Szia! Ezt ügyesen meg lehet előzni.szelekcióval.Természetesen ehhez kell a jó méhésznapló. A közepesen rajzó család bent tartható akácig.sőt utána is. Az amelyik már repcén menni készül annál tudom ajánlani az anya cserét. A legjobb a jó minőségű anyától származó kelőbölcső. Kis szerencsével akácon már az új anya dolgozik.Az anyakeléséig sajnos 4 naponta bölcsőzni kell.
Azért ne feledjük,a rajzás természetes folyamat. Késleltetni lehet,de elnyomni nem.Pontosabban el lehet,de az a család akkor már nem nevezhető termelő családnak.Ami NB méreten számolva 24 keret körül van.
..."- a legjobb mézeltetési technológia, az erőss család"..- stb. Bizony bizony, van is benne igazság, sőt...Ezt már 70-ben is így tanitották a Kátkiban (Gödöllőn). De ez mennyiségí kérdés ám, szerintem és ezt elérni (rajzás nélkül), csak egyképpen lehet,szerintem(tünk),.. és véleményem(nyünk) szerint. ,-))). üdv. u.i Emlékszem a könyvére (alacsonykeretes ok-okkozatokat tárgyalta ,talán..) bár tévedhetek ilyen későn.. ,-)))
Értem, illetve sejtem mire célzol, illetve gondoltál. De ha megfigyeled, a jó anyás családok, sokkal többet kibírnak. Nyilván nem kell magyaráznom hogy miért.
Változik a környezetünk, sajnos mostanában nem a méhek javára.
Emlékezetem szerint Dr. Vicze Ernő megállapitása, hogy a legjobb mézeltetési technológia, az erőss család. Ez nagyon igaz, (persze addig, amíg nem rajzik meg :-) ).
........."- hanem a méh :-), Tehát egészséges méhcsaládok, amelynek a "motorja" a jó anya, és a kellő megfelelő hordás, méhlegelő. "...- stb. Hol van az már, hiszen mindegyik vakaroódzik és prüszköl, ha eggyáltalán hazatalálnak ?
Valóban a tűző nap sem igazán kedvez a bádogtetőnek. :-(( . Nálam a 24-es nagyboci teteje átmelegedett miután az öreg körtefa árnyékoló hatása már nem volt. Egyszerüen rátettem egy 8 cm vastag hungarocel maradék táblát egy féltéglával rögzitve, amit természetesen az első vihar átköltöztettet a szomszédba. Erre jött a "B" terv és kapot egy bontott de jó nehézz B30-as téglát. xDDD. Kicsit túl is nyúlt a méretei miatt a tetőn,de jól szolgált. Csak két komolyabb plusz mozdulatba kerültek a megbontások és néha lila lábujj körmök, ha ráesett a "nehezék". Családtagok örömére, mert ritka ,hogy méhészkedés után biccegünk .Nem elég hogy ecetszagú a kezünk meg füsstös a ruhánk ..?? xDD ,-)).. 8-9 kereten teleltettem benne és bal illetve jobb oldalain belül szigeteltem, karton anyaggal. A teteje meg ujjságpapír némi plusz (régi papplan cuccos..) amit az asszony adott a hagyatékából, hozományából. Persze ,hogy alsó kijáros röpdeszkával...cifrázva. ,-)) Pofásak a kaptáraid ,mi tagadás, találékonyságra vall, gondolom tisztítani is egyszerű. Kivülről fested, idővel ? Üdv. u.i. Ja kérem ezek a hadi-tittkok ??...azt hittem,hogy vége már a hidegháborúnak. ,-)))
Nem fáznak :-) , oldal, és felső szigetelést alkalmazok, tehát az egyébként szokásost. Fekete fóliával takarom télire. Én inkább azt próbálom elkerülni hogy ne legyenek állandó napon, (nyáron) vagyis inkább részben árnyas helyen legyenek a lehetőséghez képest. De ezen dolgokat, ajánlatos a hagyományos deszka kaptárak esetén is betartani. Mivel használok hagyomágyos kaptárakat is, így nem igazán tudok lényeges és bizonyítható mérhető különbséget egyik javára sem állítani.
Nem a kaptár termel hanem a méh :-), Tehát egészséges méhcsaládok, amelynek a "motorja" a jó anya, és a kellő megfelelő hordás, méhlegelő.
De visszatérvre a hőszigetelésre, Az OSB hővezetési tényezője szinte századnyira annyi, mint a fenyődeszkának, elhanyagolható a különbség.
Viszont, én nem 2 cm-es, csak 1 cm-es OSB-ét használok.( különben sem könnyebb, sem olcsóbb nem lenne) Igy elméletileg a fele a hőszigetelése. Viszont a gyakorlatban, ellenpontozódik az illesztések rések hiányával Nem fúj be a szél. Télen egyébként a méheknek, elég a száraz huzatmentes kaptár. Gondolj arra, hogy többen teleltetnek nyitott aljal is. A tavaszi fejlődés idején fontosabb a szigetelés. De ezzel sem volt gondom.
Nem azt állítom hogy a világ legtökéletesebb kaptárja, csupán annyit hogy saját elvárásaimnak megfelelt. Hozta az elképzeléseimet. Természetesen minden tovább fejleszthető, mint ez is, már több mint 10 év telt el, az első széria termelésbe vonása óta. A második sorozatot 3-éve készítettem, ez látható a képeken természetesen már apróbb változtatásokkal az elsőkhöz képest.
A harmadik sorozat, megint egy tovább fejlesztett változat lesz. Az eddigi tapasztalatok alapján apróbb és nagyobb, változtatások fognak beépülni. (ezek nem publikusak)
Valószínű, az már MHVK formátumú lesz, lényegét illetőleg. De erről még, nem igazán szeretnék többet elárulni.
Az MHVK Péntek Lajos fejlesztése, erről Könyve is jelent meg.
Szia! Igen! Jól emlékszel,már á beszéltük a kaptár témát. Mivel nekem, amikor volt meleg építményesem , Nem készítettem erről feljegyzést A különbség oda vissza számot tevő nem volt,mert akkor azt választottam volna.
Mostanában a hátul kezelős rakodókon jár az eszem.Ugyan még jó messze az az idő amikor már a rakodóim nehezek lesznek,de erre az időre is fel akarok készülni.
Rakodó kaptárakra már nem szeretnék átálni. Mert az egy más világ, én ezt tanultam ezen a "nyelven" fekvőkaptárban gondolkodom. termelek és ebből élek. Most még bírnám a fiókok emelgetését, de meddig? Ettől függetlenül már gondolkodtam a rakodó kaptárak OSB változatán, őszintén bevallom már elsőre elméletben is találtam, megoldandó problémát. De nem tartom lehetlennek. (Régebben voltak rakodó kaptáraim, igaz csak próba szinten.)
Ezek NB 15-ös kaptárak, nekem elég volt még idáig.
Amikor kezdtem vidékünkön, a fekvőkaptár volt a legelterjedtebb fajta.
24 keretes, 2 családdal, ez azért annál nagyobb 3 kerettel.
Most, a melegépítményű 15-ös kaptárak irányában gondolkodom, sőt már egy kaptáramat át is építettem.
Hátrafelé szívesebben hordják a mézet, mint oldalra, illetve felfelé.
Most a gyakorlatban is kipróbáltam, igazolta a mások által leírtakat.
A Péntek Lajos MHVK kaptárja, illetve technológiája keltette fel az érdeklődésem.
Ámbár van rajta, mit tovább gondolni.....
Igaz, ő az NB kereteket 90 fokkal elforgatva építette használta. De ragaszkodott a15 db kerethez.
Cirkusz01 A kaptárméreteket, mi már emlékezetem szerint tárgyaltuk, régebben itt.
Szia! gazából azt is elírja,és mások is,hogy a téli fészket úgy kell berendezni,hogy ne kelljen léputcát váltani .Hozzáteszem,egy termelő feles család nem is tud.
Tudod igazi kezdő betegséged van. Mindenkinek végig kell járnia ezt az utat. Ez alól én sem voltam kivétel. Nagyon sok igazság van a szakirodalomban.Abban is amit egymásközt beszélünk,mi méhészek.
De a való életre kevés hatásuk van.Tudod a méhek nem olvasnak szakirodalmat.
Nagyon sokszor a méhek egy dolgot másképp értékelnek,és csak nézünk,hogy most mi van. Ilyenek az anya váltások pl. Gyönyörű szép anya ,szerintünk kiválóan petézik,aztán be petéztetnek vele egy bölcsőt,vagy kettőt.A buta méhész ilyentájt letöri a bölcsőket ,aztán szeptember körül az anya elvész,vagy Pót bölcsőket húznak.
De nagyon sok hasonló dolog van még. Ez a szép a méhészetben.
Természetesen festve, és a csőlábak aljára kb 30x60 mm -es laposvasak hegesztve a felvekvő felület növelésére. "félkész" kaptárakat fotóztam, az OSB lemezek 10 mm vastagok 12mm-esek a "sarokpánt" és homlok rátétek.
Közben sikerült értelmeznem Dr. Vicze Ernő írását, és végül is, azt írja, a 1/2 NB keretméretű, két fiókon telelő állomány egyrészt ősszel bezugolja a két fiók közötti részt, tehát "egyesíti" a két fiók lépjeit, másrészt ez a zugolás nem a keret teljes hosszában történik, magyarán a két keret lépfelülete között, középen sok helyen hagynak "átjárót", ahol tudnak a méz után vonulni, és emiatt van az, hogy nem okoz gondot az alacsony keretnél a két fiók.
Elgondolkodtatott.
Mondjuk az biztos, hogy jövőre nem így fogok hozzáállni, mint ahogy idén "sikerült".
Természetesen az falcokat, éleket lezárom műgyantával. Az élfóliázás csak szobába való. Próbaképpen, 4 éve csináltam nyúl ketrecet, csak teteje lett vízzárózva, alig látszik kopás. A nyúl a viszonylag kemény felületet nem tudja megrágni, az illesztések műgyantával lettek kezelve.
Inkább attól tartok, hogy a formaldehid szaga zavarja a méheket. Megoldás lenne, hogy átkenném belűről méhviasszal? Gondolom jobb, mint a kenhető fólia.
Szerintem az OSB nagyon vékony, meg, hát azt venni kellene, akkor inkább a fenyő deszka.
Idén csak a szaporítókaptárakat ütöttük össze bútorlapból, de nem abban fognak kitelelni, és szerintem tavasszal már nem is fogjuk tudni használni a jó részét. Szabad ég alá nem valók, 1 évet ha kibírnak (bár persze ha kapnak egy jobb tetőt, akkor esetleg).
Fedett helyen több évre alapból több esély van, csak nem tudom, hogy ha a kaptár (vagy fiók) illesztéseinél-éleknél mindenképpen kapni fog párát a kaptárból, az szintén nem tesz jót a bútorlapnak (ha csak nincs le-élfóliázva a bútorlap széle), szóval ha én terveznék ilyesmit, sok évre nem számolnék vele.
Esetleg lehetne OSB-lapot is nézni, bár mi azt inkább csak tetőhöz használtuk, de arra is kellett a bádoglemez. Az aljak is OSB-ből készültek, ebben már nem vagyok biztos, hogy jó, hosszútávú megoldás.
Eszembe jutott olyasmi is, hogy két vékonyabb ( = olcsóbb) OSB lapot rászerkeszteni egy lécvázra, kitölteni a közét hungarocellel, de ez meg elég sok meló.
Nem kötözködésből írom, csak hogy lásd, forgatom a Vicze-könyvet :)
A könyv szerint 4-féle felosztásban lehet rakodókat készíteni,
1. alacsony fészek - alacsony mézkamra (ide tartozik pl. a Langstroth-, Zander- és pl. a 1/2 NB-s rakodókaptár);
2. magas fészek - alacsony mézkamra (pl. Dadant-Blatt, Balogh Bálint, illetve az eredeti nagy Boczonádi);
3. közepes fészek - közepes mézkamra (pl. Hunor, közép-Boczonádi, Mogor); illetve
4. magas fészek - magas mézkamra (ehhez írja példának az Egységest).
A 2. fajtához írja: "az egyetlen keretsort alkotó fészken a család jól fejlődik, a mézkamra nem túlságosan nehéz. Hátránya a kétféle keret. Európa legelterjedtebb rakodókaptára, a Dadant-Blatt ilyen."
A 3. fajtához én egyelőre annyit tudok, hogy a Hunor méret 10 kereten és 1 fiókon kevés fészeknek, tehát az anya időnként följár petézni a 2. fiókba is. Tehát ez a keretméret nekem egy kissé alacsonynak tűnik ahhoz, hogy élettani határok mentén le lehessen "választani" a tisztán mézes kereteket (akár anyaráccsal, akár csak egy másik fiókkal, olyan "magasságban", amire már nincs szükség petézésre, ezért nem is megy oda az anya). Hallottam olyat is, aki Hunor fészekre tett 1/2 NB mézteret, de a fészek kicsiségén ez nem sokat segít.
A 4. fajtához annyit írt, hogy "a mézkamra túlságosan nehéz, nagysága alig változtatható." Ez minden bizonnyal igaz, hiszen 32,5 centi magas keret az kb. 30 centis lépmagasságot jelent, vagyis kicsivel kevesebb, mint a 1/2 NB keretből kettő darab keret lépfelülete (ami ugye, 2 x 16 cm-s lépmagasság).
Viszont az Egységes 30 centis lépmagassága állítólag pont annyival magasabb a Hunor 25 centijénél, amennyi az év közbeni töretlen lendülethez és az egy fiókon történő, megfelelő teleléshez kell. Amit én gondoltam hozzá, hogy a "sima NB méretű fészek + 1/2 NB méztér" esetében az a 33,5 centis fészek-lép magassága már kicsit sok ahhoz, hogy azt ki lehessen hagyni a pörgetésből, magyarán túl sok mézet tesznek a lép tetejére koszorúnak, mielőtt áttérnének a 2. fiókra, ami elvileg a méztér volna.
Tudom, nem tesznek különbséget a kettő között, de az egyszerűség kedvéért mi most tegyünk :)
Tehát, összefoglalva: ha a 2. fajta a fejlődés szempontjából jó, és Európában a legelterjedtebb, a 3. kevés, a 4. fajtának meg az a baja, hogy túl nehéz a mézkamra, akkor miért ne lehetne hobbiméhészetet úgy kialakítani, hogy a 2. és a 4. fajtát vegyítem? Egységes fészek + 1/2 NB mézkamra, abból is 1-2-3, amennyi csak kell, és lehetőleg úgy, hoy a fészket ne kelljen pergetni (nekik sem árt némi megnyugtató mennyiségű üzemanyag, ami a"kezük ügyében van").
Mi a tapasztalataitok? Laminált bútorlapból lehetne csinálni kaptárt? Természetesen fedett helyen gondoltam telepíteni. Fenyő deszkám szűkösen van, de 18 mm -es lap van bőven.
Szia! Bizony sok érv van a nagyobb fészek kis méztér mellett.Viszont nem egyszerű, sőt egy jó család akár tavasszal egy kicsit meg is tud torpanni. Erre is van természetesen megoldás.De azt ne feledjük el,hogy a világ uralkodó rendszere az egyenlő keretes rakodó kaptár. Alacsony kerettel,olyan 30 cm magassággal.
A kijáróknak most már alul kell lenni mindenhol.A régi váltó kijárós megoldások kicsit bonyolultak,és nem is jók szerintem.
Természetesen, sajnos úgy is méhészkedtem. Az volt,abba raktam a méheimet amit örököltem,kaptam,szereztem. Ez már a múlt,de nem volt hiába.Igaz sok plusz munka volt,de legalább tudom melyik kaptárban hogyan élnek a méhek.
A méhek nem fészek,méztérben gondolkodnak. Nincs hordási lendület csökkenés,ha a kaptár elég nagy . Az anya petézése az más, az megtorpanhat,ha nincs hova petéznie.A méh család életében a fontosságok változnak. Tavasszal a fiasítás a fontos, aztán nyáron ,az élelem.Akár a fészekterhére is. Ezért is csökken például napraforgón az állományok nagysága. Jó esetben 1/3.- dal.
Én őrősi elvét vallom naprától repcéig inkább egy kerettel kevesebbe legyenek, utána inkább 1 fiókkal több legyen a méh családnál.
A fekvősök inkább 8+..kereten teleltettnek ahogy megfigyeltem másnál is, (szükitünk és az oldalakat védjük a hidegtől). Segíteni persze kell nekik így is úgy is...majd, (serkenteni is). A rakodósok nagyobb kihívásokkal küzdenek ezen a téren is..De ez csak egy vélemény. Én általában úgy 18 kg al,.. és igen jó minőségel kalibrálok télire. Az alsó kijáró is elönyősebb így, legalább is azt gondolom.
Amint írtam korábban is, azért gondolkodtam el az Egységes fészek + 1/2 NB méztér összeállítású rakodórendszeren, mert valamiért rokonszenvesebbnek tűnik a bontatlan lépfelület, a könnyebb anyakeresés és a kiegyenlítéses méhészkedésből fakadó 1-1 hét pihenő (ezt is a Vicze-könyvből olvastam). Az ezzel járó "munkacsúcsok", tehát amikor egyszerre kell sok mindent összehozni az összes családnál, na az nem annyira, de ha az ember kevés családdal méhészkedik, és leginkább a hétvégéiből tud erre időt szakítani, akkor pont ideálisnak érzi ezt a rendszert. Ezért tűnik nekem ez rokonszenvesnek, de ismét mondom, laikus vagyok.
A kijáró jellemzően alul van (volt) egész évben, csak mostanában kezdünk áttérni a felső kijáróra, a téliesítés miatt. Persze ha arra gondolsz, hogy a fészekfiókon elöl és hátul is képezünk kijárókat, és magát a fiókot egyszerűen meg kell fordítani keretekkel együtt, azt szintén tudom (elméletben). Ez viszont nem tudom, mennyiben befolyásolja az oldalsó mézkoszorút.
Bezzeg Lászlóra már rábukkantam egy másik fórumon, kicsi a világ :)
"A fészek két oldalán lévő fedett kereteket a méhek ismét meghordják."
Vagyis ha már befedték és kipörgetem, aztán visszaadom nekik, akkor az megint mézes keret lesz, nem pedig fias?
A korábbi kérdésem pont erre akart utalni, hogy ami fedetlen állapotban a fészekben van, de
a) nem a "jó" helyen, azzal mit kezdenek, áthordják-e a méztérbe, hogy legyen hely a fiasításnak, illetve
b) ez megtöri-e a lendületet, tehát ezt szűkülésnek fogják-e föl.
Az adonyi telephely meg egyelőre csak elvi lehetőségként merült fel, a srác nem gondolkodik újabb telephelyen, egyszerűen csak a meglévő, Kápolna sori telkére tenné a családjait, amennyiben a környék megfelelő. Viszont ahogy írod, az a rész nem valami ideális egész éves, álló méhészkedésre 20-40 családdal.
Szia! Bizony Kempingeznek igaza van. A legegyszerűbb a méhészkedés az egyenlő kertes rakodókban. Amit elszoktam mondani minden kaptár kiválóan alkalmas méhészkedésre. Viszont a hozzá tartozó technológiát be kell tartani. A legfontosabb,hogy erős családokat tartsunk.Nem a szomszédra hallgatni.Egy erős,termelő család Őrösi szerint 10-12 NB méreten telel ki. Ettől kisebbek,csak segítséggel tudnak termelővé válni.
Azt ,hogy a méhek a mézet hova hordják, az két dolgon múlik .Milyen közel vagyunk akáchoz,és hol van a kijáró.Akác előtt inkább a méztérre gyúrnak utána már erősen a fészket tömik.Amivel tudjuk ezt még kicsit szabályozni,az a kijáró.A kijáróhoz nem igen tesznek mézet.A fészek elmézesedését a nyitott alj használatával tudjuk meg akadályozni. Viszont amire figyelni kell,az amikor már a fészket kell hordatni,akkor be kell zárni a nyitott aljat.
E témában a professzionális méhészegyesület elnökéhez is fordulhatsz. Ez az ő tapasztalata..Tőle olvastam.Bezzeg Lászlónak hívják.
A fészek két oldalán lévő fedett kereteket a méhek ismét meghordják.A lendületet a hely szűkülése töri meg.Vagyis 1 rész méz beérleléséhez 2 rész hely kell. A hordáskor erre figyelni kell.Amikor egy fiók félig megtelik,akkor mehet neki a következő.Az üres a fészekre kerüljön.Rá az anyarácsra.
A feles kerteket nem Dr Vicze Ernő találta ki. Az ő tanulmánya az alacsony keretes rakodókra szól. 15-27 cm. Bár a ez utóbbi már néha magas keretként szuperál.
Amióta keretes kaptárral méhészkedünk azóta van több féle méret egy rendszerhez.
Ne gondold,hogy ez csak 200 éves.Már az ókorban is használtak keretes kaptárakat
Mindenképp ajánlom neked ezt a könyvet.Igaz már öreg ez is,de nagyon hasznos jó tanácsok vannak benn.
Az adonyi telephely kiválasztásánál ,ha gondolod tudok majd segíteni.
Pont ez az egyetlen könyvem, ami megvan kézbe foghatóan is, a többi csak digitálisan :)
A méztérbe én is félkeretet terveznék, szöktetővel meg miegyéb, csak a fészket tenném "egységesre". A tervezett családszám alapján (Faluba Zoltán véleményével egyezően én is 20-30-at gondoltam kezelhetőnek a jelenlegi munkahely mellett, figyelemmel a "saját" családomra is) pedig közelebb állok a hobbihoz, mint a termeléshez, szóval a csuda tudja.
Egy méhészetbe, egy keretméret való, és célszerű. A félkeretes rendszer jó. Ha már a véletlen, úgy hozta akkor maradj is meg mellette, nem kell bonyolítani. Felesleges, megkell tanulni ezt a technológiát. Lényege a fiókos kezelés, fő előnye a könnyű mézelvétel, pl leszöktetés. A fészket nem kell pergetni. ....
Dr. Vicze Ernő: Az alacsony keretes rakodókaptár, című könyvét ajánlom (ő volt ezen kaptár megalkotója ha jól emlékszem.)
Szerencsére bővelkedünk szakirodalomban, így nem kell kezdőként a 0-ról indulni illetve kisérletezni. Persze az sem Isten ellen való vétek, ha csak hobbi és nem a termelés a lényeg. Viszont ha a termelés, akkor érdemesebb, egy már jólkijárt utat választani.
Köszönöm a választ, szerintem sokat fog segíteni a döntésben :)
Egy laikus kérdésem lenne, amiből nyilvánvalóan ki fog tűnni, hogy főként "könyvalapú" méhész vagyok (vagyis, eddig inkább olvastam, keveset méhészkedtem, a logisztikából viszont kicsit túl sokat kaptam idén, kezdőként - remélem, jövőre másképp alakulnak majd az arányok).
Szóval: úgy tudom, a rakodókaptáraknál (is?) a fészekben jellemző, hogy a két szélső keretet telehordják mézzel (ezt mondjuk láttam is, mert onnan is pörgettünk). Ha a kivett lép helyére üres lépet teszünk, akkor abban elvileg jórészt már fiasítás lesz, a további hordás pedig a méztérbe történik. Remélem, eddig jól írtam.
A kérdésem az, hogy ha ezeket a mézes kereteket nem kivesszük, hanem még fedés előtt áthelyezzük a fészekben máshová (beljebb húzzuk őket), a helyükre pedig fias keretet teszünk, akkor a keretekben lévő mézet a méhek fölhordják-e a méztérbe (és a kiürített keret sejtjeibe fiasítás kerül-e), vagy ez fölösleges és természetellenes belenyúlás a család ritmusába, és emiatt esetleg "ütemet vesztenek" a hordás során, és jobb, ha simán csak pörgetjük ezeket is, és az (esetlegesen) üres lépek kiépítésén kívül nem fogjuk plusz munkára a méheket?
Azért jutott ez az eszembe, mert mint írtam pár hozzászólással korábban, én azon gondolkodom, hogy a jelenlegi 1/2 NB keretméretű, egyforma fiókos fészek + méztér változat helyett a fészket nagyobb mérettel szeretném berendezni (Egységes méretűvel, 42 x 32,5 centis keretekkel, tehát a sima NB méretnél alacsonyabb), ami ugyan elfér szinte bármelyik pörgetőben, de ha nem muszáj, akkor nem biztos, hogy keverném a pörgetendő kereteket.
Szia! Itt nálunk az akácig a tavasz elfogadható. Utána szinte semmi. Ott a szőlőhegyen én kicsit félnék az ősztől. A behordott must miatt.Igazából van ott méhészet,pár családos és kicsit nagyobb is. A Kápolna soron nem tudok méhészkedésre jó helyet.feljebb a tó felé van 1-2 hely,csak a tulajokat kell meg keresni.
Sajnos nálunk is jellemző már a legelő le terheltség. Amennyiben vetnek olyat ami ad is ,arra azonnal megjelennek a hiénák.
Saját 18 éves tapasztalat alapján írok. Nem egésszen értelek, leírtam miért szükséges rossz a keretek keveredése. Lehetne idealizálni a dolgokat de termelő méhészetekben kénytelen az ember kompromisszumos megoldásokat találni. Ha csak hobbiból tartol 3-4 családot ott más. Ámbár még ott is szükség lehet "idegen keret" beadására. ....
Személyesen kell felmérni, az adott hely méh eltartó képességét. Tapasztalatom szerint mindenütt vannak méhészek, ezt is fontos momentum. Mekkora állomány vándorol-e, milyen meszze vannak, a tervezett telephelytől.
Akác esetén mekkora a terület, mikor hol mennyit irtanak. Mennyi vándorméhész terheli?
Más, például a napraforgó esetén ez még tervezhetetlenebb. Ugyan is évente változó a vetésterület, elméletileg 5 évente szabadna, ugyanoda újra vetni. Ezt persze nem igazán tartják be, de 3-4 évet igen.
Napraforgót 2-3,5 Km sugarú körből meghordják, illetve hordják a méhek. Ez 3800 hektár terület "felderítését" jelentené. Ez rengeteg gazda, és sok lehetséges vándortanya, illetve akár, már létező álló méhészeteket is jelenthet.
Napraforgó és repce esetében "álló" méhészet vagyok. De ha szükséges, erre is vándorlok. Ha kevés vagy nincs a közelben, 18 év alatt, 2x volt ilyen.
Gondolom Nyíradonyról, és így akácról van szó. Ezt nem hordatnám kilométerekről, belekell pakolni a közepébe.
De mi van utánna, és előtte? Repcére, és napraforgóra minimum vándorolni kell.
