Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
rumpless (ang.): farkatlanságban jelentkező génmutáció, melyet először a Man-szigeti macskáknál, majd az araucana tyúknál írtak le. A kiváló Edgar Zwilling, amerikai örökléstani szakértő vizsgálódásai szerint recesszív öröklésmenetű tulajdonság, mely bizonyos génkombinációkban valószínűleg letális.
Köszi a választ. Lehetségesnek tartom, hogy már túl régóta tojik, már tavalyelőtt karácsony óta gyakorlatilag 1-1 napos kihagyással folyamatosan. Hiába mondom neki, hogy ideje volna leállnia egy hónapra.:) A Madárbarát lexikon kapható már? Szívesen reklámozgatnám a hírleveleimben.
tojáshéj: leggyakrabban a madarak tojásának a külső, törékeny, pórusos védőrétege, burka, amely foszforsavas meszet, szénsavas meszet ként és vasat, továbbá némi vizet (fácánoknál 1,5 %) tartalmaz.
A tojáshéj vastagsága kevéssé öröklődő tulajdonság. Még testvérek is egészen klb. vastagságú, szilárdságú héjjal raknak tojást.
Bizonyított, hogy a héj vastagsága elsősorban a tartási módtól, a takarmány minőségétől, főként annak az ásványianyag-tartalmától, továbbá az időjárástól (→hőmérséklet) is függ.
Ami a takarmány ásványi anyag tartalmát illeti, nem csak a mész és a foszfor mennyisége fontos, hanem az egymáshoz való arányuk, továbbá a D3-vitamin jelenléte, amely a mész és a foszfor értékesüléséhez nélkülözhetetlen.
A tapasztalatok szerint az intenzív termelésre serkentett tyúkok gyengébb héjjal raknak tojást, mint a külterjesen tartottak.
Ilyenkor nem követ el hibát a tojástermelő, ha 0,5-1 % ásványi premixet v. mészkőgrittet és Ossiferolt adagol a takarmányba.
Előfordul, hogy a tojás héja szennyezett. Ilyenkor a gondos gazdában felvetődik, hogy megtisztítsa-e. A probléma bonyolultabb, mint sejthetjük. Arra kell gondolnunk, hogy a tojás élő anyag.
A héj porózus, s rajta keresztül zajlik a tojás légcseréje. A túl hideg v. a túl meleg víz zavart kelt a légcserében. Ezen túl a tojáshéjon van egy vékony, szemmel nem látható védőréteg, amely megsértése a fertőzésveszélyt idézi fel, és a szakszerűtlen mosás miatt előfordulhat kiszáradás.
Ezért jobb, ha az enyhén szennyezett tojást békén hagyjuk. Erősebb szennyeződés esetén néhány percre langyos vízbe áztassuk a tojást, majd enyhe törléssel tisztítsuk meg! A langyos vízbe tehetünk 1 %-nyi Hypot. (→tojásszín, →kálcium, →méh, →paratífusz)
alapján arra lehet következtetni, hogy a tyúkok közül annak az egynek van valami problémája. Pl.: ásványi anyag hasznosítás, D-vitamin anomália, szervi baj vagy csak annyi, hogy a leglelkesebb tojásrakóként képtelen felépíteni rendesen a tojást.
A hibrid tyúkjaim egyike néha lágyhéjú tojást tojik (amit persze azonnal meg is esznek). Mi lehet az oka? Felerész kukoricát, negyedrész búzát, negyedrész tojótápot, egy kevéske rizst és cirkot kapnak, és majdnem egész nap kinnt kapirgálnak az udvaron a fűben, ez utóbbi miatt a doki szerint nem lehet vitaminhiányuk. Külön meszet is kapnak, meg a házamat is eszegetik, a tojáshéjat apróra morzsolva szintén megkapják, és hetente 1-2 alkalommal főtt tojást is adok nekik, meg néha bejutnak a konyhába, ahol megdézsmálják a kutya konzervkajáját.
Kedves, lelkes ismerősöm örömmel újságolta, hogy ivarérett nyársfarkú párt sikerült vennie. Nem sokkal később már le is tojtak neki, "pedig akitől vettem még soha egy fiókát se fogott tőlük".
Na, a tapasztalt madarász ilyenkor fog gyanút. És sajnos be is jött. Előbb lett egy befulladt fészekalj, aztán elkezdett kialakulni egy újabb fészekalj, de... Lényegében felrémlett egy tojásvisszamaradás. Annál többet ezzel kapcsolatban, ami erről a Madárbarát-lexikonban van alig tudok, s ami ott van, az talán itt is kelthet érdeklődést
tojásvisszamaradás: részben tartási (napfény hiánya), részben takarmányozási (a táplálék D-vitaminban szegény) hiányosságokra (esetleg bakteriális hatásra) visszavezethető megbetegedés.
Abban nyilvánul meg, hogy a tojó a kész tojást nem képes a petevezető végső szakaszából kipréselni.
Ritkábban a tojás mérete okozza a gondot. Előfordul, hogy a tünet mögött a petevezető gyulladása húzódik meg.
A szalagpintynél, a tigrispintynél és az aranymellű asztrildnál gyakoribb, mint a többi díszmadárnál.
A mészforgalom zavarával függ össze. Természetesen csak tojóknál fordul elő.
A madár bágyadtan ül, a végbéltájéka duzzadt, gyakran végez székelési mozdulatokat, végül úgy legyengül, hogy már repülni is képtelen.
Kézbe fogva győződjünk meg, hogy valóban a tojás akadt-e meg benne. A kloáka előtt általában könnyen kitapintható a tojás. Előfordulhat, hogy a rendellenes, lágy héjú tojás kitolásának nehézsége teszi tönkre a tojót.
Ha azt tapasztaljuk, hogy a bentrekedt tojás puha, akkor egyszerűbb a dolgunk: óvatosan szétpaszírozzuk, s a tojó máris megkönnyebbül. E módszer mészhéjas tojásnál nem alkalmazható, mert a tojáshéj felsérti a tojásvezetőt!
A kemény héjú tojás esetén a terápiája: a tojót azonnal különítsük el, a kórházkalitot infralámpával tartsuk melegen (22-25 fok) és a kalitra helyezett nedves ruhával növeljük a légkör páratartalmát; ha a tojó már teljesen legyengült, akkor mielőtt elkülönítenénk, szemcsepegtetővel juttassunk a kloákába néhány csepp parafinolajat, majd tartsuk a madarat végbélnyílásával gőz fölé. Ez rendszerint meghozza a kívánt eredményt. (Enyhe maszírozó mozdulatokkal segíthetjük a tojás megindulását. De vigyázzunk, nehogy szétpaszírozzuk a tojásvezetőt!)
Minden esetre, ennél a problémánál is sokkal könnyebb a megelőzés, mint a már kialakult bajt orvosolni. (→kálcium, →parathormon, →paratífusz)
Igen, kipróbálom: már két napja nem vettem el a tojásokat. Először a szokásos fészekbe tojtak, aztán csináltak mellette kb. 10 centire egy másikat, abba is tojtak, és ahogy látom, húzgálják át meg vissza a tojásokat.
Igen, kiülte a 17 napot, sőt többet is. Márc. 31-én délután raktam alá a tojásokat. Naponta egyszer leszedtem a kotlóst, hogy egyen-igyon-stb., 15 percnél többet sosem volt lennt. Tegnap, azaz 18 nap után mégiscsak beindulni látszott az élet: egy fürjecske elkezdte körbebontani a tojás hegyesebbik felét. Ma reggelre teljesen körbevágta, csak még nem lökte ki, és csipog benne (erre a zenére ébredtem). Nem merem mindegyik tojást piszkálni, meg a kotlóst sem, így csak két másikat nyomtam a fülemhez, az egyikben csend van, a másikban meg kopogás.
A nemes fajták kitenyésztése előtt az emberek felmásztak a sziklafalakon, és a szirtigalamb fiókáit hazavitték. Betették azokat különféle galambházakba, és az utódok egy idő után elfogadták a helyzetet. Ezek az első házigalambok ősei, és ezek utódjai terjedtek a mezőgazdasággal együtt. És később ezek szelekciója vezetett a mai változatos formák kialakulásához.
A begó (parlagi) ennek a kezdeti és direkt szirtigalamb-származéknak az utódja, és mivel a mezőgazdaság nem városi jellegzetesség, a galambok városba költözése a logikus lebonyolítási forgatókönyv.
Két ősi galambháztípus: az első egy iráni, iszfaháni műemlék, a másik egy tiszajenői magyar építmény.
Az előzmények ismeretében itt azért még vannak kérdőjelek.
mert ugye kiülte a kotlós a 17 napot... Biztos, hogy fiasak voltak azok a tojások?
megindult az embriók fejlődése?
Lehet, hogy a kakassal van gond.
Nemrégiben egy nimfapár kudarcai kapcsán is nagy volt a tanácstalanság, itt a fórumon, sorra kell venni a lehetséges okokat - és ami elengedhetetlen: lámpázás!
1. CSAK vadon élő fajokat lehet háziasítani, azokból keletkeznek a fajták;
2. nem egészen világos, hogy miért éppen falun tartott madarakról feltételezed, hogy beköltöztek a városba (várban élőkről ugyanez sokkal könnyebben elképzlhető;
3. valahogy sántit a dolog azzal a felfogással is, hogy a szirti galamb egyszercsak fogta magát és beköltözött a városba, ráadásul a 2. pontban kétségbe vont variációdnak is ellent mond (vagy rosszul értem?);
4. a kékvérű csavargók kérdése mindennél egyszerűbb, pontosan azért nem láthatók, mert a betegségekkel való közvetlen érintkezésre a szervezetük nincs felkészülve és a "begó létbe" rövid úton elpusztulnak, az utódaik pedig - már ha sikerül nemzeniük, költeniük - törvényszerűen keverékek. Ha bármilyen kétséged van, akkor gondolj arra, hogy egy kevésbé ellenálló szervezetű európainak hányféle oltást kell elviselnie, ha pl. Indiába utazik;
5. betegségre való hajlamosságról éppenhogy nincs szó, pont ellenkezőleg! Bizonyított tény, hogy a steril körülmények között nevelt emberpalánta is későbben nehezebben viseli a kórokozókkal való találkozást - már, ha a szél megfúja is megbetegszik. Vagyis a begók kisebb szaporodási és életben maradási mutatók mellett a betegségek iránt kevésbé fogékonyak. Nagy árat fizetnek ezért, de ellenállóbbak, mint a tenyésztett fajtatársaik.
A természet kegyetlenül érvényesíti a mondást: HADD HULLJON A FÉRGESE!
A Czibulyás-Tóth féle könyvben azt írják, hogy "A háziasított japánfürj nem kotlik, tojásain nem ül meg, ezért utódainak kiköltéséhez idegen kotlós szükséges." (30.o.) De végül is tehetek egy próbát. 5 tyúkocskám van, 1 kakassal. (Eredetileg 2 kakas és 6 tojó volt, de az egyik kakas beszorult a szekrénykéjük és a fal közé, persze este, amikor már bezártam őket, és ott valószínűleg addig vergődött, amíg beleszakadt az erőlködésbe -az egyik szárnya és a fal véres lett, ebből gondolom-, az egyik tojó pedig a kezdetektől nagyon idegesen viselkedett, nem szelídült úgy, mint a többi, és legtöbbször az istálló hátsó falánál rohangált fel-alá, mintha állatkerti betegsége volna, közben naponta tojt, és amíg élt, ő volt a megmaradt kakas kedvence). Tehát ha -mint írtad- 9-10 tojás után kotlik meg, akkor ha a napi 5 tojáskából mindig otthagyok nekik egyet, akkor mához 10 napra meglátjuk, mi lesz. Olyan volt már egyébként, hogy ottmaradt egy napi tojás, és másnap már volt nekik 10 db, és egyik-másik madárka néha úgy viselkedett, mintha kotlana (ráült a fészekre, maga alá görgette a tojglikat), de egy kis idő múlva lement róluk. Na mindegy, egy próbát megér, legfeljebb ha nem jön össze, akkor a kutyám örül a sok buggyant tojásnak, ha meg összejön, akkor én örülök.:) Egyébként a vad fürjeknél minden tojó külön fészekbe tojik?
Mondjuk sok mindenben más véleményem van. A begó az egyszerű, faluhelyen tartott parlagi galamb. Ezt évezredekkel ezelőtt a szirti galambból háziasították, már amennyire egy szabad madarat háziasítani lehet. Ez a parlagi a rendelkezésére álló lehetőséget megragadta, azaz szárnyra kelt, és beköltözött a városba. A függőleges falak, a kiálló ereszek és egyéb épületdíszek ideális "szirtek", a galamb számára ez az ígéret földje, ragadozó föl nem mászik. Az ember pedig szemetel, enni van bőven. Ha igaz lenne, hogy a begó elvadult és összezavarodott fajtisztaságú nemes állatok utódja lenne, ma is számolatlanul látnánk közéjük keveredett kékvérű csavargókat. Nem látunk. Esetleg, ókor-ókor egy postát. De ez az Ultima Thule.
Ugyancsak erősen előítéletes és elhamarkodott nézetnek tartom a betegségre hajlamossággal vagy kórokozó-hordozással kapcsolatos eszmefuttatást. Bizony, a természetes szelekció náluk a rideg napi valóság. Itt nincsen irgalom, a gyenge menthetetlen. Bár az én postáim volnának ilyen ellenállók!
Kedves Dracaena!Bizony, az idő múlásával egyre kisebb az esély. Merthogy a lexikonban is 16-17 nap a kelési idő.japán fürj (Coturnix /coturnix/ japonica - Japanische Wachtel - Japanese Quail): másutt a fürj v. európai fürj alfaja. Észak Szahalintól Dél-Japánig a japán szigeteken mindenütt fellelhető, az európai fürjnél lényegesen kisebb, de súlyosabb fácánféle. Fotó: Atle Ivar Olsen és Horst Bielfeld
A kakas 98-102 mm (115 g). A tyúkocska valamelyest nagyobb: 100-106 mm és 145 g súlyú.
A fejtető és a torok vörösesbarna. A nagy tollak szegélye szintén vörösbarna, de a zászló feketével díszített.
Az ivarokat nem nehéz megkülönböztetni, mert a tojó torka fehér.
A japán fürjnek nem csak testtömege, hanem a tojása is súlyosabb (28,9x22,1 mm) 10-11 g, mint az európai fürj. A színét tekintve ugyanolyan változatos, mint az európai fürj tojása.
A tojó rendszerint 9-10 tojás után megkotlik. A kelési idő 16-17 nap.
A hangja: pukk-brrr.
A Hokaido- és a Honda-szigeten már nagyon régóta tartják, s ott létrejött a ma már Európában is népszerű háziasított változata, a →japán házifürj, melynek mára nem számít rendkívüli ritkaságnak a fehér változata sem.
Fehér japán fürj (Fotó H. Bielfeld)
Tudom, hogy a földigiliszta nem igazán ajánlott, úgyhogy most inkább cserebogarat kaptak. De nekem azt mondták, hogy a japánfürj nem kotlik el, ezért selyemtyúkot ültettem a tojásokra. Már tegnap délután letelt a 16 nap 20 óra, de még nem kelt ki egy sem.
Szinte hihetetlen! És mégse, mert ezek jóféle BEGÓK.
RÉSZLET A madárbarát-lexikonból:
begó: a házigalambnak a városokban előforduló változata. Elvadult fajták kereszteződéséből előállt, rendkívül szívós, rendszerint sok betegséggel fertőzött és bacilusgazda keverékgalamb.
Mindamellett, hogy a terek érdekes színfoltjai, sok kárt tesznek a középületekben és a szobrokban.
Vannak esküdt ellenségeik és vérzőszívű védelmezőik. Igazságot tenni a két tábor között, őket összebékíteni reménytelen vállalkozás.
Tény, hogy a megfogható és látszólag szelíd példányok többnyire betegek, s az embert fertőző ornitózis legtöbbször tőlük származik.
A nagyságuk (22-35 cm) viszonylag tág határok között ingadozik. (→galamb-távoltartó)
Kedves Canary! Bizony, hogy eltaláltad. Ime:kakasviadal: 1. feldühödött kakasok egymással folytatott viaskodása. A fácánfélék hímjei a szaporodási ciklusban revírt és családot birtokolnak, s mind a területükért, mind a tyúkjaikért készek azonnal harcba szállni a fajuk többi hímjével.
Amikor két hím összecsap akkor rendkívül hevesen csípik egymást a csőrükkel. Csapkodják egymást a szárnyukkal és próbálnak sebet ejteni a másikon a sarkantyújukkal. Valóságos viadal ez, s így is hívjuk.
A házityúk megőrizte őseinek ezt a harciasságát, s tekintve, hogy a hímek és a tojók egyaránt készek gyakorlatilag az év minden szakában párosodni, a kakasok harcikedve is állandó.
Az ember sportcélokra vissza is élt ezzel, s kifejezetten a kakasviadalokra számos házityúkfajtát tenyésztett ki.
Vannak vélemények, melyek szerint a bankiva háziasítása mögött, indítékként éppen a viadalok iránti igény kielégítése állt.
E szándék hozta létre az →indiai v. viador típusú fajtákat. Hímjeikben az egymás iránti agresszívitás fokozása volt a cél, továbbá a fegyverként használt (gyakran direkt e célra készített pengékkel felszerelt) sarkantyú növelése.
A tojáshozam és a hús minősége nem esett latba, így ezek a fajták kevéssé szaporák és a húsuk gyenge minőségű.
Az ázsiai népeknél (maláj, indiai, japán) az e célból kitenyésztett, idomított és edzett kakasokat ünnepi alkalmakkor eresztették egymásra, a győztesekre fogadásokat tettek.
Az indo-maláji népeknél valóságos kultusza alakult ki a kakasviadaloknak, de irodalmi forrásokból nyilvánvaló, hogy az ókori görögöknél (Trója, Lycia) is komoly eseményszámba mentek a kakasviadalok.
2. gyerekek játékos összecsapása, melyben szabály, hogy karbaöltött kézzel, fél lábon ugrálva kell a másikat kibillenteni az egyensúlyi helyzetéből. Fotó forrása: http://www.kaukasus-kaleidoscope.com/specials/cockfightopts/fight4.jpg És akkor találkozunk az MSN-en
Megnéztem a körülményeket, és megemelem a kalapom a természet élniakarása előtt. Egy ilyen huzatos és mostoha helyen, félig télben, hidegben, esőben, minden védelem nélkül ilyen egészséges fiatalok jöttek létre... Mi, tenyésztők, legfeljebb irigykedni tudunk az elrejtett tudásra.
Remélem, nem kapok ki, de ha másra nem is, minimum Geler-re szintén tartozik, és hadd osszam meg másokkal is, tudniillik a jó hírt:
Kedves Tibor!
A galambjaim felnőttek és kirepültek. Már nem alszanak otthon, de minden reggel f6-kor megjelennek a fészekben, üldögélnek, csipognak, reggeliznek egyet, aztán mennek a dolgukra! Némi családi kötelék talán marad köztünk! J
Küldök képeket róluk, ahogy a tojásból igazi komoly felnőttek lettek!
Tisztelettel Ágnes
S ha valaki nem emlékezne, akkor jelzem: Ágneséknél az ablakpárkányra helyezett virágládába költött egy városi galambpár. Ágnest komoly aggodalom töltötte el, mert a házuk homlokzatára be volt tervezve a felújítás, s attól tartott, hogy a munkálatok miatt elpusztulnak védencei. Együtt drukkoltunk, hogy a kicsik előbb repüljenek ki, mint odaérjenek az ablakhoz az állványozók. Sikerült!
Ime a fotódokumentáció:
Köszönjük szépen a fényképes híradást, s boldog életet kívánunk a fiataloknak
Légy szíves, (ha még nincs msn fiókod) lépj be az MSN-esek klubjában (ingyenes, semmi ördöngösség, Google és kövesd az utasításokat) vegyél fel a partnerek közé (madarbarat@invitel.hu ), ha bejelentkezel, én küldök neked néhány cc. 1 megás fájlt, s ha van kedved, nézed, ha hibát találsz, a sor(oka)t CTRL c-vel felveszed, egy javítandó elnevezésű word dokumentumba CTRL v-vel beteszed, hozzáfűzöd a kommentárodat, majd ha kész vagy, elküldöd a word fájlt, s megbeszéljük a javaslataidat.
Határidő, és semmilyen más kötelezettség nincs, ellenben te se várj semmit köszöneten kívül.
Nos ennyi. Ez az alsó tagozatos feladat. A felsőst csak külön kérésre, a gimistát, illetve a főiskolásat szintén.
Ezen túl Küzmös Csaba ígért egy indítófájlt, remélem, boldogul vele. Ha nem akkor az is kellene, de az az én gondolkodásombam már egyetemi értékű
Nagyon egyszerű a dolog. Félbehajtasz egy vastag szövetet (posztó volna az igazi), ráhelyezed a korpa tetejére, és meglátod, a két réteg közé furakodnak a bebábozódásra készülődő lárvák.
A nedvességet (vizet) biztosító adalékot (sárgarépa héja, káposztalevél, krumplihéj, illetve bármely nyers növényi anyag, ami a konyhából kukába menne, de még nem penészes és nem rothadt) pedig egy tálcán kínálod fel, amit a posztóra teszel.
Sehol semmi ördöngösség.
Ami a gilisztákat illeti, azzal kapcsolatban van két figyelemre méltó tény:
1. szaporodási időben mérget termelnek;
2. élősködők köztesgazdái.
A mennyire sajnos nincs tapasztalati válaszom. Nálam a fürjek házmesteri szerepben külön nem kaptak semmit, amit lehullott, s amit a mélyalomban találtak, az volt az övék. De nehogy azt hidd, hogy szűkölködtek. Nagyon is jól éltek, amit sok-sok tojással és a picik seregeivel háláltak meg.
(Mindemellett napi 5 db-nál többet nem adnék - de ha gilisztát szedsz nekik, akkor nagyjából tudod, mi mennyi.)
Sajnos, a csibék között mindig nagy volt a veszteség, mert tapasztalataim szerint a fürj kotlós nem igazán jó anya, amelyik pici elmarad tőle, azzal nem foglalkozik, s az ilyen elhagyott kicsik gyorsan kihűlnek. (A 80x200-as volieraljakban pedig sajnos könnyű volt elhagyni a pindurkákat.)
A kakasok nem nagyon foglakoznak az utódokkal, legfeljebb mutatják az utat.
Nem hiszitek el, mennyire örülök, ha azt hallom, hogy egy papagájosnál kelnek a kákák. Még akkor is, ha a kákapinty, mint általában az ún. ausztráliai díszpintyek többgenerációs, már-már domesztikálódott madarak, következésképpen nem tartogatnak olyan kellemetlen meglepetéseket az ember számára, mint az afrikaiak.
ez egyúttal azt is jelenti, hogy pl. minden faxni nélkül lágyeleséggel nevelnek, vagyis a kérdésre válaszolva: nem igénylik az élő rovareleséget.
A másik résszel kapcsolatban legegyszerűbb, ha idézem a Madárbarát-lexikon vonatkozó szócikkét:
lágyeleség: a magevő madaraknak is van állati fehérje igénye, ennek kielégítése különösen a fiókanevelés időszakában kritikus. A főként rovarokkal táplálkozó madarak pedig egyszerűen nem tarthatók életben állati fehérje-tartalmú tápanyag nélkül.
Az állati fehérjék pótlására találták fel a madarászok az úgynevezett →lepényeket. Hajdanában a magevők részére készített ún. TOJÁSKENYÉR 1/3-ad részben búzalisztből, 2/3-ad részben tojásból (mások szerint tojás és búzaliszt 1:10 arányú keverékéből) készült.
A tojást kevés tej v. víz felhasználásával eldolgozták a lisztben, majd a cipóvá formált tésztát kisütötték.
A jól átsütött cipót (sokan a tojáskenyeret helyettesítették kétszersülttel) daraszerűvé darálták, amihez forrázással felpuhított
rovar darálékot
(cserebogár, hernyó, kérész, selyemhernyóbáb), szárított hangyatojást, reszelt sárgarépát v. gyümölcsöt kevertek.
Nyaranta friss hangyatojással, ősszel pedig leveses, húsos bogyókkal (berkenye, befőttek, szeder stb.) tették ezt a lepényt változatossá. Az igényesebb tenyésztők daráltak még hozzá
főtt szárnyashúst,
marhaszívet,
túrót, főtt rizst,
főtt tojást,
apróra vagdalt →zöldeleséget.
A lágyeleség elnevezés az állagra utal: puha, lágy.
A ma használatosak tartalma:
darált főtt húsok (belsőségek, szárnyas aprólék akár csontostól, nagyobb madaraknak egybe darált kisrágcsálók),
szárított garnélarákok,
szitán átnyomott túró (aki több napra készíti a lágyeleséget, az általában megpergeli a túrót),
kutyatáp,
főtt tojás reszelt sárgája (a fehérjének nincs tápértéke),
reszelt sárgarépa,
alma és
sajt (félzsíros, nem füstölt!, pl. óvári sajt),
apróra vágott hagymaszár v. saláta továbbá más
→adalékanyagok,
mint morzsa, édeskeksz, ásványi kiegészítők (pl.: Zeovit max. 3 %-nyi v. Futor), ill.
főtt rizs,
zabpehely,
mák,
gyermektápszer,
búzacsíra és
vitamin-kiegészítőnek
például Polyvitaplex 10 v. bármely baromfi vitaminpremix, stb. A tenyésztők többsége a saját recepturájára esküszik, s ezen nincs is mit vitatkozni, hiszen fajonként és fajokon belül egyedenként is lehetnek mások az ízlések. És akkor még az elhelyezés körülményeiről, az igénybevételről, az egészségi állapotról, a táplált madár életkoráról - azokról a tényezőkről, amelyek szintén jelentősen befolyásolják a tápanyagigényt - nem is beszéltünk.
A lényeg, hogy a lágyeleség az állati fehérjét hivatott biztosítani, és a legegyszerűbb módja az ásványi anyagok ill. a vitaminok, sőt, a gyógyszerek bevitelének is.
A lágyeleségre a madarakat rá kell szoktatni, ennek az a módja, hogy a mageleségre szórjuk, minek folytán akaratlanul is megízlelik, s előbb utóbb megkedvelik.
Általában az is segít, ha a lágyeleséggel ismerkedő madár olyan, már beszoktatott társat lát, amelyik szinte várja a lágyeleséget.
A "gyakornok" tőle el fogja megtanulni, hogy mi a tennivaló a lágyeleséggel.
A lágyeleségféleségeken belül az egyik receptura alapja a főtt tojássárgája, amelyet alapvetően reszelt sárgarépával és sajttal kombinálnak (mészpótlás gyanánt üdvös rászórni a főtt tojás porrá tört héját), ami a legtöbb madárkedvencnek tartott díszpintyfajnak elegendő a fiókák felneveléséhez.
Dr. Vargha Béla díszpintyek részére ajánlott tojásos lágyeleség-recepturája:
főtt, reszelt tojás 40 %,
reszelt, nyers sárgarépa 20 %,
Oriza (gyermektápszer) 15 %
zabpehely 5 %,
sovány tejpor 5 %,
reszelt (sovány) sajt 5 %,
salátalevél felvágva 5 %,
Phylasol-Combi 0,5 %,
ásványi premix 0,5 %,
Futor 1 %
Persze, aki egy pár zebrapintynek készít lágyeleséget, annak ezekkel a százalékokkal meggyűlik a baja, hiszen egy pár zebrapintynek alig kell 1/4-ed főtt tojás sárgájánál többet adni, s az így kialakuló eleség 0,5 %-át ugyancsak nehéz eltalálni.
Megkockáztathatjuk, hogy ásványi premix helyett éppenséggel megteszi a főtt tojás porrá tört héja, mi több, például ebből adhatunk - természetesen külön tálban - ad libitum is.
Egészséges madár nem fog több ásványi anyagot felvenni, mint amennyit a szervezete megkíván.
Dr. Pásztor Lajos Szobamadarak, díszmadarak c. könyvében (Mezőgazdasági kiadó Bp. 1959) az alábbi lágyeleséget ajánlja rovarevőknek:
35% főtt szív v. darált hús,
8% hangyatojás v. giliszta,
4% főtt rizs v. kukorica,
10% főtt krumpli,
5% reszelt sárgarépa,
3% morzsa,
3% túró,
2% hagyma,
5% búzakorpa,
6% zöld növény,
5% darált hal,
2% főtt tojás,
3% apróra vágott kenyér,
2% lisztkukac,
5% reszelt gyümölcs
2% konyhasó, mészsó.
Figyelemre méltó az is, hogy a tojásos lágyeleség megvonásával, ill. etetésével az érett díszpinty-, ill. papagáj- és kanáripárok - az egyéb feltételek megléte esetében költésre bírhatók v. leállíthatók.
Erre a kanárisok jöttek rá elsőnek és kitűnően alkalmazzák a madarak "beindításához".
Végezetül fel kell hívni a figyelmet, hogy a lágyeleség (állati fehérje) túlzott etetésének vannak hátrányai is.
Az egyik káros következménye lehet az ún. hiperszexualitás kialakulása, ami abban áll, hogy a madár még nem fejezte be az egyik fészekalj költését, felnevelését, de már újra fészkelne. Nem üli ki a tojásokat, kidobálja a fiókákat, új fészek építésébe kezd, ami a kicsinyek elpusztulásával jár. Ha ezt tapasztaljuk, akkor egyebek mellett a lágyeleség visszafogásával, csökkentésével próbáljuk megelőzni a bajt.
Egyébként magevőknek a fiókanevelés idejét leszámítva (amikor ad libitum kaphatnak lágyeleséget) hetente 3-4-szer elegendő lágyeleséget adni. A lágyeleséget pótolja a →tojásos köles.
A másik veszély a fehérje túladagolás következtében beálló relatív A-vitaminhiány, és a vese, ill. a máj túlterhelése. Utóbbi ellen szokták ajánlani a →Methionin adagolást.
A magevők agyonetetése lágyeleséggel a gyomor káros kitágulásához, a zúza petyhüdtségéhez, elégtelen fejlődéséhez vezethet. Ezen túl a fehérje túltengés miatt felrémlik a →köszvény (veseköszvény) veszélye, ami hirtelen elhulláshoz vezethet. A lassúbb lefolyású veseköszvény stresszhatásra okozhat hirtelen halált.
A galambok számára is adnak megnedvesített, lágy eleséget, de ez nem azonos a díszmadarak számára készülő lágyeleséggel. Régebben volt bevett gyakorlat, hogy a sertések számára főzött burgonyához kevertek abrakot, amelyet a galambok szívesen elfogadtak.
Ma már csak akkor tartjuk indokoltnak az ilyen keverék adagolását a galamboknak, ha azzal klf. gyógyszereket szeretnénk juttatni az állománynak.
A lágyeleség összetevői gazdag táptalajul szolgálnak a legkülönfélébb, a madarak egészségét veszélyeztető baktériumoknak. Ezért főleg nyári nagy melegben (amikor a baktériumok szaporodása a legintenzívebb) nagyon ügyeljünk az adagolásra! Eloy Parra - http://www.afrigalah.com/ - a híres spanyol kanáritenyésztő a kalitrács két pálcája közt bedugható, olcsó, fröccsöntött lágyeleségtartót használja, ebben nem fér egésznapi adag, gyorsan cserélhető és fertőtleníthető – lásd fotó!
(kolibritáplálék receptúra: →nagy zafírkolibri)
Fehér japán fürj (Fotó H. Bielfeld)
Fotó: G. Ágnes
És akkor találkozunk az MSN-en
Köszönjük szépen a fényképes híradást, s boldog életet kívánunk a fiataloknak
Kérdés: melyik szócikk fotóját látod?
Fotó: Horst Bielfeld
Horst Bielfeld: 1,1 kákapinty
lágyeleség-etető
