Találtam egy pókot a lépcsőházban, ami egyáltalán nem olyasmi, amit eddig itthon láttam.
Ha valaki felismeri milyen fajta, kérem szóljon, ártalmatlan-e, vagy valami különlegesről van szó.
A képet mindjárt linkelem.
Hat en egyszer par eve fociztam kint egy mezon, ahol toredezett volt a fold, tiszta szaraz...Es neha hallani lehetett ilyen allat-maszas nyomot...nem is maszas volt, hanem mintha gyorsan visszabujt volna valami a lyukaba. De ez eleg nagy teruleten volt, es mindjart valami nagy pokra gondoltam:) ..mar csak a hely miatt is,mert ott nyul biztos nem elne meg.
A mi Lujzink nem fagy meg, jo meleg van itt bent a szobaban! :) Sot, hamarosan kap egy uj terrariumot, ami sokkol-sokkal nagyobb lesz, mint amiben most van! :)
Ha majd rajovok, hogy kell kepet beilleszteni, akkor majd kuldok, eppen tegnap csinaltam rola egy csomo kepet, amik nem lettek rosszak! :)))
Nem hiszem, hogy most ezentul ugy fogunk rad gondolni, hogy egy szadista allatkinzo vagy! :)
En sem birtam volna igy elaludni pokkal a hatam mogott, vagy alattam... Ha ez az a pok, amire en most gondolok... fekete, viszonylag nagy, a teste messzirol olyan haromszogletunek tunik, es nagyon gyorsan fut!
Szoval, ha ez az, amire gondolok, akkor ilyennel mar sok randim volt! :( Ketszer megcsipett ejjel. Egyszer az arcomon, valoszinuleg rafekudhetett, egyszer meg a labamon... A csipese nagy volt es piros, hat alig mentem ki az utcara olyen arccal...
Szoval en sem mernek ebben az esetben elaludni. Mert amig meg egy ilyen kis artalmatlan szovogeti mellettem a halojat, azt mondom, ma meg elvezd az eleted, csak holnap lesz a kivegzes.
Ez... ez ...ez... ez... ez... ez... ez...br...brut...br..bru... ez iszonyatoooos! Abba az ágyba én addig bele nem feküdtem volna, amíg a magzatpózba zsugorodott tetemet elő nem kapartam volna a lámpafényre!
A legdurvább élményeim egyike az volt, amikor egy alumínium konténerházat láttam, bordázott fala volt, belül meg valami elektromos gépekkel tele, a fala meleg lehetett. Annak a falán négyzetméterenként átlag négy brutálnagy potrohos ült a kifeszített hálókon, annyi dögöt én egy helyen még soha... valszeg városszerte terjedt a híre a pókok közt, hogy van egy ilyen lakópark itt és itt, gyertek szőni, gyerekek...
a topik elején még súlyosan állatbarát voltam, de most ezután a plédes sztori után...
Kissé alsónemű vagyok már a pötyögéshez, de az utolsó fejbiccenéseimmel még írok pár sort.
A pókos képek egy balaton társasházban készültek, a legelső kivételével az erkélyen. Az igazi póktanya - éjjel. Kb. olyan egyedek élnek ott, mint parkban a százéves tölgyfák. :) Alulról a második egy bitang nagy pók volt, olyat még nem láttam egyébként. Egészen kecses (már ha lehet ilyet ízeltlábúra mondani) lábai voltak, szinte elnyúlva a végeik, meglepődtem rajta, mikor bölcsész bambulásomban egy ilyen állat árnyéka úszott el a vasléceken ;).
Itthon (emmár Budapest) is laknak bizarr egyedek, bár ez általában kimerül a kaszáspókokban és az időnként a kertből betévedő egyedekben. Egyszer kaptam frászt, mikor beágyaztam, s felemeltem a plédemet (a lepedőm alatt van még egy pléd), s egy fekete, bársonyosnak kinéző pók figyelt lenn, alant. S ekkor igazi etológiai jellegű megfigyelést tehettem: a megijedt pók szó szerint elugrált előlem. Pontosabban szólva négy ugrással eltűnt az ágyam mögött, ami okozott pár izgő-mozgós éjszakát (tudatilag).
Egy darabig hagytam őket, de egyre több lett és egyre inkább elszemtelenedtek. Pl. belépek a fürdőszobába, erre a fejemre ereszkedik egy pók. Ezt nem díjazom. Úgyhogy mostanában már nem kegyelmezek. Szelekciós tényezővé váltam számukra.
Eddig ugy tudtam, hogy a rovarok es pokszabasuak egy kalap ala tartoznak...
Ezen allitast a mar emlitett rovarpokkal (tevepok) tudnam alatamasztani... (ha jol olvastam es jol emlekszem). Mert olvasgattam a www.madarpokok.hu -t...
már nagyon rég volt, hogy bármelyiket is kitettem volna:-)
Ált. megtűröm a kicsiket, de ha bejön egy nagy potrohos vadállat, az nálam már puccskísérletnek minősül. "Nincs keresnivalód a váramban!" azzzal putty...
Én nagyon pókos helyen lakom, naponta kirakok 1-et 2-őt, mégis van most is egy pár bent. (Az egész környék ilyen, haverok is panaszkodnak.) Mindig kirakom őket, sose ütöm agyon. Egyszer történt egy baleset, az egyiket véletlenül megnyomtam, összehúzta magát, nem mozdult, de remélem csak az ijedtségtől.
Télire nem tudtok valami megoldást? Akkor nem jó kipakolni, nem nagyon bírják, de bent se maradhatnak, mert akkor meg még többen lesznek.
Ez is vicces egyebkent, mikor mindenki var a masik reakciojara... :)
Akkor valaszolok a kerdesemre: Nekem a kaszaspok a "legfelelmetesebb". Vele nagyon nem vagyunk joban...
Meg van ez a lakasban lakos pok, aminek nem tudom a nevet, de le tudom irni a kullemet: nem tul nagy, kb borsoszem nagysagu (ami nagy), narancssarga, inkabb olyan barnas narancsos, inkabb vanszorgos, mint gyorsan szalados. Na az nagyon nem tetszik. A szobamban, meg a furdoszobaban szoktunk talalkozni. Egyikonk halalaval vegzodik a talalkozas...
Egyebkent ti hogy vagytok ezzel? Agyonutitek, vagy megfogjatok valamivel/kezzel es kiteszitek?
Latod, en meg pont a lepkeket imadom! :) Megfigyelni, rajzolni, csodalni... "Viselni" -> van egy lepke tetovalva a hasamra, amit meg en rajzoltam, nyaklanc, fulbevalo, gyuru... persze nem lepkekbol keszultek.
Ez kulonleges egyebkent! Mert ugye egyetemen tanultam kedvenc pszichologia eloadomtol, akinek nem jut eszembe a neve... szoval hogy vannak ilyen osi, archaikus felelmek, mint pl.: a pok vagy a kigyo. Meg hasonlok. Regrol oroklodve erkeztek meg hozzank. Ehhez kepest a lepke... Szoval ez erdekes! Neked is hasonlo erzeseid vannak, mint nekem a pok lattan?
