A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
"Elminster Aulmar, ha azt hiszed hogy a wiki tudományos forrás, akkor ásd el magad."
A tudományos források a wikis szócikk-lap alján a feltüntetett hivatkozásokban találhatóak. Szabadon utánuk lehet nézni, hogy a szócikkben tett állítások megfelelnek a tudományos tényeknek.
Ja, és nem véletlenül az angol nyelvű wikipédiát említettem: az angol a hallgatólagos világnyelv, így a legtöbb hozzáértő az angol szócikkeket ellenőrzi és javítja, azok tehát a leg-megbízhatóbb ismeretforrások és nem a magyar változat.
Különben is az elemi részecskék és az "anti."-elemi részecskék gravitációsan TASZÍTJÁK EGYMÁST, de elektromosan vonzzák egymást. Ezért nem található az ú.n. "anti-anyag" a mi környezetünkben )Ilyen egyszerü a magyarázat hová tünt az "anti-anyag".
A proton és az elton stabil elemi részecske, nem semmisülnek soha meg, nem is keletkeznek, de nem is állnak más mégelemibb részecskéböl. Ezt a nézetet a kísérleti megfigyelések is alátámaszják. Mit szarakodtok a proton és elton megsemmisítésével, erre semmi okotok nincs. A proton és elton egy 3.83x10-17 cm-es nagyságú proton-neutrínót képez, ha találkoznak, az elektron és a pozitron meg egy 0.703x10-13 cm nagy elektron-neutrinót képeznek. Az elektron-neutinó akkora, mint az egy protonbßol és egy elektronból álló stabil neutron, ami 0.702x10-13cm nagy. A stabil neutront még nem is ismeri a magfizika! A neutrinók azért tünnek "tömegnélkülinek", mert az ezeket felépítö elemi részecskék gravitációs töltései ellenkezö elöjelüek (!)
Ez jön ki az anyag atomisztikus fizikájából www.atomsz.com , ami semmi másra mint a négy stabil elemi részecske létezésére van alapítva. Az elemi részecskék kétfajta megmaradó elemi töltéseket hordoznak, ellenkezö elöjellel, az elektromos és a gravitációs elemi töltéseket. Ez az elmélet egyesítette a gravitációt az elektromágnesességgel és beépítette a gravitációt is a részecskefizikába.
Nagy bumm és fekete lyukak nem léteznek és soha nem is léteztek. Ezek tudományos ostobaságok.
E tévhiedelem egyik oka az a versike lehet, melyben Teller Ede találkozik anti Teller Edével és csak gammasugár marad utánuk (magyarul a Gamow-Clevelant: Fizika-ban jelent meg, ha jól emlékszem).
"Különben amit beírsz, készséggel elfogadom, mint fogadatlan tanítványod.:)"
Még véletlenül se tedd!
Akármit írok, azt ellenőrizd le a neten tudományos forrásokban (vagy legalább az angol wikin), ugyanis a legtöbb témában, amiben írogatok, én is laikus vagyok.
Azt persze felfogtam, hogy a hadronok összetett részecskék. De vannak még az állatkertnek bujkáló lakói. Különben amit beírsz, készséggel elfogadom, mint fogadatlan tanítványod.:)
Könyörgöm! Nem arról írtam, hogy milyen ismeretlen részecskék lehetnek még, hanem arról, hogy a proton-antiproton esemény cáfolja az itt megszólaló két bolond crackpot ostobaságait azzal, hogy szépen mutatja: a hadronok ÖSSZETETT RÉSZECSKÉK.
Az LHC ütköztetések alkalmával keletkezett, regisztrált részecskéken túl, az univerzumban még lehetnek ismeretlen részecskék, pl. sötét anyag. Ezzel még nem kész a rovancs.
"Végül is nem zárható ki ez az eredmény sem, de attól még valószínűtlen. Egy p+ - p- ütközésnek nagyon sokféle (azaz végtelenféle) kimenete lehet."
Micsoda találat!
A proton-antiproton esemény egyszerre kettő crackpot bolond tévképzeteit cáfolja egy csapással!
Mivel a proton és az antiproton összetett részecske, ezért csak akkor tud teljesen energiává válni, ha az összes felépítő részecske egyesével annihilálódni tud. És mivel a kvarkok színtöltése nincsen korrelációban az elektromos töltésükkel, ezért protonból és antiprotonból háromféle variáció van. A három variáció egymással kilencféle módon találkozhat és a kilenc esetből csupán három az, amikor a kvarkok és antikvarkok minden töltése ellentétes, így mind a három annihilálódhat a párjával (ha úgy adódik, és nem repül szét az egész miskulancia azelőtt, hogy találkoznának a párok!) A maradék hat esetben csak egyetlen kvark pontos antipárja van meg a másik részecskében, így a maradék kettő-kettő kvark és antikvark simán nem tud annihilálódni, és mondjuk mezonokat alkotva szétrepülnek.
És az egész számolás csak a valenciakvarkokat vette figyelembe.
Tehát ez a MEGFIGYELÉSI TÉNY, hogy a proton-antiproton reakcióból mindenféle részecske-keletkezéses kimenet történhet, egyrészt cáfolja iszugyi ostobaságát, hogy a proton elemi részecske volna, másrészt cáfolja astrojan ostobaságát, hogy a proton és antiproton tórusz annihilációval megsemmisíti egymást.
Nincs. Csak egy kicsit másképpen van értelmezve az antianyag, miszerint az elektron antianyaga a proton (is).
Ez az értelmezés talán közelebb visz a hiányzó antianyag probléma megoldásához, hiszen nem kell keresni az antianyagot az Univerzumban, mert megvan.
Itt van a Földön, csak eddig nem értettük.
Az elektron nem annihilálódik a protonnal (pedig antianyaga neki), mert a tóruszaikban más frekvenciával keringenek. Az annihilációhoz (foton képződéshez) két egyforma (teljesen egyforma) frekvencia kell, mivel a foton csak így jöhet létre, lásd elektron-pozitron pár.
Ha a proton tóruszban a pozitív elektromos töltés fénysebességű keringésének frekvenciáját valahogy le lehetne csökkenteni (de nem lehet) az elektron szintjére akkor annihilálódna az elektronnal, mert tulajdonképpen pozitronná válna. A proton és a pozitron ugyanis ugyanaz az anyag, csak a frekvenciájukban (energiájukban) különböznek.
„Az anyag és annak antipárja minden tekintetben azonosan viselkedik.
Mert valójában a két ellentétes előjelű elektromos töltés az antianyag, amely szerint az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga, hanem a proton is antianyaga. Viszont az elektron a protonnal nem képes annihilálódni az eltérő frekvenciák miatt.”
Ki mondta neked ezt az ostobaságot? Az anyag és annak antipárja minden tekintetben azonosan viselkedik. Ha lenne egy marék antianyagod és azt feldobnád akkor az ugyanúgy leesne mint egy marék szög. És amikor leesett, felrobbanna, nagyobbat mint egy atombomba.
Az anticsillagok akármilyen valószínűséggel ha ütköznének, akkor az tipikus frekvenciájú, spektrumú robbanás felvillanást okozna. Ezen a vonalon ne menjünk tovább kérlek.
Nem tudják mi lett az antianyaggal.
Az én véleményem az, hogy az antianyag megvan, itt a Földön, mint már írtam 1059-ben. Mert valójában a két ellentétes előjelű elektromos töltés az antianyag, amely szerint az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga hanem a proton is antianyaga.
Viszont az elektron a protonnal nem képes annihilálódni az eltérő frekvenciák miatt.
Ahhoz, hogy a párképződés megtörténjen, pontosan 1,02 MeV energia kell. Ez egy olyan kvantuma az energiának, amit gamma fotonnak is neveznek. Ez nyilván előfordul, mert az energiaátalakulások, tapasztalhatók. De ez még nem bizonyítja az energia efféle, kvantumának megmaradását, hiszen kozmikus szinten, az nem megmaradó.
A kétféle anyagtípus, amelyik külön-külön, de összecsomósodik, képezik az eltérő anyagú galaxisokat, melyek egyformán semlegesek elektromosan, de gravitációsan taszítják egymást. Még akkor sem lenne nagy égiháború, ha netán ütköznének, mert a csillagoknak csak pár tized százaléka találná el egymást a nagy távolságok miatt. (itt is jelen van az a fránya téridő) :)
azért nem látjuk, mert egy másik, tőlünk távolodó galaxist képez az anyagával.
Ez egy kézenfekvő feltételezés, csak szinte bizonyosan nem igaz. A galaxisok túlságosan sokat ütköznek aminek eddig egynek sem lett volna szabad megtörténnie. Ilyenkor ugyanis nagyon tipikus sugárzás lépne fel, a két párnak megfelelő éles frekvenciával, az atombombánál 100-szor erőteljesebb robbanással. igenám, de ez az atombomba csillag méretű lenne, nempedig néhány kg, mint a Fat Boy. A tipikus frekvenciák miatt bizonyosan felfedeztünk volna ilyen robbanásszerű sugárzást.
Az elektron-pozitron annihiláció 511 keV, míg a proton-antiproton annihiláció 938 MeV energiájú gammafotonokat kelt.
Ez a fotonból részecske, részecskéből foton, energiaveszteség nélkül, elég furának tűnik.
Hát, az elemi részecskék világához közelítve egyre vadabb dolgok történnek, de ez azért eléggé egyértelmű: a párkeltés és annihiláció az egyik biztos pont.
„Hogy hova lettek Antal és a kis Anti (= antiproton és a pozitron) azt a fizikus sem tudja, pedig neki is el kellene számolnia velük, tőlük már kérdezted?”
A részecske fizikus Sz. Gyulát már kérdeztem, és ő hihetően elszámolt vele. (azért nem látjuk, mert egy másik, tőlünk távolodó galaxist képez az anyagával.) Ez a fotonból részecske, részecskéből foton, energiaveszteség nélkül, elég furának tűnik. :)
Ha a proton találkozik az elton párjával, akkor egy 3.83x10-17 cm-es proton-neutriniót alkotnak, tehát a részecskék nem semmisülnek meg. www.atomsz.com
"Sajnos ezekkel te képtelen vagy szembenézni - évek óta. Ennek oka rejtély."
Nem olyan rejtély az!
Az ismert kognitív torzításokból több is afelé hat, hogy a delikvens megőrizhesse a kialakult énképét, és ha valamibe már elképesztő energiákat beleölt, akkor még magának is hazudva a végtelenségig mentegesse a tévedéseit. A bolond crackpot-fizikusok tévképzeteit a pszichológiatudomány gyönyörűen tudja magyarázni.
Az antiproton nem spirálozik el, mert ugyanolyan stabil mint a proton (tórusz). Hasonlóan a pozitronhoz ami az elektron ikertestvérkéje amely szintén stabil részecske (tórusz). Ezek négyen végtelen életidejűek, ameddig nem találkoznak a párjukkal. Ha a proton találkozik a párjával akkor persze fotonná alakul, annihilálódik. Az elektron-pozitron dettó. A foton is stabil, végtelen ideig működik, nem fárad, örökmozgó, egészen addig amíg nem találkozik a többiekkel. Ha koppan akkor leáll, elbomlik. Ha a foton fáradna az alaposan felborítaná a kozmológiai képzeletünket, az enyémet is.
Hogy hova lettek Antal és a kis Anti (= antiproton és a pozitron) azt a fizikus sem tudja, pedig neki is el kellene számolnia velük, tőlük már kérdezted?
Azok a részecskék spiráloznak el amelyek nem záródnak körbe, ilyen nem stabil részecskéket tartanak számon a fizikusok már száznál többet. Ezeket elemi részecskének vélik, de nem azok. Elemi részecske csak kettő van: a graviton és az elektromos töltésrészecske.
Az elektron és a proton tórusz fény gamma-foton bomlásával alakul ki tehát a frekvencia adott, az a bomló foton frekvenciája. Csak két frekvenciánál záródhat pontosan körbe a tórusz, az egyik az elektron/pozitron pár, a másik a proton/antiproton pár. Más frekvenciáknál nem záródik körbe, ezek a részecskék elspiráloznak, nem stabilak.
Igen, tudom, hogyan gondolja Gyula, kicsit hasonlóan de erősen eltérően, nem baj.
