Jani71, alfi13, Mozo66, Samubá, és persze Antisystem: köszönöm a tanácsokat.
A Folicur (és úgy általában a II. kat.) sajnos nem játszik. Score és Topas viszont van itthon, melyikkel menjek a kettő közül? Van-e valamilyen szempont, ami alapján az egyik ajánlottabb most a barackra, vagy teljesen mindegy?
A sztigminás jegyeket hordó termést el kell távolítani, vagy az rendbe tud jönni?
Közben egy újabb kérdés is eszembe jutott: vége a cseresznye szezonnak (az utolsó szem is elfogyott), érdemes már ilyenkor valamivel elkezdeni a védekezést (tavasszal sokféle kártevő pusztította szegényt), vagy majd ősszel, a többi fával együtt?
Ködképzés már nem jöhet szóba, mert nagyrészt hiányzik a tető. Visszarakni nehéz lenne, meg nem is akarom. Elegem lett az üreges polikarbonátos házikóból. Abnormális körülményeket teremt a növények számára, sokkal inkább, mint a fólia, a kártevők szaporodásáról nem is szólva.
Azt tudnám, kint mit csináljak. Ugyanúgy zsugorodik a paprika levele, mint bent, de azért annál mégiscsak jobban néz ki. Az uborka lankad, a zöldbab levelei keskenyek, semmit nem nő. Mindenen vannak valamik (nagyítóval nézve), de nem mozognak.
Valószínű, hogy házilagos módszerrel ezt a problémát már nem fogod tudni uralni, kellene beszélned növényvédős tevékenységet is folytató kertésszel.
(üres állapotában fertőtleníteni kellene a melegházadat valamiféle raktárfertőtlenítésre engedélyezett anyaggal, pl. Reldanos vagy Actellices ködképzéssel, de ez ugye spéci ismereteket és felszerelést igényel, meg a hozzá szükséges anyagokhoz is engedélyek kellenek)
Valaha lehetett kapni egyébként ilyen célra pirimoros ködgyertyát, meg létezett egy Bladafum II nevű füstpatron, de ezeket mind elsodorta az EU szele...
Persze, nem tűnik egy bonyolult ügynek, locsold be Mospilannal a cserepes növényed jó bőven, és pár hét múlva ismételd meg még egyszer. Lehet direkt dísznövény-belocsolásra meg tápsóval kombináltan is kapni az acetamiprid hatóanyagot (Celaflor termékcsalád) csak úgy fajlagosan sokkal drágább...
Ha tudnátok nekem segíteni, a tébolytól menekítenétek meg....mert ott tartok.
14 éve van egy polikarbonáttal fedett melegházam. Egyre több baj van a paprikatermesztéssel(az uborkát már száműztem belőle). Tavaly olyat produkáltam benne, hogy 10-15 db viszonylag ép paprikán kivül csak teljesen beparásodottat termett. Magának a növénynek a növekedése teljesen leállt(kritikus helyeken parásodott), aztán később a földnél hozott egy-két hajtást. Elvitték szakértőhöz(?), aki szerint tripszfertőzés. Aztán voltam olyan ostoba, hogy áttelelő salátát ültettem bele, amiben szépen átteleltek a kártevők, és minden 2. levél berothadt. Mindezt annak ellenére, hogy a házikó tetejének nagy része már nincs fenn, mert tavaly mérgemben letéptem (13-15 négyzetméter a házikó)
Én azt gondolom, hogy ez a fertőzés inkább szélesatka volt a krumplihéjszerű bevonatú paprikákkal. Az idén az egész kertem fertőzöttnek tűnik. Tripsz ellen háromfélével(váltogatva) már 6x permeteztem. A paprika teljesen tönkremegy, de a saláta is, és most már a paradicsom is siralmas képet mutat.
Tudtok nekem valamit mondani? Nagyon megköszönném.
Ha kezditek szedni, akkor már semmi... előtte sem nagyon, max nagyon korai szakban a klórpirifosz-tartalmú, a növénybe fel nem szívódó a talajban gázosodó készítmények jáccanának, csak azok idén már I. kat-ba kerültek az eddigi II. helyett, tehát nem igen beszerezhetőek halandóknak... és mondom, az is tavaszi téma.... (anno 10-20 éve meg a Zolone-t locsolgattuk "engedélyen kívül", de azt is legalább másfél hónappal a szedés előtt, a talajfertőtlenítók és a betakarítás között minimum 30 de sokkal inkább 60 nap kell)
Ez valószínűleg sztigmina, ahogy már többen írták, ha tudsz organizálni Folicurt, az aránylag biztos megoldás a terjedése ellen, ha nem, akkor az olyan megoldások jáccnak, mint amit Alfi írt... vagyis Score vagy Topas kombinálva valamelyik "rozsdaelleni" kontakt szerrel. (illetve hát jó lehet rá elvben a kén nagyobb adagja is, de az a perzselésveszély miatt ilyenkor már nemigen jácc.)
Alfi tanácsán kívül keress a fán elhalt ágakat ágrészeket ( gondolom fogsz találni ) és ezeket szépen csipegesd le róla , hogy kizárólag olyan vesszők maradjanak aminek hajtás van a végén . Ezekről az elhalt gallykról szórja szét az eső .
Ami a leveleken látható az a Sztigminás levéllyukacsosodás. Most permetezd le Dithane Score keverékével és tegyél bele a molyok ellen Karathe zeont. A levéljukacsodás megelőzésére őszel és tavasszal lemosó permetezésnek használj Neviként. Közvetlen rügyfakadás előtt Bordói lé-t.
A képeken levő barackokb a bizony már lakók vannak. Szedegesd le , hogy a többi épp annál nagyobb legyen. Ezeket már úgy sem ennéd meg meg valószínű, hogy a legyengült gyümölcsöket a monília úgy is kinyirná.
Sztigminának gondolnám. Pl. ezen az oldalon nézd meg a 801-es hsz-től felfelé!
Úgy tudom, hogy a mézgásodás ált. azt jelenti, hogy a növény "kényelmetlenül érzi magát", valami nem tetszik neki. Élettani jelenség, ha jól rémlik, nem nagyon lehet kezdeni vele semmit, esetleg az okozó probléma orvoslása nyújthat megoldást.
De nem vagyok szaki, ne vedd készpénznek, majd az igazán hozzáértők megmondják!
Tegnap kipróbáltama csalánlevet, majd jelzem milyen eredménnyel.
10 napos lét használtam töményen (nap keveset sütötte, de kissé már érzett a szaga is), úgy hogy edénybe öntöttem és a hajtásvégeket beáztatva lemostam a leveleket, hajtás végeket.
9 nap telt el a fozátos permetezés óta. Van amelyik növényen látszik a hatás, de a legtöbbön semmi hatás nem látszik. Se nem sárgul se semmi. Ha a 9 nap alatt nem látszik akkor gondolom hatástalan volt nem?
Érdekes mód azon a részen ahol le volt fűnyírózva a terület ott látszik a legjobban a hatás. Pedig a használati útmutató azt írja hogy 20-30 centis nagyságnál kell permetezni. Aztán mégis a 2-3 centis nagyságnál látszik a hatás a legjobban. Mert kíváncsiságból kipróbáltam hogy olyan helyre is fújtam ahol már le volt vágva és ott vált be a legjobban. A vaddohány kicsit megsárgult de nő tovább, a borostyánnak meg se kottyant, a tarack is röhög a markába.
Az ecetes permetezés meg csak néhol picit megégette a leveleket de ki nem pusztította a növényt.
Követve tanácsaidat, elég jól állnak a gyümölcsfák. A cseresznyefáról tegnap tűnt el az utolsó szem (a felső ágakról a rigók, az alsókról mi ettük meg), a dión is megállt az atkák terjeszkedése, illetve a körtén sem nőtt a xanthomonas-szerűséggel fertőzött levelek száma. Egyedül a barackkal vannak bajok. Sikerült megállítani a tafrinát, a javasolt permetek mellett kézzel eltávolítottam a fertőzött leveleket, így ebből a szempontból tünetmentes lett a barack. Most viszont újabb baja van, a leveleken és a termésen is megjelenik:
A gyümölcsök egy részén a foltosság mellett több helyen megfigyelhető(k) pontszerű forrásból induló ragacsos kiválás(ok) is. Ez esetleg rovar nyoma? A fenti tüneteket elnézve menthető még a termés, vagy az idei évet már buktam?
