Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Pócsi Béla barátom elküldte a "tekercs" végén levő képeket.
Szilárd a tigrispiton mindenkit lenyűgözött, társa a Boa nem különben. A kivedlett kígyóbőr pedig Livikém osztályában váltott ki hitetlenkedő csodálkozást.
És a kézzel nevelt galléros papagáj fióka - Dávid unokám kezében! - hát lehet ennek ellentállni?
Ildit pedig a beszélő sárgabóbitás kakadu nyűgözte le.
(A következő adagban valószínűleg azok is beférnek, amelyek számomra a kedvesebbek)
Május 19-én, szombaton és 20-án, vasárnap 9 -től 18 óráig
DÍSZMADÁR-bemutató kiállítás
A Magyar Ornitológiai Egyesület május 19-én és 20-án díszmadár-bemutató kiállítást rendez a művelődési házban! Több faj több száz madarával kívánjuk bemutatni az általunk tenyésztett és tartott színpompás madárseregletet, mely ízelítőt ad Földünk sokszínű madárvilágából. Kiállításunk pompás szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Társegyesületek segítségével kiállításra kerülnek még különböző rágcsálók is: nyulak, hörcsögök, tengerimalacok stb. Kiállításunk segítségével Egyesületünk célját kívánjuk megvalósítani, mely az általános természet- és állatvédelmi feladatokon túl a madarak bemutatása, illetve a díszmadártartás népszerűsítése. A helyszínen lehetőség lesz a tartáshoz szükséges eszközök és táplálékok beszerzésére is. A kiállítás ideje alatt díszmadár- és rágcsáló vásár is működik, ahol a tenyésztők, valamint egy állatorvos is szakmai tanácsokkal látják el a leendő kisállat-tartókat. Szeretettel várunk minden kedves látogatót!
a Móricz Zsigmond körtérről a 3-as buszokkal,
a Szent Gellért térről a Tétényi busszal,
a Kosztolányi Dezső térről a 14-es és 114-es buszokkal,
a csepeli Szent Imre térről a 138-as busszal,
a Balatoni úttól az 50-es busszal, a Jókai utca megállóig,
MADÁRVONULÁS: Madarak millió kelnek útra az évek során, hogy az évszakok változásával máshol keressenek maguknak táplálékot, fészkelőhelyet, jobb életfeltételeket. A madárvonulás típusait, a vonulási útvonalak rendszerét, a vonulás időzítését, a tájékozódás mikéntjét, az időjárás és madárvonulás viszonyrendszerét a madárvonulás kutatási módszereit ismerhetjük meg ezen a linkgyűjteményen keresztül.
talán még a 2549. oldalon találhatóak is nyújtanak némi támpontot:
mérgezések: figyelmetlenség (rosszindulat) v. könnyelműség miatt előfordulhat, hogy mérgező bogyók, gombák, rovarok, ill. permetezett növények kerülnek a madarak elé.
Nem kis kárt okozva előfordult már az is, hogy olyan helyiségben rendeztek díszmadár-kiállítást, ahol az előző nap szellőztették ki a féregirtás bűzét.
Sőt, a rézből, ónból (horgany) készített kalit-, volier- v. vitrinberendezések rozsdája (rézsók, cinksók) ill. az egereknek kitett mérgek is veszélyeztethetik a madár egészségét.
Mezőző galamboknál előfordul, hogy tévedésből felszedik a műtrágyát, ami szintén mérgezést okozhat.
A tüneteket tekintve ezek is →emésztőszervi megbetegedések formájában jelentkeznek, gyomor és bélgyulladás kíséretében zajlanak.
Étvágytalanság, hasi fájdalmak, görcsök, láz, zöldes széklet, elesettség és általában reszketés jellemzi.
Ellenszernek tejet (?), babkávét v. tojásfehérjében égetett magnézium bevitelét ajánlhatjunk.
Előfordulnak nagy, botrányos esetek, mint 1996—ban Gyomaendrőd mellett az a közvetett mérgezés (növényvédőszerrel), mely során 115 daru pusztult el. A károkozót 15 millió forintra bírságolták.
Az eset nem sokkal később mégis megismétlődött, amikor is az áldozat több parlagi sas volt 2006. telén.
(→fuzárium, →méreg, →műtrágya, →röptetési veszteségek)
mérgező gombák: kukacos gombával is gazdagíthatjuk a madarak állati fehérellátását, de amikor ilyen gombát gyűjtünk a kedvenceinknek, ne felejtkezzünk meg arról, hogy ami az ember számára mérgező, az a madarakat sem fogja kímélni. (→fuzárium)
mérgező növényi anyagok: vannak növények, amelyek nedvei, gyantái, illó olajai az élő szervezetre káros hatást fejtenek ki. Alapszabályként fogadjuk el, hogy mindaz, ami az emberre nézve veszélyes, kizárandó a madarak étrendjéből is, mi több, óvjuk madarainkat, hogy el se érjenek ilyen növényeket.
Sajnos a takarmány is lehet ilyen mérgező növényi anyagokkal fertőzött. Kerülhetnek mérgező gyommagvak magvai a mageleségbe v. a takarmány a rossz tárolás miatt fertőződhet mérgező penészgombákkal. (→méreg)
méreg: 1. toxin. Olyan anyag, amely kis mennyiségben is képes megzavarni a szervezet egészének a működését, sőt az életet kioltani.
Lehetnek
gáz alakúak (szénmonoxid, cián-hidrogén stb.),
ásványi eredetűek (arzén, ólom, réz stb.) v.
növényiek, ill.
állati eredetűek és
szintetikus úton előállítottak.
A gyógyszerészetben a gyengébb mérgeket egy, az erősebbeket két kereszttel jelölik.
A tartott madarakra nézve a mérgek akkor szoktak veszélyt jelenteni, ha gondatlanul takarmányozunk: permetezett helyről szedünk zöldeleséget; csávázott magot etetünk. Sajnos már arra is volt példa, hogy olyan helyiségben rendeztek kiállítást, ahol előző nap rovarirtást végeztek. A következmény: mérgezéses elhullások sora.
Ez a szomorú példa is felhívja a figyelmet arra, hogy a méreg fogalma szorosan összefügg a DÓZISSAL, hiszen van mennyiség, amelyet az 50-80 kilogrammos emberi szervezet még nem érzékel méregként, az 5-8 dekás madárkák számára viszont már végzetes.
Ilyen pl. a konyhasó, a műtrágya v. akár gyógyszer is, túladagolva.
A hatást tekintve a mérgezés lehet heveny v. idült.
A HEVENY mérgezés gyorsan és halálosan ható mérgeknek a szervezetbe való bekerülésekor következnek be. A halál rendszerint megelőző tünetek nélkül szív- v. keringési elégtelenség következtében áll be.
Ritkán előfordulhat hányás, fokozatos elerőtlenedés v. röpképtelenség és légszomj.
A boncolási lelet ilyenkor mutathat szervi elváltozásokat: a normálisnál több nyálka a begyben, a garatüregben, a gégében és a szájüregben. A nyálkahártya kipirult v. gócosan gyulladásos, a mirigyes gyomor duzzadt. A zúzógyomor keratinoid rétege könnyen leválasztható. A bél nyálkahártya habos nyálkával fedett.
A szívizomzat petyhüdt. A szívizomzaton pontszerű bevérzések jelentkeznek. Az erek alvadt vérrel teltek, pangásosak. Megnagyobbodott, sárgás vesék, ödémás zsírszövet is mutatkozhat.
AZ IDÜLT mérgezés hosszabb időn keresztül felvett károsító anyagok hatására alakul ki.
A tünetei lehetnek: fokozott szomjúság, étvágytalanság, ismétlődő hányás, elszíneződött, esetleg véres ürülék, hasmenés, elgyengülés, görcsök, körben járás, imbolygás, átfordulás a test tengelye körül és röpképtelenség.
Boncolási leletként húgysavlerakódást tapasztalhatunk a vesékben és a hashártyán. A máj esetenként sárga, törékeny.
A mérgek kimutatása csak kémiai analízissel lehetséges, de eléggé költséges eljárás és a mérgek egy része gyorsan bomlik, ezért a vizsgálandó anyag minél gyorsabb eljuttatása a laborba nagyon fontos lehet.
A mérgezések gyógyítása nagyon körülményes, sok esetben lehetetlen, ezért a megelőzésnek van nem eléggé hangsúlyozható szerepe.
Ha a méreg még csak a begyben van, akkor tegyünk kísérletet a begytartalom eltávolítására.
A meleg vízzel végzett begyöblítés megkönnyítheti a fejjel lefelé tartott madár begyéből a mérgezett anyagok kimasszírozását. A gyomorba v. a belekbe került mérgeket próbáljuk meg hashajtóval az ürülékkel együtt eltávolítatni. A vízben oldott glaubersót v. keserűsót gumipipettával kell a begybe juttatni.
Az orvosi szén segítheti a méreganyag megkötését. Galamboknak 5-5 g orvosi szén a kívánatos dózis, néhány perces szünetekkel.
Dr Szűcs Lajos szerint a tej nem eléggé hatékony, sőt, pl. a foszfor és az alkohol felszívódását gyorsítja, így esetenként még külön kárt is okozhat.
Helyette ajánlja a lenmag, a zabpehely v. az árpanyák adását, ami segíti a sérült nyálkahártya regenerálását. Nehézfémek esetében pedig a tojásfehérjétől várhatunk kedvező hatást.
A német Hoffmann tapasztalatai szerint a szobában szabadon tartott v. gyakran röptetett madarak számára a következő szobai növények veszélyesek, mert mérgező hatásúak:
a gyöngyvirág (Convallaria majalis), a leander (Nerium oleander), a tüzes rododendron (Rhododendron simsii), a szívlevelű levélfa (Philodendron scandens) ésa Mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima).
Kiegészítem a sort a szobai kankalinnal (Primula obconica), a Diffenbachiával és a krotonnal. Forrás: http://spb-flowers.listsoft.ru/main.php?flower=34
Méregként kell kezelni a rágcsálók irtására készített, a gombák és rovarok ellen használatos szereket, a gyomirtókat és a favédőszereket is. Utóbbiak közül a karbolineum akkor károsít, ha a madarak a gőzeit lehelik be.
A nehézfém (ólom, kadmium, higany, króm, réz) vegyületek, főként sók formájában, szintén komoly veszélyt jelentenek.
A hosszú ideig, szakszerűtlenül (dózis!) adagolt antibiotikumok és parazitaellenes szerek is okozhatnak mérgezést. Pl. a streptomycin galamboknál gyakran okoz elhullást, ezért ma már egyáltalán nem használatos a madarak gyógyításában.
A parazitaellenes szerek közül dr. Szűcs Lajos az Enheptintől óvja a madarászokat, ugyanis ettől a szertől igazoltan terméketlenné válnak a tojások. A Fenbendazol bélgyulladást, idült máj- és vesekárosodást, vedlő madaraknál tollképződési zavarokat okozhat.
A trichomoniasis elleni Enhiptin a hím csírasejteket károsítja.
Okozhatnak mérgezést a fertőtlenítésre használt szerek is.
A marónátron pl. a szemet és a nyálkahártyákat ingerli.
A krezol- a fenol- és a formalintartalmú szerek az embert is veszélyeztethetik.
A rézsók mérgező hatása miatt nem alkalmasak a réz eszközök sem etetőknek sem itatóknak.
A cinkeszközökkel ugyanez a helyzet: savak hatására azokon is mérgező sók keletkeznek.
A konyhasó-kristályok káros hatása is eléggé közismert. A só elvonja a szövetekből a vizet, ezáltal károsít. Mindezért nagyon ügyeljünk arra, hogy pl. galamboknál az ásványi anyagok sókoncentrációja 3 %-nál ne legyen magasabb.
Mezőző galamboknál fordul elő, hogy a sóéhes galambok felszedik a szántókon alkalmazott műtrágyát, s attól szenvednek mérgezést.
A növényi mérgek rendszerint gyommagvakkal kevert takarmányból veszik fel a madarak v. pl. a szakszerűtlenül tárolt magvakon elszaporodott penészgombák, ill. takarmányatkák miatt mérgeződnek.
Esetenként előfordul, hogy galambok →anyarozstól mérgeződnek, ugyanis a Claviceps purpure nevű gomba micéliumai már 6-15 g/ttkg dózisban elhullást okoznak. A hosszabb időn át kisebb dózisban fogyasztott anyarozs a lábujjak végeinek elhalásához vezet.
A zsizsikes hüvelyesekben levő rovarok is okoznak mérgezést, tartós etetésük 1-2 hét alatt elhulláshoz vezet.
2. a pulykák bibircsókjának, →bőrképződményeinek népies elnevezése.
(→alkaloidák, →műtrágya, →sarlós réce, →vándorrigó, →Pitohui, →röptetési veszteségek)
fehérjemérgezés: vannak direkten mérgező hatású fehérjék, ezek a toxoproteidek, amelyek klasszikus mérgezési tüneteket (hányinger, eszméletvesztés, izomrángás, bénulás stb. vagy kisebb dózisban és hosszú távon gennyes keléseket) produkálnak madaraknál is. Mindemellett tudni kell, hogy a nem mérgező, de testidegen fehérjék, ha nem a tápcsatornába kerülnek, akkor a szervezetben szintén mérgező hatást, jellegzetes reakciókat váltanak ki: a testhőmérséklet jelentős emelkedése (láz) mellett a veszélyeztetett szervezet ellenanyagokat termel ezzel a mérgező hatás semlegesítésére törekszik.
Közismert, hogy a fehérjék bomlástermékei, az albumosek és peptonok sokkal gyakrabban okoznak mérgezést.
Hangsúlyozni kell, hogy az idegen fehérje emésztéskor alacsonyrangú bomlástermékekre esik szét, mérgező hatását elveszti, amikor is már nem viseli magán a fehérje jellegzetességeit.
Kimondottan fehérjemérgezés esetével több mint 30 éves madártenyészési gyakorlatomban nem találkoztam, de még csak hallani sem hallottam ilyen problémát. Sokkal gyakoribb hogy az etetett fehérjén (lágyeleség) elszaporodó baktériumok betegítik meg a madarat vagy a bomlásnak indult fehérje mérgező anyagai fejtenek ki gyilkos hatást.
Kérdésére csak általánosságot tudok válaszolni:
- törekedjen megelőzésre;
- ha bekövetkezett a baj, tessék állatorvoshoz fordulni;
Bár tudnivaló, hogy a mérgezések gyógyítása általában véve rendkívül költséges, továbbá a madaraknál közismerten rendkívül gyors anyagcsere miatt a hatások lefolyása is viharosan gyors.
Percekkel ezelőtt érkeztünk meg egy jó kis balatoni körútról, melyre Pócsi Béla invitálása indított.
Hát gyerekek!
10 év telt el, hogy legutóbbi szerencsém volt ott körülnézni.
Amivel akkor Béla (és Zsuzsika) fogadott, az egyszerűen felejthetetlen.
És eszméletlen, mi mindent láttunk most a tapolcai ház teljesen beépített udvarán. Én csak ámultam-bámultam.
Béla nagyszerűségéhez - szakmai kiválóságához, sokoldalúságához - soha nem fért kétség, de hogy folytonosan meg tud újulni, és a fejlődésnek nincs nála határa, az előttem újra bebizonyosodott.
Már nem is "csak" a turákók! 10 év alatt amit el lehet érni velük, azt Béla elérte...
Livingston,
Hartlaub,
vörösbóbitás...
De Béla nem csak virtuóz szólista, aki a maga hangszerén a legjobbak - több annál. A hasonlatnál maradva már-már egy komplett "zenekar", mert papagájban is kiváló - lóriktól a nemespapagájig, meg még azon túl is néhány "kilométernyire".
Aztán egzotikus galambok röpdösnek a fejünk fölött a hosszú voliersor keskeny, fedett folyósóján... Tetszhalottat "játszik" a tuja ágai közötti fészken megkotlott galambocska itt, egészen az orrom előtt.
S egy csapat sárga színkanári és rizspinty, mintha csúfolódóan rebbene előlünk... Aztán pirosfülű bülbül "pálottcsűrű" fiókái balzírt pofával pottyintanak a magasból az előttem járó fejére.
És ha még nem hallottam volna, hogyan szól egy vidám vörös kardinális, hogyan szólongatja párját, nos, akkor itt meghallom. Egy másik hím a voliersor másik végében mintha csak azért keltene feltűnést, hogy a kotló tojójáról elterelje a figyelmet.
Béla, drága Béla! Köszönöm és újra köszönöm.
Gratulálok!
És tiszta szívből kívánom, hogy álmod-vágya az a bizonyos
TAPOLCAI MADÁRPARK MEGVALÓSULJON - bárcsak végigsétálhatnék majd ott veled a sok-sok csoda, páratlan hozzáértésed bizonyítékai között, s egy szürke barát koccinthatna rá veled egy jó badacsonyi szürkebaráttal!
Ui.: sajnos a fényképezőgépünk felmondta a szolgálatot - Béla kisegített, s remélem, ahogy ígérte, el is küldi majd a képeket, lehetőleg a fórum segítségével, hogy ti is bizonyságot nyerhessetek.
Nekem már van egy kezdetleges, viszont kereshető Madárbarát-lexikon CD-m.
Fogunk rajta tovább dolgozni, Küzös Csaba tesz rá indítófájlt stb.
De addig is: holnap - engedve kedves Pócsi Béla barátom kapacitálásának - utazom Tapolcára, s Béla nap alkalmából megkínálom turákó-király barátomat egy másolattal.
Ha ő hasznát veszi, s örömmel fogadja, konkrétan azt mondja, hogy "piacképes", akkor szép lassan mindenki, aki igényelte, hozzájuthat.
rumpless (ang.): farkatlanságban jelentkező génmutáció, melyet először a Man-szigeti macskáknál, majd az araucana tyúknál írtak le. A kiváló Edgar Zwilling, amerikai örökléstani szakértő vizsgálódásai szerint recesszív öröklésmenetű tulajdonság, mely bizonyos génkombinációkban valószínűleg letális.
Köszi a választ. Lehetségesnek tartom, hogy már túl régóta tojik, már tavalyelőtt karácsony óta gyakorlatilag 1-1 napos kihagyással folyamatosan. Hiába mondom neki, hogy ideje volna leállnia egy hónapra.:) A Madárbarát lexikon kapható már? Szívesen reklámozgatnám a hírleveleimben.
tojáshéj: leggyakrabban a madarak tojásának a külső, törékeny, pórusos védőrétege, burka, amely foszforsavas meszet, szénsavas meszet ként és vasat, továbbá némi vizet (fácánoknál 1,5 %) tartalmaz.
A tojáshéj vastagsága kevéssé öröklődő tulajdonság. Még testvérek is egészen klb. vastagságú, szilárdságú héjjal raknak tojást.
Bizonyított, hogy a héj vastagsága elsősorban a tartási módtól, a takarmány minőségétől, főként annak az ásványianyag-tartalmától, továbbá az időjárástól (→hőmérséklet) is függ.
Ami a takarmány ásványi anyag tartalmát illeti, nem csak a mész és a foszfor mennyisége fontos, hanem az egymáshoz való arányuk, továbbá a D3-vitamin jelenléte, amely a mész és a foszfor értékesüléséhez nélkülözhetetlen.
A tapasztalatok szerint az intenzív termelésre serkentett tyúkok gyengébb héjjal raknak tojást, mint a külterjesen tartottak.
Ilyenkor nem követ el hibát a tojástermelő, ha 0,5-1 % ásványi premixet v. mészkőgrittet és Ossiferolt adagol a takarmányba.
Előfordul, hogy a tojás héja szennyezett. Ilyenkor a gondos gazdában felvetődik, hogy megtisztítsa-e. A probléma bonyolultabb, mint sejthetjük. Arra kell gondolnunk, hogy a tojás élő anyag.
A héj porózus, s rajta keresztül zajlik a tojás légcseréje. A túl hideg v. a túl meleg víz zavart kelt a légcserében. Ezen túl a tojáshéjon van egy vékony, szemmel nem látható védőréteg, amely megsértése a fertőzésveszélyt idézi fel, és a szakszerűtlen mosás miatt előfordulhat kiszáradás.
Ezért jobb, ha az enyhén szennyezett tojást békén hagyjuk. Erősebb szennyeződés esetén néhány percre langyos vízbe áztassuk a tojást, majd enyhe törléssel tisztítsuk meg! A langyos vízbe tehetünk 1 %-nyi Hypot. (→tojásszín, →kálcium, →méh, →paratífusz)
alapján arra lehet következtetni, hogy a tyúkok közül annak az egynek van valami problémája. Pl.: ásványi anyag hasznosítás, D-vitamin anomália, szervi baj vagy csak annyi, hogy a leglelkesebb tojásrakóként képtelen felépíteni rendesen a tojást.
A hibrid tyúkjaim egyike néha lágyhéjú tojást tojik (amit persze azonnal meg is esznek). Mi lehet az oka? Felerész kukoricát, negyedrész búzát, negyedrész tojótápot, egy kevéske rizst és cirkot kapnak, és majdnem egész nap kinnt kapirgálnak az udvaron a fűben, ez utóbbi miatt a doki szerint nem lehet vitaminhiányuk. Külön meszet is kapnak, meg a házamat is eszegetik, a tojáshéjat apróra morzsolva szintén megkapják, és hetente 1-2 alkalommal főtt tojást is adok nekik, meg néha bejutnak a konyhába, ahol megdézsmálják a kutya konzervkajáját.
Kedves, lelkes ismerősöm örömmel újságolta, hogy ivarérett nyársfarkú párt sikerült vennie. Nem sokkal később már le is tojtak neki, "pedig akitől vettem még soha egy fiókát se fogott tőlük".
Na, a tapasztalt madarász ilyenkor fog gyanút. És sajnos be is jött. Előbb lett egy befulladt fészekalj, aztán elkezdett kialakulni egy újabb fészekalj, de... Lényegében felrémlett egy tojásvisszamaradás. Annál többet ezzel kapcsolatban, ami erről a Madárbarát-lexikonban van alig tudok, s ami ott van, az talán itt is kelthet érdeklődést
tojásvisszamaradás: részben tartási (napfény hiánya), részben takarmányozási (a táplálék D-vitaminban szegény) hiányosságokra (esetleg bakteriális hatásra) visszavezethető megbetegedés.
Abban nyilvánul meg, hogy a tojó a kész tojást nem képes a petevezető végső szakaszából kipréselni.
Ritkábban a tojás mérete okozza a gondot. Előfordul, hogy a tünet mögött a petevezető gyulladása húzódik meg.
A szalagpintynél, a tigrispintynél és az aranymellű asztrildnál gyakoribb, mint a többi díszmadárnál.
A mészforgalom zavarával függ össze. Természetesen csak tojóknál fordul elő.
A madár bágyadtan ül, a végbéltájéka duzzadt, gyakran végez székelési mozdulatokat, végül úgy legyengül, hogy már repülni is képtelen.
Kézbe fogva győződjünk meg, hogy valóban a tojás akadt-e meg benne. A kloáka előtt általában könnyen kitapintható a tojás. Előfordulhat, hogy a rendellenes, lágy héjú tojás kitolásának nehézsége teszi tönkre a tojót.
Ha azt tapasztaljuk, hogy a bentrekedt tojás puha, akkor egyszerűbb a dolgunk: óvatosan szétpaszírozzuk, s a tojó máris megkönnyebbül. E módszer mészhéjas tojásnál nem alkalmazható, mert a tojáshéj felsérti a tojásvezetőt!
A kemény héjú tojás esetén a terápiája: a tojót azonnal különítsük el, a kórházkalitot infralámpával tartsuk melegen (22-25 fok) és a kalitra helyezett nedves ruhával növeljük a légkör páratartalmát; ha a tojó már teljesen legyengült, akkor mielőtt elkülönítenénk, szemcsepegtetővel juttassunk a kloákába néhány csepp parafinolajat, majd tartsuk a madarat végbélnyílásával gőz fölé. Ez rendszerint meghozza a kívánt eredményt. (Enyhe maszírozó mozdulatokkal segíthetjük a tojás megindulását. De vigyázzunk, nehogy szétpaszírozzuk a tojásvezetőt!)
Minden esetre, ennél a problémánál is sokkal könnyebb a megelőzés, mint a már kialakult bajt orvosolni. (→kálcium, →parathormon, →paratífusz)
Igen, kipróbálom: már két napja nem vettem el a tojásokat. Először a szokásos fészekbe tojtak, aztán csináltak mellette kb. 10 centire egy másikat, abba is tojtak, és ahogy látom, húzgálják át meg vissza a tojásokat.
Igen, kiülte a 17 napot, sőt többet is. Márc. 31-én délután raktam alá a tojásokat. Naponta egyszer leszedtem a kotlóst, hogy egyen-igyon-stb., 15 percnél többet sosem volt lennt. Tegnap, azaz 18 nap után mégiscsak beindulni látszott az élet: egy fürjecske elkezdte körbebontani a tojás hegyesebbik felét. Ma reggelre teljesen körbevágta, csak még nem lökte ki, és csipog benne (erre a zenére ébredtem). Nem merem mindegyik tojást piszkálni, meg a kotlóst sem, így csak két másikat nyomtam a fülemhez, az egyikben csend van, a másikban meg kopogás.
A nemes fajták kitenyésztése előtt az emberek felmásztak a sziklafalakon, és a szirtigalamb fiókáit hazavitték. Betették azokat különféle galambházakba, és az utódok egy idő után elfogadták a helyzetet. Ezek az első házigalambok ősei, és ezek utódjai terjedtek a mezőgazdasággal együtt. És később ezek szelekciója vezetett a mai változatos formák kialakulásához.
A begó (parlagi) ennek a kezdeti és direkt szirtigalamb-származéknak az utódja, és mivel a mezőgazdaság nem városi jellegzetesség, a galambok városba költözése a logikus lebonyolítási forgatókönyv.
Két ősi galambháztípus: az első egy iráni, iszfaháni műemlék, a másik egy tiszajenői magyar építmény.
Az előzmények ismeretében itt azért még vannak kérdőjelek.
mert ugye kiülte a kotlós a 17 napot... Biztos, hogy fiasak voltak azok a tojások?
megindult az embriók fejlődése?
Lehet, hogy a kakassal van gond.
Nemrégiben egy nimfapár kudarcai kapcsán is nagy volt a tanácstalanság, itt a fórumon, sorra kell venni a lehetséges okokat - és ami elengedhetetlen: lámpázás!
1. CSAK vadon élő fajokat lehet háziasítani, azokból keletkeznek a fajták;
2. nem egészen világos, hogy miért éppen falun tartott madarakról feltételezed, hogy beköltöztek a városba (várban élőkről ugyanez sokkal könnyebben elképzlhető;
3. valahogy sántit a dolog azzal a felfogással is, hogy a szirti galamb egyszercsak fogta magát és beköltözött a városba, ráadásul a 2. pontban kétségbe vont variációdnak is ellent mond (vagy rosszul értem?);
4. a kékvérű csavargók kérdése mindennél egyszerűbb, pontosan azért nem láthatók, mert a betegségekkel való közvetlen érintkezésre a szervezetük nincs felkészülve és a "begó létbe" rövid úton elpusztulnak, az utódaik pedig - már ha sikerül nemzeniük, költeniük - törvényszerűen keverékek. Ha bármilyen kétséged van, akkor gondolj arra, hogy egy kevésbé ellenálló szervezetű európainak hányféle oltást kell elviselnie, ha pl. Indiába utazik;
5. betegségre való hajlamosságról éppenhogy nincs szó, pont ellenkezőleg! Bizonyított tény, hogy a steril körülmények között nevelt emberpalánta is későbben nehezebben viseli a kórokozókkal való találkozást - már, ha a szél megfúja is megbetegszik. Vagyis a begók kisebb szaporodási és életben maradási mutatók mellett a betegségek iránt kevésbé fogékonyak. Nagy árat fizetnek ezért, de ellenállóbbak, mint a tenyésztett fajtatársaik.
A természet kegyetlenül érvényesíti a mondást: HADD HULLJON A FÉRGESE!
a Boa és a galléros
a beszélő és a tigris
És amiről telefonon beszélgettünk: pl ajánlható a vörös kardinális - ha már unod a papagájok rikácsolását
Íme a hímje
tőkés réce, bóbitás változat - fotó Annette Cutts
