A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
A tömegnek két meghatározása is van. Ez melyikre vonatkozik?
A tóruszban pörgő/keringő elemi részecskék frekvenciája, milyen hatásra alakul ki? Egy tippem az, hogy az egymással szemben, párhuzamosan haladó „graviton sugárzás” felpörgeti őket. iszugyi szerint, a kétféle töltés okozza a nyugalmi tömeget.
A téridő görbületét leíró egyenletek a nyomó gravitációs sugárzás tömegek közelében kialakuló gradiensét írják le. Ilyenképpen a relativitáselmélet éppen a nyomó gravitációt írja le, csakhát elvileg rosszul. Előszöris a látszó világot írja le és nem a valóságot.
Hosszkontrakciót vízionál pedig az csak egy látszólagos hatás, valójában semmi nem történik a bot hosszával csak menetközben másképp látjuk, mérjük.
Idődilatációt vízionál de az órák ugyanúgy rezegnek mint a földi kontroll, csak másképp látszanak. Kevés a kisérlet.
Tömegnövekedést vízionál pedig a mozgó részecskék tömege nem változik meg semennyire, mert a tömeget a tóruszban pörgő/keringő elemi részecskék frekvenciája és ezáltal a tórusz tehetetlensége szabja meg és nem a tórusz mozgási sebessége.
Szingularitást vízionál oda ahol a gravitáció nem a végtelenbe hanem éppen nullához tart, nevezetesen a BH belsejében. Így csak az elkövetett hibának van szingularitása, a BH-nak nincs.
Tehát nem a téridőnek feleltethető meg hanem a téridő van megfeleltetve a nyomó gravitációs sugárzásnak illetve annak tömegek közelében kialakuló gradiensének, mint a nyomó gravitáció matematikai leírása. Semmi esetre sem fordítva.
A fizika tele van hibával és téveszmékkel, a fizika egyfajta diktatúra.
Elminster Úr! Az eddigi megnyilatkozásaid alapján azt gondoltam, hogy utálod a kinyilatkoztatásokat. Ha már a véleményről is ilyen dehonesztáló a „véleményed”, akkor mi a teendőnk? :(
„ez a graviton. Örökmozgó, nem fárad el, nagyon gyors és nagyon nagy erőt fejt ki. Egy tükörképi párban kapcsolódva alkotja a gravitációs sugárzást,”
Az általad definiált graviton, mint az az anyag alapvető, fáradhatatlan mozgatója, milyen módszerrel mutatható ki, különös tekintettel annak sugárzási formája? Eddig a téridő görbületét favorizálják, a gravitációs erő okának. Ha ez a minden irányból érkező sugárzás betölti az egész univerzumot, ami tulajdon képen, megfeleltethető a téridőnek is, ha a többi anyagi objektumot magába foglalja, mivel vonatkoztatási rendszernek használható.
Na, ebből amit leírtál, nem tudsz egyetlen egy állítást sem bizonyítékokkal igazolni. A te személyes fantáziavilágod az egész. Mint iszugyinak a négy elemi részecskéje.
Amúgy tudod, mit tartanak a "vélemény"-ről? Olyan mint a fing: jobb bent tartani!
Véleményem szerint van egy elemi energiarészecske ami mozgatja a világot, ez a graviton. Örökmozgó, nem fárad el, nagyon gyors és nagyon nagy erőt fejt ki. Egy tükörképi párban kapcsolódva alkotja a gravitációs sugárzást, ami a gravitáció okozója. Átmegy a Földön mintha üvegből lenne a Föld, nagyon pici nyelődik el belőle. A kicsi elnyelt rész úgy okoz gravitációs erőt, hogy felülről a teljes erő nyom téged lefele, de alulról egy iciri piciri résszel kevesebb sugárzás nyom téged felfelé. A két sugárnyomás nyomóerejének különbsége okozza a súlyodat.
Az elemi részecskék tulajdonságai horrorisztikusak, nem a makroszkopikus világ szokásai jellemzik. Nem tudom, hogyan nyom, milyen mechanizmussal képes trillió trillió newtonos erőt kifejteni, de ezt teszi. Ez az erő mozgatja a galaxisokat és ez működteti az Univerzumok ciklusait.
A másik elemi energiarészecske (kvantum) az elektromos töltésrészecske, szintén párban. A gravitonnal így négyen alkotják a fény fotont.
Ha a foton elbomlik akkor jön létre a normál, barionos anyag a foton egyik feléből (elektron). A másik feléből pozitron.
Ha a foton energiája nagyobb (1836 -szor) akkor a másik feléből nem pozitron hanem proton jön létre (emebből meg antiproton)
Tudom, hogy durva, de a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, különböző frekvenciával keringenek a saját tóruszukban.
Az elektron antianyaga nemcsak a pozitron hanem a proton is antianyaga. Az elektron és a proton nem tudnak egymásra felszállni mert durván különbözik a frekvenciájuk. Az annihilációhoz két azonos frekvencia kell, mert a foton két fele csak azonos frekvenciával alakulhat ki.
Bocs ha egy kicsit továbbmentem, de így épül fel és így működik az anyagi világ. A fő mozgató erő és energiahordozó a graviton.
„Amit megfigyelhetsz az mind, mind valamiféle anyag.”
Asztrojan! Szerinted az univerzumban minden anyag, a tér és idő, csak szellemi termék. Arra lennék kíváncsi, hogy az erő fogalma, mint szellemi termék, szerinted melyik anyagi formátumból ered? Mire vezethető vissza?
Ez "Azonban a gravitáció olyan, hogy POZITÍV VISSZACSATOLÁSSAL VAN a tér geometriájára. Akármilyen görbületű a tér, a gravitáció az idő előrehaladtával azt az irányú görbületet NÖVELI. Ha kezdetben negatív görbületű volt, akkor mára nagyon-negatívvá teszi, ha a kezdetben pozitív görbületű volt, akkor mára nagyon-pozitívvá teszi a visszacsatolás az univerzum görbületét." abszolút az ostobaság tömkelege.
A GRAVITÁCIÓ EGY KÖLCSÖNHATÁS A TESTEK KÖZÖTT ÉS NEM VÁLTOZTATJA MEG A TÉT-IDÖ METRIKÁJÁT.
"A legújabb mérések szerint a Világegyetem geometriai szerkezete nagyon közel áll a síkhoz az attól való eltérés legfeljebb 0,4 százalék. (az nem nulla! - megjegyzés tőlem)"
Igen, mert laikus újságírók általános (pláne bulvár!) újságokba írt cikkeiből akarod a kozmológiát megismerni. NEM FOG SIKERÜLNI!
Az ilyen nyolc általános szintjére leegyszerűsített ismertetők eleve pontatlanok, és ami a lényeg: alapot adnak arra, hogy totálisan félreértelmezze a vérlaikus olvasó a leírtakat, hiszen azt hiszi, hogy milyen hűdeegyszerű az egész.
Az a 0,4% a mérés HIBAHATÁRA. Jelenleg ilyen pontosan sikerült megmérni a NULLA értéket.
Azonban a gravitáció olyan, hogy POZITÍV VISSZACSATOLÁSSAL VAN a tér geometriájára. Akármilyen görbületű a tér, a gravitáció az idő előrehaladtával azt az irányú görbületet NÖVELI. Ha kezdetben negatív görbületű volt, akkor mára nagyon-negatívvá teszi, ha a kezdetben pozitív görbületű volt, akkor mára nagyon-pozitívvá teszi a visszacsatolás az univerzum görbületét.
Az a tény tehát, hogy 13,8 milliárd évvel az ősrobbanás után a tér görbülete gyakorlatilag NULLA, egyúttal azt jelenti, hogy az első pillanatokban a térgörbületnek nagyon-nagyon-nagyon-nagyon közel kellett lennie nullához, vagy ami valószínűbb: EGZAKTUL NULLA VOLT. Azt ugyanis a gravitációs visszacsatolás nem tudja idővel semelyik irányban sem felerősíteni!
'Kezdjük ott, hogy eleve a "tér tágulása" egy ismeretterjesztésben megszokott konyhanyelvi megfogalmazása egy olyan áltrel folyamatnak, aminek nincsen semmiféle analógiája a köznapi életben!'
"A legújabb mérések szerint a Világegyetem geometriai szerkezete nagyon közel áll a síkhoz az attól való eltérés legfeljebb 0,4 százalék. (az nem nulla! - megjegyzés tőlem)"
ezt melyik szaklapban fogod publikálni? akárhogyis: meg kell érveld, miért gondoljuk, hogy időben visszafele szűkül, ha "semmi sem tágul".
'Az univerzum térideje olyan geometriájú, hogy a térbeli pontok belső távolságainak rendszere (a metrika) időben változik. Amennyiben a térben van legalább három nyugalomban lévő objektumból álló rendszer, akkor EZ A RENDSZER TÁGUL: a nyugalomban lévő objektumok közötti távolságok időben nőnek, mert változik a metrika, mert ilyen a téridő 4D geometriája.'
akkor mégiscsak van tágulás. (csak körmönfontan fogalmaztál...)
Azt nem látod, hogy távol van vagy közelebb, mert vannak fényes csillagok távolabb és halványabbak közelebb, De nem a teret látod hanem a csillagokat. A teret nem látod, mert nem bocsát ki fényt. Egy matematikai objektum nem látható mert nincsenek anyagi tulajdonságai.
Ha éjjel a sötétben felkelsz pisálni és nekimész az asztal sarkának akkor mit érzékelsz kisérletesen? A teret vagy az asztal sarkát?
Minden érzékelésünk, észlelésünk az anyagi világra vonatkozik, csak az anyagot vagyunk képesek kimutatni. Empirikus tapasztalatod mindig és kizárólag az anyagi világról lehet. A térről nem, mert nem világít, nem üt, nem meleg, nem sugároz mert nincsenek mérhető, megfigyelhető tulajdonságai. Mert az szigorúan matematika.
Amit megfigyelhetsz az mind, mind valamiféle anyag.
