Keresés

Részletes keresés

Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44324

Gratulálok!

 

  Tehát : "Pontosan ezt állítom. És állítom, hogy még ez az IR sem fog a mi IR-ünkben c-nél nagyobb sebességgel mozogni."

 

   Naggyon ügyes! 

 

   Tehát akkor szerinted sem létezhet +c -c sebességgel mozgó IR,

 

   (miután egyetlen IR-ből mérve sem lehet ekkora sebességű egyik IR-sem.)

 

   Vagyis akkor szerinted is az összes IR a +c és -c tartományon belül mozog..

minden IR-ből mérve... 

 

   Azaz szerinted is +c-c = 0  azaz zéró..   és 0/2=0  azaz az átlaguk is zéró..

 

  Azaz lehet olyan IR, ami a térben éppen áll, mert sebessége az IR-ekből

mért sebességek átlaga szerint zéró...

 

 

   Akkor meg miért vitatod?

 

Előzmény: ivivan (44322)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44323

Már hogyan látszhatna??

 

  Azt megértettedm, hogy a térben egyetlen IR sem haladhat c sebességgel ?

 

  Mert ha igen akkor azt is értened kellene hogy a két foton közötti relatív sebesség

   c+c=2c   ami anyag és foton esetében c+v  < c+c  eseteire igaz..

 

   és két foton össz energiája = 2*E  >>> azaz ha egy foton f=E/h akkor  f2=2*E/h   

 

   azaz f2/f= 2(*E/h)/(E/h)=2  >>  f2=2*f

 

   A síma doppler.. na igen, de mit jelent ez a síma doppler?

 

  Csak azt, hogy az a hely amelyen a  c+v ill. c-v nélküli freki mérhető,

 

   mindkét rendszerben v sebességgel mozog.  

 

   Azaz a változatlan frekijű foton  tényleges haladási függvénye a rendszerben:

 

    x=x0+(cąv)t   és nem x=x0+ct

 

  

 

  

 

 

Előzmény: ivivan (44321)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44322
"Talán azt, hogy pl. a mi IR-ünkben +0,9999999c vel mozgó IR-hez képest is van +0,999999999c -vel mozgó IR ????"

Pontosan ezt állítom. És állítom, hogy még ez az IR sem fog a mi IR-ünkben c-nél nagyobb sebességgel mozogni. Ha a sebességösszeadó képlettel kiszámolod a sebességet (w'=v+w/(1+vw) ), akkor kijön, hogy annak a második IR-nek a sebessége a mi IR-ünkhöz képest 0,999999999999994999999499999975c, ami persze még mindig kissebb, mint c.
Előzmény: Gézoo4 (44319)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44321
Miért kellene ehhez a fotonhoz viszonyítani a sebességet (amit már többször megbeszéltünk, hogy nem lehet)? Egyszerűen állsz a nagy semmi közepén és detektálod a fénysugár frekvenciáját: f0. Majd begyújtod a rakétáidat és elérsz egy v sebességet az előbbi állapothoz képest, ekkor megméred a frekvenciát és kapsz egy f=f0*sqrt((c-v)/(c+v)) frekvenciát. Ez sima Doppler effektus...

És már megint jöttök ezzel a 2f-el. Az előbbi képlet alapján látszik, hogy a határok 0 és végtelen...
Előzmény: Gézoo4 (44318)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44320

Azt kellene megérteni végre, hogy

 

   ha van két IR, köztük v sebességgel, mindkettőben forrással, detektorral, és

elhaladnak egymás mellett, akkor

 

   a találkozás elött mindketten a másik forrását c+v frekvenciájúnak, távolodáskor

c-v frekvenciájúnak mérik!

   Ez tapasztalati tény. Egyaránt Igaz a fényre, a hangra.. az áramlásokra.

 

    Így nagyon ostoba az az elmélet amely ezt a tényt figyelmen kívül hagyja.

 

Báűrmennyire is tetszetős matematikai modellel építették körbe.

Előzmény: ivivan (44317)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44319

és?   Mit akarsz ezzel mondani?

 

   Talán azt, hogy pl. a mi IR-ünkben +0,9999999c vel mozgó IR-hez képest is

van +0,999999999c -vel mozgó IR  ????

 

  No igen, de az a másik IR sem mozoghat sem a mi sem más IR-hez képest sem c sebességgel..

 

   Senki-senkihez képest sem mozoghat c sebességgel..

 

   (c a max.. a fotonok számára fenntartott sebesség.)

 

  

Előzmény: ivivan (44316)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44318

Vagy még egyszerűbben..

 

(  Először is..  nem a frekvencia függ az energiától.. hanem ez kölcsönös..

Az energiájának a függvénye a frekvencia, és adott frekvenciához adott energia tartozik..  azaz kölcsönösen meghatározzák egymást. )

 

   Vegyünk egy foton áramot, azonos energiájú-frekijű fotonokkal..

 

  Mozogjunk szembe velük..  semmi más nincs a térben, csak mi és a fotonáram..

 

Begyújtjuk a rakétáinkat és megváltozoik a detektált foton frekvencia..

 

  Azaz nem valamely más IR-hez képest.. hanem kizárólag a fotonokhoz képest

változott a sebességünk, és mégis látványosan változott a freki..

 

   Azaz ebben az esetben az egyetlen viszonyítási lehetőség, a fotonhoz rendelt

koordináta rendszerbeni helyzetünk.. 

  -- ha  változatlan a sebességünk..  változatlan a freki..

  -- ha szembe futunk, növekszik a freki

  -- ha hátrálunk akkor csökken a freki..

 

határértékek:

    hátrálásnál -- c-v miatt-- zéróhoz közelítő freki 

   szembefutáskor   --  c+c' miatt -- 2f-hez közelítő freki.. (v=c'  v közelít c-hez..)

 

Előzmény: ivivan (44310)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44317
Miért számít a távolságmérésnél, hogy mennyi a hullámhosszúság?
Előzmény: cíprian (44315)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44316
Asszem értem, hogy hol nem érted. Minden IR-hez képest van olyan IR (ha csak egy tengelyen történő mozgást vizsgálunk), ami +0.99c illetve -0.99c-vel mozog hozzá képest.
Előzmény: Gézoo4 (44313)
cíprian Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44315
A "30 cm-es pontosság" nem lehet jó, mert 2,5m  hullámhosszúságú radarjeleket használt. Ha valaki méter pontosságot is talál, megköszönném.
Előzmény: cíprian (44308)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44314

 

 nos, mozogj zéró sebességgel egy rendszerhez képest, sugározz ki egy foton, majd mozogj ugyanahoz a rendszerhez képest #0 sebességgel és ugyanazzal amódszerrel ugyanazon energiával sugározz ki egy fotont.. 

   most a v sebesség  energia töbletet vagy hiányt okoz a foton

kisugárzásában ill. detektálásában.  Ez megfigyelt tény.

 

  Kérdéés, hogy hogyan?  Amire a válasz roppant eccerű..

 

   a foton energiája E=hf =mc2  is egyben..   

 

    Igaz a frekvencia változás az nagyobb mint amit a relativisztikus tömegváltozás indokolna.

 

   De hogy is van a tömeggel?

  Nagyobb lesz az impulzusa ha nagyobb sebességre gyorsítjuk?  Vagyis az impulzus arányos-e a relatív sebességgel?

  Igen, arányos, sőt!  Éppen annyira arányos mint a foton frekvencia változása..

 

   Azaz ha a rendszerünkhöz képest nem v hanem pl. 2v sebességgel mozog egy forrás  akkor annak a frekvencia változása szintén 2-szeres?

 

  Nos, a trafipax, a Doppler ezt mutatja..  Akkor azt ikell feltételeznünk, 

ismerve a korábbi példát amikor a tetszőleges sebességgel együtt mozgatott forrás és detektor esetében nem volt  frekvencia változás, hogy  nem csak detektálási oldalon,  hanem forrás oldalon is megjelenik az energia-ill.- frekvencia változás.

 

  Pontosan úgy mint a vonaton kilőtt lövedék esetén.

 

 

Előzmény: ivivan (44310)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44313

    Azaz egyetlen esetben sem mehet semelyik IR-hez képest sem egy másik IR c

sebességgel..

 

  Azaz bármelyik IR-re igaz, hogy hozzá képest csak maximum +c és -c sebességgel

alulról határosan,  haladhat minden más IR.

 

   Azaz minden IR-re igaz, hogy sebessége -c és +c között van az összes többi IR-hez, sőt ezzel az átlagsebességeikhez képest is..

 

   Ha pedig van egy számhalmazunk, aminek az összes eleme -c és +c között van,

és bármely elem ebben a tartományban felvehet bármilyen értéket,

 

   akkor lehet köztük olyan aminek a középértéktől (ami zéró) az eltérése zéró.

 

   Vagyis lehet köztük olyan a két szélsőérték között,  zéró sebességértéket vesz fel,

azaz  áll a térben.

 

 

 

Előzmény: ivivan (44311)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44312

   Persze Iván,

 

   most erre a példára akár kérdezheted azt is, hogy mi van akkor, ha idegen forrásból érkező fotont vizsgálunk ?

 

  Nos, ebben az esetben a lámpa helyére is detektort teszünk, akkor a foton

energiájából minden detektornál ugyanazzal a -v értékkel csökkentett energiájú

fotont detektálunk..  (vörös eltolódás, minden detektorunknál.)

 

  Na igen, de úgy is mérhetjük a kintről érkező foton sebességét, hogy lemérjük azt az időt, ami a két detektorunk közötti  IR-beli távolság megtételéhez kell a fotonnak.

 

   Szerinted  ekkor is c lesz az eredmény, akár szembe haladunk a fotonnal,

akár elhátrálunk előle?

 

   ( Vagyis  nem a fotonhoz  képest relatív az időnk és a hosszaink,

     hanem valamely más rendszerhez képest?

     Mert ha nem a fotonhoz képest lenne relatív, 

      akkor két különbőző: c+v és c-v értéket kellene mérnünk..)

 

 

Előzmény: Gézoo4 (44307)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44311
Ezt értem. Ez a specrel egyik következménye.
Előzmény: Gézoo4 (44309)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44310
"A példában csak az x tengelyen mozogjon IR-ünk a térben, v sebességgel +x felé."

Mihez képest mozog?

"a belőle kilépő foton +x felé c+v nek megfelelő energiával lép ki."

Ezt nem értem. A foton c sebességgel lép ki a specrel szerint, így nincs c+v energia. A Gézoo elmélet szerint pedig c-v sebességgel lép ki, ezért az energiája is ennek megfelelő, nem?

Egyébként értem, amit írsz, de hogyan magyarázod az út megtételéhez szükséges időt? (a fény sebességét - mint minden más sebességét - a megtett út és a szükséges idő hányadosaként számítjuk, nem az energia alapján, tekintve, hogy az energiája csak a frekvenciától függ)
Előzmény: Gézoo4 (44307)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44309

Nos, rendben..

 

   Azt érted, hogy

 

    egyetlen IR-hez képest sem mozoghat egy másik IR c sebességgel?

 

  Vagy magyarázzam el, hogy miért nem?

Előzmény: ivivan (44306)
cíprian Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44308
Bay Zoltán emlékeim szerint mintegy 30 cm-es pontossággal mérte ki a Föld-Hold távolságot. Többször is, és a méréseiben a Hold páyája és távolsága más és más volt. Radartechnikát alkalmazta, és a visszaverődött jel késlekedését mérte. A késlekedési időt a fénysebességgel szorozta be. A fény sebességét mások mérték meg különböző módszerekkel. Ha nem lenne igaz a fénysebesség állandóságából vagy inerciarendszerek egyenértékűségéből legalább az egyik, akkor nem kaphatott volna szignifikáns eredményt. De kapott.
Előzmény: Astrojan (44297)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44307

 

  Mivel a te "érved" is az, hogy szerinted mit értek.. felesleges lenne válaszolnom.

 

   De legyen. Szíved joga, hogy kijelents valakiről, valamiről valamit, ami alaptalan.

 

   Nézzük számokkal..

 

  A példában csak az x tengelyen mozogjon IR-ünk a térben, v sebességgel +x felé.

  lámpánk áll IR-ünkben

  a belőle kilépő foton  +x felé   c+v  nek megfelelő energiával lép ki.

 

  a detektor is áll IR-ünkben

  a rajta elnyelődő foton elől hátrálása miatt  c+v enrgiájú fotont -v  nek megfelelően

  

   c+v-v = c   energiának megfeleően detektálja. 

 

  Azaz akármekkora sebességgel mozog rendszerünk a térhez képest,  a

 

kisugárzás és a detektálás egymással ellentétes előjelű, de azonos nagyságú

 

módosító hatása miatt nem jelenik meg a foton energiájában a  inercia  rendszerünk térbeli sebessége.

 

  Így nyílván akár azt  is hihetjük, hogy a foton hozzánk képest haladt c sebességgel.

 

 

 

 

 

 

Előzmény: ivivan (44305)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44306
Évek óta olvasom a topikot, de nem emlékszem a levezetésre.

Valahogy úgy képzelem el, hogy van végtelen sok IR a nagy semmiben. Ezek egymáshoz viszonyított sebessége -c és +c közé esik. Valamint tudjuk, hogy minden IR-ben a fény sebessége c. (mint a specrelben)

Hogyan következik ebből, hogy van ezek között egy, amelyik áll a térhez viszonyítva, mikor az előző két premisszában nem is szerepel a "tér" fogalma....
Előzmény: Gézoo4 (44304)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44305
Ezt most nem értem. Megmérik a fény sebességét egy akármivel. Ez nyilván a fény sebességét a műszerhez viszonyítva határozza meg. Mivel magyarázod, hogy mégis c-t mér?

"Én azt állítom, hogy szemben az itteni közfelfogással, a térben álló IR lámpája minden IR-ből nézve megmarad a fénygömbje középpontjában."

Én meg azt állítom, hogy ez az éterelmélet. És én könnyen tudom is bizonyítani, mivel az éterelméletben pontosan ez történik: az éterhez képest álló lámpa minden IR-ben megmarad a fénygömbje középpontjában.

Mivel nyiltan nem értesz egyet a specrellel, ne is állítsd azt, hogy a specrelt magyarázod. Főleg, mivel nem is érted a specrelt...
Előzmény: Gézoo4 (44300)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44304
Már többször levezettem, kérlek olvass vissza..
Előzmény: ivivan (44295)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44303

és azonosság sincs..

 

 

Előzmény: Gézoo4 (44302)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44302

Szia!

 

  Ha meg tudod mondani, hogy mi a különbség a fogalom fogalma és a krumpli íze között..  akkor talán világos lesz az is, hogy mindkettő definiálása nélkül, nincs köztük különbség.

Előzmény: ivivan (44294)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44301

Szia!

      Ez a két állítás önmagában nem mond ellent egymásnak. 

 

Ha azt állítottuk volna hogy a lámpánk fénygömbjének középpontjában állunk, és nem azt, hogy úgy látjuk, hogy ott állunk.. na akkor lehetne benne ellentmondás.

Előzmény: ivivan (44287)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44300

Bocs az elírásért..  kimaradt a lényeg..

  Tehát helyesen.

 

  Én azt állítom, hogy szemben az itteni közfelfogással, a térben álló IR lámpája minden  IR-ből nézve megmarad a fénygömbje középpontjában.

 

       És bár úgy alkalmazzuk a függvényeket, hogy  lámpa x=x0+vt ill.

 a  foton x=x0+ct függvény szerint mozog minden mozgó ÍR-ből nézve,

 ez hibás megközelítés.

 

   Mert, ha valóban áll a térben a lámpa, és a fotonok gömbjáének középpontja

is áll, akkor  a kettő nem mozdulhat el egyetlen IR-ből nézve sem.

 

   Miután itt úgy alkalmazzuk a függvényeket, hogy a fotonok mozgásfüggvényének

a sebességösszeadó függvénnyel helyesbített és egyszerűsítés utáni alakját

használjuk,  "beépítjük" a tévedést.

 

   Azaz ezzel a hibával nem a fény sebességét mérjük a rendszerünkből mérve,

hanem a tudottan a térben mozgás végző rendszerünk és a fény közötti távolodási sebességet egy egyszerű számtani csalással   c sebességnek minősítjük.

 

    A csalás eredményeként megjelenő energia ill. frekvencia/hullámhossz megváltozás felett pedig egyszerűen szemet hunyunk.

 

 

 

 

 

Előzmény: Gézoo4 (44290)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44299
Tehát szerinted a fény sebessége nem állandó, csak még nem sikerült ettől eltérő sebességet tapasztalnunk. Miért?
Előzmény: Astrojan (44297)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44298
Erre nem érdemes reagálni, akkora baromság.
Előzmény: Astrojan (44297)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44297
A fényt minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek MÉRI.

Tehát a 299,792,458 m/s az egy mese? Netán Albert Einstein szerencseszáma, amit megálmodott? Honnan is van ez a szám?


Mivel inerciarendszerek nincsenek ezért egyetlen inerciarendszerbeli megfigyelő sem mérheti a 299 792,458 m/s -t, tehát mese.

A szád onnan van, hogy a földfelszínen, vízszintes irányban</b> mérve ennyit lehet kiátlagolni c-re a pontosabb forgótükrös mérésekkel.

De sehol egy inerciarendszer ahol valaki is mérne. Tehát helyesen:

A relativisták szerint a fénysebességet minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek KÉPZELI (mert még nem mérte soha)

És nem Einstein szerencseszáma hanem inkább Bay Zoltáné, aki törvénybe iktatta ezt a számot 1983-ban.
Előzmény: Gergo73 (44269)
ivivan Creative Commons License 2008.03.19 0 0 44296
"De van ilyen rendszer PL: az a forrás és rendszere amit koncentrikus gömbhélyak vesznek körül, és mint irtad minden irányból ilyennek látják a megfigyelők ."

Gondolom itt fénygömbhélyakra gondoltál. Megjegyzem, hogy minden IR ilyen...
Előzmény: TEODOR (44292)
ivivan Creative Commons License 2008.03.19 0 0 44295
"Nézzük.. Ha +c és -c között van minden IR lehetséges sebessége a többiekhez képest és minden IR-ből mért fénysebesség c.. AKKOR
az IR-ek között egy áll a térhez képest, és ebből mérve is c a fény sebessége,"

Levezetnéd nekem, hogy az első két állításból hogyan következik a harmadik? Mert nekem ez nem következik...
Előzmény: Gézoo4 (44289)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!