Van 3 db jégcsapfüzér ( kb 6 méter hosszan összekötve), de a leírásában szerepel hogy a dugvilla és a jégcsapfüzér közé be kell rakni ezt az egyenirányítót. ( annélkül is össze tudom dugni, de nem fog elfüstölni? Mire jó egy egyenirányító, és miért kell a fényfüzérnek?)
Ez az egyenirányító honnan jött :-O Most ha 230 voltos és dugaszos, akkor be kell dugni. Általában olyanok szoktak lenni, persze míg nem írod le és nincs róla kép, hogy mit is szeretnél, addig lassan Mekkel kell egyetértésben lennem, mert túlvariáljátok és lehet más meséltek el. Az meg már egy eléggé vegetatív állapot agyilag, ha Mekk szóba kerül... Szóval, mi ez a cucc?
A helyzet az, hogy nem tudod elrontani a bekötését. Legrosszabb esetben nem fog világítani a lámpa, de más bajt nem tudsz okozni.
Ugye van 3 csatlakozó a kapcsolón.
Ebből 2 egymás mellett, és van egy szólóban. Ez utóbbi lesz az egyik ami kell. Hogy melyik legyen a másik, az szabadon választott. Csak arra érdemes figyelni, hogy ne álljon fordítva a kapcsoló. De végső soron ezen is könnyen lehet segíteni -feltéve, hogy engedi a vezeték- 180 fokkal elforgatva rögzíted a helyén. Viszont a vezetékek elhelyezkedése elsődleges szempont, azaz nem csavarodhat meg!
A váltó kapcsolókat én úgy szoktam felszerelni, hogy ellentétes állásban van a lekapcsolt állapot. (Egyezőben pedig a felkapcsolt.) Ennek áramszünet esetén van jelentősége.
Elsőre 30 mA-es FI relé. Illene elégnek lennie! egy kisebb műhelyben.
40 méterre már megfontolható a 10 mm2-es réz. A cirka 15-20 eFt-os felára is visszajöhet idóvel a kisebb veszteség miatt. (50-100 Watt is lehet az átlagos nyereség óránként, amikor üzemel a műhely)
Az a baj hogy messze van, több mint 40 méter. Így is nem tudom hogy nem lenne e célszerűbb, 4 x 6mm2, 34 Amper helyett 4x 10 mm2 46 Amper terhelhetőségűt venni. Mert ezek a gépek elég nagy Amperrel indulnak. Ellentmondások mindig vannak, azt mondta a gyerek "Hiába teszünk, az óramellé földelést, akkor is kell tenni a műhelybe is. " Persze Fi relé is kell. Viszont azt nem tudom hogy elég e ide a 30 miliamperes, vagy inkább a 100-as kellene.
Ha a plomba alól 4 vezeték érkezik csak, akkor lehetséges szabványosan 4 vezetékkel tovább menni az al-elosztókig.
Ha a plomba alól már 5 vezeték érkezik, akkor nem feltétlenül szabványos csak 4 vezetékkel tovább menni és aztán újra szétválasztani. Műszakilag azonban működőképes...
Nemrég zajlott erről egy hosszú vita itt a fórumon. Érdemes átolvasni.
"mivel műhely 4 Szálon kell elvinni a mérődoboztól a műhelyig, és ott kell elválasztani."
Dehogy KELL, azonban LEHETSÉGES... mint spéci eset.
Ekkor valóban a műhelynél is kell egy saját helyi "földelő" és a megfelelő "földelő vezeték" a műhely "fő elosztó"-ba, nomeg egy FI relé is. A 4 eres kábelt pedig a még 4 vezetékes PEN kábelről kell indítani a szétválasztás előttről a műhely felé.
---
HA nincs túl messze a műhely akkor inkább vinném 5 vezetékkel (földkábel), már szétválasztva. Szerintem ésszerűbb és biztonságosabb is.
Köszönöm szépen a mindent kielégítő válaszodat. Körülbelül ezt szerettem volna hallani. Mint reggel írtam volt a regszerelő gyerek aki szinte ugyan ezt mondta. Meg is egyeztünk vele, ( én is a 2 x 20 + 1 x 32 Ampert javasoltam) de azt monda a fiú " Ha már ennyi pénzt kel bele ölni, akkor inkább legyen 3 x 32 Amper." És még azt is mondta a regszerelő hogy " mivel műhely 4 Szálon kell elvinni a mérődoboztól a műhelyig, és ott kell elválasztani." Javasolta a földkábelt, mert az a legolcsóbb szerinte. És ott kell földelést kialakítani. Bejövőt, órát, biztiket cserélni. Durván kb 0.5 milla.
1. Kell lennie legalább egy "földelő"-dnek! Ami 10 Ohm-nál kisebb földelési ellenállású. Ennek a mérőhely alatt (közvetlen közelében) van a helye alapesetben. (akadnak más esetek, de azok most nem játszanak szerintem.
2. Az 1. pont szerinti földelőről kell indulnia egy "fő földelő vezeték"-nek. Ennek a vezetéknek időtálló, de oldható kötéssel kell csatlakoznia a földelőhöz. Olyan helyen és szerelő dobozban, ahol a földelő ellenőrzési/mérési célból megbontható a kötés.
3. A 2. pont szerinti fő földelő vezeték érkezik meg alapesetben a "fő földelő sín"-hez, csomóponthoz. A fő földelő sín az a hely ahol a SAJÁT hálózatod ÖSSZES különböző célú zöldsárga hálózata/vezetéke találkozik.
- a 2. pont szerinti fő földelő vezeték
- az innen elinduló PE vezető(k) azaz a testzárlat esetén védő vezető (testelés/földelés néven is emlegetik) ezt kell elvinni a konnektork és géepk/eszközök TEST(földelés) pontjáig és arra rákötni
- az innen induló EPH vezetők, amik védenek az egyszerre érinthető, de eltérő feszültségek esetén/ellen ezt kell elvinni az olyan fémes/vezetőképes cuccokhoz amikbe ugyan "nincs bekötve villany", de behozhatnak a házon kívülről idegen feszültséget (vízcső, gázcső, stb) ls így rázhatnak a házhoz képest
- a már szétválasztot PEN vezető PE vezetője (mivel TN-S az előírt/alapértlmezett házon belüli hálózat) azaz itt már külön kell legyen a PE(zöldsárga) és a NULLA(kék) sín/csomópont
-----
A 3. pont szerinti a fő földelő sín/csomópont után MÁR SEHOL NEM!!!! lehet többé összekötve a zöldsárga és a kék vezeték rendszer. Azaz TILOS a konnektornál, gépnél/készüléknél a NULLA vezetőröl lekötni egy közvetlen földelő/testelő vezetőt!!!! ahogy az régebben volt pl. "nullázás" címszó alatt.
Másként foglamazva, CSAK úgy lehet bekötve a konnektor, gép/eszköz, hogy - külön önálló zöldsárgája PE vezetéke van, ami a fő földelő sínről indul!!! eredetileg - külön önálló kék NULLA vezetéke van, ami fő nulla sínről indul!!! eredetileg ...és ez kettő nem találkozhat SEM a konnektorban/gépben/eszközben SEM útközben egymással
HA valahol VAN (találsz) olyan kötést aminél a zöldsárga és kék közös a régi, mai szemmel már hibás bekötés okán AKKOR azt meg kell szüntetni és a fenti elvek szerint külön-külön kell bevezetékelni/bekötni.
4. Egy FI relé (ÁVK RCD) is kell a saját hálózat kezdőpontjára az első "mért fő elosztó"-ba.
Megj: a hálózatod bármely alrészét védheted további FI relével pl. a műhelyt is.
--------------
A fentiektől független kérdés a további földelők kérdése. Ami a nagy épületek/telkek esetén merül fel >> megerősítő földelés címszóval. pl. a háztól távolabbi műhely, garázs, kertitó, kapunyitó, stb, stb) esetén.
Igény/célszerűség esetén BÁRHOL csinálhatsz egy újabb földelőt. Amit aztán be kell kötni a zöldsárga PE hálózat megfelelő pontjára!!! a megfelelő módon.
***********************
A biztosíték/kismegszakító kérdésében nem lehet látatlanban Ampert mondani. Az függ a gépek/eszközök áramfelvételétől és az egyidőben használattól is!
A 3x16Amper az névlegesen 3x230x16=11040 Wattot eneged meg korlátlan ideig használni. Illetve 1 fázison 230x16=3680 Wattot... Ebből lehet számolni-tervezni tudva azt, hogy milyen cuccok mennek/mehetnek egyszerre tartósan a házban- és műhelyben. Aztán, ha kevés az Amper valamelyik fázison >> gyakran lever az automata. Akkor lehet gondolkodni azon, hogy
- a cuccok fázisok közti átkötése megoldás-e (ne akarjanak 16Ampernél többet egyidőben tartósan) vagy - az átrendezés nem segít és Amper BŐVATÉS kell az adott fázisra/fázisokra
A 3x16Amper jól kiosztva általában elvisz egy házatartást és a nem egyszerre használt kisebb gépeket és/vagy egy-két combosabbat. Mivel rövid időre a 16Amperes automata enged akár 20-25Ampert is, de idővel persze elkapcsol >> túláram=túlmelegedés miatt. Egészen rövid időre pl. motor indulás elvisel még több Ampert is...
Azonban a komolyabb műhelyhasználathpz, combos azaz Amper igényes gépekkel/eszközökkel, pláne kW-os vagy még nagyobb motorokkal. Alighanem kevés lesz a 3x16Amper pláne a háztartással együtt, ahol szintén akadnak Amper igényes cuccok. A fázisokra kiosztástól függően 2x20+1x32Amper vagy 3x25Amper már elég jó lehet... Látatlanban és tudva, hogy nem túl izmos asztalosüzemi gépekről van szó (asszem).
...azt még a végére elfelejtettem írni, hogy az új regisztrált szerelői tankönyvben elméleti háttér tudnivalók eléggé meg vannak húzva a 2015-öshöz képest, az is lehet, hogy egyszerűen azt mondták, ennek nem (sem) itt a helye.
