Közben utánanéztem, hogy hogyan is volt az eredeti szöveg a könyvben. A világegyetem dióhéjban című könyv 77. oldalán van egy grafikon, amelynek vizszintes tengelyén van a sebesség valamilyen egységben, a függőleges tengelyén pedig a távolság szintén valamilyen egységben. A vonal a végén enyhén felfelé hajlik, amire Hawking azt a magyarázatot adja, hogy a galaxisok gyorsulva távolodnak. Az én problémám az, hogy ha egy galaxis távolabb van, mint azzal a sebességgel lenne, mint amivel éppen mozog, akkor előtte gyorsabban kellett volna menjen, következésképpen lassulnia kellett. Jó példa erre egy tőlem 10 m-re álló ember, akiről tudom, hogy valamikor velem egy helyen állt. A sebessége 0 hozzám képest, és távolabb van, mint ha ezzel a 0 sebességgel jutott volna sehova, ezért előtte gyorsabban ment, vagyis lelassult 0-ra. :-) Folyamatos mozgás esetén persze kevésbé látszik ez elsőre, de ha egy galaxis közel egyenletes sebességgel mozog, és ennek ellenére mégis távolabb van, mint t*v, akkor lassulnia kell kissé.
(t az Univerzum feltételezett kora, v egy galaxis sebessége hozzánk képest.)
Én azt sem értem, hogy hogyan megy a világegyetem korának megállapítása. Tegyük fel, hogy egy tárgy 15m/s sebességgel mozgott tőlem 20s-on keresztül, ami alatt 300m-re jutott! 300m távolságról a fény kb. 1 us alatt ér ide. Ha ezt a tárgyat én nézem, akkor a kezdettől most 1us telt el vagy 20? Egy 15millárd éves világegyetemhez 7.5 milliárd fényév távolságnál messzebb nem szabadna látni egyetlen galaxist sem. Ha mégis látszik, akkor vagy nem jól számítjuk a távolságot, vagy a világegyetem nem 15 milliárd éves.
A szabad szemmel látható csillagok hányszor látszanak kisebbnek, mint a Nap? A legközelebbi csillag állítólag 4.2 fényév távolságra van. Eszerint ha hasonló méretet feltételezünk, akkor 260000-szer kisebbnek kellene látszania, mint a Nap. Talán nem pont akkorák, de azért elég durva eltérésnek kellene lennie, nem? A legtöbb azonban ennél jóval messzebb van, azok még nagyobbak? Csak a mi csillagunk ilyen pici akkor? Persze csak a nagyobbakat látjuk szabad szemmel, de jó sok bazi nagy csillag van akkor a környéken! :-)
"Nem pontosan értem, mire gondolsz, és nem is igazán vagyok benne ebben a témában? Arról van szó, hogy állítólag az Univerzum gyorsulva tágul és erre keresed a választ?"
Igen, ha tényleg gyorsulva tágul, akkor ez a sötét energiás magyarázat szerintem elég gyenge. Olvastam Hawking érvelését arra vonatkozólag, hogy miért következtetnek arra, hogy a galaxisok gyorsabban távolodnának egymástól most, mint régebben. Nem akarnék hülyeséget írni, de majd megnézem a pontos indoklást, de akkor az volt az érzésem, hogy a dolog pont fordítva van, vagyis a galaxisok távolodása lassuló, vagyis vagy előbb-utóbb megáll, és "visszaesnek a nagy reccsbe", és kezdődik minden előlről, vagy egyszerűen csak egyre lassabban, de végig távolodnak egymástól, és sosem látjuk őket újra viszont közelről. Ez utóbbi számomra kiábrándító lenne, mert a folyamatos robbanás, összeomlás folyamatban nem kellene kezdetet keresni, fentartható lenne a végtelentől fogva létezés, és a végtelen idő. A végtelen térnek viszont nem lenne jelentősége, mert anyag nem lehetne mindenütt, ember pedig nem juthatna el akárhova, hogy megnézze, azon tovább van-e még valami. :-) A kezdet és a végtelen tér és idő viszont felfoghatatlan lenne, hogy miért van így. Nem mintha a lét nem lenne felfoghatatlan...
"Szerintem még az sem biztos, hogy tágul. Lehet, hogy máshogy is lehet magyarázni a vörös eltolódást meg azt, hogy éjjel miért van sötét, és miért nem dereng az égbolt."
Igazad lehet, de azért kíváncsi volnék arra, hogy pontosan mire gondolsz?
Nem pontosan értem, mire gondolsz, és nem is igazán vagyok benne ebben a témában? Arról van szó, hogy állítólag az Univerzum gyorsulva tágul és erre keresed a választ?
Szerintem arra gondolt, hogy a hozzászólások száma nem lesz 0.
Van valakinek valami gondolata a topiknyitó kérdéssel kapcsolatban? Lényegében arról van szó, hogy ha egy rendszerre egyre kisebb lassító erő hat, akkor kell-e gyorsulnia, vagyis meg kellene magyarázni a gyorsító erőt is, hogy az miféle! Gondolom, hogy a sötét anyag nem annyira "sötét", hogy ő okozza a gyorsulást és a fékezést is. :-)
"If you think in terms of the universe as a very large balloon," she says, "when the balloon expands, that makes the local density of the [dark energy] smaller, and so the balloon expands some more …. because it exerts negative pressure. While it’s inside the balloon it’s trying to pull the balloon back together again, and the lower the density of it there is, the less it can pull back, and the more it expands. This is what happens in the expanding universe."
Vagy nagyon nem értem a szöveget, vagy tényleg nincs sok értelme a hasonlatnak.
Szóval én úgy értelmezem, hogy van egy ballon, amelyben van egy bizonyos sűrűségű levegő mondjuk. Elkezdem arányosan nyújtani, így csökken benne a levegő sűrűsége. Itt több eset lehet:
- Ha kivülről magasabb nyomású levegő van, akkor ez nyomja vissza, és minél jobban tágítom a lufit, annál jobban. Ebben az esetben nem gyorsulna a tágulás, hanem lassulna, hacsak nem fektetek be egyre nagyobb energiát.
- Ha kivülről kisebb a nyomás, akkor a lufi magától addig fog tágulni, amíg az ki nem egyenlítődik, aztán megáll. (Ha a lufi anyaga korlátlanul nyujtható erőhatás nélkül.)
- Ha kivülről a nyomás 0-hoz tart, akkor a tágulás folyamatos, de egyre lassuló.
Na most az Univerzumban elég speciális helyzet van. Egyrészt az egész nincs fallal körülhatárolva... valószínűleg. :-) Ami behatárolhatná az anyag mozgását, az a gravitáció lehetne. A gravitáció elvileg egyre kisebb összetartó erőt jelent, de azért elvileg végig ott van. (Itt persze előjön a dilemma, hogy a kritikus sebesség alatt vagyunk, vagy afelett?) Szóval a gravitációnak lassítania kellene, ha az húzólag hat a tömegekre, ugyanúgy, mint a feltételezett sötét anyagnak, aminek a szöveg szerint negatív nyomása van. Akkor végül is miért gyorsul az egész, ha tényleg gyorsul?
