Segítséget szeretnék kérni, van egy kis ingatlanom amit elszeretnék adni. Hirdettem az interneten. Megkeresett egy ingatlanforgalmazó, hogy segít az az értékesítésbe, megbízási szerződést kötöttünk, kifizettem az egyszeri regisztrációs díjat. Azóta eltűnt, sem telefonon sem e-mailban, sem tértivevényes levélben nem érem el. Visszakövetelhetem a regisztrációs díjat? Hova forduljak, bíróság, rendőrség???????????
Egy számomra tisztázatlan üggyel kapcsolatban írnék, remélem tud valaki segíteni.
Egy büntetőügy kapcsán ügyvédet fogadtam. 110ezer Ft-ot fizettem ki egyben amiről számlát is kaptam. A megbízási szerződésben az szerepelt, hogy első ítéletig szól az összeg. Viszont az ügy nem jutott semeddig, mert bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást. Szóval az ügyvédre igazából nem is volt szükség. Természetesen ő is megtette addig a maga dolgát, felvette a kapcsolatot az illetékes rendőrkapitánysággal, kikérte a dokumentumokat. De én azt gondolom, hogy mivel nem lett semmi az ügyből, így a 110ezer Ft egy részét vissza kellene kapjam. De sajnos nem vagyok jártas ezekben a dolgokban, hogy mi hogyan működik ilyenkor.
Ebben kérném a segítséget, hogy jól gondolom-e, hogy visszajár egy része a pénznek? Van-e erre valami törvény, vagy szabályozás, vagy ez csak az ügyvéd jóindulatán, emberségén múlik?
tudom mi a haszonélvezet,de én azért cseréltem el kisebbre,mert nekem túl nagy volt,nem tudtam fenntartani.De valahol laknom kell,ingatlant megnéztem,ügyvéd papirt megcsinálta,árva szóval nem mondta,hogy csövessé tesznek,átvertek,kihasználva helyzetem..ezt úgy hivják népiesen,hogy átkúrtak?Nálunk igenis megnézik az állandó bejelentkezésnél,hogy nem e esik tilalom alá az ingatlan,még tulajdoni lapot is kérnek,mert sok volt már a visszaélés..Esetemben ez nem büncselekmény?mondjuk csalás?köszönöm.Állando bejelentett lakásom,nem lehet zártkerti fáskamra.....,de mégis bejelentettek,mellette lévő szobában,már beigérték a birságot,ha életvitel szerüen élek itt
Nem értem,egy papiron üres ingatlanra,hogy lehet állandóra bejelenteni valaki?Ugyanakkor a hivatal másik szobájábanazt mondták életvitelszerüen nem lakhatom ott..Ha megtették.Én egy jog tiszta házat adtam el,minimum elvárható,hogy ne tegyenek csövessé.Hogy lehet ezt megszüntettni?illetve káromat fizessék meg.Felújitottam a házukat,menjeka hid aláEgyébként nagyon nehéz élethelyzetben voltam,sokáig nem irtam alá,kórházból jöttem ki,jan. 26-án,tüzelöm sem volt,úgy adtak csak pénzt,ha aláirom ezt a szerzödést,de más lehetőségem nem volt...jog szerint ez nem uzsoraszerzödés?
És olyankor mi a helyzet amikor valami oknál fogva bizonyítani kell az élettársi viszonyt egy szerzési arány megállapításánál és az egyik élettárs nincs bejelentkezve az ingatlanba?
Mert a jogszabály csak ennyit ír erről
"Az élettársi kapcsolat egy olyan párkapcsolati forma, amely két, egymással házasságot nem kötött, érzelmi és gazdasági közösségben élő személy között áll fenn. Különbözik mind a házasságtól, mind a bejegyzett élettársi kapcsolattól, mivel nem valamely állami hatóság előtti akaratnyilvánítással, hanem az együttélés tényéve"
Szépestét,eladtunk egy házat,vevő nekem felajánlotta ingatlanát,mivel nem volt hova mennem,holtigtartó haszonélvezetre,amin állt egy ház,nekem kellett téliesitenem,most kaptam a polgármesteri hivatalból,hogy nem lakhatom ott életvitelszerüen,tehát csövessé tettek,úgyanis az zártkert,épitési engedélyük sem volt.Mikor bementünk az okmányirodába egy hang nélkül átirták a lakcimkártyát,holott kis település lévén fejböl tudnia kellett volna,hogy ott nem lehet lakni,rokkantnyúgdijas lévén ügyvédet nem tudok fogadni,mig ő kérkedett,neki két ügyvédje is van,ma itt cigányországban mindent meglehet tenni?Mási,ha okmányirodában ezt közlik,nem mentem volna bele a cserébe,ráadásul úgy,hogy a kapott pénzen az ö ingatlanja értékét emeltem.Jegyzönél is tegyek panaszt?Segitségeteket köszönöm
Lehetek-e holtig tartó haszonélvező olyan ingatlanon ahová nem vagyok bejelentkezve /ideiglenesre sem/ vagy előfeltétele a haszonélvezetnek az ingatlanba való bejelentkezés?
Fórumozók, kérlek segítsetek! Ha egy, a telkemen lévő kutya, ami nem az én tulajdonom, nem én tartom, de az én telkemen él, kiszökik és ne adj Isten bármi kárt okoz, akkor kit vonnak felelősségre? A telek tulajdonosát vagy a kutya tartóját/tulajdonosát? A kerítés elég magas és jó állapotú, de teszem azt átmászik rajta.. Ugyan ez a kérdésem, abban az esetben is ha ezt a telket(egy részét) bérbe adom. Olyankor ki a felelős? Nem tudom számít e, de én is ezen a telken élek.
Tisztelt Fórumozók! Az alábbi eset megválaszolásában kérem segítségeteket! A bírósági határozattal megállapított gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget a munkáltató téves számfejtéséből eredően a kifizetéskor nem vonta le. Az észlelést követően a le nem vont összeget a következő havi járandóság kifizetése során a munkáltató gyermektartásdíj hátralékként levonta a havi tartásdíj kötelezettség mellett,a törvényben meghatározott levonások mértékének figyelembevételével. A munkáltatónak van e joga téves elszámolás esetén a le nem vont összeget gyermektartásdíj hátralékként kezelni, s a későbbiekben azt a munkavállalótól ilyen jogcímen levonni? Szükség van e a levonáshoz a munkavállaló írásbeli hozzájárulására?
Lehet soksknál az alap fogalmakat kéne tisztázni, amit a közjegyzők elmulasztottak. Biztosan több olyan család is van, ahol családtagok, barátok, kollégák besegítettek a hitelfelvételnél. Százezrek, sőt, milliók lehettek olyanok, akik elmentek adóstársnak, kezességet vállaltak, vagy jelzálogfedezetként odaadták a lakásukat, nyaralójukat. Sajnos a tapasztalat az, hogy sokaknak fogalma sem volt arról, hogy ezzel mit vállaltak, milyen kötelezettséget vállaltak.Ki az adós, az adóstárs, a kezes, a készfizető kezes, zálogkötelezett és mi az, hogy vételi jog. Ti tudjátok?, mert bevallom őszintén nekem is voltak hiányosságaim.....
A témával a hitelkárosultak.blog oldalon részletenen foglalkoznak. Van mit tanulni és jó, hogy ha az ember tisztázza az alap fogalmakat...
Mivel nem tudam a rendőrségtől kicsikarni a szükséges papírokat, így arra készültem, hogy a tárgyaláson fogom felolvasni az érveimet, nem adtam le a tárgyalás előtt semmit a bíróságon.
Azonban a bíró az kérte, hogy viszontkeresetet adjak le. Feltette a kérdéseit és válaszoltam én is meg a felperes is.
Lennének kérdéseim:
Ha a bíró 15 napot mondott határidőnek, az mikortól számít és munkanap vagy naptári nap. Szept. 21-hez képest mikor jár ez le? Akkor péntek volt.
Azt is mondta, hogy ha a viszontkeresetem tartalmaz pénzösszegben kifejezett igényt a felperessel kapcsolatban, akkor arra illetéket kell fizetnem. Mennyi ez az illeték, hogyan lehet ezt megfizetni és ha az én igényemből levonásra kerül a felperes igénye, akkor mi az alapja az illetéknek.
Meddig kell megfizetnem ezt a pénzt és hogyan lehet mentességet kérni. Most nincsen munkám, jövedelmem sem. Elég ez, vagy igazolni kell még valahogy?
A viszontkeresetet személyesen lehet leadni a bíróságon vagy postázni is lehet.
Mit kell tartalmaznia, ami lényeges? Azt tudom, hogy az indokaimat és a bizonyítékaimat. Elég, hogy 'Viszontkereset a ............sz. ügyben', vagy még mi a tartalmi követelmény?
Tanúkkal kapcsolatban is lenne kérdésem.
Volt egy papír, amit aláírtunk a felperes is és én is. A felperes azt állítja, hogy nem írta alá. Kérdezte a bíró, hogy tanú van-e aki látta az aláírást és tudta, hogy miről van szó. Mondtam, hogy a családtagjaim. Azt mondta a bíró, hogy családtag nem jó. Tényleg nem?
Elég e bizonyítéknak az, hogy a felperes ráutaló magatartással is elismerte azt, ami a hozzájárulásában - azaz a fent említett levélben - szerepelt? Erre a tárgyaláson is fény derült. Hivatkozhatok-e erre, mint bizoníték, ha a megállapodásunkat nem fogadja el a bíró?
Most egyelőre ennyi kérdésre szeretném, ha szíveskedne válaszolni.
Alapvetően az a kérdés, hogy van-e miből rendezni a tartozást. Ha nincs, akkor veszett fejsze nyele az egész, kidobott pénz minden próbálkozás.
Az első fázis, amikor még nem fizetésképtelen, csak "nincs kedvük" fizetni. Ilyenkor egész jó eséllyel lehet menni a végrehajtóhoz. A második fázis, amikor már kevesebb a vagyon, mint a látható összes tartozás, de még azért akad valami, és még senki nem indított felszámolási eljárást, még akadnak türelmes hitelezők, esetleg még nem járt le minden tartozás, csak látszik, hogy gondok lesznek. Ezen a ponton is lehet még a végrehajtással próbálkozni, mert hátha a felszámolás előtt, a többi hitelező felébredése előtt sikerül a végrehajtás. Ha kevesebb a vagyon, és a felszámolási eljárás is elindult, akkor az a gond, hogy eleve a legjobb esetben is csak arányos eredményre lehet számítani (ha pl. az összes tartozás negyedére elég csak a vagyon, akkor mindenki csak a tartozási negyedét kaphatja meg - kivéve a kivételezett hitelezőket). A végrehajtás is pénzbe kerül, a felszámolási eljárás során a hitelezők nyilvántartásba vétele is pénzbe kerül, tehát még az sem zárható ki, hogy annyit sem lehet majd visszaszerezni, mint amennyibe az eljárás került, ha nincs végrehajtható/eladható vagyona a cégnek.
- a fél nem tagadta, hogy tartozik, mert ugye nem lett per belőle - de nem tud/akar fizetni, ezért ha akarom, fizessek még a végrehajtónak is, és valamijére végrehajtást fognak eszközölni a cégnek? (mert cég a fél) - és ha nincs semmilyük, még azt a pénzt is buktam?
Kérdésem: a jog szerint ki fizeti a költségek rám eső részét, én mint a negyed telek tulajdonosa, vagy az édesapám özvegye mint haszonélvező.
Nincs ez konkrétan leírva a törvényekben, adott esetben - ha pl. bíróság elé kerül az ügy - a bíró dönt, minden körülmény figyelembevételével. Ha nem lesz belőle per, akkor meg ahogy megállapodnak a felek.
Egyfelől a szomszéd meg a vevője az, akinek ez most hirtelen szükséges/érdekében áll, másrészt az eredmény a ti ingatlanotok értékét is növeli. Ezen a ponton fel lehet azt vetni, hogy nektek most nem sürgős a megosztás (pénzetek meg nem sok van), ezért a teljes költség arányos részénél kevesebbet fizetnétek. Mondjuk a földmérés munkadíjába és az eljárási költségekbe beszálltok, az ügyvédet viszont hozza és fizesse a vevő meg a szomszéd - nekik amúgy is kell az adásvételükhöz, alkudjanak ki valami barátságos árat magukra erre.
Az általánosan elterjedt eljárás az szokott lenni, hogy a költségeket a megosztandó ingatlanrészek értéke alapján osztják szét (üres telek esetén ez alapvetően a tulajdoni hányadokat jelenti, ill. a haszonélvezetnek van egy illetéktörvény szerinti százalékos értéke, ezt szokás figyelembe venni). Jelen esetben ez itt azt jelentené, hogy a fele költség a szomszédé, a másik fele meg a tietek. Ennek a félnek a fele helyből az özvegyé (mint 1/4 tulajdonos), a másik felén (az eredeti költség negyedén) pedig osztoztok, a haszonélvezet/tulajdon értékének arányában. Ha 51-65 éves az özvegy, akkor ez 30% - haszonélvező, 70% - tulajdonos, ha 65 év feletti, akkor 20/80. Tehát a kora szerint a 25% 70 vagy 80%-a, azaz 17.5 vagy 20% jutna rád.
Szerintem felesleges neked nyomoznod a TAJ alapjan. Szinten szerintem a fel millios osszeg nem kicsi. Dontsd el, hogy teszel-e feljelentest, vagy sem. Ha igen, akkor eleg a TAJ, majd a rendorok megkeresik, ok megkapjak a szukseges adatokat. Ha nem, akkor meg nem mindegy, hogy mi a valodi neve? Hacsak nem tervezed persze a sajat kezedbe venni az igazsagszolgaltatast. Mondjuk en adnek egy eselyt a rendorsegnek is...
Köszönöm szépen a válaszaitokat Shiro és Babette_!
Azóta készült pár hangfelvétel, amin elismeri a tartozást, de úgy tudom, hogy ez nem használható ellene, mert jogtalanul készült. Ő nem tudta, hogy felveszem a beszélgetést. Nem tudom mire megyek vele, de azt hiszem (90%), hogy megvan a TAJ száma is. Sajnos publikus fórumokon csak azt tudom lekérdezni, hogy érvényes-e (egyébként igen, érvényes), de a hozzá tartozó nevet, címet, egyebeket nem láthatom. Remélem tudják használni a rendőrök!
Visszatérve a nevére: tudom a nevét, de mivel annyi mindenről kiderült, hogy nem úgy van, ahogy állította, hogy nem lepődnék meg, ha nem az lenne a valódi neve. Egyébként A. Tímea.
Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy amikor megint kért 15e-et, akkor azt mondtam neki, hogy oké, de csak ha ügyvéddel iratunk erről az egészről egy papírt. Annyira megsértődött, amiért nem bízom benne, hogy rámcsapta a telefont. A felvétel viszont megvan. Na nem került volna ilyen sokba, igazából nevetnék rajta, mert rendkívüli dolgokat mond rajta, hihetetlen önmegsemmisítő érvelésekkel.
Ugyanakkor beszéltem egy volt rendőrrel, aki szerint csak kiröhögtetném magam, ha feljelentést tennék valaki ellen, aki évek óra csal ki tőlem pénzt, és a nevében sem vagyok biztos. Szerinte nem mennének sokra a rendőrök ezzel az üggyel, és mivel kis összegről van szó (már akinek... de szerinte a fél millió az kicsi), nem is vetnének be olyan eszközöket, mint pl. a felkutatása a telefonja alapján, pedig a száma az egyetlen biztos pont.
Lenne valakinek valami ötlete, hogy mit lehet kezdeni a TAJ számával? Hogyan lehet vele a személyazonossága körüli bizonytalanságot eloszlatni?
Kérem, ha valaki válaszolna az alábbi kérdésemre, nagyon megköszönném.
Lányomék 2009-ben vettek egy használt lakást. 2010-ben megszületett a gyermekük. Lányom még 35 év alatti. Most már újra van szoc.pol, az érdekelne, hogy ők igénybe vehetik-e. (Abban az időben nem volt.)
