmény: Güsziológus (64814)
Pulmy Creative Commons License 2017.12.31 -13 3 64815

Túrákban gazdag,Boldog Új Esztendőt!

Güsziológus Creative Commons License 2017.12.31 -13 3 64814

Köszi a beszámolót.

Eltettem a linket, majd még olvasgatom.

Előzmény: V43 1279 (64813)
V43 1279 Creative Commons License 2017.12.30 0 8 64813

Alpannonia: Pichl - Írott-kő, 2017. november 3.-4.

 

Az évi utolsó osztrák túrámmal a Zentral és a magyar OKT-DDK mozgalmak által bejárt utakat kötöttem össze. Az alpannonia túra főútvonalata (piros alapon dőlt kis „a” betű jelzés) jelen állás szerint (jövőre bővíteni tervezik Csepreg felé) Fischbach-Feistrizsattel-Írott-kő-Kőszeg illetve Semmering-Feistritzsattel-Írott kő-Kőszeg útvonalon  húzódik. A főútvonalhoz több mint 100 km hosszúságú hosszabb és rövidebb mellékútvonal (sárga alapon dőlt kis „a” betű jelzés) csatlakozik, tehát szorosabb értelemben vett útvonalkövetés szerintem ezen a mozgalmon nem a fő mozgatórugó, tekintve a sok alternatív útvonalat. Az osztrák kiindulási (vagy vég-) pont Fischbach vagy Semmering lehet, én már korábban a fischbachi irányt kezdtem el bejárni, a semmeringi „szárnyvonal” túlságosan nem vonzott. A Zentrallal fonódva jártam be az utat Pichl-Alpl között, Fischbach és Alpl szakaszt részben a Zentralon, részben pedig egyéb utakon keresztül tudtam le. A magyar részt az OKT teljesítésembe számítottam bele, ezt őszintén el is mondtam a jelvényátvételkor (az alpannonia a Szikla forrás felé vezet a Kőszegi-hegységben, majd a kéknél rövidebb útvonalon ér be Kőszegre). Tehát részemről ebbe a mozgalomba vittem bele némi szubjektív rugalmasságot, a lényeg számomra az osztrák és magyar részek összekötése volt célként. Tervezek egy hasonlót elkövetni Hainburg-Pozsony között, azaz a Zentralt és az SNP-t is összekötni, így már például Szárligettől az Alpok vagy az Alacsony-Tátra csúcsaiig is folyamatosak lesznek majd a lépteim.

Már csak a Pichl-Írott kő szakasz volt hátra, melyre november első napjaiban mentem el, közepes zsákkal, az útvonal hossza kb 45 km volt. Ezt a távot két napra bontottam borostyánkői szállással, ahol végül is az ilyenkor szokásos próbálkozások (például a főút menti Heanzhof ház válaszra sem méltatott, se mailben, se facebookon, pedig előttük elhaladva a túrán nem tűntek telt házasnak. Nem értem, hogy a mai világban miért nem szélesebb körben elfogadott kommunikációs forma nemzetközi szinten az email, de legalább sikerült szállás találnom, másképp nehezen lehetett volna szakaszolni) után a polgármesteri hivatalon keresztül kaptam szállást egy helyi kastélyban. Az Írott-kő mögötti Die Ranch nevű hágó és a csúcs között már egyszer jártam gyalog, de a ezen a túrán is megtettem ezt a távot a teljesség kedvéért. Minden készen állt már az indulásra, amikor még utoljára ellenőriztem a számítógép előtt a közlekedést és sajnos kiderült, hogy 4.-én, szombaton a Die Ranchnál nincsen buszközlekedés…azóta jobban figyelek a mobilos alkalmazásban az erre utaló szövegre, mert ez vezetett félre. Felmerült a kérdés, hogy akkor buktam-e az egészet, mert egyetlen értelmes ötletként legfeljebb a Vasfüggöny úton ereszkedhettem volna le Bozsokra, de ez a reggeli borostyánkői indulás után is elég feszített tempót és kiszámoltságot eredményezett volna. Itthon elpanaszoltam a helyzetet és ennek hatására végül szüleimmel megbeszéltük, hogy afféle családi kirándulásként eljönnek értem a hágóba, így megmenekült a túrám az utolsó pillanatban.

 

Itthonról az 5:37-es személyvonattal mentem el Győrig majd onnan Sopronba, 10:25-re meg is érkeztem Bécsújhelyre. Itt szűk 40 perc várakozás következett, melyet az állomásépületben wifizéssel töltöttem, majd 10:55 körül a peron felé vettem az irányt. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a 11:03-kor induló hartbergi személyvonatnak még nyoma sincs, sőt az indulási időre sem jelent meg. Végül előkerült a késett Desiro motorkocsi és 5 perc késéssel el is indultunk. Ez csak annyiban volt problémás, hogy Aspangban pontosan ennyi idő állt rendelkezésre a zöberni buszra való átszállásra. Jeleztem a mozdonyvezető kollégának az átszállási szándékomat, aki szólt az aspangi forgalmi szolgálattevőnek aki mondta, hogy megvár a busz. Megköszöntem a segítségét, így már nem kellett a csatlakozás miatt aggódnom. Volt némi tartalék idő a menetrendben, mert szinte pontosan érkeztünk Aspangba, így bőven volt idő az állomásépület utca felőli oldalára átsétálni. A busz nagyjából két perces csúszással érkezett, 2,2 euróért meg is váltottam a jegyemet Pichlbe. Aspang-Zöbern között szép vasúti viaduktok (Bécsújhely-Fehring vonal) alatt vezet az út. Némi net-valóság közötti anomália akadt amúgy a tervezés során, mert a Zöbern, Pichl buszmegállót az ÖBB honlapja vagy 2-3 km-rel délebbre jelezte mint ahogyan az a valóságban volt, visszanézve a tavaly decemberi pichli képeimen világosan olvasható volt a kis falucska központjában lévő megálló neve. Ennek megfelelően még kicsivel a menetrend szerinti érkezés előtt (kevés utasnak köszönhetően) érkeztem meg Pichlbe. Egy padra ülve ettem egy keveset, közben meghallgattam a déli harangszót a kis kápolna harangja által. Sokáig abban a hitben voltam, hogy a déli harangozás csak magyar sajátosság, de nem az. Kaja után el is indultam a már ismerős útvonalon kifele a faluból, nemsokára már legelők között vezetett az utam, egészen a Zentral-alpannonia elágazásig. A telefonomon a mapy.cz térképes alkalmazást elindítottam az élesben való tesztelés céljából. Szűk egy éve szemből érkeztem Krumbach felől erre a pontra, ezúttal viszont jobbra tértem Hochneukirchen, Bernstein illetve Írott-kő felé. A domboldalban lévő legelő-erdő határán vezető keréknyom hamarosan átkelt az kis erdőn, majd a túloldalon kibukkanva aszfalton mentem tovább egy darabig házak, tanyák és szép kilátások közepette.

 

1. úton Pichl előtt a buszon, szinte hihetetlen 1. a foltozott aszfaltút, 2. hogy ilyen világvége helyre busszal el lehet jutni

2. csendélet Pichl "központjában"

3. elágazás: balra a Zentralon Krumbach, jobbra az alpannonián Írott-kő felé

4. kilátás északi irányba az erdő után

 

Tehéncsorda áthaladásának az úton is tanúja lehettem két idős pásztor közreműködésével. Egy autós nővel és kutyájával két helyen is találkoztam egyszer még az erdő aljában, majd a következő erdőnél sétáltatta az ebet, nem tudom miért pont ezen a két hely tetszett neki, de az ő dolga. Az előző erdő után egy bő 1,5 km-re egy újabba tértem be, majd itt mentem a következő főútig, amelynél a Hochneukirchenhez tartozó Höhwirt házcsoport terült el. Itt a vendéglőbe felmenve kaptam pecsétet az igazolófüzetembe, ami igazából egy térkép, az alján lévő rublikákba kell a pecséteket nyomni, amelyek kicsik, így össze-vissza vannak a lenyomatok benne. A Höhwirtet pár lépés után elhagytam, szép réti szakasz következett a főút és az erdő között, a délutáni napsütésben tetszetős látvány volt. A rét túloldalán átkeltem az aszfalton majd némi emelkedő következett, ösvényeken és keréknyomokon keresztül jutottam el a Hochneukirchen felett álló Hutwisch kilátóhoz, előtte érdekes módon több helyen is találkoztam a piroson kívül kék és sárga jelzéssel, ez elég ritka dolog a standard nemzeti színű jelzések mellett. A 896 méteren álló 22 méteres kilátóról szép kilátás nyílott körbe. A korlát környékén lévő kis téglalap alakú tükrösített felületű négyzetbe nézve is szép volt a táj ennek az „effektnek” köszönhetően. A kilátó aljánál lévő zárva lévő faháznál nézelődtem pecsétet keresve, de nem találtam.

 

5. tehenek az úton

6. jellegzetes burgenlandi (tudom ez egy kicsit arrébb van, de jellegre ugyanez) tájkép

7. délutáni napfények az erdőben

8. Höhwirt

9. réten vezet az út Höhwirt után

10. jelzéskavalkád

11. Hutwisch kilátó

12. kilátás Magyarország felé

13. kilátás északnyugati irányba

14. "effekt" a kilátóban

15. kilátás nyugat felé, jól látható a májusban a Zentralon bejárt Hochwechsel tömbje

 

Ösvényen keresztül ereszkedtem le a kilátótól, majd keréknyomon haladtam tovább az erdőből kiérve, balra egy felhagyott kőbánya után ismét szép rálátással a környékre, egy kisfiú és kislány páros be is előzött fotózás közben, ők a közeli Harmannsdorf nevű falucskába tartottak, melynek vízügyi épületének tetejéről csináltam pár szép képet, nem is olyan messze látszódott a borostyánkői vár (néztem, itt is meg lehet szállni, nyilván horror árakon) és a völgyben lévő falvak. Erdőfoltok és legelők, valamint kisebb szántók határában haladtam a keréknyomon tovább (egyik fán lévő tábla szerint Hochneukirchen-Berstein között zöld jelzés is van, tehát ezen a napon mind a négy szín képviseltette magát, még egyszer mondom osztrák viszonylatban szokatlan módon). Kereszteztem egy aszfalton utat, majd Kalteneck falu szélén haladtam el és értem le az L104 jelű főúthoz melyen mentem egy pár száz métert. Az úttól balra egy idő után egy kis dombocska bukkant fel, mely Guglhupf névre hallgatott, érdemes volt rá felmenni, szép kilátás nyílt róla a naplementében. Itt már világossá vált, hogy a közelgő sötétedés miatt nem a kijelölt úton fogok Borostyánkőre, azaz Bernsteinbe érni, hanem a valamivel rövidebb aszfaltos főúton. A Guglhupf után újabb útkeresztezés következett (a főút jobbra a völgyben folytatódott tovább Bernstein felé), én pedig a Steinstück 833 méteres magaslatára felmásztam, aminek sok értelme nem volt, a kilátás nagy részét beárnyékolták a fák. Innen leereszkedve újból elértem a főutat, majd ezen keresztül érkeztem meg Bernsteinbe. Pont sötétedés környékén értem be a kis városba, az út mellett balra lévő boltban sonkát és zsemlét, majd kicsivel beljebb a központban egy pékségben pedig tejet vásároltam (1 liter 1,2 euróért), mondanom sem kell, hogy mennyivel jobban felülmúlta mindegyik a Magyarországon kapható és megszokott termékek minőségét. Egy optikai boltban kaptam pecsétet a térképemre, majd nagyjából negyed óra múlva érkeztem meg tök sötétben a szállásomat jelentő Madonnenschlösshöz. A kastélyban teljesen sötét volt. Mivel még a megbeszélt idő előtt sikerült megérkeznem így gondoltam megvárom azt, addig nincs is alapom reklamálni ugye. Éppen belefogtam a vacsorámba amikor a kastély előtti nagy udvarba egy kocsi fordult be, egy bőven középkorú férfi-női pár szállt ki belőle, ők engedtek be a kastélyba, mutatták meg a szobámat. Ezek után lerendeztük az anyagiakat (osztrák szinten baráti, 25 eurós árat kértek, reggeli nélkül) és pecsételtem az itteni bélyegzővel is a füzetbe (jól tettem, hogy bementem az optikába, mert itt csak egy mondat szerepelt a pecséten, településnév nem), majd elmentek. A szobában két ágy volt és fürdőszobával is minden rendben volt, a fűtés is üzemelt. Vagány volt egyedül lenni egy kastélyban, főleg külföldön. Vacsora, fürdés és némi olvasgatás után le is oltottam a lámpát.

 

16. lovak Harmannsdorfnál

17. naplementem a Wechsellel a Guglhupfról fotózva

18. érkezés Borostyánkőre

19. szálláshelyem

 

Ködös reggelre ébredtem, reggelizés, reggeli fürdő majd összepakolás után 8 óra körül elhagytam a Madonna kastélyt és a központ felé vettem az irányt. A sűrű köd miatt nem sokat lehetett látni, némi üggyel-bajjal megtaláltam a polgármesteri hivatalt melynek postaládájában a kulcsot kellett hagynom, majd egy lejtős utcán át elhagytam a várost. Az aszfaltos út egy tóhoz vezetett, előtte le kellett térni egy ösvényre valami bugyuta tanösvény-szerűségre, ehhez sok kedvem nem volt a ködben és a cipőmet sem kívántam az ösvényen összevizezni, így U alakban visszatértem az aszfaltra, ezen már nem sokat kellett mennem mert balos kanyarral egy újabb aszfaltos útra mentem rá, ezen kapaszkodtam fel a következő, Kreuzriegel nevű dombra oldalába, majd egy balos kanyarnál egyenesen menve az út keréknyomban folytatódott. A keréknyom erdőbe tért be, majd egy római emlékhely (Noricumi-Pannon sírhalmok) és spirituális jelentőségű sziklák (pihenőhely, táblák) mellett haladtam el. Az egyik sziklára leültem, de nem éreztem semmi különöset.

 

20. Madonnenschlössl reggel, kívülről

21. Borostyánkő ködben

22. keréknyom a római emlékhely előtt nem sokkal

23. kommunikációval kapcsolatos kövek

 

A keréknyomon az őszi színeit viselő erdőn keresztül jutottam el a Bernstein külterületén lévő Oberhasel falucskába. Az egyik háznál meglepő módon egy fiatal, talán velem egy korú srác talicskázta a földet az árokásásból, egy idősebb férfi pedig ásott, meg is lepődtem, hogy osztrákok ilyen jellegű fizikai munkát végeznének. Felvetésem igazolás is nyert,  ugyanis hozzájuk közelebb érve magyar szavakat hallottam, éppen az időjárásról volt szó, oda is szóltam, hogy reméljük jobb idő lesz ma. Nem tudom melyikünk csodálkozott vajon jobban a másik felbukkanásán. A főút előtt egy használaton kívüli buszmegálló várójánál jobbra, dél felé kellett tovább menni. Az idő valóban jobbulást mutatott, a napsütés kezdte átvenni az uralmat a láthatáron miközben én dél felé elhagytam Oberhaselt. Az aszfaltnak hamarosan vége lett és keréknyomon mentem tovább Goberling felé. A kisütő napban az erdei szakasz tetszett, majd egy jócskán lejtős rövidebb úton fél 11 magasságában értem be Goberlingben. Balra az út széli benzinkútnál kérdeztem a pecsételést, de nem jártam sikerrel. A patak partján elfogyasztottam egy zacskó burgonyaszirmot és telefonon beszéltem anyámmal, akik már bőven elindultak otthonról. Két választás volt lehetséges: vagy az ökörhugyozás jellegű kijelölt út Oberkohlstättenig, vagy ugyanezen falu elérése körbe aszfalton. Végül a kijelölt utat választottam és a helyi háborús emlékmű és a néhai  bányavasút emlékeinek megnézése után kapaszkodtam ki a völgyből, hagytam el a falut.

 

24. Unterhasel

25. végre kisütött a nap

26. Goberling, bányászati múzeum udvara

27. Goberling látképe

 

Nem részletezném túl a következő kilométereket, akadt benne aszfalt, keréknyom, ösvény is a telefonom pedig precízen jelezte az útvonalat a mapy.cz alkalmazás, amivel már a tegnapi napon is meg voltak elégedve. Jól jött ez a térkép, ugyanis papír alapúm nincs a környékről, csak a netes térképek álltak rendelkezésre. Unterkohlstätten határában meguntam az ökörhugyozás jellegű, értelmetlenül össze-vissza kerülgetős utat és rátértem az aszfaltos útra, majd be is értem egy emelkedő után a magyarul Alsószénégető nevű településre. Szombat volt ugye, mondhatni a fű sem nőtt itt, ezért is lepődtem meg, hogy a templom melletti helyi kocsma nyitva volt és kaptam pecsétet is. Innen egy bő kilométerre feküdt Oberkohlstätten, magyarul Felsőszénégető  nevű falu amely előtt az úton találtam egy 20 centest, amely a túra egyetlen bevételét jelentette. A faluban nem volt nyitva a helyi vendéglátó egység, ezt Alsószénégetőn el is mondták, nagyon helyesen. Szokásosan rendezett utcakép fogadott is búcsúztatott is ahogyan elhagytam a legutolsó osztrák települést is a túra során. Emelkedős úton mentem az erdőig, jobb kézre két ház makettel (egy ilyen volt még a faluban is), ebből volt még az erdőben is ezen kívül egy.

 

28.-29. pillanatképek az érdekfeszítő Goberling-Unterkohlstatten szakaszról

30. Unterkohstatten/Alsószénégető temploma

31.-32. Oberkohlstatten/Felsőszénégető falutábla és egyik utcája ahol az alpannonia halad, itt csatlakoztam újra a jelzésekhez

33. elhagyva a burgenlandi tájat

34. ház makettek, viharvert állapotban

 

Szelíden emelkedős volt a keréknyom amin haladtam az öreg bükkösben, ennek ellenére nem volt valami nagy a lendületem eleinte. Már többször megfigyeltem, hogy az ember ahogyan lelkileg készül egy túrára annak megfelelően érez egy-egy szakaszt könnyűnek vagy nehéznek, leszámítva az aktuálisan felmerülő holtpontokat. Teljesítettem már ennél lényegesen többet vagy kevesebbet, kisebb vagy nagyobb zsákkal is, tehát a nehézség érzése szerintem a túra előtti lelki felkészüléssel is kapcsolatban van és még ehhez jönnek rá a terepen megélt nehezítő körülmények: jelzéskeresés, rossz idő, hó, stb valamint az ember aktuális mentális és fizikai állapota, kipihentsége vagy fáradtsága. A túra aktuális nehézségét/holtpontját ezúttal számomra a keréknyomról letérve a Kis (Kleiner) Hirschensteinre vezető emelkedő adta. A 836 méteres magaslaton a ritkás erdőből nem sok kilátás nyílt, a nap is elbújt. Innen leereszkedve a hegy alatti elágazásban egy magyar párral találkoztam, akik kérdezték, hogy van-e kilátás feljebb. Nemleges válaszom után elindultak visszafelé, az Írott-kő hágó felé. Én is erre mentem, őket beelőzve bő negyed óra alatt értem a Nagy (Großer) Hirschensteinre. Az itt lévő adótorony már az írott-kői kilátóból is látható. Az adótorony melletti keresztnél csúcskönyv volt található egy postaládában. Amint végeztem a fotózással a magyar páros beért és megpihent a padoknál én pedig gyors léptekben távoztam, nem szeretek senkit kerülgetni ha túrázok. Némi lejtő után érkeztem meg egy nyeregbe, majd a következő púpra ahol szintén egy adótorony található. Az ösvény erdőben folytatódott majd jobbra egy tarvágásos rész következett. Újból visszatérve az erdőbe már keréknyomon haladtam ismét a fenyőfák között. Nem sokkal később már anyám jött velem szembe az úton, innentől együtt tértünk vissza az Írott-kő hágóban, mely osztrák viszonylatban Die Ranch névre hallgat, a buszmegálló neve pedig: Geschriebenstein Passhöhe. A parkolóban apám és a húgom vártak, az út melletti Ranch vendéglőben a magyar pultos hölgynél az utolsó pecsét bekerült a füzetbe (az írott-kői és a kőszegi pecsét már tavaly áprilisban bekerült az aktuális rovatokba). A hágó már tavaly májusról ismerős volt amikor is Szombathelyről tekertem át Bucsun is Rohoncon át ide, majd lefelé Léka felé vettem az irányt és Kőszegen vonatra szállta érkeztem vissza Szombathelyre. Másodszorra már egyik tanfolyamtársammal tettem meg ezt az utat, ekkor iktattuk be a kitérőt a kilátóhoz, ezt a távot direkt az alpannonia miatt tettem meg gyalog.

 

35. fába nőtt tábla, nem sok ilyen van odaát, konkrétan még egyet nem tudnék most mondani

36. lassan emelkedős keréknyom

37. Kleiner Hirschenstein gerince, kilátás nem sok volt

38. Grosser Hirschenstein felé, éppen visszafelé nézve

39. kereszt a Grosser Hirschensteinen, jobbra az adótorony épülete

40. az út folytatódik

41. második adótorony

42. fenyves a hágó előtt

43. Die Ranch hágó

 

Ezúttal is felmentünk a kilátóba 4-en, azt akartam, hogy a szüleim és a húgom is lássanak valamit, ha már ilyen távolságra eljöttek értem. Elhaladva az emlékmű és a kis harangtorony mellett, a széles ösvény végig kényelmesen és jól járható volt, nagyrészt fenyvesben vezetett. Nagyjából fél órás út után érkeztünk meg az Írott-kőre. Ha jól számolom kétszer jártam eddig itt a DDK-OKT kapcsán és kétszer az osztrák oldalról érkezve. Szokásos szeles idő fogadott ezúttal is, a kilátóból most is szép kilátás volt körbe, bár az idő már kissé párás lett, mivel a nap már elbújt. Most már a közelebbi két adótornyot is be tudtam azonosítani, hiszen mindkettő alatt elhaladtam az elmúlt 1-1,5 óra során.

 

44.-45. Írott-kő felé

46. érkezés az Írott-kőre Ausztria felől

47. Írott-kő kilátó, végállomás

48. kilátás Ausztria felé, középen a két adótornyot érintettem

49. kilátás Magyarország felé

 

Nézelődés után visszatértünk a hágóban maradt autóhoz, majd Lékán és Kőszegen át Szombathelyre mentünk. Az egy éves szombathelyi tartózkodásom során már jól megismert Gekko pubban vacsoráztunk és ünnepeltük meg az újabb mozgalom teljesítését, mely idénre már nem volt az első: DDK április, alpannnia most, Zentral bronz fokozat, továbbá a Nájvyssie túrén is elértem az ezüst fokozatot, de máig sem sikerült felvennem a kapcsolatot a túra szervezőivel, így a jelvények átvétele még nem most fog megtörténni. Vacsorázás után elindultunk hazafelé és viszonylag jó időt futva, este fél 10 körül értük haza.

 

Újabb mozgalom végére értem tehát, még ha az útvonalkövetést az eddigiekhez képest lazábban is kezeltem, akkor is. Ahogyan említettem ez a túra számomra az osztrák-magyar szakaszok összekötéséről szólt elsősorban, az útvonal precíz követése ezúttal másodlagos volt nekem. A jelvény átvételére egy éjszakás műszakot követően november 24.-én került sor személyesen Kőszegen. Örültem, hogy nem kellett Oberwartba kimennem, mint ahogyan Sétálós tette. Persze előtte letelefonáltam a jövetelemet, biztos ami biztos alapon, nagyon segítőkészek voltak. A Kőszegi Natúrparkért Egyesület Fő téri irodájában vettem át a jelvényt, terítésmentesen. Sétálós jelvénye után emlékeztem rá, hogy elég kicsi és egyszerű darabról van szó, de a kis mérete mégis meglepett. Szerény véleményem szerint lehetne valami komolyabb jelvénye is a mozgalomnak akár fizetős formában is, eleve nem kis távot és költséget jelent a végigjárása. Persze ez is relatív, például a több országon át tartó Kárpát Koszorú túrának még csak normális igazolófüzete sincs (talán a román szakaszon van füzet meg pecsétek is, de erről pontos infóim nincsenek) nem hogy jelvénye. Ezzel szemben például a rövidnek számító Partizán útnak is szép jelvénye van, valamint a 120 km-es Kohász kéknek is. Ahány ház, annyi szokás. Na de sebaj, örülök ennek az újabb jelvénynek is!

 

Ajánlom a túrát mindazoknak akik szeretnének belekóstolni az osztrák terepbe. Ugyanakkor jó lehetőségek vannak a szállásokra (pénztárcafüggően persze) is, tehát komfortzónát még annyira nem kell feladni itt.

jzp2107 Creative Commons License 2017.12.30 -1 3 64812

Ma folytattam a Kiskunsági Pirost, Csengeléig jutottam

Sár nem volt :-) a jelzéseket még elég jól tartják a szegek

 

Csengelén aztán mikor befutott a Szegedről Félegyházára tartó személy, azt hittem rosszul látok

Egy BZ, ráadásul szóló!

Kalauzt kérdeztem minden nap ez jár-e vagy csak most év végén, de nem tudta megmondani (???)

Illetve még út közben láttam Halas felé jönni-menni (az is villamosított) egy-egy uzsgyit

Ahhoz képest hogy a csapból is az elektromos autók folynak, vicces hogy a mávnál a villamosított vonalakon dízelvonatok szaladgálnak. Nekem ez új (mióta megy ez?)

 

Viszont pirospont is van: a félegyházi állomáson tisztaság, meleg, karácsonyfa, pálmafák (komoly!) a WC is tiszta, használható, volt folyékony szappan és még papír kéztörlő is (mondjuk ez lenne a normális, dehátugye..)

 

Mr Long Creative Commons License 2017.12.30 0 1 64811

Hajra, probalj meg vagy fagyos idot kifogni, vagy szarazat. Bitang dagonyaban volt ma is reszem a 12-13 pont kozt a szantofoldek szelen, A Csillagonal hal istennek meg fagyott volt a talaj, bar egy helyen ott bokaig sullyedtem a hig trutyiba... Kamasli es bot jol jon!

Előzmény: nagypapi (64810)
nagypapi Creative Commons License 2017.12.30 -13 2 64810

Én kértem haladékot január/február végéig a Szervezőtől, ezért szívből remélem, nem Te leszel az utolsó teljesítő. :-)

Előzmény: Mr Long (64809)
Mr Long Creative Commons License 2017.12.30 -2 2 64809

Na meglett a 13. kod is, par kili es beerek a "celba". Jo kis tura, koszonom Hev, hogy gondoztatok/gondozzatok. Melto unnepseget rendezek magamnak, ha visszaerek Siofokra. Van par finom buzasorom es egy finom szivarom hozza. Kar, hogy januarban biraljak csak el. :(

Pulmy Creative Commons License 2017.12.29 -14 3 64808

Inkább nem reagálnék a"dolgozatodra. :D ",mert még véletlenül sem szeretnélek megsérteni.

Előzmény: HEV (64807)
HEV Creative Commons License 2017.12.29 -4 15 64807

Eddig csak számoltam magamban de látom, hogy az ész érvek helyett az erőszakos kisebbség igyekszik minden körülmények között elérni, hogy neki legyen igaza! 

 

A gyengébbek (újak) kedvéért elmondom, hogy a jelenlegi nyomvonalat a PL jelzést én festettem fel és az egy nagyon szép útvonal. Nem csak szerintem.

 

Persze vannak akik úgy vélik rájuk nem vonatkoznak a szabályok, törvények, vagyis az a jelentős számú kisebbség akik csak használják és kritizálják a turista létesítményeket de egy kicsit sem tesznek azok létrehozásáért, megóvásáért. 

 

Több éves rábeszélés után sikerült a falu polgármesterével és a Sefag helyi illetékesével elérni, hogy az É-i oldal nyiladékát zárják le. 

 

Ennek elsődleges oka az, hogy a biciklisek, motorosok de a gyalogosok is kitapostak minden növényt azon a sávon és emiatt a vár sánc É-i oldala gyakorlatilag már erózió áldozata lett. Ez a korlát mellett ki is van írva, persze némi szöveg értelmezési készség szükséges a megértéséhez. Lásd a képen!

 

Somogy talán legnagyobb várroma ez, nekem fontos és talán nem vagyok egyedül ezzel. Megvetem és elítélem azt aki melldöngetve túrázik és csak akkor érzi jól magát ha lehetőleg nem tart be semmit a helyi szabályokból előírásokból csak azért mert neki úgy jobban tetszik.

 

Kedves Pulmy nem kell békéért kiáltani mert picit nevetséges, hogy pont te kezdted megint ezt a témát feszegetni. ha nem tetszik a PL jelzés nyugodtan festhetsz magadnak másikat, egyeztesd le, végezd el a tanfolyamot, add be a pályázatot és dolgozz. 

Mások munkájának tönkretételére biztatni viszont nem természetjáróhoz méltó!

A várhoz a piros rom jelzés vezet aki ezen megy annak megköszönöm.

 

Nem volt célom senkinek a megsértése, de akinek inge az öltözködjön már fel!

 

 

Pulmy Creative Commons License 2017.12.29 -13 0 64806

Peace!

Előzmény: olahtamas (64805)
olahtamas Creative Commons License 2017.12.29 -2 12 64805

Nagyon helyesen cselekedtél, hogy most már a séta úton mentél!

Amúgy nem is akartam kötekedni veled, csak MrLong "kritizálós" hozzászólására reagáltam, mielőtt még elfajulna a dolog.

 

Előzmény: Pulmy (64804)
Pulmy Creative Commons License 2017.12.29 -13 0 64804

Igazat adok Neked,ez nem is kötekedés a részedről,egyet értek a mondandóddal! Azonban ismerve a helyet azt is tudom,hogy a vár látogatóinak döntő többsége a régi meredek útvonalat használja.Az első fényképeim készítésekor(2015 júl)még a korlát és a tábla nemvolt kint és mindkettő útvonal elfogadott és jelzett volt.A korlát és a tábla az előbb említett dátum és 2016 jan.közt került ki,ekkor már én is a séta uton mentem a várhoz.

Előzmény: jzp2107 (64803)
jzp2107 Creative Commons License 2017.12.29 -1 13 64803

elszámoltam húszig. kétszer.

az én értelmezésem szerint csupán arról volt szó, hogy próbáljunk felelős turisták lenni

ha jelzésekkel fakorláttal bármi mással arra kérik a turistát hogy ne a meredeken menjen fel, akkor nem kéne ezt erőltetni/propagálni
(szerintem akkor sem tehetek meg bármit az erdőben ha én vagyok a tulajdonosa, de ha nem én vagyok és csak úgymond vendég vagyok ott, akkor meg pláne.)

Előzmény: Pulmy (64802)
Pulmy Creative Commons License 2017.12.29 -13 1 64802

Miért is jó kötekedni minden apróságon?Én nem kritizàltam,nem írtam véleményt,igyekeztem a tényeket leírni!Egyébként a régi PL és még régebbi P jelek tökéletesen felvezetnek a várhoz! Nem todom megérteni és elfogadni ezt a vaskalapos felfogást,kérlek mielőt kötekedsz számolj el tízig !

Előzmény: olahtamas (64799)
olahtamas Creative Commons License 2017.12.29 -1 12 64801

Nem titok, vissza lehet keresgélni, HEV ha jól emlékszem megírta már elég régen.

Kritizálni meg természetesen lehet, csak legyen alapja a dolognak!

Az alaptalan kritikákkal csak elveszti az a kevés önkéntes is a lelkesedését, aki hajlandó rendesen jelzést festeni...

Előzmény: Mr Long (64800)
Mr Long Creative Commons License 2017.12.29 -13 2 64800

"Az okok nem lényegesek, legyen elég" miert nem lenyeges? miert nem lehet rola tudni? titok?

az hogy valaki onkentesen csinal valamit nem azt jelenti, hogy az ugy jo es nem lehet kritizalni, megkerdojelezni.

Előzmény: olahtamas (64799)
olahtamas Creative Commons License 2017.12.29 -2 12 64799

Az okok nem lényegesek, legyen elég, hogy a turistajelzést nem véletlenül terelték el.

Lehetőleg tartsuk tiszteletben az útvonalat, amit a jelzésfestők önkéntes munkával alakítottak ki!

Előzmény: Pulmy (64798)
Pulmy Creative Commons License 2017.12.29 -13 0 64798

 Igen ,az emlitett elágban van egy fakorlát és mögötte egy széles .,igen meredek ösvény. Régen ott ment a PL,de mivel a vége igen meredek és nehezen járható,ezért kiépítették ez az új,lényegesen könnyebb utat.  A terelésnek oka lehetett még,hogy a vár É-i fala elégé omlásveszélyes,így balesetveszélyes is,ráadásul környékbeli vagányok előszeretettel használták az ösvényt síratófalnak(motor,mtb) ezért próbálták őket is elszeparálni. Egyszer azért érdemes kipróbálni a régit is,igazi kihívás megmászni az É-i oldalt,talán még a jelzések is látszanak.

 

 

 

   

 

  Az 1, kép '17 januári és a lezárt kereszteződésben készült. A többi'16.júliusi és a régi PL jelzésen készültek,sajnos a képek a valódi meredekséget nem adják vissza.

 

 

Előzmény: Mr Long (64796)
csg65 Creative Commons License 2017.12.29 0 0 64797
Előzmény: donjuan1984 (64794)
Mr Long Creative Commons License 2017.12.29 0 2 64796

A PL jelen mentem fel, nem ismerem a masik utat. Amikor az elejen beerek az erdobe es a PL szintben balra megy egy T elagazasnal, ott kellene a masik iranyba menni a fickos uthoz?

Előzmény: Pulmy (64792)
Mr Long Creative Commons License 2017.12.29 -1 1 64795

Most igen. Legutoljara talan nyaron voltam ott egy ttura kapcsan, pont a focipalyatol indult, akkor is iszonyat dagonya volt a felfele, meg jo, hogy ott van az a kis fa korlat a legmeredekebb reszen... De most legalabb nem volt para, nem nyomta magabol a vizet a fold es a loszfal.

Ma mentem volna a masik felere, de a tegnapi vihar utan varok egy napot, hatha szikkad valamennyit.

Előzmény: csg65 (64791)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!