A szilva vörösfoltoságára (polisztigma) ellen én nem kén vagy kénhelyetesitőt hanem rezet vagy rézhelyetesitőt használok pl réztartalmu Cuprosat Fw vagy Championt illetve rézhelyetesitőként Dithane M45-öt. De ennek csak a levélen szokott jelentkezni a tünetei a gyümölcsön valami más lehet ha estleg lefényképeznéd.
Nem ordongosseg az oltas, tavasszal megfelelo minosegu nemessel (vagyis oltoanyaggal) meg laikuskent is jo eselyed van, ha betartod az alapszabalyokat. En is most kezdtem, 5 oltovesszombol mind az 5megindult, vegul ugy nez ki 2 megmaradt. Mindez ugy, hogy hibakat is elkovettem, amelyek nelkul javult volna az eredmenyesseg!
Latogasd meg az "Oltás,szemzés" forumot!
Köszönöm a választ. Nem biztos, hogy bele merek vágni egy oltásba, bár érdekes kihívás. A környéken láttam "dühből" lekaszabolt cseresznye és meggyfát, elég szépen kihajtott. Pl. a szomszédom derékban lekaszabolt mandulafája már második éve "nem hagyja magát". Visszavágják, újra kihajt.
Persze, én is hobbysták számát gyarapítom, tapasztalat, irodalmazás, némi" OKJ-s" (OKJ előtti) vegyészeti előképzettségel. Egyébként informatikus lennék, vagy valami ilyesmi:)))
Hát nekem meggyfa fiatalításában kétféle, igen korlátozott számú tapasztalatom van, itt a környéken (Tétény-fennsík) ahol mészkő alapon van fél méter barna, elég kötött termőtalaj, itt sikeres szokott lenni. Apóséknál az alföldi homoktalajon meg nem, de általánosan is azt tapasztalom, hogy ott kisebbre nőnek a fák, és rövidebb az élettartamuk, hiába adsz nekik szerves trágyát meg műtrágyát meg minden földi jót. De erre talán a meggyesek tudnak ennél hasznosabb választ is:)
És szerintem nagyjából bárhol kihajthat, ennél talán jobban szabályozható, ha az ember ráoltja az ember a fára a saját hajtását a kívánt helyre... bár még nem próbáltam, de szerintem működhet. Lehet, meg kellene próbálni előbb oltani, és ha megerednek, utána vágni... de ez csak egy ötlet.
És hát ja, az Insegar II. kat, és úgy tudom, nincs belőle kisebb. Egyébként egy a lárva felnőtt mollyá válását akadályozó anyag, és úgy tudom, nincs helyette más, mióta a Lufoxot kivonták.
A szilvamoly rajzása egészen októberig tart...... Ezek szerint 2 hetenként (ha a szer pld mospilan vagy aktara... 2 hetes védelmet ad) folyamatosan kell védekeznünk ha hibátlan gyümölcsöket szeretnénk? Nekem e pillanatban egy beszterceim van csak.
Mégegyszer utoljára lepermeteztem a cseresznyét meggyet stb mospilannal az almafákra tettem bele folicur solot is . Ahogy elnézem a 14 nap még nem lesz elég a cser és meggy teljes érésére még nem is szinesedik a gersmendorfi és az érdi bőtermő.
Szilvafáimon elhatlmasodott a vörösfoltosság!Az első tünetek megjelenésekor azonnal permeteztem Thiovittal,azóta kapott még egy fújást,de hatástalannak tűnik.Kérdésem az lenne mivel lehetne hatékonyan megfékezni,ha még egyáltalán meg lehet,illetve jelenthet-e ez a betegség veszélyt a termésre.Már a kis zöld szilvákon is látok apró,barna szemölcsöket.Főként pálinka főzésre használnám a gyümölcsöt.
A rezisztencia ellen igazabol nem igy szoktunk vedekezni, hanem ugy, hogy kezelesenkent valtoztatjuk a hasznalt hatoanyagot. A masik dolog, hogy az Actara es a Mospilan neonikotinoid hatoanyaga eleg kozel all egymashoz ahhoz, hogy csak korlatozott legyen a rezisztenciatoro hatasa a valtogatasuknak. Mintha Antisystem is irt volna errol, de majd jo ledorongol, ha olyat adtam a klaviaturajaba, amihez semmi koze! :-)
En ugyan valtogatom a elobb emlitett ket felszivodo szert, de alapvetoen a rezisztencia ellen a kontakt adalekkal kivanok vedekezni.
Valahol azt olvastam, hogy a rezisztencia kialakulasanak legfobb oka, csakugy mint az emergyogyaszatban, ha nem megfelelo adagolasu, vagy lejart, gyengebb, hamisitott hatoanyagot hasznalunk. Ha Te megfelelo adagolassal vegezted a kezelest es rendesen hatott is eddig, akkor nem kell kombinalni.
Felreertettel, azt nem mondtam, hogy ne keverje kontakttal. :-)
Jo gondolat az! Teny, hogy dragitja a kezelest, de lovigyazatossagbol en is szoktam, rezisztenciacsokkento hatasa van. Mellesleg az Actara Syngenta fele kontakt hatasa azert nemileg tulzas szerintem.
Szia.Azt hogy a Felszívódót és a Kontaktot keverik itt olvastam a fórumon.Bevallom el is hittem hogy a koktéllal még nagyobb eséllyel pusztitom el a rovarkártevőket.A felesleges vegyszerterhelés engem is zavar. köszönöm a segítséget.
Szia.A mospilan helyett azért keresek másik felszívódót mert már két éve ezt fújom.Itt olvastam hogy a hatóanyagot változtatni kellene hogy ne alakulhasson ki rezisztencia.Egyébként a mospilannal mindig elértem a kívánt célt.Köszönöm a segitséget.
Ahogy Pacsepa is írta, Mospilan /Spilan/, vagy Actara magában is jó. Ahol a tetveket éri pl. az Actara-s permetlé ugyanúgy húlnak már 1 órával később mintha kontakt szert is tennél bele.
Sziasztok.Szilvafákról szeretném a zöld levéltetű kolóniákat eltávolitani.Az éven a szilvadarázs ellen Mospilant kaptak.Most szeretnék változtatni.Azt szeretném tudni hogy a Decis kontakt szert milyen felszívódóval keverhetem.Köszönöm.
Mi a tapasztalat meggyfa ifjításában?. Két éve lefürészeltem a meteor 4 ága közül egyet (nagyon beteg volt - 13 cm átmérőjű). Gyönyörű hajtásokat hozott, most ez az egyetlen egészséges része a növénynek. Mivel nagyon magas fa, permetezni és szedni se könnyű, talán belevágnék egy fokozatos ifjításba. Annál inkább, mert az egyik vizszintesre kihajló ág (12 cm átm) kérge 2 m hosszan szétnyílt, ebből már nem sok jó jöhet:-((
Úgy gondoltam, hogy 3-4 év alatt mindig a legbetegebb ágrészeket vágnám le (ahol nem fényes a tözs, kevés a levél, lefelé lóg az ág, gyűrött kis ágcsonkok vannak rajta, keresztben áll).
Kérdés: egy derékban elvágott 15 cm-es törzs honnan hajt ki inkább? Valahol (bárhol) egy "sima" részen, vagy inkább ott, ahonnan évekkel ezelőtt 2-3 db 5-6 centis ágat tőből kivágtam? Nekem mintha az utóbbi rémlene, de az előbb említett ág sima részen hajtott ki, mert nem volt rajta vágott seb oldalt.
Megtetszett az Insegar barackmolyra. Csak 0,6 kg létezik? Mi lenne jó helyette?
Annak tűnik... egyébként a méhek idén sehol sem jöttek kellő számban, szerintem az lehetett az oka, hogy ugye a vadméh-kolóniák csak kisebb számban telelnek át (poszméhek pláne, ott inkább csak a királynők), és tavasszal "duzzasztják fel a dolgozói létszámot" - és hát olyan hosszan volt hideg, és utána olyan hirtelen robbant be a meleg és a virágzás, hogy nem volt idő a méhcsaládokban a felszaporodásra... de ezt csak gondolom, majd jön egy méhekhez értő, és cáfol vagy megerősít...
A Chorusnak meg a Topasnak meg még mindig az a baja önmagában, hogy ebben a szituban iszonyú rövid a hatásideje, tényleg max napok, hamar szétoszlik a növényben, és a virágban ezzel lecsökken a koncentrációja. Ezért évek óta azt csináljuk, hogy kombinálom hosszabb hatásidejű kontakttal, pl. Dithane-vel, de persze a Merpan meg a Bravo is jó, ha van:) Idén a Mirage ilyen célra kipróbálása volt betervezve, de végülis nem került rá sor, maradt az előbbi... mert hát a kontakt az a helyén marad. és véd...
Meg hát vannak ilyen kész kombók mint a Signum WG, ami ahogy elnézem, kis kiszerelésben átkerült a III. kat.-ba:
Ez egy cseresznyemeggy (meteor) ág. Tele van ilyen csomópontokkal. Gyanítom, hogy ez monilia, ha igen, bólogassatok. Az épnek látszó szemek is aprók, soknak zöldes-barna az egyik oldala, és túl nagy a szemek között a színkülönbség - méregzöldtől pirosig.
Az a borzasztó, hogy az előző 3 évben mindig háromszor permeteztem; virágzás kezdetén, fővirágzás és sziromhullás közben - choru - chorus - topas). Természetesen volt őszi és télvégi rezes lemosás (VegesolereS ill. bordói lé).
Ezen a tavaszon kihagytam a "fővirágos" chorust, mert egyrész így ítéltük meg az időjárást, másrészt arra gondoltunk, hátha bosszantja a méheket a permetes szag (íz), és nem fognak porozni (így sem jöttek, egy db se volt, csak korábban a kajszin).
Valaki azt súgta, hogy ez a fa ki fog halni. Mondjuk elég öreg, és talán most kellene belefognom egy radikális fiatalításba?
Nézd, az a baj, hogy jó tanácsot nem tudok adni, a következő miatt:
Azok a szerek, amelyek rövid ÉVI mellett hatásosak, mit a Karate vagy a Decis, azok pont a pirethroidok, amelyek a vizivilágokra a létező legtoxikusabbak, általában 50-200 m védőtávolság van előírva esetükben. Ami nem extrém mód toxikus a vizekre (halgyógyszernek is használták direkt a tóba öntve kopoltyúférgesség ellen) és rövid ÉVI-vel bírt, azt kivonták a forgalomból és most épp utálni illik... (Unifosz)... mondjuk 10 éve azt ajánlottam volna... ami ma létezik tetvek ellen, és mérsékelten toxikus a vizi élőlényekre, annak nem rövid az ÉVI-je (Pirimor, Chess)...
Hát, lehet, hogy az állati kártevő tényleg sanszosabb, mert ahogy a képen látszik, csak a föld alatti szárrész károsodott, a gyökerek teljesen épek - ez meg nem természete a talajlakó gombáknak - de éppen a gomba sem zárható ki teljesen. Az valószínű, hogy sem a kontakt rézzel, sem a lokál-szisztemikus Amistarral nem valószínű, hogy bármire is mennél, hisz nem jut el a kérdéses területre. A previcor már egy jobb ötlet a gomba ellen, de az meg csak egy szűk körét írtja a gombáknak, az ember már talajkezelésre sem használja önmagában. (a sima Previcurt már ki is vonták a forgalomból, ha jól rémlik, már csak az Aliette-t is tartalmazó Energy változat kapható. Illetve hát önmagában a Proplant talán)
Szabad földben, vagy ládákban/vödrökben van a padlizsánod?
Padlizsán már teremne eddig semmi baja nem volt, hervad, 4-5 nap alatt elpusztul. Föld alatti szárrész/gyökér elvékonyodva, barnás, kép csatolva. Rizoktónia lenne? Amistar, réz permetezés, previcur beöntözés eddig nem használt. Megy ki mind, kérnénk segítséget, tanácsot, SÜRGŐS. Köszönettel, AE
