Nézd, az én TIPPEM vagy tényleg állati kártevő, vagy fusarium, vagy Erwinia... az utóbbival semmit nem tudsz kezdeni, egyébként mittudomén egy Topsin 0,1% + Dithane 0,2% + Mospilan keverék beöntözve használhat a fuzárium meg a többi "previcur-álló" gomba meg az állati kártevők ellen. Ja, és 4-5 évig ne ültess semmiféle burgonya-rokonságot oda...
Bocs, ezt korábban nem vettem észre... Fóliasátor alatt van, tőle pár méterre más is ( pari, paprika stb ) azoknak semmi bajuk. Hangyát nem láttunk, főleg annyit ami ekkora pusztítást végezne. Previcur Energy-t használunk, rhizoktónia ellen állítólag az jó lehet, te mire gondolsz, mit tanácsolsz? köszi
Értem, köszönöm a választ. Az lehet, hogy hangyák voltak de egyet sem látunk belőlük? Bár hajlok rá, mivel gomba ellen öntözzük permetezzük és nem javul. Ha hangya, akkor mi menjen rá? Gondolom beöntözéssel. Köszönöm előre is.
A kényszer nagy úr. Szívem sincs nézni, hogy mennyire tetves volt tavaly a meggyfája, de nem is egészséges hogy az enyémtől alig 10 méterre van. Most kezdjem el magyarázni neki? Valószínűleg pénze sincs rá, egyedülálló nyugdíjas... Inkább átszórok a kerítésen felszívódóval.
A fozát jó. Viszont a taracknak sokszor karcsú a 2%, ha sok van belőle, vedd inkább 3%-ra. A vizes levelek nem nyerőek, mert felhigul rajtuk a szer, várd meg, amíg nagyjából megszárad. És hát rendesen juttas rá anyagot, mert annak fel kell szívódnia, és eljutni a gyökerekbe is. Úgyhogy miután legyomírtóztál, legalább 2 hétig hagyd "lábon" a gazt, hogy a szer a gyökerekben is hatni tudjon, mert ha lefújod, és ha sárgulni kezd egyből lekaszálsz, akkor gyökérről sokszor újra kihajt.
Úgy kalkulálj, hogy egy kezelés valszeg nem lesz elég, mert idén már a gyomok zöme elhullatta a magját legalább 1x, és a glifozát csak a zöld növényi részen át hat, a talajban levő gazmagra nem. Tehát meg kell várni, amíg kikel és érdemleges zöldet növeszt, de még nem magzik fel, és ujra lefújni. (vagy magra ható gyomírtóval keverni, minta Stomp vagy a Devrinol)
A tuskókat meg fúrd meg pár helyen, és a furatokba önts vízzel felére higított tömény fozátot, az kiviszi még a bálványfa meg az akác tuskóit is, gyökerestül, úgyhogy tősarjak sem lesznek már utána.
Adott egy elhagyatott terület, legalább 20 éve nem volt művelve, csak néha (évente 1-szer) lefűnyírózva. Főként tarack és vaddohány van benne, de borostyánt is szeretnék írtani. Van néhány fa is, kivágott tuskóról kisarjadóak stb, azokat is. Totálisan mindent ami zöld. :-)
Fozátot vettünk, 1 litert, úgy gondoltam hogy a 25 literes permetezőbe fél liter fozátot öntenék és úgy permetezném.
Holnap csinálnám ha nem esik az eső. De ugye ma nagy esőzések vannak.
Azt nem írja a használati útmutató hogy pl eső után mennyi befolyásolja a hatást ha vizesek a levelek, vagy éppen mennyire befolyásoló tényező az hogyha kánikula van stb stb.
Tehát mikor érdemes, holnap a nagy eső után szabad permetezni? Illetve ha igen hogy? Nagyon áztassam be őket vagy elég az is ha éppenhogy csak száll rá permet?
A meggyfának csak olyan ágait tudok meghagyni, amik 15-20 cm átmérőjűek. Úgy érzem, hogy ez "nem adja" könnyen a héját még tavasszal sem, hogy alá oltsak.
Nincs mit. És szerintem ha megpróbálod az oltást, a maximum, amit veszthetsz, hogy nem ered meg, tehát dolgoztál vele egy fölös fél órát...:)
A mandula meg olyan, mifelénk általában mandula-alanyra megy az oltogatás kajszi, szilva, és egyebekkel, és amikor kivágod az eredeti fát, ha benn marad a tuskó, nő egy mandula-bokros, szépen, mint ha gaz lenne, roppant kényelmesen szedhető, permetezhető, akármi:) A mandula pedig alapszükséglet kérlek, ha az ember meggyes-marcipános húsvéti kalácsra vágyik:)))
Pontosan így van, az azonos hatásmódú vegyszereket - mittudomén neonikotinok vagy pirethroidok vagy kolinészteráz-gátló szerves foszfátok - egymással ilyen célból nem éri meg váltogatni sem kombinálni, mert a csoportokon belül részleges keresztrezisztencia áll fenn. Akkor vált esetleg az ember ilyen módon, ha valamelyiket már túl sokszor használta a szezondban - bár tudni kell, hogy ez is inkább az ügyeskedés kategóriája, a hivatal azon hibájának kihasználása, hogy konkrét szerekre ad határértéket, nem vegyületfajtákra. Így pl. 3 Karate meg 3 Cyperkill egymás után papírilag holt szabályos, de ugyanakkor persze benne van, hogy a 6.-nál már a rezisztencia esélye nagyobb lesz, az ÉVI meg lehet, hogy kevés...
És hát ya, bár a rezisztencia kialakulásának alapvető oka az élet azon csodálatos képessége, amit alkalmazkodásnak nevezünk, az élőlény alkalmazkodik a megváltozott (jelen esetben általunk megváltoztatott) körülményekhez. És hát persze, vannak olyan körülmények, amik elősegítik-siettetik a rezisztencia kialakulását, pl. az, ha a szereket aluladagolva mi magunk biztosítjuk az optimális körülményeket hozzá - ami valóban eredhet rég lejárt szerből, vagy alacsony hatóanyagtartalmú hamisítványból, vagy rossz értelmű spórolásból. A legnagyobb környezetszennyezés meg mindig a hatástalan szer, mert ki is szórtuk, meg a kívánt hatást se érjük el, ami miatt újra meg újra ki kell szórnunk valamit... Meggátolni meg a kombinálással illetve a váltogatással (szerrotáció) lehet, mert amelyik kártevő-csoport alkalmazkodott az egyik típusú szerhez, az jó eséllyel érzékeny egy másik típusú, más támadáspontú szerrel szemben.
Ki kell helyezni a molycsapdát április közepén, és megfogni az első rajzást nagyjából május elején kontakt+felszívódóval.
Ki kell helyezni a molycsapdát június első hetében, és meg kell fogni a rajzást kábé június 3. hetében.
Erősen fertőzött helyen célszerű kihelyezni a csapdát július közepén, és opcionálisan leszórni a rajzást augusztus 1. hetében.
Ennek megfelelően egy jó szilvamoly csapda 3 csalit tartalmaz, egy szezonra.
Amennyiben az első 2 rajzást jól megfogja az ember, a 3.-nál akár már elég lehet önmagában a molycsapda, nem lesz a kukacoknak számossága már.
Következő évtől akár már csak a csapdázás elég lehet, a permetszereken el lehet kezdeni spórolni (fertőzési nyomástól függ). Vagy ha szükséges, maximum csak az első rajzást megfogni tavasszal. Utána a molycsapda már bőven elég lesz.
A szilva vörösfoltoságára (polisztigma) ellen én nem kén vagy kénhelyetesitőt hanem rezet vagy rézhelyetesitőt használok pl réztartalmu Cuprosat Fw vagy Championt illetve rézhelyetesitőként Dithane M45-öt. De ennek csak a levélen szokott jelentkezni a tünetei a gyümölcsön valami más lehet ha estleg lefényképeznéd.
Nem ordongosseg az oltas, tavasszal megfelelo minosegu nemessel (vagyis oltoanyaggal) meg laikuskent is jo eselyed van, ha betartod az alapszabalyokat. En is most kezdtem, 5 oltovesszombol mind az 5megindult, vegul ugy nez ki 2 megmaradt. Mindez ugy, hogy hibakat is elkovettem, amelyek nelkul javult volna az eredmenyesseg!
Latogasd meg az "Oltás,szemzés" forumot!
Köszönöm a választ. Nem biztos, hogy bele merek vágni egy oltásba, bár érdekes kihívás. A környéken láttam "dühből" lekaszabolt cseresznye és meggyfát, elég szépen kihajtott. Pl. a szomszédom derékban lekaszabolt mandulafája már második éve "nem hagyja magát". Visszavágják, újra kihajt.
Persze, én is hobbysták számát gyarapítom, tapasztalat, irodalmazás, némi" OKJ-s" (OKJ előtti) vegyészeti előképzettségel. Egyébként informatikus lennék, vagy valami ilyesmi:)))
Hát nekem meggyfa fiatalításában kétféle, igen korlátozott számú tapasztalatom van, itt a környéken (Tétény-fennsík) ahol mészkő alapon van fél méter barna, elég kötött termőtalaj, itt sikeres szokott lenni. Apóséknál az alföldi homoktalajon meg nem, de általánosan is azt tapasztalom, hogy ott kisebbre nőnek a fák, és rövidebb az élettartamuk, hiába adsz nekik szerves trágyát meg műtrágyát meg minden földi jót. De erre talán a meggyesek tudnak ennél hasznosabb választ is:)
És szerintem nagyjából bárhol kihajthat, ennél talán jobban szabályozható, ha az ember ráoltja az ember a fára a saját hajtását a kívánt helyre... bár még nem próbáltam, de szerintem működhet. Lehet, meg kellene próbálni előbb oltani, és ha megerednek, utána vágni... de ez csak egy ötlet.
És hát ja, az Insegar II. kat, és úgy tudom, nincs belőle kisebb. Egyébként egy a lárva felnőtt mollyá válását akadályozó anyag, és úgy tudom, nincs helyette más, mióta a Lufoxot kivonták.
A szilvamoly rajzása egészen októberig tart...... Ezek szerint 2 hetenként (ha a szer pld mospilan vagy aktara... 2 hetes védelmet ad) folyamatosan kell védekeznünk ha hibátlan gyümölcsöket szeretnénk? Nekem e pillanatban egy beszterceim van csak.
