"az einsteini specrel miért nem eléggé materialista"
Mert a relativisztikus effektusokat, így a kontrakciókat és dilatációkat, ikerparadoxonokat stb. egy geometria (a téridő geometria) sajátságaiként magyarázza.
Jánossy szerint geometriára hivatkozni idealista dolog, mert a geometria nem anyag, hanem elmeszülemény. Azt mondta hát, hogy az anyag (a méterrudak és órák anyaga) a gyorsításnál fellépő belső erőktől kontrahálódik, s ez valahogy belefagy, így a gyorsulás elmúltával, az állandó sebességű inerciális mozgás során is megmarad. De a dolog működését homályban hagyta.
Link nem hiszem, hogy lenne, csak papírkönyvek, azok, amiket említettem. De hiába olvassa el valaki a fenti hiányérzet megmarad. Érdekes, hogy az egyetemi előadásain egyáltalán nem hozta szóba ezt a bolondériáját. Beszélgetni lehetett vele róla, de igazából azzal se tudott meg többet az ember. Még azt se, hogy ő maga komolyan veszi-e? Vagy csak valami önkéntes ideológiai hűségnyilatkozatnak.
én már azt sem értem, hogy az einsteini specrel miért nem eléggé materialista.
csak úgy röviden, össze tudnád foglalni, hogy mit tett vele Jánossy, amitől azzá vált.
ha van erre link az is jó, de ahogy írtam, csak valami tömörített verzióra gondolok, nem egy szakmailag igényes értekezésre, amiből valsz. nem értenék egy szót sem.
ha a kérésem fából vaskarika - mert megeshet, tudom - azt is jelezheted, nem sértődöm meg, tudomásul veszem.
"Mert a feltevés helyességét a tapasztalatok (ld. Eötvös munkáit, a csillagászatot, és az űrkutatást) mind megerősítették." Hazudsz mint a gazemberek: https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc
"Nem nagy dolog. Ezek az előadások mentek a TV-ben is, bárki megnézhette."
Nem nézhette meg. Ilyesmit sohasem közvetítenek TV csatornákon.
De Jimmy legalább pregnánsan bemutatta, hogy fogalma sincs arról, mi fán terem egy egyetemi előadás. Azt képzeli, az olyan, mint valami ismeretterjesztő TV műsor.
Szegénykém csak vergődik itt a maga töpröncs kis eszével, egyik lebukásától a másikig.
Folyton valami világrengetőt akar mondani, de minden bölcsességéből újabb bűzbombák pukkannak.
A vektorpotenciálok az anyagból indulnak ki, mint kölcsönhatást okozó mezök. Ezeknek nincs anyaga. De ne is fordulj JimmyQ-hoz, nála az a kérdés "mi az anyag" csak gittrágcsálás.
"Az, hogy J. azt hiszi, hogy az egyetemen "biflázunk", vagy "hiszünk" abból fakad, hogy semilyen más, kooperatív, modern, megértésközpontú oktatási módszerrel nem találkozott.
Az, hogy ez egy mennyire gyilkos probléma abból látszik, hogy emiatt a hiányosság miatt képtelen új információkat befogadni ("öregeinstein"), tanulni, fejlődni.
Mit kell még tudni az univerzumom szerkezetéröl és miben tér el az én elméletem az elfogadott asztrofizika, einsteini Standard modelljétöl?
Elöször azt kell tudni, hogy az univerzum fizikai leírásánál csak öt természeti állandóra van szükség, c, e, me, mP és g = (G∙4∙π)1/2, meg még egy pár Lagrange multiplikátorra, amik közül az egyik a Planck állandó. Természetesen kell kezelni tudni megközelítö egyensúlyú helyzeteket is, amikben a Boltzmann állandó egy szerepet játszik.
Továbbá, a négy stabil elemi részecske, e, p, P és E, mellett még a két nem-konzervatív, négyes-vektormezö A(em)ν(x) és A(g)ν(x) építi fel az univerzumunkat. A mezök mozgásegyenletei már le is vannak vezetve a Lagrange sürüségböl, a véges Minkowski térben. Semmi szükség nincs a tér-idö meggörbítésére és szingularitásaira (Schwarzschild rádiuszokra). Meg nincs szükség az Ösrobbanásra sem, mert az elemi részecskék „mindig“ voltak.
Az atomisztikus fizikám szerint az anyag szerkezete a következö: Mivel az elektromágneses hatás jóval erösebb mint a gravitáció, a részecskék elöször elektromosan semleges összetett részecskéket kezdenek alakítani. Ezekböl haromféle jön össze, amik elemi gravitációs töltései pozitivak, negatívak, vagy gravitációsan semlegesek. Az azonos elöjelü g-töltések vozzák egymást, a különbözö elöjelü, elektromosan semleges összetett tészecskék meg taszítják egymást. Az univerzumunkban kétféle égitestek léteznek, amik egymást vagy vonzani tudják, vagy taszítani. A kétféle égitestek között neutrínó-féle részecskék, https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/ gondoskodnak arról, hogy anyagcsere legyen. Innen következik, hogy az elemi részecskék csak kötni tudják egymást, de megsemmisiteni nem, nem úgy mind ahogyan ezt Einstein megjósolta, a tömeg-energia-ekvivalenciájával.
A kondenzált anyag lehet vagy kb. 1 g/cm3 sürüségü, mint a körülöttünk lévö anyag, vagy mint a 10+15 g/cm3 sürüségü neutroncsillagok (ez a sürüség a magsürüsége), vagy kb. 10+24 g/cm3 sürüségü anyag ami az „alapállapotban“ van. Az utolsók képezik a szupernehéz égitesteket. Igy semmi szükség nincs FEKETE LYUKAKRA, MEG ÖSROBBANÁSRA az univerzumunkban. Továbbá, szó sem lehet az univerzumunk 13.7 milliárd életkoráról, meg arról, hogy az univerzumunk egyenletesen, vagy gyorsuló módon tágul. Az asztrofizika elfogadott Standard modellje épp olyan csapni való, mint a részecskefizika Standard modellje.
Az elfogadott fizikának még megoldatlan problémája pl. a KVANTUMGRAVITÁCIÓ. Ez is nálam meg van oldva: az elemi g-töltések okozzák a kvantumgravitációt. Én a gravitációt is beépítettem a részecskefizikába, és nem úgy mint Einstein, aki a tér-idö meggörbítésében hitt.
De mindenek elején az atomisztikus fizikának az a prognózia áll, hogy a testek súlyos és tehetetlen tömege különbözik, amit én ejtökísérlettel már igazoltam is. https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc
JimmyG, ez a "sielési szünet" ugye az volt, hogy a kezelőorvosod javasolta/megtiltotta hogy egy ideig számítógép, a net közelébe üljél, terápiás okokból. Vagyis te, mint gondozott, el voltál zárva a nettől egy ideg.
a std modell szerint közvetítő bozonokból áll. de azok nem utaznak a két kölcsönható részecske között. hanem a virtuális bozonok felbukkannak valahol, majd el is tűnnek. a semmiből lesznek és semmivé válnak? mégis kell valamilyen anyag, amiből a virtuális bozonok keletkeznek egy pillanatra.
és különben is: miért csak a részecske közelében történik ilyesmi?
mert a részecske közelében nagyobb az elektromos/gravitációs térerősség. távolabb a virtuális bozonok felbukkanási rátája hígul? vagy csak polarizálódik?
meg egyáltalán, hogyan "működik" a vektorpotenciál? hogyan hat távolra?
negyedikben majd elsőben én sem értettem, hogy a filozófusok mit halandzsáznak valami érthetetlen bikkfanyelven.
Hát azért, mert a laikus sznobok számára az a tudomány csúcsa, amit már nem értenek. A filozófus, aki erre játszik, igyekszik magas tudománynak láttatni a nagy semmit.
Persze vannak értelmes filozófusok, de azon nem bikkfanyelven beszélnek.
Az jó hogy megpróbálod itten tisztázni mi a relativitáselmélet lényege és mi az entrópia. De az elfogadott fizika még azt sem tudta tisztázni, "mi a tömeg" és "mi az anyag"? Nekem az a véleményem hogy a relativitáselméletre szükség sincs a természet helytálló leírásánál. Tovább itt http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=150741068&t=9173849
A szadista bunkó JimmyQ fizikai indoklások helyett, csak sértegetésekkel él és fogalma sincs, mi is az atomisztikus fizika. Egy hasonló vita már volt a 19. század végén Ostwald/Mach és Boltzmann, az energétikus és atomisztikus fizika követöi között. Sajnos Einstein az energétikus fizikusok oldalára csapódott és az élete végéig nem tudta befejezni az elméletét a világmindenség felépítéséröl. Az energétikus fizikában ezt nem is lehet, de az atomisztuks fizika egész más lehetöségeket rejt magában. www.atomsz.com Persze az itteni bunkók, JimmyQ-val az élen, messze vannak igazi kiképzett kutató szellemek lenni, amiben destruktnak igaza is van.
Valamelyiktek megkérdezte, azt hiszem ez jogértelmezö volt, mit jelent az atomisztikus fizika az univerzumban? Erröl már közöltem is a véleményemet "mi a Szász Univerzuma". De ezt nem vettétek komolyan. Ezért én még egyszer beteszem ide és egy, ezt követö értekezéssel csak az univerzumban jelenlevö anyag szerepét fogom ecsetelni. JimmyQ, aki a fizikából begbukott, az anyagról való fizikai indoklásokat gittrágásnak tartja. Persze a tömegröl sincs semmi fogalma.
Szász Gyula I. Univerzuma kijavítja Einsteinét
Konkluzió
A www.atomsz.com-ban levontam a következtetést az univerzumunk felépítésére. Elöször az elméletemben elfogadott alapelveket nevezem meg, majd jönnek a következtetésék. Pirossal jelzem az általam nem támogatott, de a fizika által elfogadott elveket.
Elöször az anyagról irom le a feltevésemet, ami szerkezete atomisztikus. A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik. Az energia nem kvantált. A Planck állandó egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és, a részecskék megmaradása miatt, csak a részecskék mozgásegyenleteiben lép fel. Ez az állandó fixiálja az atomokat (az elektronhéjakat) kb 10-8 cm-es nagyságra, az atommagokat kb 10-13 cm-es nagyságra egy másik Lagrange multiplikátor fixálja. https://atomsz.com/statics-and-dynamics-eng/
Épp úgy van taszító gravitáció mint vonzó gravitáció. A két elöjelü gravitációs töltések hozzák a tömegnélkülinek tünö neutrínókat, νe = (e,p) és νP = (P,E) létre, 0.703 10-13 cm és 0.383 10-16 cm nagysággal. Az elektron és a pozitron nem tud egymáshoz közelebb kerülni mint 0.703 10-13 cm, és a proton és az elton nem tud közelebb jutni mint 0.383 10-16 cm. Az elektron és a pozitron, ill. a proton és az elton nem tudák egymást megsemmisíteni, mert megmaradandó elemi töltéseket hordoznak. Az E = m c2 elv nem érvényes. A részecskék csak kötni tudják egymást, meg csak szét válni tudnak. A kb. 10+13 cm-es nagy atommagok protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak. Az elektromágnesesség préseli össze a protonokat, elektronokat és pozitronokat 10+13 cm-es tartományokba, egy másik Lagrange multiplikátor, a h0 = h/387, segítségével. A stabil neutron N0 = (P,e) is 0.702 10-13 cm nagy. https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/
A KLASSZIKUS FIZIKA ÁLTALÁNOSÍTÁSÁNAL AZ ATOMISZTIKUS FIZIKÁT KELLETT VOLNA FELHASZNÁLNI, NEM AZ ENERGÉTIKUS FIZIKÁT!
Összevetés a klasszikus fizikával, ami megalapozásánál nem az atomisztikus fizika lett felhasználva:
Newton mozgásegyenleteibe
mi(test) a(test) = - G Mg mg(test)/r2, és
mi(test) ω2(test) r = - G Mg mg(test)/r2
ezeket a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére: Egy objektumnak, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege
Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. A kétfajta tömeget ki is lehet mérni, ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben.Ejtökísérletekkel, különbözö anyagokkal lehet ellenörizni https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc. Csak az atomisztikus fizika tudja honnan származik a testek kétfajta tömege, amit a klasszikus newtoni fizika sem tudott.
Mit kell még tudni az univerzum szerkezetéröl?
Azt hogy az univerzum leírásánál csak öt természeti állandóra van szükség, c, e, me, mP és g = (G∙4∙π)1/2, meg még egy pár Lagrange multipliátorra, amik közül az egyik a Planck állandó.
A részecskéknek sem a helye, sem a sebessége nem ismerhetö sohasem pontosan. Mivel a mérések mindig véges tér-idöben vannak elvégezve, a véges Minkowski tér alkalmas az univerzum leirására. Az anyagnak van egy maximális sürüsége, kb 10+24 g/cm-nél. Sem a kölcsönhatásokban, sem a tér-idöben nem lépnek fel szingularitások. Semmi esetre sem a meggörbitett tér-idö szükséges a gravitáció leírásához, hanem elemi gravitációs töltések. A négy elemirészecske, e , p, P és E, mindig létezett, úgy hogy nincs szükség az Ösrobbanásra sem. www.atomsz.com
A Szász univerzum analítikus kezelése:
Ez a hatásintegrál Szász univerzumában, a véges Minkowski térben {x=(ct,x,y,z)} ε Ω:
I = ∫Ω (dx)4 {Σi=e,p,P,E mi∙c∙∂νji(n)ν(x) – (F(em)μν(x)∙F(em)μν(x) + F(g)μν(x)∙F(g)μν(x))/4
Hasonlítsd össze a Szász univerzumról alkotott képét az elfogadott Newton-Einstein-i univerzummal, ami a fizikusok szerint 96%-ban sötét anyagból-energiából áll, fekete lyukakkal spékelve és 13.7 milliárd éve keletkezett egy ösrobbanás által. De a kvantumfizika nincs a gravitációval egyesítve.
Szász világképe az atomisztikus fizikából, a Newton-Einstein-i az energétikus fizikából lett levezetve.
„Az Új Fizikában a tehetetlenség új definiciója mellett a tér-idö helytálló definiciója és az elemi töltések szerepe új alakelvekhez vezetett.“
"...Jimmynek fogalma sincs, miként működik az egyetem. Akinek ilyen rémképei maradtak az oktatásról, az nagyon megszenvedhette az elemi iskoláit."
ez egy nagyon fontos pont Jimmy személyiségének megértéséhez.
A kognitív disszonancia tankönyvi példája. Arról van szó, hogy az agyad nem képes hosszútávon elviselni a gondolatok közti ordító ellentmondást, és ennek feloldására létrehoz valamiféle "magyarázatot", igazolást, ami aztán mint egy hittétel megingathatatlanul rögzül, és kritikus helyzetekben ezt mantrázod.
Jimmynél az ellentmondás világos:
a) tudja, hogy egy zseni
b) tudja, hogy az egyetemet végzettek annyival többet tudnak, hogy nem is érti, amiket mondanak, nem érti a formalizmust, etc.
Ennek feloldására a megoldás az, hogy az akadémiai tudás marhaság, értelmetlen, kusza zagyvaság, és csak az lehet okos/bölcs, aki ebben a képzésben nem is részesült.
Ez egy igazi proli-krédó, az ostobák önigazolása. Ezzel nem tudunk harcba szállni, és nem is érdemes. Jimmy azért jár ide, hogy ezt a képzetét erősítse. Minél inkább nem ért valamit, abban annál inkább a mi ostobaságunknak, és az ő felsőbbrendűségének a bizonyítékát látja.
Ez egy másik fontos pont. Sajnos a magyar közoktatás itt tart. A termtud képzés legfontosabb feladata az volna, hogy megtanítsa a kölkeket a termtud gondolkodás alapjaira, hogy elsajáttítassa a logikus vita módszertanát (pl. hogy ne a kérdéssel kötözködjön, hanem válaszoljon, ugye Jimmy?), hogy megértési, tanulási technikákat, "skilleket" adjon. De ennek nagyon sok iskola nem tud megfelelni.
Az, hogy J. azt hiszi, hogy az egyetemen "biflázunk", vagy "hiszünk" abból fakad, hogy semilyen más, kooperatív, modern, megértésközpontú oktatási módszerrel nem találkozott.
Az, hogy ez egy mennyire gyilkos probléma abból látszik, hogy emiatt a hiányosság miatt képtelen új információkat befogadni ("öregeinstein"), tanulni, fejlődni.
