Egy félkeretes rakodó esetén, minimálisan is (1 alj, 3 fiók, 1 menekülőtér, 1 tető) 5 pár él, az élen illeszkedő felülettel kell számolni. A fekvőnél ilyen nincs! A tető síklapjára merőlegesen illeszkednek az oldalak felső élei, a saját konstrukcióm esetén. Így az oldalak esetleges hasasodása sem jelent illeszkedési gondot! Továbbá a víz sem folyik rá. Mert a tető szélesebb, rakodónál ez inkább több gondot okozna, szállításnál mint hasznot. Mivel magas a kaptár, a "kalapos" tető eresze, csak a legfelső éleknek nyújtana védelmet.
Továbbá mechanikai sérüléseknek is kivannak téve a fiókok, illeszkedő felületei. Ez ugye ,megint csak nincs a fekvőnél.
Látok rá megoldást, de az már rengeteg munkát, és plussz anyagköltséget,továbbá speciális gépeket igényelne. Lényegében akkor már jobb ha, deszkából készül a kaptár.
Az OSB alkalmazásának az okai, részemről a következők voltak. (Fekvőkaptár!)
A fenyődeszka macerás beszerzési lehetőségei, időigényes válogatás, változó minőség, nagy víztartalom. Magas ár.
Szárítási idő (cm/év), Gyalultatás, vagy saját gép beszerzése, sok hulladék amely csak tűzre jó. Nútolás, felsőmaró gép, (lehet körfűrésszel is de macerás). Táblásítás.
Na, ezek a fenti dolgok nincsennek OSB esetén.
Nem beszélve arról, illetve mégis de ez a rész már csak egy kis személyes morfondír, hogy amikor kezdtem a kaptárakat építeni, és méhészkedni. Rengeteg idegeskedtem a fakereskedésekben, a b.nkó sajátzsebre dolgozó alkalmazottak hozzáállása miatt. Nem nézték jószemmel, hogy válogatom az anyagot, azt sem hogy csak kismennyiségeket vásároltam. 2-3 kaptárhoz szűkös anyagiak miatt.
Megesett, hogy vettem egy bizonyos helyen negyed köbméter, hulladék deszkát. Az alkalmazott borravalót várt, persze nem kapott. Legközelebb már kisem akart szolgálni, leakarta tagadni hogy van készletük. Persze tudtam hogy van, mert előtte telefonon érdeklődtem a cég irodáján. Na amikor ezen túl voltunk, hogy mégis csak van fa, akkor meg kitalálta hogy nem szabad válogatni. Persze nem hagytam magam.
Nagy keservesen kiválogattam, talán ha volt egy negyed köbméternyi. Közben a közelben tébláboló munkások gúnyos megjegyzései is elviselve. Mert az illető hölgy, még nekik is panaszkodott, hogy mit képzelek én hogy vásárolni akarok, na meg még válogatok is.
Majd később egy asztalos jóismerősöm homályosított fel. Hogy az illető anyagkiadó hölgyeknél, tételnagyságtól függetlenül kötelező a borravaló. Sőt anélkül még akkor se próbálkozzak, ha csak egy szál deszkát akarok venni.....
Soha többet nem mentem hozzájuk.
Ha ez a nyolvanas években történik, de nem, ez már úgy 96-97 környékén volt.
Értem de nem lesz jó, vastagságában rengeteget tud "dagadni. Rakodók készítése is megoldható, de nem így!
A rakodóknál sok illesztést mind komolyabban kellene védeni vízellen és mechanikailag is, tehát fabetétezni vagy, lemez élvédelemmel. Továbbá a csorgóvíz ellen is, túllógó tető kellene. Ha a szokásos tetőt használod, az összes víz a falakon folyik le. Majd holnap részletesebben kifejtem. De szerintem így is érthetőés Felejtős.
Van meg oldás de .... lehet hogy nem lesz a végén olcsóbb, illetve egyszerűbb.
Olyasmin gondolkodom, hogy két vékonyabb OSB-lapból illeszteném össze a fiókok falait (alacsonykeretes rakodókaptárakhoz), mondjuk egy 6-os és egy 10-es méretű, egyforma lapból kiszabott valamit képzelj el, a külső lenne a 6-os, a belső pedig a 10-es (ilyesmi módszerrel az első-hátsó falaknál ki is lehetne alakítani a kerettartó perem 1 centijét is). A fal két "rétege" nem fedné egymást teljesen, hanem a külső 6-os lap fél centivel föl lenne tolva, mint a 10-es (ennyivel lenne magasabban a felső pereme, mint a belső réteg pereme, illetve a fiók alján a külső réteg ennyivel hamarabb fogyna el, mint a belső), és mivel az OSB talán kevésbé érzékeny a pára miatti dagadásra, főleg 40-50 centis távoknál, ezért úgy vélem, jobban illeszkedne így a két fiók egymásra, se a méhek nem jönnek ki, se a szél nem megy be. Viszont még ekkor is "csak" 16 mm vastagságú lenne a kaptár fala, ami könnyebb, mint a sima deszka 20+ mm-es fala.
Rosszul gondolom?
Ha nem írtam érthetően, holnap megpróbálom vázlatosan lerajzolni, hogyan gondolom. Ha nem sikerül a rajzolás, akkor majd egy hét múlva, addig nem leszek netközelben.
MHVK= meleg építményű, hátsó mézkamrás, vándor kaptár.
A keretek NB méretűek de elforgatva 90 fokkal, tehát a függőleges oldalak a hosszabbak, 15 keretes,( Péntek Lajos ezt esetleg 16-osra tartja lehetségesnek növelni) Nincs szükség anyarácsra, továbbá speciálisan kialakított kaptárfülek, egyben a távtartók, így vállazatlan kereteket alkalmaz, sőt nincs szükség kaptárvasra sem a kezeléshez, szöktethető, vándorláskor a hátsó alsó szellőző elegendő. Péntek Lajos könyvének alapján írtam a fentieket.
Ez a kaptár, azért nem került gyártásra, mert feltalálója pap volt. Így a kommonista világban, bár szabadalmi oltalom alá helyezte, de gyártását elutasították.
Könyvében olvashattok, a kaptárról benne méretezés, és termelési technológia. Továbbá, szélmalom harcáról.
Könyvét, én sem tudtam megszerezni mind eddig sem. Bár a leglényegesebb pár oldalt, megkaptam. A feltaló életében, rendszeresen hirdette kaptárját és technológiáját a Méhészet újságban
A rendszerét, tudtommal konténerekben ma is alkalmazzák. De gyalog kaptárak formályában használatosak. A zöld fórumon, találhattok néhány írást erről. (na ezt nem szivesen írtam ide)
Egyébként ismertnek mondható, méhész református lelkész is ezen módszerrel méhészkedik. A zöld fórumon "Plébános" néven szerepel, 1 éve formán szerettem volna némi információt tőlle ebben a témában. Emailban fordultam kérésemmel hozzá. Válaszra sem méltatott, még egy elutasító mondatra sem tellett tőlle. Ezt azért nem gondoltam, egy lelkészről.
Az éleket, Palma fa ragasztóval, zárom le. De a kaptársarkokat, amint a fotón látható lemezekkel. Minimális "hasasodás" van, ezért fent "a homlok deszkákat" 12 es OSB- ből készítettem. De maga a" láda "10-es. Több mint 10 éve használok ilyeneket, most festettem újra az elsőkből párat, különösebb javításra nem volt szükség.
A teleléssel sincs gond. Mit akarsz nútolni? Nútolással a fenekét illesztettem csak.
Rákérdeztem "itthon" erre a kaptárfal-vastagságra, de téged is megkérdezlek, hogy a 10 mm-es OSB lapból készült kaptárban sincs semmi gond a teleléssel? Hogyan és mennyire kezeled le a vágott felületet pára-eső ellen? Mennyire tartósak a kész kaptárak? Csak mert ha megoldható a vékonyabb anyagból is, megfelelő lekezeléssel, akkor lehet, hogy kipróbálom ezt az építési módszert (egyfajta nútos megoldáson gondolkodom).
A másik kérdésem, mi ez a Péntek Lajos-féle MHVK kaptár? Nem nagyon találok róla semmit, se az elvét, se képet róla... mitől jobb ez, és egyáltalán, mi ez? :)
És nyugodtan kivillázhatod a herefias nagy részét,mert ez igen jó atkagyérítő módszer,amit régen is alkalmaztak!Persze ez csak egy kiegészító gyérítés,a szerek használata mellett!
Szia, megnéztem a linket. Talán az alapkérdés lehet más. Mindig valami ellen és nem valamiért történik az ágyúval nyuszira... Ez olyan "parlagfű írtásos" izzéé . Eszem ágában sincs a heréseket levillázni, gyilkolászni és hasonló szabályozásokat beiktattni. Régen sem tettek ilyeneket szerintem. A kérdés csak annyi lett volna ,hogy miért a herésbe petézik elöször ? Lehet ,hogy nagyon is nagy jelentősége van.(??) ,-)) üdv.
A félreértések elkerülése végett, előző írásom, MG Petimester- nek volt válasznak szánva. Cirkusz hozzászólása, ennek írása közben érkezett. Az teljesen renbenlévő helyes.
,Nagyobb jelentőséget érzek tulajdonítani részedről, ennek a herefias/ atka témának.
mint amit érdemes volna.
De azt tudnám esetleg javasolni hogy, az állományodban hagyj néhány családot kontrolnak, ahol nem végzel herefias atka gyérítést. Természetesen a kemény szerekkel való kezelések mellett. Így kockázat nélkül, végezhetnél atka populáció mértékére irányuló kisérletet.
A családok kiválasztásánál, fiatal és időssebb anyások is legyenek ebben a csoportban. A lehult atkák számolását megkönnyítené, a taposórácsos, tepsis aljú kaptár.
Aztán majd kijön valami eredmény, de attól is óvnálak hogy egy esztendő alapján már, végérvényes következtetéseket tegyél.
Attól meg főleg, hogy fordított kisérletet végezz. Az az, csak herefias eltávolításra hagyatkozz az atka írtásában!
De véleményem szerint, történtek már ilyenek. Csak megkell találni ezen anyagokat, és elolvasni.
Nem akarok olyan kijelentést tenni, amit érzésem szerint azért akarsz kimondatni velem. Hogy megerősítést nyerjen, azon hibás elképzelésed hogy mindenféle vegyszerek nélkül is lehet hatásosan, megfelelő alacsony szinten tartani az atka népességet. Pusztán, a herefíasítás eltávolításával.
A téma felmerülésének, elején is kifejtettem. Azt hogy bár vannak próbálkozások, alternatív atkairtás terén, de ezekről utólag mindíg kiderült hogy vagy teljesen hatástalanok, vagy elégtelen hatásúak önmagukban.
De rengeteg forrást találhatsz, ebben a problémakörben.
Én most már tényleg leszakadok erről a témáról. Azt csak azért nem mondom, hogy tégy a méheiddel amit akarsz, mert mások állományát, megélhetését is kockáztatnád!
Sziasztok! Ez az atka kérdés elég bonyolult.A szokások sajnos itt is felejtős dolgok.
Mint minden a méhészetben. Nagyon sok jót mondtatok,szerintem de az egészet egybe kell kezelni. Vagyis egy olyan védekezést kell elvégezni ami egész évben tart. Természetesen a méheket sem lehet belőle ki hagyni.
Mivel az atka is kitines ,ízelt lábú minden ellene irányuló savas,lúgos ,és egyéb mérgek a méheket is erősen megviseli.Sok esetben a meg is öli őket.
Vagyis a védekezést vigyázva több szálon kell folytatni,a méhek ez irányú szelekciója mellett.
Aki esetleg még nem olvasta volna egy kis olvasni való.
Csak az éppítető keretből kell kitördelni, a herefiasítást. Ezt, hogy hányszor teszed illetve teheted, az újra építés és befiasítás szab határt. Az összes herefias, állandó jellegű szisztematikus kivillázását helytelenítem! Továbbá azt sem szeretném, hogy eggyesek túlértékelve, a módszer hatásoságát csak erre hagyatkozzanak. Mert állítólag így 50%-kal lehet csökkenteni az atkákat. Bár ha igaz is, az még mindíg nagyon kevés .
Személyszerint én nem alkalmazok, éppíttető keretet sem. Eleinte minden családnál volt egy, majd ahogyan nőtt az állomány, már nem volt erre időm. Így kikoptak szépen, ezek az éppíttető keretek. (Egész NB keretnél ugyan is, ketté választjuk azt egy lécecskével vizszintesen, és alulra műlépet teszünk. ...) Munka mellett méhészkedtem, csak a legszükségesebb műveletekre volt időm.
..."- Az atka éppen ugyan úgy kifejlődik, szaporodik a munkásfiasításban is.." - Ez másképpen van,szerintem és véleményem szerint is, nem egyformán csak így meh úgy "ide oda petézik", ugyan is. üdv.
Dehogy is hallgatnak erről,( használd a Goole-t) amint írtam ez csak gyérítésre jó. Széleskörben alkalmazzák is, nincs ebben, semmi forradalmi felismerés. Az atka éppen ugyan úgy kifejlődik, szaporodik a munkásfiasításban is.
Amint írtam, kizárólag herefeias eltávolítására, az atka írtását alapozni nem lehet!
Mi lesz a maradékkal ?
Mi az hogy téves , és blabla? A témakörhoz kapcsolódott, tehát leírtam! A természetben a legfontosabb a reprudukció, az az a szaporodás. Ez alól, a méhek sem képeznek kivételt. Ha nincs herefiasításuk, ezért igyekeznek pótolni az aktív időszakban.
Tessék a helyén kezelni a dolgokat, és nem túlbecsülni a jelentőségét! Az állományod bánhatja.
Szia, a lényeget kimontad !! és pedig : -" Az atkák a herefiasítást talán jobban kedvelik.." A többi "saláta" meg nem érdekel...az csak téves tudás szerintem, és véleményem szerint. (bocsi). A kérdés ,hogy miért jobban kedvelik ??? Szerinted ? Egy mondat elég lenne de érdemi legyen.. Bocsi ,-))) . üdv.
Az atkák a herefiasítást talán jobban kedvelik, de ez korán sem jelenti azt, hogy a munkásfiasban ne lennének. Ezt könnyen ellenőrízheted a sejtek felbonásával.
Ezért értelemszerűen az éppíttetőkeretből eltávolított herefiasítással, csak atka gyérítést érünk el. Önmagában elégtelen védekezés.
A herefiasítás szisztematikus állandó 100%-os eltávolítása is helytelen, ugyan is a méhcsalád igyekszik helyreállítani az egyensúlyi állapotot, így rengeteg energiát fektet újra és újra, a herefiasítás újbóli előállítására.
Egyeseknek ez rögeszme, és így minden herefiast lerombolnak. Sőt fedelezéskor is így beletrutymóznak a mézbe. Undorító szokás, ha a vevői látnák, nem hinném hogy vennének többet mézet tőlle.
Köszönöm a válaszodat, (attól tartottam ,hogy kikapok! ).. Ritka az igazán nyitott és méheket kedvelő ilyen szinten, akivel találkozhatok. ,-))) Vannak megfigyeléseim és olyanok amiket kapok és kipróbálom, az az még 1000-er kipróbálni valóm van. Ez idáig az életvitel akasztott meg sok esetben sajnos. Nem lehet 12 Kaptárt és négy apróságot az asszony nyakán hagyni ,no meg 30 bírkát (juhot, mert racka!)..és ráadásul még 2 borjut. Aztán irány a meló,... napokig távol lenni. Most ez másképpen van most már hatvankodva és kisunoka isvan, hála Istennek. xDD. Édesapám 86 éves korában is szeretettel méhészkedett, Öreganyám 97 évesen is a régi hátsóskezelésű 3-as kaptárhoz ragaszkodott. A saját készítésű "görbevasak", részben még megvannak, hacsak piszkavasnak nem használtuk el mindet. Külön méhesünk volt a kert legszebb helyének számított. xDDD. Nos, ez az egész "őrület", hogyan is kezdődhetett el ? Ez bennem a kérdés,ma is ? Amikor megjelentek (Beretyóújfalun) .. és a "tudomány" górcsöve alá kerültek a Varoa fertőzések, melyik fiasításban találták ?? Ma is, ha egy fedettet nyitunk meg a keresés közben ,hol vannak ?? Szerintem a here-fiasban, ahogy figyelem,tapaszatlom. Ha nem így van, (úgy most nagyon alapjaiban persze...stb.), akkor nem is folytatom. Válaszold meg ezt tapasztalati alapon lécci, hogy a fiatalabbak is követni tudják. Szív. üdv.
"Nem is kell hozzá méreg" Igen volt már több ilyen, de sajnos mindíg kiderül hogy a felesem igaz. Nem hat, illetve nem elégséges stb. Sőt átverés.
A drága forgófészkes csoda kaptár, a bodzavirágpor, meg a ráolvasás akár. A végén szinte mindíg a "kemény" szerek segítetek ha ugyan még lehetséges volt.
Bár voltak azért hatásos alternatív atkaölő szerek is, de büdös lett tőle még a méz is. Máskor meg nem hatott, aztán meg nagyon....
Hogy mit tudtak az elődeink? Hát méhészkedni. Nem volt globalizáció. Nem voltak idegen méhkártevők. Sem túlzsúfolt méhlegelők, mérgek, stb. De nem lehetett akkoriban sem, minden rendben.
"Boczonádi Szabó Imre a saját tapasztalatai és folyamatos küzdelme az országos egyesület kisszerű vezetésével 1894-ben oda vezetett, hogy meghirdette a magyar kaptárkérdés reformjának 7 pontját." idézet Csuja Lászlótól
Beretyóújfalu és Artánd körül jelentették valamikor vagy 1975-ben ,hogy Varroa "fertőzésünk" van így hivatalosan is köztudott lett. Azóta eltelt vagy négy évtized és nyomjuk a stesz cuccost ,szerves savakat: oxál a "sláger". Már a Kumafosz,.. az az egy "trifoszforsav" is képbe kerülhet ?? Anyákat cserélünk évente és az eredmény valahogy "rákkutatás" szintem totyorog, szerintem meg ahogy látom. A CCD- szindrómás teljes kaptárelhagyás hozzá gyütt !! Szóval a kérdésem ,hogy a "szagg-emberek" és illetékesek meddig jutottak azokkal a fene-nagy kutattgatásokkal ? Csak mindig egyre drágább és macerásabb eljárások jönnek ki a végén, hogy a költségekről szó se essék. Így volt ez mindig ? Vagy elődeink jobban tudtak valamit csinálni. Ha igen akkor abból kellene tanulnunk szerintem. Ahogy járom az utam ,úgy tapasztalom is ,hogy vannak nagyon jó megoldások is. Nem is kell hozzá méreg és nem valami ellen küzdeni végre ,hanem valamiért és tenni is. Jó magam megprobálom. Szív. üdv.
A keretek pontos visszarakása, sorrend jelölése, nem jelent rajzásgátlást. Sejtem hogy arra gondolsz, hogy így nem szorítjuk meg akaratlanul az anyát. Viszont a keretek sorszáma helyet érdemeseb a tényleges pillanatnyi állapotát is megnézni. Például teletömhetik virágporral, ilyen esetben én már ezeket kintebb rakom, és fiasításra alkalmas lépeket helyezek a fészekbe.
Sőt, van olyan mézeltetési fogás ahol direkt "keverjük" a kereteket. Vagy éppen megfordítjuk az elrendezést, fészek és méztér csere.
Az anyák jelölése, nem csak nagy állományoknál célszerű. Bár, már vagy 10-éve már én sem jelölöm őket, csak a kaptáron tüntetetem fel az anya korát. De jelölve rögtön szembeötlő volna egy spontán anyaváltás. Így csak következtethetek.
A rajzásihajlamot nem én találtam fel, ez közismert és széleskörben régen elfogadott tétel. A tenyésztési szempontok között is, az elsők között illik említeni mint kizáró tényezőt.
Viszont egyesek, pont ezt a hajlamot igyekeznek kihasználni. (van erre épülő, komplex mézeltetési fogás)
Mások, pontosan a rajzó hajlamú családokat preferálják. Ugyan is a rajzási láz ébredéséhez nem pusztán hajlam kell, hanem nagy népesség, és mézzel dugig rakott kaptár. Így ezektől a családoktól mentenek szép, jó bölcsőket, repcén, akácon. így erre épül az anyacseréjük.
Megjegyzem, mesterséges anyanevelés esetén, mindennek stimmelni kell hogy hasonló nagy bölcsőket húzzanak.
Magam is, szívesen kikeltetem a mentett válogatott rajbölcsőket a keltetőgépemben. Kicsit nyűgös, mert szétszórt a kelési idő.
Még egy gondolat, a fiatal anyás családoknál is húzhatnak rajbölcsőket, de ezek lerágásra kerülnek, feltételezem hogy az anya beszúr, majd a dolgozók így már lerágják. Ilyet idén többet is láttam, tapasztaltam.
Szia, FvT kérdései valóban, hogy mivel is kezdjen. (?) Mivel nem vándorlási gondjai vannak és Te sem mással kezdtél mint jó magam...stb. Tehát NB javaslatom lenne..szerintem az áttekinthetősége miatt. Gondoljunk csak bele egy hátsó kezelésű szisztémával a kiváncsi első évek alatt...na nem is folytatom. ,-)) Nem csak azzal kezdtél ,hanem most is hasonló irányba mész szerintem.. xDD. A stress hatás amit írtam az egy mókuskerék efektus és ismételt rajzást okozhat (csak kimaradt egy "a" betű és félre érthető voltam. Bocsesz. Teljesen kíméljük meg a családokat a felesleges izgatástól ez az első és ez autómatikusan azt jelenti ,hogy jelölt kereteket használjuk és mindig a helyére is kerüljön vissza, így feleződik a rajzás, szerintem . Soha ne tegyük forditva vissza !..ezt szerettem volna vele mondani. A fészek közepe a lényege ennek ott aztán nix.. forgatás meg csere bere..Az anyacsere így felesleges rajzásgátlónak, más ok-okkozatban persze ám legyen...Évekig jó lehet egy anya és minek váltani évjárattól függően ? Bár jelölni lehet, ha már annyi, de annyi van ,hogy könyvelés is köll hozzá... xDDD. Gondolom a kamerádunknak ,azért még mérsékelt és áttekinhető mennyiséggel kel majd beteleltettnie. Persze nem tudom, hogy hány családdal vagy rajal kezdet. Biztos ,hogy 2-3 nál nem javasolnék senkinek sem többet kezdeni. Inkább egy család és két szívben 100%-os öreg méhésztársa legyen indulásnál . ,-)). Ha kell akkor azok segítenek majd. Ez sem mennyiségi kérdés hanem minőségi fejlödési fokok..Most 1000 -bocsánat de ez a rajzó örőkítős izzét...nem tudom lekövetni, és ezért bocsánat mindenkitől. Megrajzott raj, még meg is rajzik, de közel sem az "ősi bűnei és hajlamai" miatt, megfigyelésem szerint és véleményem szerint. Máshol látom a gondokat, mert ez a szociállís viselkedésükben keresendő. A legbékésebb munkásméh is képes megszúrni és nem a hajlamai miatt..és..és és.. Anyósomat nem bosszantom, akkor aranyos.. xDDD. Már a kora miatt is ugye..De le nem cserélem le. Szív. üdv. Remélem humorosan sikerül folytattni és nem "hitvita szinten" ..köszi a megértésed.
