Anton Sandner bácsi nem sok gitárt csinál(csinált?), de elég gypsycentrikus (nem véletlen, hogy Wedeli ennek a gitárnak a neve). Valami rokona lehet Franz Sandnernek (fia?), aki nagyon híres hegedűkészítő. Én egy ugyanilyen(?) gitárt találtam ebay-en, de már csak a vizslában, az oldalon már nem volt fönn, meg egy bőgőt máshol, amit ő készített.
Az enyém egy gypsy jazzgitár, nagyon spéci, bazi nagy, gyönyörű. A hangja nagyon jellegzetes, nem igazán standard jazzgitárhang, megvan benne ez az orrhangú manouche feeling, ez keveredik az elektromos hangzással. Olyan mint a késői Django felvételeken (most már csak egy késői Django kéne, aki tud is rajta játszani :))
Szép hangja van egyébként akusztikusan is, csak még nem jött elő teljesen, mert nem nagyon játszottak rajta évekig.
Galli húrt raktam rá, kis pickupállítással tök jól szól.
Meg amúgy mellékesen: Tzuiop! Van nekem most már egy Sandner jazz gitárom is, afféle pickupos fajta. Az a neve neki, hogy Wedeli... Ismerős? Na, ha nem: Wedeli Köhler-nek kell utánanézni.
Nem Selmer Macca a hangszer ugyan, meg nem is akusztikus persze, de azért meglehetős gypsy hangja van, leginkább Patrick Saussois gitárhangjára emlékeztet. Majd egyszer megmutogatom.
Jimmy pont nem megy,mert el van írva, és Jimmy Rosenburg néven fut szegény. De a többiek benne vannak, zenei részlettel, némelyikük többel is. Az amazon.com-mal vannak valami üzleti kapcsolatban egyébként, úgy tűnik.
Semmi off. Robin Nolan a manouche jazz oktatásának egyik királya, és amellett igen jól gitárzik, valamint nagyon jó kis lemezeket ad ki.
Tehát, ha elmész a kurzusra, biztos sokat megtanulsz majd.
Csak egy holland ismerősöm megy Robin Workshopra : Lóvé van Boewen. Én most kihagyom.
Kipróbáltam a manouche kéztartást, aminek az lett a következménye, hogy mindenki menekül a gitárom mellől, ugyanis annyira hangos, hogy hihetetlen. És ezzel a kéztartással nem is lehet halkabban (nem a kíséretről, szólóról beszélek!). A sound viszont tökéletes.
Szegény Bireli, pont ilyen társaságot fogott ki...
A Maffia játékot meg tudom szerezni.Én nem játszottam sokat vele,de pont az "elején" kell autót vezetni és így hallhattam a zenét.Eredeti Djangos, HCQF(Hot Club Quintett of France)felvételek.Klarinét van benne,stb.
A Bireli koncertre emlékszem. A Duna,vagy a M-TVben láttam és akkor(!) nagyon egyszerűnek tűnt Bireli (és Pege) játéka,akkor(!) nekem nagyon uncsi hangulata volt,de azért most meghallgatnám!
Rég volt és az ember izlése,zeneértése is változik.:))
Amennnyire én tudom:
Django Ellingtonos közreműködése kicsit D nagyképűsége,pökkhendisége miatt is bukott meg.
Akkor már játszottak kint Be-bop-ot és neki tetszett is ,de túl romantikus,dallamos volt a játéka és nem nagyon tudott váltani.Amikor hazajött akkor senki sem ismerte Európában a Be-bop-ot és ezért eltelt jópár év mire Franciaországban is felnőtt egy fiatal nemzedék a Parker lemezeken. Csak halála előtti utolsó években tudott ilyesmi zenét játszani.
Pl: az 1953 as Saint Germa(i)n ban felvett lemeze nagyon fontos!
Florg!
RNT GL1 egész jó,sok ötletet merítek belőle,de sajnos van benne egy két érdekes dolog is(Pl: a Minor Swingben (ami A összhangzatos mollban van) a dominánsra (ami E7) 9-est játszik (9b helyett).
Tegnap láttam a Mezzon Babik Reinhardtot, (Django fia, tudjátok). Egy számot adtak le tőle, bőgő-zongora-dob-gitár felállásban. Gibson jazzgitáron játszott, és olyan hard bop volt, hogy csak na. Eléggé eltávolodott az apai örökségtől. Bár persze lehet, hogy éppen ellenkezőleg, hiszen Django is erősen hajlott a bebop felé utolsó éveiben, meg is bukott az amerikai turné, persze gondolom, nem rosszul játszott, csak a maradi amerikai népek nehezen viselik az újdonságot, meg a bop nem nagyon illett az ellington repertoárba.
Valamikor a kilencvenes évek második felében volt itt a Bireli Lagrene a Pecsában asszem, a Pegével és egy lengyel hegedűssel játszott. Nem volt rossz koncert. Az öcsém nagy rajongója, a múlt héten volt Nürnbergben a koncertjén (igaz ő kinnt dolgozik).
